2019. június 26. szerda, János és Pál napja
Fiatal falu nagy hagyományokkal
Révay András
2018.12.05 15:39
A két állítás látszólag ellentmond egymásnak, ám a történelem teremthet olyan helyzetet, ahol ez a kijelentés mégis igaz lehet. Az Alföldön, Budapesttől mindössze 76 kilométer távolságra, Cegléd és Nagykőrös között fekvő Nyársapát esetében éppen egy ilyennel találkozunk. A honfoglalás korából nincsenek rá vonatkoztatható adatok. Első írásos említésétől, 1367-től, önálló községgé válásáig, 1954-ig, legalább kilenc birtokosa volt, a Clarissa apácáktól a Rákócziakig.

A helytörténet kutatóira itt igazán szép feladat vár, hiszen még a falu nevének eredete sem egyértelmű. Vannak, akik az Alföldön gyakori, őshonos nyárfa – Petőfi versében is szerepel – és a területet birtokló apátság összevonásából származtatják. Mások inkább a birtokosok sorában legelső helyen álló Nyársapáthy családról eredeztetik, noha arra is van számtalan példa, hogy a család kapta a birtokról a nevét és nem fordítva. Bárhogy is legyen, annyi bizonyos, hogy a terület múltja meglehetősen hányatott. Lakossága már a török hódoltság elején elpusztult, szultáni birtok lett. Bár az 1570-es években újranépesedett, húsz év múlva ismét kiürült, hogy az 1630-as évekre megint lakott legyen. Ám 1670 körül végleg elnéptelenedik, Nagykőrös, mint pusztát birtokolja és csak a XIX. század első negyedében osztanak földet itt a körösi gazdáknak, akik virágzó tanyagazdaságokat hoznak létre.

 A falu Dél-Pest megye szegényebb régiójához tartozik, lakóinak száma éppen meghaladja a kétezret. Ennek ellenére sok ember dolgozik azért – mondta el róla Kis Miklós polgármester – hogy megmutassa, vannak értéknek tekinthető hagyományaik és azt meg ismertesse az idelátogatókkal! A baracklekvár-készítés, a sajtkészítés, a homoki burgonyatermelés, borászkodás, egyre több családnál válik kiegészítő foglalkozássá és a városi ember számára korábban nem ismert ízekkel való találkozást tesz lehetővé. Nyársapát csak 1954 óta önálló település, előtte Nagykőrös és Cegléd pusztája volt. A két város folyamatosan harcolt érte. Történelme szinte nincs, egy Árpád és egy Rákóczi szobor áll benne, mindkettő egy kortárs, csemői fafaragó művész alkotása. Arany Jánosnak is tanártársa volt a falu szülötte, Szarka Mihály, akinek a háza most múzeum, a református gyülekezet imaterme is itt működik.

A helyi viszonyokat jó jellemzi, hogy a faluban sokáig még templom sem volt. A lakosság is fele-fele arányban református és katolikus. Tóth Tibor alpolgármester, az általános iskola korábbi igazgatója, az új templom történetének jó ismerője. Ő mondta el, hogy az első katolikus templom terveit 1997-ben készítette el Török Ferenc, Kossuth- és Ybl Miklós-díjas tanszékvezető, egyetemi tanár, aki korábban már 14 templomot tervezett. Ez a templom körformájú, benne nagyon visszafogott a társművészetek szerepe. Az épület architektúrájával kell hatást gyakoroljon. A két méter mély és nagyon széles alapokat a lakosság összefogásával egyetlen nap alatt rakták le, augusztus 20-án az első misét már az alapokon, de még a szabad ég alatt tartották, a felszentelésre 2014. május 15-én került sor.

Tisztes nevet vívott ki magának a faluban a Füle Családi Borászat. Tulajdonosa, Füle Dénes, „feltörekvő” borászatként jellemzi gazdaságát. Valamikor, ezen a területen, kétezer hektáron termeltek szőlőt, ma már „utolsó mohikán”-ként, öt hektáron csak ők maradtak. Hagyományos fajtájuk a Kövi dinka, de terem még a birtokon Rajnai Rizling, Cserszegi Fűszeres, Zweigelt és a magyar nemesítésű Kunleány is. Igyekeznek a szőlőben minél kevesebb vegyszert használni, a borkészítés pedig már korszerűen, hűtött acéltartályokban, majd ászokhordós érleléssel zajlik. Ahol lehet, mindent gépesítettek, a kombájnos szürettől a feldolgozásig. Nem törekednek „nagy borok” előállítására, közepes árfekvésű, közép kategóriájú borokat készítenek. Cegléden borszaküzletük is van, palackos boraik itt kaphatók. Terveik között szerepel Kövi dinkából, széndioxid rátöltéssel, prosecco jellegű bor gyártása is, kifejezetten a fiatalok számára. Minden évben hétféle bort palackoznak, köztük a legmagasabb minőségű a „Number one” megjelölésű, tehát annak az évnek a csúcsbora. Kiválasztása minden évben az évjárat hatásának függvénye. Idén a Zweigelt érte el ezt a minősítést. Idehaza és külföldön is egyre inkább szeretik, keresik, fogyasztják az alföldi, könnyű borokat, már csak az igazán jó marketing hiányzik hozzá!

Kis Miklós polgármester a gazdálkodás jövőjét a szamócatermelésben látja. A faluban már több család is ezzel foglalkozik, mivel a talajadottságok itt roppant gyengék. Az egy aranykoronás földet - inkább csak homokot – kobbára csak a kőművesek használják vakolat készítésre, ám a fóliával védett, bakhátas műveléssel, csöpögtető öntözéssel a szamóca szép termést ad szabadföldön és fóliaház védelmében egyaránt. Nem várják meg az ennél a növénynél más helyeken szokásos három évenkénti telepítést, minden évben hűtött palántákkal, július végi friss telepítéssel dolgoznak. Azt tapasztalják, ugyanis hogy a második évben még sok gyümölcs teremne, de azok már aprók, a kézzel történő leszedés viszont drága, gazdaságosan nem éri meg.

A tanyaéletnek már csak az emlékei vannak meg, a régi tanyasi iskola helyén is nyári gyerektábor, télen pedig vadászok szállása áll. Mellette a tóban horgászni is lehet. A vadászatnak is nagy hagyományai vannak, nemrég még spanyol vadászok is jártak errefelé. Az épületet teljesen átalakították, központi fűtés, teljes komfort van benne. A külön helyre épített kemence a vadászok igényeit éppúgy kiszolgálni képes – nemrég kolbászt sütöttek benne - mint nyáron a gyerekek étkeztetését. A gyerekek szívesen laknak a jurtában, egy másik jurtában pedig trófeamúzeum szolgálja az ismeretek gyarapodását az erdei iskola programjához kapcsolódóan. Itt a gyerekek, megtanulhatják, hogy a vadász nem csak öli az állatokat, az erdész nem csak fát vág – ez egy jól felépített gazdálkodás része. A tervek között tanösvény kiépítése is szerepel, a pályázatot már be is adták hozzá. Végpontja a falu legöregebb, mintegy 80 éves hársfája lesz, melynek teája kellemesen nyugtató hatású.

 A falu közelében működik az európai biztonsági szabványok szerint felépített, családi működtetésű Bognár GoKart pálya. Jövőre, június 22-én lesz tizenöt éves. Az itt nevelődött fiatalok között már világbajnoki ezüstérmes is van. A pálya ötezer négyzetméter területen fekszik, 823 méter hosszú. Mivel „amatőr” pálya, itt a kocsik vezetéséhez jogosítvány nem kell. A tájépítészek nem engedték a talaj egyenetlenségeit eltüntetni, így az 1,67 méter szintkülönbség is megmaradt. A versenyezni kívánókat 14 működőképes kocsi várja, ám általában egyszerre csak 5-6 futhat, biztonsági okból. A pályát is és a járműveket is kétévente ellenőrzik külső szervezetek, mindenben megfelel az Unió előírásainak. Alaprajzát tekintve ez a barcelonai Forma-1 pálya kicsinyített mása. A család tervei között további fejlesztések is szerepelnek, melyek megvalósítása 2024-re várható.

 

Kapcsolódó témák

Jól illeszkedik az időszaki kiállítások sorozatába a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum „Füstölgéseink” címmel megnyílt legújabb kiállítása. A kávé története, a sör története után a dohányzás történetét mutatja be – kortárs alkotásokkal együtt. November 10-ig, keddtől vasárnapig látogatható.

Megújult arculattal, új programokkal és egy új műsorral jelentkezik a huszonkilenc éves Magyar Menedzserszövetség. Az Év Menedzsere díjat – már 25. alkalommal - nagyszabású gálaesten adták át idén és határozottan körvonalazódó terveik vannak 2020-ra is.

Szokatlan, de roppant érdekes film bemutatóját tartották Budapesten, a XIII. kerületi Önkormányzat Prevenciós Központjában. Témája – anélkül, hogy látták volna – ismerős minden olyan család számára, ahol „tizenéves” korú gyermek él. Napjaink egyik nagyon nagy problémájáról, a fiatalok drogfogyasztásáról szól.

Ne lepődjön meg, aki ezt a szót még soha nem hallotta. Nincs vele egyedül – mostanáig. Ám aki jelen volt Budapesten a Nagycsarnokban a Portugál napokon, nemcsak a szóval, de a szappannal is találkozhatott. No és persze volt ott még sok más.

A 20. – jubileumi - Magyar Termék Nagydíj Védjegy kitüntetést, a tanúsított minőség „útlevelét”, a Magyar Gazdaság Ünnepén, az Országház Felsőházi termében adták át a díjazottaknak. A zsúfolásig megtelt teremben olyan vállalatok képviselői ültek, akiknél tevékenységükben az energiahatékonyság, a környezetbarát és a fogyasztók életminőségét javító, integrált megoldások kaptak nagy hangsúlyt.

Blog ajánló
Egy nap a városban Van egy műemlék, ami még a Párisi udvarnál is jobban megváltozik hamarosan
Eladja a Danubius Hotels Group a Gellért szállót - olvasom tegnap. A magyar vevő felújítja az épületet, majd az üzemeltetést egy nemzetközi szállodaláncra bízza. Nem is hinnénk, mi fog történni a következő években. Senki sem sejti, aki nem járt még a Gellért Hotelben, és nem is fogja: legtöbbünk számára a felújítás a homlokzat letakarítását jelenti majd. A Gellért szálloda, mint név ugyanis a mai napig annyira erős a külföldiek szemében, hogy simán foglalják le a szobákat, lakosztályokat az egykor jobb időket is megért szállodában. Aztán amikor megérkeznek, akkor jönnek rá, hogy bizony itt megállt az idő abban a távoli múltban, amikor a Gellért név többet jelentett. Nekem rendkívül szórakoztató volt meglátogatni néhány évvel ezelőtt, egy Márton napi borozás alkalmával, a Nixon lakosztályt. Nem is nagyon részletezném, mit tapasztaltam, a képek magukért beszélnek. Egy gigantikus SZOT üdülő - fejezte ki magát az egyik tervezőnk az Én Menő Lakásom csapatából, akit inkább megdöbbentettek az állapotok. A szállóból luxusszálloda lesz tehát, miközben szerintem az ide érkező külföldieknek eddig is az volt a fejében, hogy ez az. Ahogy nekünk is. Gellért - micsoda marketing erővel bíró név, nem? Egyik szemem sír, a másik nevet. Sír, mert megint megszűnik egy élő múzeum, ami úgy volt az elmúlt évszázad kiállítása, hogy nem is akart az lenni. Nevet, mert az épület megkapja végre azt a törődést, ami jár neki, ami a nevéhez illik. Hogy honnan gondolom? A vevő az Indotek Csoport, Jellinek Dániel, a tulajdonos pedig nem szokta elszámolni magát, ha ingatlanról van szó. Pontosan tudja, mit csinál. A fürdőt nem érinti az adásvétel, az továbbra is a fővárosi gyógyfürdőket kezelő cégnél marad. Apropó. A szállodáról nemrégiben készült, aztán gyorsan el is kapkodott könyv, Saly Noémi Gellért100 című nagysikerűjét, amiben a szálloda kalandos történetét kutatta fel, újranyomtatták. A legolcsóbban a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnál kapható, így a mai Múzeumok Éjszakája remek alkalom arra, hogy megvegyük.
Egy nap a városban Melyik volt a legmenőbb budapesti színház 1999-ben?
Úgy esett, hogy kezembe került egy 1999-es Internetto kiadvány. Bocs, INteRNeTTo. Aki nem tudná, mi ez: az index.hu elődjének tekinthető hírportál az egyik legnépszerűbb volt itthon a 90-es években, mellesleg a feleségem is dolgozott itt. Volt egy papír alapú programajánló füzetük, amiben már akkor a Port.hu egész oldalas hirdetése futott, és amiben borzasztóan pixeles képekkel, hol jobb, hol rosszabb minőségű papírra nyomtatva leírták, mit lehet csinálni a fővárosban. Bár a lapban, a csetprogramokról szóló cikkben úgy írnak a “korai netezőkről”, mint valami rég letűnt fajról, ma már ennek ellenére pontosan tudjuk, hogy 1999-ben még simán mindenki korai netező volt. És én találtam egy olyan oldalt is, ami ezt mindennél jobban bizonyítja. A színházak programjairól szóló részt. Itt Kliq! névvel, egy kiemelt dobozban megmutatták, hogy milyen weboldalakra lehet kattintani az adott oldal kapcsán. Ez a színházak esetében azt jelentette, hogy felsoroltak MINDEN olyan budapesti színházat, aminek VAN weboldala. Ki is nyomtatták mellé néhányuk kisméretű fotóját. A lista nem túl terebélyes. Egészen pontosan két olyan színház volt, ami saját nevét használta domainként: az azóta bezárt Bárka, és a Vígszínház. Így utólag, hogy tudjuk, mennyire fontossá váltak a weboldalak, ezeket a színházakat nevezhetjük a leghaladóbbaknak: picivel a többiek előtt léptek, és menősödtek. A Merlinnek, a Katonának, a Kolibrinek is volt saját oldala, de ezeket hosztolták, így aloldalként lehetett őket csak elérni. Átmeneti megoldásnak bizonyult ez, hiszen a fentiek közül a két ma is létező helynek - természetesen - már saját névre hivatkozó domainje van. Kolibriszinhaz.hu és Katonajozsefszinhaz.hu. Hogyhogy ilyen szűk ez a lista? Kicsit utánanéztem a ma is létező színházi weboldalaknak, mikor jegyezték be őket először. Az alábbi listát állítottam össze, a korai évekből: barka.huBejegyzés: 1998 vigszinhaz.huBejegyzés: 1998 thalia.huBejegyzés: 1998 trafo.huBejegyzés: 1999 opera.huBejegyzés: 1999 merlinszinhaz.huBejegyzés: 2000 katonajozsefszinhaz.huBejegyzés: 2003 kolibriszinhaz.huBejegyzés: 2006 ujszinhaz.huBejegyzés: 2000 radnotiszinhaz.huBejegyzés: 2000 nemzetiszinhaz.huBejegyzés: 2000 madachszinhaz.huBejegyzés: 2000 jozsefattilaszinhaz.huBejegyzés: 2000 operettszinhaz.huBejegyzés: 2001 Vagyis a lapból vagy (entweder) kimaradt néhány szereplő, vagy (oder) azoknak ugyan le volt már foglalva a domain, viszont tartalom még nem volt rajta elérhető. Egyetlen olyan színházat találtam, aminek a mai napig nincs saját oldala, ez pedig az Erkel, ami az Opera oldaláról elérhető. De az erkelszinhaz.hu ma is lefoglalható domain bárkinek. A magyar napfogyatkozás is ebben az évben volt, ha jól emlékszem. Az érettségire készültem. Mindegy.
Városlátogatások San Gimignano, a középkori Manhattan
San GimignanoSan Gimignano mint szinte minden toszkán település, egy dombtetőre épült. Történelme az ókorig nyúlik vissza, a városka eredetileg egy etruszk település volt és San Geminianus püspökről kapta a jelenlegi nevét, aki a legenda szerint megvédte a helyieket a hunok támadásától. Imáinak hatására olyan sűrű köd szállt a környékre, hogy Attila a félelmetes, „Isten ostora” jelzővel illetett hun vezér is eltévedt seregével együtt. Némileg árnyalja a romantikus történetet, hogy Szent Geminianus 397-ben halt meg, Attila pedig 405-ben született, de ki törődik ilyen apró részletekkel az évszázadok távlatából.A körös-körül olíva és szőlőültetvényekkel, magasba törő cédrusokkal övezett, etruszk falakkal körülvett, felhőkarcolókkal tarkított várost középkori Manhattan" néven is említik.A Rómába vezető zarándokút, a Via Francigena a városon haladt keresztül, ennek köszönhetően a település virágzó közlekedési és gazdasági központtá nőtte ki magát.A városka virágkorát, a XIII-XIV században élte, amikor a gazdag családok egymással versengve építkeztek, mintegy fitogtatva a hatalmukat. Mivel a város, fallal volt körülvéve, szélességben nem lehetett terjeszkedni, maradt a magasság. Magasabbnál magasabb tornyokat építve, az 1300-as években már 72 torony emelkedett az ég felé, volt, amelyik a 70 métert is elérte. Ezek a tornyok az egymással harcban álló családok védelmére is szolgáltak, mivel a bejárataik olyan magasan vannak, hogy csak létrán lehetett felmenni. A rivalizálást megelégelve a városvezetés elrendelte, hogy egy torony sem lehet magasabb, mint a városháza tornyánál (Palazzo Communale).Az 1338-ban az Európán végig söprő pestisjárvány San Gimignanot sem kímélte, a város szinte teljesen elnéptelenedett, a 72 toronyból csupán 13 maradt meg, de a város arculata ma is szinte olyan, mint a középkorban. Az építészet emlékei tökéletes állapotban maradtak fenn, úgy érzi az ember, mintha egy filmforgatás kellős közepébe csöppent volna. Nem véletlen, hogy a városka több mint 30 történelmi film forgatásának adott otthont, köztük a hét Oscar-díjat nyert Szerelmes Shakespeare, vagy a Zeffirelli által rendezett Tea Mussolinivel.Történelmi központja az UNESCO Világörökség része. Ide tartozik a többi között a Piazza del Duomo.A „Tornyok városa” híres fehér boráról. A Vernaccia di San Gimignano-t a vidék domboldalain termő ősi Vernaccia szőlőből készítenek. Ha autentikus környezetben szeretnénk megkóstolni ezt a nemes italt, látogassunk el a Strozzi hercegi birtokra, ahol a finom borok mellé, nagyszerű toszkán vacsorát is kapunk.San Gimignano minden évszakban számos programmal várja a látogatókat, a toszkán finomságokat kínáló apró üzletek, a művészeti galériák és az évről évre megrendezett történelmi játékok, fesztiválok maradandó élményt kínálnak.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=G0AenGQSRIY                                                                                                                                 By vinpet
Városlátogatások Ismerkedés Linz városával
Ismerkedés Linz városávalA település említésére azonnal a nálunk is kedvelt sütemény jut eszembe. Próbáljuk jobban megismerni ezt a Duna festői ölelésében fekvő szép várost.A történelme a kelta időkre nyúlik vissza, akik Lentos néven alapították a mai Linz elődjét. Később a rómaiak Lentia (Csónak) névre keresztelték a települést, mely a 19. századig csupán néhány háztömbből és a várból állt.Linz ausztriai iparváros, ma is fontos gazdasági központ, a felső-ausztriai tartomány székhelyeként a harmadik legnépesebb osztrák város, mely az elmúlt évtizedekben látványos átalakuláson ment keresztül.Linz a változások városa, ahol azonos hangsúlyt kap a tudomány, a művészet és a fejlődés. 2014-ben a város elnyerte az UNESCO-tól a Médiaművészetek városa címet is. A számos érdekesség mellett Európa egyik legmodernebb technológiai központja is itt található. Linznek saját hegye is van, az 537 méter magas Pöstlingberg. A hegytetőn emelt búcsújáró templom egyik nagy bástyájában mesevasutat rendeztek be a gyerekeknek.Kedvező időben érdemes a város felülnézetben is megtekinteni, de ehhez nem kell sárkány-repülni vagy helikopterrel körözni, elegendő csupán felsétálni a Passage bevásárlóközpont lépcsőjén, és máris a város háztetőin vezető sétaúton találjuk magunkat. A kémények magasságából pazar a kilátás az óvárosra. A belvárosban gyönyörű, barokk épületeket láthatunk. A főtér (Hauptplatz) Európa egyik legnagyobb tere. A tér középpontjában az 1716-ban felállított, 26 méter magas Szentháromság-szobor áll, a tetején aranyozott alakokkal, melyet pestisoszlopként is emlegetnek a szörnyű járvány mementójaként.Az Alter Dom Linz legnagyobb temploma. A barokk székesegyház a 17.-ik században épült.  Robusztus, égbenyúló tornyai között Szent Ignatius szobrát láthatjuk. A templombelső fából faragott szószéke és orgonája fantasztikus látvány.A püspöki templom, a Neuer Dom Ausztria második legmagasabb temploma, neogótikus tornya 134 méterre nyúlik az ég felé. Csodálatosan díszített, festett üvegablakainak egy része a második világháború alatt megsemmisült, ezeket kortárs művészek renoválták nagyszerűen.Linzben járva, feltétlenül kóstoljuk meg a város egyik jelképét, a hagyományos linzer tortát. A sütemény egy kicsit más, mint az itthoni linzerek, a töltelékben többek között mandula és dió is található. A mai gyerekek már a kor szellemének megfelelően "lézer tortának" hívják.Érdekesség, hogy egész Felső-Ausztriában tilos a városokban füvet nyírni, a méhek érdekében. A városban számtalan méhkaptár található, többnyire a házak tetején, és a különleges becsben tartott méhek érdekében vágják ritkábban a vadvirágokkal teli közterületek zöldjét.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=waP41ecrG70                                                                                                   By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!