A Lajta nem csupán egy öreg hajó a múltból, hanem hadtörténelmünk egyik legjelentősebb tanúja. Az Európában egyedülálló, 144 éves hajó több mint ötven esztendeig szolgálta a haza védelmét. Ipartörténeti szempontból azért érdekes, mert az Első Magyar Pest-Fiumei Hajógyárban, 1871-ben épült – később többször korszerűsített - hajó, Maros nevű párjával együtt azonnal nagy nemzetközi figyelmet keltett. Ezek voltak ugyanis Európa első folyami monitorjai, a Monarchia első, fémből épült hadihajói, a Duna-medence első páncélosai és az első csavargőzösök, melyek önerőből fel tudtak menni Passauig. Az 1873-as bécsi világkiállításon óriási sikert arattak. A tűzkeresztségen 1876. december 8-án esett át, amikor testvérhajójával együtt tűzpárbajt vívtak az akkor még török kézben lévő Belgrádi erőddel. A Lajta az I. Világháború időtartama alatt sok súlyos harcban vett részt. Erősen megsérült, a trianoni szerződés nyomán sem vitték el. Itthon maradt, úszó munkagép lett belőle. Helyreállítása szóba sem került, pedig ilyen korai típusú, folyami monitora a világ egyetlen országának sincs! Felismerve páratlan jelentőségét, 1992. november 11-én a Hadtörténeti Intézet és Múzeum védetté nyilvánította a hajótestet. Jelenlegi állapotát 2014-ben nyerte el, amikor az eredeti állapotnak megfelelően rekonstruálták a hajót.
Ma a vendégeknek lehetőségük van arra, hogy szakszerű kísérettel bejárhassák a hajót. A látogatás a fedélzeten kezdődik, de nem maradhat ki a „legfontosabb” helyiség, a lövegtorony felől nyíló hajókonyha megtekintése sem, mely két oldalán két-két kerek ablakkal szellőzik. A falán látható táblán vannak felsorolva a hajó összes, valaha itt szolgált parancsnokai. A korhű módon berendezett konyha csikótűzhelyén a teljes legénység és a tisztek, tehát mind a negyvenhárom ember számára főzni lehetett – és most is működőképes. Jó idő esetén a fedélzeten, bográcsban is főzhettek. A csikótűzhely, melyet falvainkban itt-ott még napjainkban is használnak, az alakjáról kapta a nevét és igen gazdaságos működésű. Kéménye az első fedélzetre nyílik.
A konyhával szemben, az elforgatható koszorún a lövegtorony áll, mely az eredeti, 1871-es állapotokat tükrözi. Benne két, 1861 mintájú löveg kapott helyet. Ez a típus volt a Monarchia első, hátultöltős, huzagolt csövű lövege. A két ágyú percenként kettőt lőhetett. Mellettük a kiállított lövedék eredeti darab, csak a lőporos zsákok rekonstrukciók. Ezek az ágyúk még feketelőporral tüzeltek, „rántó gyújtó” segítségével sütötték el őket. Elképzelhető, hogy a lövegtorony belsejében milyen füst és zaj közepette dolgoztak a hajótüzérek. A feketelőporral töltött, gyapjúzsákokat tartalmazó lőporkamra közvetlenül a torony alatt volt, a lőszert onnan adagolták, együtt forgott a toronnyal.
Tovább sétálva, a látogatók – képzett kísérőjükkel - lemehetnek a hajótest hat vízmentes fallal tagolt belsejébe is. Itt található a gépház, a legénységi szállás, a lőszer-, élelmiszer- és egyéb raktárak, a legénységnek még bor is járt! A kiállított puskák eredeti darabok. Ugyancsak itt van a fedélzetmester és az éppen hajózott folyamszakaszt kitűnően ismerő vonalkormányos – viszonylag már kényelmesebb – kabinja, de a leginkább élethű benyomást mégis a kapitányi kabin adja. A bútorzata a korabelinek pontos másolata, és az asztalon is eredeti, német nyelvű iratok másolatai hevernek. Ám a parancsnok forgópisztolya igazi.
A múzeumhajó keddtől vasárnapig, tíz és 18 óra között, ingyenesen látogatható. Diákcsoportok számára előzetes bejelentkezés szükséges. További részletek a www.lajtamonitor.hu oldalon találhatók.
Marokkó fővárosában, Rabatban rendezték meg 2022. november 28. és december 3. között az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága tizenhetedik ülésszakát. Az itt meghozott döntés nyomán első alkalommal került egy lófajta és annak tenyésztési hagyományai az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.
Az idehaza mellőzött, külföldön világhírűvé vált magyar tudósok – sajnos eddig sem rövid – névsora 2020-ban újabb taggal bővült. Az Amerikai Egyesült Államokban 1985 óta élő kutatóbiológus szinte egyik percről a másikra került a figyelem középpontjába, vált híressé. A Kínában 2019-ben tapasztalt első megbetegedések után kitört járványt a WHO már 2020. március 11-én világjárvánnyá nyilvánította. Megfékezése eleinte reménytelennek tűnt, mígnem a nagy lendülettel folyó kutatások során felbukkant egy magyar név: dr. Karikó Katalin. Az ő szabadalma alapján készült el 2020-ban, a világon elsőként, a klinikailag is bizonyítottan hatásos oltóanyag a SARS-CoV-2 koronavírus-fertőzés ellen!
Valójában ez az elnevezés nem is egészen pontos. A kor nagyjából igen, de hogy sportág? Akkor még biztosan nem volt az. Sokkal fontosabb volt. Ma úgy hívjuk muaythai, de ezt hallván hányan tudják – úgy nagyjából – mit is takar ez a szó? Nem is igen volna értelme erről fejtegetésekbe bocsátkozni, ha a napjainkra sporttá vált egykori harcművészet magyar képviselői a közelmúltban nem értek volna el figyelmet érdemlő sikert.
A Múzeumok éjszakáján két rendezvénynek is otthont adott Budapesten a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templom. Nem meglepő, hogy az évenként megrendezett és roppant népszerű rendezvényhez a főváros legöregebb temploma is csatlakozott, hiszen ez az épület már önmagában felér egy múzeummal. Az altemplomban megtartott második előadás a fővárosi fürdőkultúráról szólt és bár témája – első hallásra – nem nagyon illet a helyszínhez, rövidesen kiderült; az előzetes feltételezés téves volt, két okból is.
A történelem, a tiszti pálya, a katonaélet iránt érdeklődők számára sok új, érdekes információt nyújthat egy frissen megnyílt kiállítás. A Ludovika Akadémia történetét feldolgozó állandó múzeum nem egyszerűen hadtörténelmi jellegű kiállításnak ad helyet, hiszen középpontjában nem az események, hanem elsősorban az emberek állnak. Az előzetes bejelentés nélkül látogatható kiállítás helyszíne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Szárnyépület, (1083 Budapest, Ludovika tér 1.) Az esetleg változó nyitva tartás idejéről a https://www.uni-nke.hu oldalon lehet tájékoztatást kapni.
