2019. július 17. szerda, Endre, Elek és Dzsesszika napja
Legendaképző ereje volt
Révay András
2016.08.23 21:58
Hírnevéhez méltó érdeklődés mellett, családtagjai, sportvezetők, sok száz tisztelője jelenlétében avatták fel a sportlegenda, Papp László szobrát Budapesten a XIII. kerületben, azon a téren, ami rövidesen az ő nevét fogja viselni.

Az ünnepség aktualitását az adta, hogy Papp László az első olimpiai aranyérmét Londonban, 1948 augusztusában szerezte, és ebben az évben emlékezünk születésének. 90. évfordulójára is. A világon az első ökölvívó volt, aki egymást követően háromszor nyerte el az olimpiai aranyérmet: 1948-ban Londonban, 1952-ben Helsinkiben, 1956-ban Melbournben. Összesen 95 alkalommal képviselte Magyarországot nemzetközi versenyeken. Az ellenfeleit többségében kiütéssel, vagy nagy fölénnyel verte. Ő volt az első magyar profi ökölvívó is, huszonkilenc így vívott mérkőzésből huszonhetet megnyert, csak kettő végződött döntetlennel. Profiként sem győzték le soha! 1964 után edző lett, majd 1992-ben boksziskolát nyitott. 2003. október 16-án hunyt el Budapesten. Az ünnepség az életpálya csúcspontjait felelevenítő film részleteivel kezdődött, majd a kerület polgármestere köszöntötte a megjelenteket.

 Most, amikor szobrot állítunk Papp Lászlónak, érdemes végiggondolni, hogy a gyermek- és az ifjúkor mily meghatározó az ember életében – hangsúlyozta dr. Tóth József, a XIII. kerület polgármestere. Sokan gondolják, hogy ismertsége miatt elegendő csak a nevét kiejteni, mindenki tisztában van a dicsőséggel, amit ő a hazának szerzett. Mi mégis azt mondjuk, a köszönetet, elismerést nem lehet elégszer kifejezni! Ha lehet valakit győzelemközpontú személyiségnek nevezni – Papp László azt volt. Arról sem lehet sok vita, hogy ő mindenestől közénk, angyalföldiekhez tartozott. Még ha az egész ország magáénak is vallja. Amikor szülei összeházasodtak, a Visegrádi utcában laktak, 1932-ben költöztek a Fóti út, ma Kassák Lajos utca 48-ba, ahol ifjúságát töltötte. Itt járt templomba, iskolába. A Fóti út nem az ájtatos lelkek vidéke volt, a verekedések nem voltak ritkák, de itt szívta magába a szolidaritás eszméjét is, ami végigkísérte életét. Az egyszerű emberek példaképet láttak benne. Azt, hogy a melós is képes felemelkedni!

 Papp László úgy emlékezett, hogy a Fóti úton, ahol szüleinkkel éltünk, szegények voltunk, de sosem éheztünk. A szülők viszont ismerték a nyomort ezért mindent megtettek, hogy fiúk többre vigye. Három utat láttak előtte: sikeres zenész, futballista vagy bokszoló legyen. Lacit a foci érdekelte jobban. Hegedülni is taníttatták és ott is tehetségesnek bizonyult. Az ökölvívást hamar kizárták a lehetőségek közül, mert tízévesen egy balesetben eltört a csuklója. Amikor édesapja 1937-ben tüdőgyulladásban meghalt, az ígéretes zenei karriernek és vége szakadt. A boksztól is hamar elvették a kedvét. Akkor úgy gondolták: ha jön a gyerek, először el kell verni. Ha visszajön, lehet belőle bokszoló, ha nem, nem kár érte. Papp Laci nem ment vissza, maradt a foci. Viszont 17 évesen, 1943-ban besorozták leventének, vonatra rakták, küldték a fontra. Még édesanyjától sem tudott elbúcsúzni. Alig úszta meg a vonatot telibe találó bombát! Fogságba esett, megszökött. Hazatérve vagonrakodóként alkalmi munkás lett. Ekkor hívták a Vasutas Sportegyesületbe bokszolni. Édesanyja persze tiltotta. Ám jött – 1945. október 6-án - a nevezetes csepeli Bicsák Gyula elleni mérkőzés. Egy pillanat alatt sztár lett.

 Karrierje során a kétszáz amatőr mérkőzésből 191-et nyert meg, de soha nem hordta fenn az orrát. Ami mondanivalója volt a világnak, azt sportteljesítményével üzente meg. Edzőjével Adler Zsigmonddal sokat gondolkodtak azon, hogy profiként is érdemes megmutatni képességeit. De azt el sem tudták képzelni, hogy ezt ne magyar állampolgárként tegye. Visszautasított minden ajánlatot 1956-ban. A képmutatás, a kicsinyes egyéni bosszú és a politika játszmák együttese okozta, hogy nem lehetett profi világbajnok – és ezt soha nem tudta feldolgozni. A profi világszövetség 65. születésnapján mégis egy világbajnoki övvel ajándékozta meg! Ellenfelei is becsülték sportszerűségéért, ő az ökölvívó világ legnagyobb úriembere – mondták róla. No persze még azt is, hogy „Az ilyen pap áldást osztó kezétől ments meg uram minket!”

 Az emberi irigység, rosszindulat mégis kikezdte. A Hofi Géza által évekkel ezelőtt kifigurázott helyzet sajnos igaz, erősítette meg a bajnok fia, ifj. Papp László. Mivel nem volt meg az előírt iskolai végzettsége, a „Hivatal” korlátolt képviselői nem akartak neki edzői engedélyt adni. Ő viszont nem volt hajlandó beülni az iskolapadba, megtanulni a gumiszőnyeg kémiai összetételét és a kötelező ideológiai tárgyakat. Hofi mondta el egy műsorában, hogy a papírt szerzett, de komolyan vehető sporttevékenységet felmutatni nem tudó edző jelölteket sorba kell állítani. Papp Laci elmegy előttük és mindegyiknél üt egyet. Aki lefekszik – az halott. Aki állva marad – az edző! A képtelen helyezet – talán épp a humor mindent megoldó hatására végül rendeződött, megadták neki a mesteredzői címet, nevelhette a fiatalokat – egészen az olimpiai aranyéremig!

 A most felavatott szobor – Lelkes Márk szobrászművész alkotása – a bajnok számára otthonos helyre, de az ő színvonalához méltó környezetbe került. A Kassák Lajos utca és a Huba utca találkozásánál a tér sokáig csak egy parkoló volt. A helyén kialakított 650 m2 új intenzív zöldterület a XIII. Kerületi Önkormányzat mintegy százmillió forintos beruházásának köszönhetően reprezentatív pihenőtérré vált. Az Idősek Klubja előtt, a Karmelita templom mellett, ahová egykor a hívő Papp László is gyakran járt, részben szakrális tér alakult ki, melyet vízfelület és növények sora gazdagít. A területen 12 padot helyeztek ki és megújult a közvilágítás, 6 platánfát, 1482 talajtakaró cserjét és 1405 évelő növényt ültettek. A zöldfelület és a gyepszőnyeg önözéséről automata öntözőhálózat gondoskodik. A helyszínen két vízarchitektúra létesült. Az egyik csiszolt gránit, melyen a lefolyó vízfilm alkot csobogó és csillogó felületet. A másikban mészkő kockákon áttörő párafelület díszíti és hűsíti a teret. A szoboravató ünnepség végén Papp János színművész, Petőfi Sándor: Ha férfi vagy, légy férfi című versét mondta el, mely ismerve az életpályát különösen jól illett a legendás bajnokról szóló megemlékezéshez.

Kapcsolódó témák
Blog ajánló
Egy nap a városban Igazi régi, jó falusi kenyeret lehet venni a Wekerlén!
Tudjátok, milyen az a régi, jó falusi kenyér? Megmondom: amelyiket hétnaposan is jóízűen eszed. Csikorog benne a kés, olyan tömör, annyira egyben van, de nem száraz, hanem még mindig puha, a szónak egy neológ, felfújt biciklibelsős értelmében. Az íze olyan, mint egy érett furmint. Tökéletesen élvezhető, hétnaposan is. Nem savanyú, nem teng benne túl a kovász, de azért ott van az is. De más nincs a liszten, a són és a vízen kívül. Tudniillik hetente egyszer volt sütés. Fontos volt kifejleszteni ezt a fajta kenyeret. Na, egy ilyet találtam a Wekerlén, természetesen a Másik Bolt nevű intézményben. A Másik Bolt eddig - meg hétközben most is - a legjobb budapesti pékektől rendelt kenyeret - már aki szállítóképes -, minden nap más volt a producer. Most viszont ő is beállt a sorba, és pénteken meg szombaton a saját kenyerét árulja. Ami nem akar olyan lenni, mint a többieké, és ez benne a szép. Új stílus, de magas minőség. A pék neve: Irén. Úgy került ide a közigazgatásból, hogy szeretett sütni, és még ráadásul tudott is. És megmutatta Fábinak a tudományát, és Fábi azt mondta, hogy oké. Akkor csinálok egy műhelyet, kemencével, és tessék befáradni, szabad kézzel. Irén 10-15% kovászt használ csak, szemben a kézműveseknél szokásos 20-30% helyett. És frissen a kenyere sokkal nedvesebb, mint a megszokott. Kell egy 24 óra, hogy olyan legyen, mint máshol a friss, aztán még 24, hogy úgy magára találjon. Előtte is jó, de 48 óra kell ahhoz, hogy megtalálja a karakterét. A lendület kitart még pár napig, onnantól pedig az érett kenyér minden előnye megmutatkozik. Vajas vagy zsíros kenyeret most a legjobb kenni: büszkén tartja magán a cuccot, és nem eteti magát halálra. Mire végzel egy karéjjal, megfontoltan, meg tudod válaszolni magadnak tiszta fejjel a kérdést: vajon kell még egy szelet? Mit vittem még a boltból a kenyér mellé? Sárga cseresznyét. Mi mást? A hűtőben találtam virágokat is, de azt visszatettem, mert kissé perverznek találtam. Napi 60 kiló a kibocsátása a műhelynek, az összes kenyér elfogy, vagy le van foglalva. Ha előre szólsz, akkor tudnak félretenni. Csak pénteken és szombaton. Ahogy itt szokás, és ahogy kell is: "laza rendszerességel". A Másik BoltCím: 1192 Budapest  Kós Károly tér 13.
Egy nap a városban Ha sosem tudtad, miért jó egy saláta, ezt kóstold meg
Baromi jó, és egyben forróság-kompatibilis saláta jelent meg Budapest utcáin. Leginkább a Hollán Ernő utca körúti végén, amit szokás sétálóutcaszakasznak is tartani, és ezzel nem is vitatkoznék, merthogy egyébként abszolúte az. Itt található a Tökmag vegán bisztró, ahol az egyébként jellegtelen vagy kevésbé összeszedett szendvicsek és hamburgerek mellett egy sokkal inkább üdvözlendő - merthogy ritkább - műfajban, a salátában is alkotnak. Amire én a címben utaltam, az a marokkói quinoa saláta, ez:   A hely így jellemzi a saját termékét: Citrom és narancssárga színekben pompázik egyszerre édes és sós, ízélményben pedig a narancs, a cayenne és az édeskés aranymazsola- aszalt sárgabarack kockák dominálnak. Mindez friss roppanós sárgarépa spagettivel, petrezselyemmel és sült csicseriborsóval tálalva. Csak annyit tennék hozzá, hogy a quinoáról itt egy szó sem esik, pedig a magvak, amiket egy növény csúcsáról gyűjtenek össze, és nem is gabonák, baromi jók itt salátaköretnek. Nem szívták tele magukat, mégis megtartják a saláta remek lecsét. Igen, lecsét. A saláták hűtve vannak, amire alapesetben azt mondanám, hogy akkor ez nem annyira friss, mint szeretném, viszont így nyáron baromi jól esik. És nem jutott eszembe a cuccról, hogy nem friss, szerintem pörögnek eleget a saláták itt ahhoz, hogy frisset kapj. TökmagCím: 1136 Budapest Hollán Ernő utca 5.
Városlátogatások Kalocsa a Sárköz gyöngyszeme
Kalocsa a Sárköz gyöngyszemeEgy kis történelem:A jelentős történelmi és vallási múlttal rendelkező település már a honfoglalás időszakától Árpád fejedelem székhelye volt. Az első egyházfő Asztrik volt, aki a koronát hozta Istvánnak. A már klasszikusnak mondható diák fogalmazás szerint, ő kente fel a trónra Istvánt. Kalocsa hangulatos városa egyidős a magyar államisággal, 1000 év óta a magyar katolicizmus egyik központja az érseki rangra emelt egyházmegye. A híres érsekek közül Csák Ugrin a tatárok ellen, míg Tomori Pál a törökök ellen harcolt.Kalocsát eredetileg Colocsa néven említették, mivel a colosa lápos területet jelent és Kalocsa területe a Duna mocsaras árterén feküdt. Látnivalók:Római katolikus Nagyboldogasszony székesegyházA tekintélyes barokk székesegyház középkori alapokra épült a XVIII. században. Itt őrzik Szent Piusz földi maradványait. A tornyok csúcsára helyezett aranyozott gömbökbe egy emlékiratot, valamint szentek ereklyéit zártak. A tornyokat összekötő hídon Péter és Pál apostolok között Mária szobra látható.A Szentháromság téren, a székesegyház mellett található az érseki palota épülete. Az egykori épületet Gróf Batthyány József leromboltatta, a maradványait pedig beépítette a ma is látható barokk stílusú palotába. A dísztermében látható Liszt Ferenc zongorája, amelyen több hangversenyt is adott. Szintén itt találjuk hazánk legnagyobb egyházi könyvtárát, ahol mintegy 150 ezer kötetet őriznek gyönyörű barokk környezetben.Érseki KincstárA számtalan ritkaság mellett itt állították ki a drágakövekkel ékesített, aranyozott ezüst Szent István-hermát.Jelenleg az egész Szentháromság tér építési terület, sajnos nem látogatható. (2019)Kalocsai paprika:Az első írásos utalás a fűszer és gyógynövényként ismert növényre, az 1703. évi összeírás csanádi jobbágy lajstromban található. Később a paprika már az érseki uradalom számadásaiban is szerepel. A város határában csak a XIX. század végén kezdték el nagyobb arányú termesztését, de a feldolgozás háziipari jellege mégis sokáig fennmaradt. A Kalocsai Paprikakísérleti és Vegyvizsgáló Állomást 1917-ben nyitották meg, itt kísérletezte ki Horváth Ferenc az első csípősségmentes paprikát. A Paprika Múzeumban láthatjuk a jellegzetes fűszernövény történetét és termesztését. Belépve azonnal megcsapja az orrunkat a fűszerpaprika különleges illata. A múzeum kiállítása bemutatja a hagyományos kisüzemi termesztés fázisait és az alkalmazott munkaeszközöket.Népi motívumok:A város a magyar népművészet egyik leghitelesebb bázisa. A kalocsai hímzés, tojás, porcelán, bútor és falfestés méltán ismert nem csak Magyarországon, de az egész világon is. Ügyes kezű asszonyok virágokkal pingálják tele a lakóházak falát és a tornácokat.Korábban a kalocsai hímzés és a kézimunka kizárólag fehér volt, majd ezt követte a fekete és a kék-fekete. A napjainkban jellemzően zöldet, rózsaszínt, illetve sárgát hasznának, a ma is kedvelt szív alakú virág motívum pedig az életet és a szeretetet jelképezi. A helyi színek elnevezése is kifejező: a tulipiros, a csertői piros, a lángszín, a borszín, a libazöld, az irigy-sárga, a fecskenyak-vörös, a vadgalamb-kék, a gálic-kék és a bársony-kék. Ja, és ne felejtsük ki a színek közül a paprika-pirosat sem, hiszen a paprika-motívum a kalocsai hímzésekben is látható.  A kalocsai asszonyok miért vettek magukra több alsószoknyát? Az asszonyok, lányok színes rakott kasmírszoknyát hordtak általában 2-4 alsószoknyával. Háborús időszakban előfordult 8-12 szoknyát vettek egymásra, hogy az esetlegesen erőszakoskodó katonáknak elmenjen a kedve a kicsomagolástól.Nézzünk meg egy videót is:https://www.youtube.com/watch?v=Ci_CditiBrA                                                                                                       By vinpet 
Városlátogatások San Gimignano, a középkori Manhattan
San GimignanoSan Gimignano mint szinte minden toszkán település, egy dombtetőre épült. Történelme az ókorig nyúlik vissza, a városka eredetileg egy etruszk település volt és San Geminianus püspökről kapta a jelenlegi nevét, aki a legenda szerint megvédte a helyieket a hunok támadásától. Imáinak hatására olyan sűrű köd szállt a környékre, hogy Attila a félelmetes, „Isten ostora” jelzővel illetett hun vezér is eltévedt seregével együtt. Némileg árnyalja a romantikus történetet, hogy Szent Geminianus 397-ben halt meg, Attila pedig 405-ben született, de ki törődik ilyen apró részletekkel az évszázadok távlatából.A körös-körül olíva és szőlőültetvényekkel, magasba törő cédrusokkal övezett, etruszk falakkal körülvett, felhőkarcolókkal tarkított várost középkori Manhattan" néven is említik.A Rómába vezető zarándokút, a Via Francigena a városon haladt keresztül, ennek köszönhetően a település virágzó közlekedési és gazdasági központtá nőtte ki magát.A városka virágkorát, a XIII-XIV században élte, amikor a gazdag családok egymással versengve építkeztek, mintegy fitogtatva a hatalmukat. Mivel a város, fallal volt körülvéve, szélességben nem lehetett terjeszkedni, maradt a magasság. Magasabbnál magasabb tornyokat építve, az 1300-as években már 72 torony emelkedett az ég felé, volt, amelyik a 70 métert is elérte. Ezek a tornyok az egymással harcban álló családok védelmére is szolgáltak, mivel a bejárataik olyan magasan vannak, hogy csak létrán lehetett felmenni. A rivalizálást megelégelve a városvezetés elrendelte, hogy egy torony sem lehet magasabb, mint a városháza tornyánál (Palazzo Communale).Az 1338-ban az Európán végig söprő pestisjárvány San Gimignanot sem kímélte, a város szinte teljesen elnéptelenedett, a 72 toronyból csupán 13 maradt meg, de a város arculata ma is szinte olyan, mint a középkorban. Az építészet emlékei tökéletes állapotban maradtak fenn, úgy érzi az ember, mintha egy filmforgatás kellős közepébe csöppent volna. Nem véletlen, hogy a városka több mint 30 történelmi film forgatásának adott otthont, köztük a hét Oscar-díjat nyert Szerelmes Shakespeare, vagy a Zeffirelli által rendezett Tea Mussolinivel.Történelmi központja az UNESCO Világörökség része. Ide tartozik a többi között a Piazza del Duomo.A „Tornyok városa” híres fehér boráról. A Vernaccia di San Gimignano-t a vidék domboldalain termő ősi Vernaccia szőlőből készítenek. Ha autentikus környezetben szeretnénk megkóstolni ezt a nemes italt, látogassunk el a Strozzi hercegi birtokra, ahol a finom borok mellé, nagyszerű toszkán vacsorát is kapunk.San Gimignano minden évszakban számos programmal várja a látogatókat, a toszkán finomságokat kínáló apró üzletek, a művészeti galériák és az évről évre megrendezett történelmi játékok, fesztiválok maradandó élményt kínálnak.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=G0AenGQSRIY                                                                                                                                 By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!