2018. május 27. vasárnap, Hella napja
Omar Khájjammal a Paradicsomkertben
Révay András
2018.05.04 20:10
Egy valóban különleges kötettel állt elő a Kossuth Kiadó az idei Könyvfesztiválon. A könyv – nem túlzás – három szempontból is bátran különlegesnek nevezhető. Élvezettel lapozgathatják úgy az irodalom, mint a képzőművészet kedvelői, no meg a nyelvészek is. A könyv háromnyelvű, magyarul, angolul, perzsául szól a szövege az olvasóhoz, ráadásul pedig gazdagon illusztrált.

 Omar Khájjam, a XI. – XII. században élt perzsa költő, matematikus és csillagász errefelé, a „nyugati”-nak nevezett világban elsősorban sajátos verseiről ismert. A négysorosok, a „rubái”-k ma már a perzsa költészet remekeinek számítanak. A költőnek a neve is érdekes. Teljes neve Ghijaszu-d-din Abu-l-Fath Omár ibn Ibrahim al-Kháyyám és a hosszú sor utolsó tagja Sátorcsinálót jelent. Az apja, vagy az ősei talán sátorkészítésből éltek. Róla annyit bizonyosan tudunk, hogy kitűnő iskolákat kellett végeznie; a teológia, a Korán, a perzsa, az arab nyelv és irodalom, a filozófia, a természettudomány, leginkább pedig a matematika és költészet érdekelte. Hekim-i, doktori címet szerzett, imám volt és nagyurak barátja. Az udvarnál, mint költőt, és Korán-magyarázót is nagyra becsülték, olyasmi lehetett, mint később Kepler Prágában. Kitűnő asztronómus csillagjós is volt.

Verseit arabul és újperzsa nyelven írta. Hosszabb költeményei elvesztek, csak a legnépszerűbbek, a négysoros rubái-k maradtak meg, sok – egymásról másolt – rendezetlen kéziratban. A rubái négysoros verset, lírai epigrammafélét jelent és nagyon népszerű volt a perzsa költészetben. Omár Khájjam után még népszerűbb lett, főként témáinak köszönhetően. Az eredetileg alkalom szülte, önmagukban álló, a múlandóság mámorát megéneklő verseiben arra int, hogy éljük az időt, élvezzük ki a mát, a tavaszt, a fiatalságot, az egyszeri életet. Igyál és örülj, mert – ő így mondta – „a sors, melynek játékbábja vagy, hamarosan kiüt és visszatesz dobozodba a sakktábláról.” Érthető tehát, hogy sokan másolták, utánozták, az idők folyamán több ezerre nőtt a neki tulajdonított versek száma. Amikor a modern európai irodalomtudomány is felfedezte magának, többen is elkezdték kutatni, kiválogatni a biztosan neki tulajdoníthatókat.

 A legjobbakat végül Edward FitzGerald fordította angolra a XIX. század közepén, ezt ismerhették meg a magyar olvasók, Szabó Lőrinc tolmácsolásában. A Kossuth Kiadó most megjelent kötetében együtt van jelen a perzsául írt, az angolra, végül magyarra fordított szöveg. A költeményeket Varga Sinai Gizella, Iránban élő festőművész megkapó hangulatú képei kísérik. Ezekről a versekről ő maga mondta el, hogy művészetében meghatározó szerepet játszottak. Többször visszatért a témához. Iránban számtalan helyen csodálhatott meg freskókat, nem egyszer más képeket is lehetett látni a megrongálódott falakon, egymás alatt. Ezért kezdte el festeni „Falak” című sorozatát és az idetartozó képek elkészítése során érezte meg legjobban Omar Khájjam költészetének szinte varázslatos voltát, amint az elmúlásról és az elveszett Paradicsomról is mesél.

A könyvben ebből a sorozatból is látunk részleteket és az olvasó valóban nem tudja mit is tegyen előbb: a képet nézze, engedje, hogy hathasson rá vagy inkább a verset olvassa, és annak hangulatát próbálja felfedezni a képen. Ha csak ezt a két verset nézzük – egymástól hétoldalnyi távolságra lelhetők fel – magunk is egyetértünk Omar Khájjammal, igazat adunk neki. „Bölcs tobzódás szökött szívembe; lásd / új asszony hoz házamba új varázst; / a vén, meddő Észt elhagytam, hogy a / Szöllő Lányával kössek újra nászt. Egy teljes életfilozófia bontható ki ebből a négy sorból, de nem marad le mögötte a másik sem. Tölts újra hát s légy igaz bölcs velem: / az Élet elröpül könyörtelen; a Múlt halott, Jövőnk hiú remény, / de a Mában arany gyönyör terem!

Ezt a könyvet nem lehet – nem is szabad – egyszerre, egyvégtében olvasni. Minden két – három vers után jól esik megállni, elgondolkodni, és belemerülni a mellettük elhelyezett festmények rajzolatába, színeikbe. Megfejteni, hogy a kőbe? földbe? rejtett férfi és női arcokat miért keretezik virágzó faágak és miért ül az egész szikla? domb? sírhalom? tetején egy fekete varjú. Eltöprenghetünk – ha van kedvünk – egy kissé a művészet mibenlétén. Hogy miként képes egy Európában született és nevelkedett, a bécsi Akadémián tanult művész úgy belehelyezkedni egy majd’ ezer évvel ezelőtt élt másik ember gondolatvilágába, hogy abból számunkra élvezetes élmény kerekedjen ki? De az is lehet, hogy nem töprengünk semmin, csak felvesszük ezt a könyvet, belelapozunk, letesszük, és másnap, máshol nyitjuk ki egy percre. Szerzünk magunknak egy percnyi örömet, pont ahogy Omar Khájjam javasolta!

Omar Khájjam
                        Rubaíjat
                        Kossuth kiadó Zrt.
                        Alföldi Nyomda Zrt.
                        ISBN 978-963-09-9198-8
Kapcsolódó témák

Az 1985-ben elhunyt, Nobel-díjas német író, Heinrich Böll munkái, napjainkban idehaza nem tartoznak a legolvasottabbak közé. Pedig életében, életművében kitüntetett szerep jutott Magyarországnak. Az író három regénye köré csoportosítva ebből a kapcsolatrendszerből mutat be a Petőfi Irodalmi Múzeum most megnyílt, és május 6-ig látogatható kiállítása néhány kevésbé ismert, vagy éppen ismeretlen mozzanatot.

Fennállásának 25. évfordulóját ünnepli az idén a Szlovák Köztársaság és vele együtt a budapesti Szlovák Intézet is. Az ünnepségsorozat első eseménye egy hiánypótló könyv bemutatása volt. Útikönyvet ugyanis már sokat írtak Szlovákiáról. Van ilyen a Magas Tátráról, az Alacsony Tátráról, Kassáról, olyan viszont, ami az ott fellelhető zsinagógákat ismertetné az érdeklődő olvasóval, eddig még nem készült. Jó, hogy most már ilyen is van.

Megszokott dolog, ha olyan cikkekkel találkozhat az olvasó, melyek az utazókat, a különféle szolgáltatásokat igénybe vevőket igyekeznek tájékoztatni. Érdekes helyszíneket, kulturális eseményeket, szórakozási lehetőségeket, különlegességeket ajánlanak. Ezúttal eltérünk ettől a gyakorlattól. A vendégeket várók, az éttermi, szállodai szakemberek figyelmét kívánjuk felhívni egy fontos és érdekes könyvre, ami azért a vendégeknek is tanulsággal szolgálhat.

Bár az időszámításunk első századának második felében élt római politikus és történetíró élete, munkássága ma már nem igazán közismert, egy mondása feltétlenül túlélte az évszázadokat: „sine ira et studio”. Jelentése: harag és elfogultság nélkül, vagy részrehajlás nélkül, mondhatjuk úgy is, pártatlanul. A jelen és a múlt eseményeinek megértéséhez erre bizony igen csak szükségünk van.

A Hibernia Nova Kiadó és az Evangélikus Egyház hivatalos kiadója, a Luther Kiadó közös gondozásában egy karcsú, de mégis sokatmondó kötet jelent meg. Olyan, ami útmutatásul szolgálhat a hívőknek, de legalább annyira hasznos az egyszerű turistáknak is. A szerkesztők célja Luther életútján a fontosabb állomásainak bemutatása volt úgy, hogy az egyes helyszínekről egyben jó útikalauzt is adjanak.

Blog ajánló
Egy nap a városban Kipróbáltuk a budapesti parkoló alkalmazást, ami élhetőbbé tenné a várost
Képzeld el, hogy a belváros legforgalmasabb részein parkolóhelyet keresel. Előveszed a telefont, és ránézel a közeledben található parkolóházakra, irodaházakra, szállodák mélygarázsaira: a térképen nemcsak a pontos helyet látod, de azt is, van-e szabad hely. Odahajtasz az egyikhez, de nem állsz meg, csak lassítasz a bejáratnál: a sorompó automatikusan felnyílik, a mobilod egy halk csippanással küldi az üzenetet: elindult a parkolás. Olcsóbban egyébként, mint odakint, az utcán. Kifelé menet nem kell fizetni, automatikusan levonja az app a pénzt a számládról, nyitja a sorompót, puszipá. Nincs körözés. Nincs húzzegycetlit. De még csak direkt adatkapcsolat sincs az autód vagy a telefonod és a sorompó között. Az egész felhőben történik, viszont ehhez képest tényleg hihetetlenül gyorsan. A Parkl alkalmazás ezt tudja, ma, Budapesten. Az ötlet a következő: rengeteg olyan környék van a városban, ahol napközben alig tudunk leparkolni, és ezek a gócpontok általában a Nagykörúton belül, Pesten találhatóak. Itt jó lenne, ha látnánk minden parkolóházat körülöttünk, aminek a garázsába leállhatnánk. De ez még semmi: a városkép. Tele vannak az utcák parkoló autókkal, amik a munkaidő végén szépen kicserélődnek, a hazatérők elfoglalják végleges helyüket, hogy aztán másnap reggelig az autósorok természetes részei legyenek a város arcának. Nem kell, hogy így legyen. Ugyanis épp estére kiürül egy csomó parkolóház, ami be tudná fogadni az autókat. Vannak szállodák is, akiknek esetleg egy rakás üres helyük van, amiket néhány órára simán kiadnának bérbe, csak kellene egy infrastruktúra, ami beengedi az autósokat, és nincs velük gond. Ez a száj is elnyelhetne egy csomó parkoló kocsit. Kicsit kitisztulna a város látványa. A Parkl eleinte kisebb ambíciókkal indult, de aztán rájöttek az alkotók, hogy mindent, vagy semmit. A világban több hasonló projekt ért el már részeredményeket, de állítólag egyik sem volt olyan integrált, mint a Parkl, ami nyilvántartja a parkoló helyeket, és real time jelzi a foglaltságot kinyitja a sorompót előttünk, gombnyomásra vagy automatikusan olyan helyeken is beenged minket, ahová egyébként nem jutnánk be elintézi a fizetést saját hatáskörben, a különféle parkoló cégek saját rendszerén kívül Úgyhogy kipróbáltam az alkalmazást. Egyelőre nincs fent sok parkolási helyszín, folyamatosan tárgyalnak, szerződnek új helyekkel a készítők, egyelőre főleg a Nagykörúton belül, ahol a legnagyobb a gond. Ha ezt belakják, mennek tovább a külső részekre (illetve külföldre, de ez távolabbi cél). Nagyjából 20 parkolóház közül választhatunk, az V. kerület pont nem túl erős (1 db parkolót találunk), de a kerület szélein, a VI., VII, kerületben találunk már lehetőségeket. A parkolók három csoportba sorolhatóak: az első csoportba tartoznak a hagyományos, mindenki számára elérhető parkolóházak. Itt a Parkl előnye, hogy mondjuk a Holló utcában az utcainál és magánál a parkolóháznál is olcsóbban, óránként 350 forintért parkolhatunk. Valamint hogy nem kell cetlivel, meg automatával szarakodni, hanem gombnyomásra nyílik a sorompó. A másik csoportba tartoznak a szállodák, amik parkolóhelyük egy részét átadják a Parkl-nek, hogy elnyeljék a néhány órára megálló autókat. Itt a Parkl előnye, hogy kinyitja előttünk a sorompót, ami egyébként esetleg zárva van, illetve hogy itt is az utcai ára alatt parkolhatunk. A harmadik csoportba a foghíjtelkeken és hasonló udvarokon kialakított parkolók tartoznak, mint például az Újlipót vagy Gogol utcai parkolóudvar. Itt fontos elmondani, mennyire egyszerű létrehozni egy Parkl parkolót: akinek van egy telke, amire fogadna autókat, csak egy sorompót kell kitennie, és jelentkeznie itt. A Parkl emberei az ügyfelekhez egy automata rendszert telepít, ami felhőben kiadott utasítással kinyitja és zárja a soromót az autósoknak, levonja a pénzt, és küldik a tulajnak. Még csak gyalogos kijárást sem kell biztosítani: az appban elhelyezhető egy “gyalogos nyitás” gomb, ilyenkor a kaput csak annyira nyitja ki, hogy egy ember kijusson, de egy autó már nem. Utánakérdeztem a kedvenc parkolóknak, és megtudtam, a felhasználók nagyon szeretik például az Ibis hotelt a Ráday utca elején. Egyrészt azért, mert a Kálvin téren hivatalosan is rémálom parkolni, fél órát el lehet cseszni ezzel (az Ibis mellett itt a Mercure hotelt is használhatjuk az appal), másrészt egy szálloda parkolója mindig rendben van tartva. Olyan tüchtig érzés ott parkolni. Kényelmes és jó helyszín még az Aranykéz utcai parkoló is. Ilyet látunk, ha egy adott helyen már nincs több hely: Egyébként nagyon könnyű használni az appot. Általában megnyitjuk az alkalmazást, beírjuk azt, hogy hová megyünk, ekkor a program leszúrja a cél pint, mi pedig kiválaszthatjuk a körülötte lévő helyekből, hová mennénk. Rányomunk arra a parkolóra, amit szeretnénk, itt kérhetünk egy navigációt a parkolóházba. A Parkl appban ilyenkor a parkolóház adatlapja marad megnyitva, így a célhoz érve, a telefonunkat feloldva már látjuk is a hatalmas zöld gombot: nyisd a sorompót. És nyitja, azonnal. Elképesztő elgondolni, hogy a gombnyomás hatására egy adatcsomag elindul a világ másik pontjába, egy szerverterembe, ami feldolgozza a parancsot, és visszaküldi a jelet egy dobozba az előttünk található sorompó mellé, meg a telefonunkra az értestés erről. És nem telik el mérhető idő eközben. A Weiner garázsban tesztüzem jelleggel már működik az automatikus sorompónyitás, amit a poszt elején említettem. Ilyenkor csak megközelítjük a sorompót, ami automatikusan felnyílik, és az app indítja a parkolást. Az alábbi videóban tényleg senki semmilyen gombot nem nyomott meg, csak odahajtottam: Ez néha akadozik még, a személyzet sokszor nem tudja, hogyan kell reagálni a furcsaságra, de rajta vannak a készítők, hogy 100%-ban zökkenőmentes legyen, és ne avatkozzon bele ember a rendszerbe. Az a legjobb mindenkinek. Mondtam már, hogy az alkalmazás ingyenes? Semmit nem veszítesz, ha kipróbálod, sőt, olcsóbban parkolhatsz gyorsabban parkolhatsz 21. századibban parkolhatsz kevesebb parkoló autó lesz az utak mellett egy 500 forintos kupont is kapsz ajándékba Ezzel a kuponnal az első parklásod díját csökkentheted. Sőt, ha olyan jó fej vagy, hogy idáig végigolvastad a posztot, akkor elárulok egy titkot. Mostantól egy hónapig, ha az appban a kuponok résznél beírod a VAROSBAN1 kódot, még 500 forintot írnak jóvá a számládon (minden kupon egy parkolás során használható fel). A Parkl alkalmazást itt tudod letölteni iOS-re, itt Androidra. Disclaimer: a Parkl az Egy nap a városban hirdetője
Városlátogatások Zsolna a történelmi város
Zsolna a történelmi városEgy kis múltidéző:Az első írásos feljegyzésben "terra de Selinan" (Zsolna földje) néven kerül említésre. Károly Róbert 1321-ben gazdasági előjogokat adományozott a városnak. A történelem értékes dokumentuma az I. Nagy Lajos által 1381-ben kiadott okirat, a "Privilegium pro Slavis Solnensis". Ez a privilégium biztosította a városi elöljárók számára az egyenlő képviseletet a zsolnai városi tanácsban.Különleges történelmi és nyelvi dokumentum a Zsolnai könyv vagy más néven „Zsolnai kódex”, melynek kezdetei 1387-be nyúlnak vissza. Ez a legrégebbi szlovák nyelvű feljegyzés.Látnivalók:A három folyó összefolyásánál fekvő település történelmi központjában a négyzet alaprajzú, árkádos Mária téren számos műemlék található.A város kimagasló építészeti emléke a két-tornyú barokk Szent Pál temploma.A Várdombon áll a Szentháromság Templom, mely 1400 körül épült, mellette láthatjuk a Burián-harangtornyot, mely Szlovákia egyik legrégebbi reneszánsz harangtornya. Az egykori vártorony ránézésre az olasz városok harangtornyaira (campanilék) emlékeztet.Zsolna város főtere Szlovákia legteljesebb lábasházakkal díszített piaci árkádsora. A Mária teret a Szent Pál-templom uralja, mellette található a városi tanács épülete és a Szűz Mária-szobor.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=vhU1hdn62SQ                                                                                          by vinpet
Városlátogatások Zakopane
Zakopane a téli fővárosLengyelország téli fővárosaként is emlegetik, de minden évszakban páratlan élményeket kínál az idelátogatóknak, bár kétségtelen, hogy várost nem elsősorban a látnivalói miatt keresik fel a turisták. Télen síparadicsomként működik, a többi évszakban inkább kiindulópont a hegyekben túrázók számára.Zakopane a legmagasabban fekvő lengyel város, központja a tengerszinttől számítva 838 méter magasan van. A település első említése a XVI. század végéről való, lakosai Báthory István lengyel királytól, erdélyi fejedelemtől kapták első kiváltságaikat. A Zakopane elnevezést egy XVII. századból származó oklevélben említik először. Az 1900-as években a friss hegyi levegő csodát tett a gyógyulni vágyók körében, ezért a várost gyógyhelynek nyilvánították. A tüdőbetegeket a helyi gorál lakosok vitték fel a hegyi legelőkön álló pásztorházakba.A város kulturális története is számos érdekességet rejt, mivel sok író, költő és zeneszerző élt és alkotott itt, de aki nem itt élt az is ide járt nyaralni. Itt nyaralt többek között a Nobel díjas Maria Skłodowska Curie is. A sajátságos zakopanei építészeti stílus Stanisław Igancy Witkiewicz nevéhez köthető.Turistalátványosságok:A Gáspár-csúcs:A Kasprowy-csúcsként ismer hegy, 1987 méter magasan van a Tátra lengyel oldalán. Edzett sportolók gyalog is feljuthatnak a csúcsra, de sokkal békésebb a lanovkával menni, amely 1936 óta szállít utasokat.  Persze pánikra semmi ok, azóta többször is felújították.A Gubalowka-hegy:A siklóval pillanatok alatt felérhetünk, és tátott szájjal bámulhatjuk a fantasztikus panorámát. Elképesztő kilátás nyílik innen Zakopane városára és a Tátra tavasszal is havas csúcsaira. A 2000 métert is meghaladó hegycsúcsok fenséges karéja pazar látnivaló.Nézzük meg videón is: https://www.youtube.com/watch?v=d_2Fw2cieDs                                                                                                by vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!