2019. január 21. hétfő, Ágnes napja
Omar Khájjammal a Paradicsomkertben
Révay András
2018.05.04 20:10
Egy valóban különleges kötettel állt elő a Kossuth Kiadó az idei Könyvfesztiválon. A könyv – nem túlzás – három szempontból is bátran különlegesnek nevezhető. Élvezettel lapozgathatják úgy az irodalom, mint a képzőművészet kedvelői, no meg a nyelvészek is. A könyv háromnyelvű, magyarul, angolul, perzsául szól a szövege az olvasóhoz, ráadásul pedig gazdagon illusztrált.

 Omar Khájjam, a XI. – XII. században élt perzsa költő, matematikus és csillagász errefelé, a „nyugati”-nak nevezett világban elsősorban sajátos verseiről ismert. A négysorosok, a „rubái”-k ma már a perzsa költészet remekeinek számítanak. A költőnek a neve is érdekes. Teljes neve Ghijaszu-d-din Abu-l-Fath Omár ibn Ibrahim al-Kháyyám és a hosszú sor utolsó tagja Sátorcsinálót jelent. Az apja, vagy az ősei talán sátorkészítésből éltek. Róla annyit bizonyosan tudunk, hogy kitűnő iskolákat kellett végeznie; a teológia, a Korán, a perzsa, az arab nyelv és irodalom, a filozófia, a természettudomány, leginkább pedig a matematika és költészet érdekelte. Hekim-i, doktori címet szerzett, imám volt és nagyurak barátja. Az udvarnál, mint költőt, és Korán-magyarázót is nagyra becsülték, olyasmi lehetett, mint később Kepler Prágában. Kitűnő asztronómus csillagjós is volt.

Verseit arabul és újperzsa nyelven írta. Hosszabb költeményei elvesztek, csak a legnépszerűbbek, a négysoros rubái-k maradtak meg, sok – egymásról másolt – rendezetlen kéziratban. A rubái négysoros verset, lírai epigrammafélét jelent és nagyon népszerű volt a perzsa költészetben. Omár Khájjam után még népszerűbb lett, főként témáinak köszönhetően. Az eredetileg alkalom szülte, önmagukban álló, a múlandóság mámorát megéneklő verseiben arra int, hogy éljük az időt, élvezzük ki a mát, a tavaszt, a fiatalságot, az egyszeri életet. Igyál és örülj, mert – ő így mondta – „a sors, melynek játékbábja vagy, hamarosan kiüt és visszatesz dobozodba a sakktábláról.” Érthető tehát, hogy sokan másolták, utánozták, az idők folyamán több ezerre nőtt a neki tulajdonított versek száma. Amikor a modern európai irodalomtudomány is felfedezte magának, többen is elkezdték kutatni, kiválogatni a biztosan neki tulajdoníthatókat.

 A legjobbakat végül Edward FitzGerald fordította angolra a XIX. század közepén, ezt ismerhették meg a magyar olvasók, Szabó Lőrinc tolmácsolásában. A Kossuth Kiadó most megjelent kötetében együtt van jelen a perzsául írt, az angolra, végül magyarra fordított szöveg. A költeményeket Varga Sinai Gizella, Iránban élő festőművész megkapó hangulatú képei kísérik. Ezekről a versekről ő maga mondta el, hogy művészetében meghatározó szerepet játszottak. Többször visszatért a témához. Iránban számtalan helyen csodálhatott meg freskókat, nem egyszer más képeket is lehetett látni a megrongálódott falakon, egymás alatt. Ezért kezdte el festeni „Falak” című sorozatát és az idetartozó képek elkészítése során érezte meg legjobban Omar Khájjam költészetének szinte varázslatos voltát, amint az elmúlásról és az elveszett Paradicsomról is mesél.

A könyvben ebből a sorozatból is látunk részleteket és az olvasó valóban nem tudja mit is tegyen előbb: a képet nézze, engedje, hogy hathasson rá vagy inkább a verset olvassa, és annak hangulatát próbálja felfedezni a képen. Ha csak ezt a két verset nézzük – egymástól hétoldalnyi távolságra lelhetők fel – magunk is egyetértünk Omar Khájjammal, igazat adunk neki. „Bölcs tobzódás szökött szívembe; lásd / új asszony hoz házamba új varázst; / a vén, meddő Észt elhagytam, hogy a / Szöllő Lányával kössek újra nászt. Egy teljes életfilozófia bontható ki ebből a négy sorból, de nem marad le mögötte a másik sem. Tölts újra hát s légy igaz bölcs velem: / az Élet elröpül könyörtelen; a Múlt halott, Jövőnk hiú remény, / de a Mában arany gyönyör terem!

Ezt a könyvet nem lehet – nem is szabad – egyszerre, egyvégtében olvasni. Minden két – három vers után jól esik megállni, elgondolkodni, és belemerülni a mellettük elhelyezett festmények rajzolatába, színeikbe. Megfejteni, hogy a kőbe? földbe? rejtett férfi és női arcokat miért keretezik virágzó faágak és miért ül az egész szikla? domb? sírhalom? tetején egy fekete varjú. Eltöprenghetünk – ha van kedvünk – egy kissé a művészet mibenlétén. Hogy miként képes egy Európában született és nevelkedett, a bécsi Akadémián tanult művész úgy belehelyezkedni egy majd’ ezer évvel ezelőtt élt másik ember gondolatvilágába, hogy abból számunkra élvezetes élmény kerekedjen ki? De az is lehet, hogy nem töprengünk semmin, csak felvesszük ezt a könyvet, belelapozunk, letesszük, és másnap, máshol nyitjuk ki egy percre. Szerzünk magunknak egy percnyi örömet, pont ahogy Omar Khájjam javasolta!

Omar Khájjam
                        Rubaíjat
                        Kossuth kiadó Zrt.
                        Alföldi Nyomda Zrt.
                        ISBN 978-963-09-9198-8
Kapcsolódó témák

Több oka is lehet annak, ha egy könyv első kiadását követően, az ötödik évben megjelenik a második – átdolgozott kiadás. Talán a példányszám volt kevés, esetleg a tartalomba csúsztak hibák? Esetünkben az első állítás ugyan igaz, szerencsére a második nem. Az Erzsébetváros zsidó örökségét bemutató első kiadás óta viszont a városrész életében történtek olyan változások, melyek indokolttá tették, hogy új, megbízható, aktuális tájékoztatást kapjon a téma iránt érdeklődő olvasó.

Nem öregebb kétszáz évnél, de már vannak klasszikusai. Lenézték, vitatták, temették, most is él. Olyan, mint a jó bor vagy a jó szivar, az élvezetéhez érettség kell! Bár – ez sem egészen igaz. Nem zárt, nem egységes. Részelemei között van, ami képes magához édesgetni egészen fiatalokat és jó esély van rá, hogy aki először hatéves korában találkozott vele, hetvenévesen is a barátja marad.

Hol is tarthatta volna máshol legújabb könyvének bemutatóját az Álomgyár Kiadó, mint a Kék Macska című regény egyik eredeti helyszínén, Budapesten, a Nagymező utca 17-ben. Persze a hely mára erősen megváltozott – már ami a belső terek egy részét illeti – de a szelleme? Nos, abban még ott leng az előző századforduló illata.

Egy tavaly létrejött – utazó – kiállítás megörökítésére vállalkozott a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum. Könyvet adott ki a sörről – együttműködésben a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeummal. A kiállítás a tervek szerint évekig fog utazni az országban és az is elképzelhető, hogy külföldre is kiviszik. Ez az egyik oka annak, hogy a könyv maga is kétnyelvű, a szövege magyarul és angolul olvasható, nyelvgyakorlásnak is jó!

A cím valójában egy verssor. Heine: Sabbat hercegnő románca című versének egyik sora, melyből pár szakasznyi megtalálható egy szakácskönyvben. A joggal nem mindennapinak nevezhető könyv bemutatóját november elején tartották Budapesten, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban.

Blog ajánló
Városlátogatások Salzburg, Mozart városa
Salzburg, Mozart városaA tekintélyes hegyek ölelésében fekvő város nevét, a fehér aranyról, a sóról (Salz) kapta, mivel gazdagságát és jólétét a sókereskedelemnek köszönheti. Az Alpok északi kapuja, Ausztria egyik legjelentősebb és egyben legrégebbi városa, melyet a Salzach folyó szel ketté. A város a középkortól független, katolikus hercegérsekek irányítása alatt állt. A sókereskedelem jelentős hasznából gyönyörű barokk települést építettek, melyet észak Rómájaként is emlegetnek. A városképet uralja a Hohensalzburg fellegvár, óvárosa 1997 óta a világörökség része. Egy kis történelem:Salzburg nevében és történelmében szinte minden a sóról szól. 1517-ben nyílt meg itt az első bánya és abban az időben a sónak az aranyhoz mérhető értéke volt. A város jelentős bevételekre tett szert és gyorsan fejlődött. Gyönyörű templomok, pompás polgári paloták épültek, a fellegvárról nem is beszélve. Érdekes, hogy a só, ma étkezésünk első számú közellensége, sok étteremből eltűntek a sótartók is. Emlékezzünk csak gyermekkorunk egyik kedves meséjére, melyben a legkisebb királykisasszony azt mondta az apjának, hogy úgy szeretlek, mint az emberek a sót. Az öreg király először méregbe gurult, majd később belátta, hogy só nélkül az ételek ehetetlenek. A mai ostoba tiltás helyett a mértékletességre kellene nagyobb figyelmet fordítani. És ez nem csak a sófogyasztásra vonatkozik!Salzburgot ma mégsem a só révén emlegetjük, a város híres szülöttének Wolfgang Amadeus Mozartnak a neve összeforrt a településsel. A belvárosban sétálva lépte-nyomon valamilyen Mozarttal kapcsolatos relikviával találkozunk, a turisták kedvence mégis egy édesség, a Mozart golyó.A nugátkrémet, csokoládét és marcipánt tartalmazó gömb alakú édességet Paul Fürst nevű salzburgi cukrász készítette el. Sajnos a kiváló zeneszerző nem kóstolhatta meg ezt a cukrászati remeket, hiszen az édesség Mozart halálának 100. évfordulójára készült.   Séta a városban:A Fellegvár:Az erőd Salzburg város egyik jelképe. A kitűnő állapotban lévő erődítmény építése 1077 - ben, Gebhard érsek uralkodása alatt kezdődött, majd századokon keresztül folyamatosan erősítették tornyokkal, bástyákkal, falakkal és sáncokkal. Mai későgótikus formáját a középkorban, Leonhard von Keutschach érsek alatt nyerte el. Az erődöt többször megostromolták, de soha nem sikerült elfoglalni.A Salzburgi Székesegyház:A székesegyház építése 1614-ben kezdődött, Markus Sittikus érsek idején, az olasz udvari építész, Santino Solari tervei alapján. A tornyokat csak később, 1652 és 1655 között fejezték be.  A székesegyházba bejutni három hatalmas bronzkapun lehet, melyeket a hit, a szeretet, és a remény szimbólumai díszítenek. Több mint 10 000 ember befogadására alkalmas. A 71 méter magas nyolcszögletű kupola freskói az Ótestamentum eseményeit ábrázolják.A Mirabell kastély és kert:Az egykori Altenau kastély 1606-ban épült, Wolf Dietrich von Raitenau építette szerelmi ajándékként kedvesének, Salome Altnak. Halála után keresztelték át Mirabell kastélynak. A csodálatos barokk kastélyt 1818-ban a nagy tűzvész szinte teljesen elpusztította. A kastélyban ma a Salzburgi polgármester hivatala működik.A Mirabell kertben szebbnél-szebb virágokban gyönyörködhetünk, a sétautak mentén szökőkutakat és szobrokat láthatunk.A Mozart tér:Nem könnyű Wolfgang Amadeus Mozart szobrát turistamentesen lefotózni. Mozart bronzszobrát Mozart fiai jelenlétében leplezték le ünnepélyesen.Mozart szülőháza:A Gabonakereskedők utcájában, pontosabban 9. szám alatt született 1756. január 27-én Wolfgang Amadeus Mozart. Jelenleg az épület a Mozart Alapítvány tulajdona, és a művész hangszereit és a család képeit, dokumentumait bemutató kiállításnak ad otthont.Az aranygömb:Hivatalosan Sphaera az alkotás neve, a köznyelvben Férfi a Mozart golyón. Az alkotás a „Salzburgi művészeti projekt” 2007 keretében készült. A hivatalos leírások szerint nem Mozart-golyó, hanem egy modern alkotás, aminek a tetején áll egy férfi, aki "lehetne bármelyikünk".A Getreidegasse Salzburg bevásárló utcája:Színpompás, ötletdús cégérek jelzik a nemzetközi márkák, luxusholmik, ajándéktárgyak, hangulatos üzletek és kis butikok kínálatát.Sétáljunk egy kicsit a városban:Salzburg a zene európai fővárosa, évente több mint négyezer rendezvénye ide vonzza a zenerajongókat. Salzburg nem csupán a zene miatt érdekes város. Óvárosában sétálva, mintha Ausztria történelméről szóló könyv lapjai elevenednének meg a szemünk előtt. Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=-pLsMbD6ypk                                                                                              By vinpet
Városlátogatások Fót - A Szeplőtelen Fogantatás római katolikus templom
A Szeplőtelen Fogantatás római katolikus templom (Szent István templom):Fót legjelentősebb műemléke, a 1825-55 között épült romantikus stílusú templom.Gróf Károlyi István olyan templomot kívánt építtetni, amely egyben családi temetkezőhelyül is szolgál és a tervek elkészítésére Ybl Miklóst kérte fel.A magyar romantika legjelentősebb alkotása, két egymás fölé épített templomból álló négytornyos, háromhajós, monumentális építmény. A homlokzaton a Szeplőtlen Szűz 3 méter magas szobra látható.A templom három hajója közül a középső mennyezete kazettás, aranyozott gerendázattal készült.A két oldalhajó egy-egy mellékoltárhoz vezet, a bal oldali oltárkép a sárkánnyal viaskodó Szent Györgyöt, a jobb oldali Szent Franciskát ábrázolja.A középhajóból márványlépcső vezet fel a szentélybe, melynek boltozatát és oldalait freskók díszítik.A főoltár képe a Szeplőtlen Szűz Máriát ábrázolja.A jobboldali torony alatt lévő kápolnában van Szent Lucentius vértanú ereklyéje, egyházi tekintetben a templomnak ez a legnagyobb kincse.A vértanú földi maradványait IX. Pius pápa ajándékozta a templomnak; személyesen ismerték egymást Károlyi István gróffal, s a pápa ezzel az ereklyével jutalmazta a hitért és a művészetekért egyaránt nagy áldozatokat hozó grófot. Az altemplomban a csodálatos carrarai márványból készült szobrok, Pietro Tenerani alkotásai. Az altemplomban található Károlyi István és családtagjainak sírhelye.Készítettem egy videót is a templomról. A kísérő dalt Zámbó Jimmy ebben a templomban énekelte.http://www.youtube.com/watch?v=xsEXkIbUgBs
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!