2018. október 16. kedd, Gál és Aurélia napja
Omar Khájjammal a Paradicsomkertben
Révay András
2018.05.04 20:10
Egy valóban különleges kötettel állt elő a Kossuth Kiadó az idei Könyvfesztiválon. A könyv – nem túlzás – három szempontból is bátran különlegesnek nevezhető. Élvezettel lapozgathatják úgy az irodalom, mint a képzőművészet kedvelői, no meg a nyelvészek is. A könyv háromnyelvű, magyarul, angolul, perzsául szól a szövege az olvasóhoz, ráadásul pedig gazdagon illusztrált.

 Omar Khájjam, a XI. – XII. században élt perzsa költő, matematikus és csillagász errefelé, a „nyugati”-nak nevezett világban elsősorban sajátos verseiről ismert. A négysorosok, a „rubái”-k ma már a perzsa költészet remekeinek számítanak. A költőnek a neve is érdekes. Teljes neve Ghijaszu-d-din Abu-l-Fath Omár ibn Ibrahim al-Kháyyám és a hosszú sor utolsó tagja Sátorcsinálót jelent. Az apja, vagy az ősei talán sátorkészítésből éltek. Róla annyit bizonyosan tudunk, hogy kitűnő iskolákat kellett végeznie; a teológia, a Korán, a perzsa, az arab nyelv és irodalom, a filozófia, a természettudomány, leginkább pedig a matematika és költészet érdekelte. Hekim-i, doktori címet szerzett, imám volt és nagyurak barátja. Az udvarnál, mint költőt, és Korán-magyarázót is nagyra becsülték, olyasmi lehetett, mint később Kepler Prágában. Kitűnő asztronómus csillagjós is volt.

Verseit arabul és újperzsa nyelven írta. Hosszabb költeményei elvesztek, csak a legnépszerűbbek, a négysoros rubái-k maradtak meg, sok – egymásról másolt – rendezetlen kéziratban. A rubái négysoros verset, lírai epigrammafélét jelent és nagyon népszerű volt a perzsa költészetben. Omár Khájjam után még népszerűbb lett, főként témáinak köszönhetően. Az eredetileg alkalom szülte, önmagukban álló, a múlandóság mámorát megéneklő verseiben arra int, hogy éljük az időt, élvezzük ki a mát, a tavaszt, a fiatalságot, az egyszeri életet. Igyál és örülj, mert – ő így mondta – „a sors, melynek játékbábja vagy, hamarosan kiüt és visszatesz dobozodba a sakktábláról.” Érthető tehát, hogy sokan másolták, utánozták, az idők folyamán több ezerre nőtt a neki tulajdonított versek száma. Amikor a modern európai irodalomtudomány is felfedezte magának, többen is elkezdték kutatni, kiválogatni a biztosan neki tulajdoníthatókat.

 A legjobbakat végül Edward FitzGerald fordította angolra a XIX. század közepén, ezt ismerhették meg a magyar olvasók, Szabó Lőrinc tolmácsolásában. A Kossuth Kiadó most megjelent kötetében együtt van jelen a perzsául írt, az angolra, végül magyarra fordított szöveg. A költeményeket Varga Sinai Gizella, Iránban élő festőművész megkapó hangulatú képei kísérik. Ezekről a versekről ő maga mondta el, hogy művészetében meghatározó szerepet játszottak. Többször visszatért a témához. Iránban számtalan helyen csodálhatott meg freskókat, nem egyszer más képeket is lehetett látni a megrongálódott falakon, egymás alatt. Ezért kezdte el festeni „Falak” című sorozatát és az idetartozó képek elkészítése során érezte meg legjobban Omar Khájjam költészetének szinte varázslatos voltát, amint az elmúlásról és az elveszett Paradicsomról is mesél.

A könyvben ebből a sorozatból is látunk részleteket és az olvasó valóban nem tudja mit is tegyen előbb: a képet nézze, engedje, hogy hathasson rá vagy inkább a verset olvassa, és annak hangulatát próbálja felfedezni a képen. Ha csak ezt a két verset nézzük – egymástól hétoldalnyi távolságra lelhetők fel – magunk is egyetértünk Omar Khájjammal, igazat adunk neki. „Bölcs tobzódás szökött szívembe; lásd / új asszony hoz házamba új varázst; / a vén, meddő Észt elhagytam, hogy a / Szöllő Lányával kössek újra nászt. Egy teljes életfilozófia bontható ki ebből a négy sorból, de nem marad le mögötte a másik sem. Tölts újra hát s légy igaz bölcs velem: / az Élet elröpül könyörtelen; a Múlt halott, Jövőnk hiú remény, / de a Mában arany gyönyör terem!

Ezt a könyvet nem lehet – nem is szabad – egyszerre, egyvégtében olvasni. Minden két – három vers után jól esik megállni, elgondolkodni, és belemerülni a mellettük elhelyezett festmények rajzolatába, színeikbe. Megfejteni, hogy a kőbe? földbe? rejtett férfi és női arcokat miért keretezik virágzó faágak és miért ül az egész szikla? domb? sírhalom? tetején egy fekete varjú. Eltöprenghetünk – ha van kedvünk – egy kissé a művészet mibenlétén. Hogy miként képes egy Európában született és nevelkedett, a bécsi Akadémián tanult művész úgy belehelyezkedni egy majd’ ezer évvel ezelőtt élt másik ember gondolatvilágába, hogy abból számunkra élvezetes élmény kerekedjen ki? De az is lehet, hogy nem töprengünk semmin, csak felvesszük ezt a könyvet, belelapozunk, letesszük, és másnap, máshol nyitjuk ki egy percre. Szerzünk magunknak egy percnyi örömet, pont ahogy Omar Khájjam javasolta!

Omar Khájjam
                        Rubaíjat
                        Kossuth kiadó Zrt.
                        Alföldi Nyomda Zrt.
                        ISBN 978-963-09-9198-8
Kapcsolódó témák

Az utóbbi években már egyre több magyar keresi fel Portugáliát. A megismerni vágyott helyszínek között első helyen a főváros, Lisszabon áll, de előkelő helyet foglal el a listán Fatima is. A Hibernia kiadónál most megjelent útikönyv hasznos társa lesz az errefelé utazóknak. A minden fontos részletre kitérő leírások mellett háromszáznegyven fénykép és tizennégy térkép segíti a tájékozódást.

A cím kissé félrevezető. Hiába olvassuk végig a könyvet, nem találjuk meg benne azt a pontos, matematikai kifejezést, formulát, képletet, melyet megoldva vagy megtanulva bizonyosságot kaphatunk arról: mi a szerelem?

Az Ünnepi Könyvhét bőséges kínálatában megjelent egy könyv, melyről – felületes belelapozás után is – nyomban Könyves Kálmán királyunk juthat eszünkbe. Az ő híres mondása volt: „Boszorkányokról pedig, akik nincsenek, róluk többé szó ne essék!” Ha a boszorkányok helyére azt írjuk: „A titkokról”, úgy a királyi mondat napjainkban is érvényes marad, bár mi egy illúzióval szegényebbek, helytálló ismeretekkel viszont lényegesen gazdagabbak leszünk.

Ezzel az egy mondattal a Kossuth Kiadó számos könyvheti újdonságát jellemezhetnénk. A harmincnál is több – különböző műfajú, és különböző korcsoport számára készült – könyv között jócskán talál majd az olvasó olyat, amire a címbeli állítás feltétlenül igaznak tekinthető.

Az 1985-ben elhunyt, Nobel-díjas német író, Heinrich Böll munkái, napjainkban idehaza nem tartoznak a legolvasottabbak közé. Pedig életében, életművében kitüntetett szerep jutott Magyarországnak. Az író három regénye köré csoportosítva ebből a kapcsolatrendszerből mutat be a Petőfi Irodalmi Múzeum most megnyílt, és május 6-ig látogatható kiállítása néhány kevésbé ismert, vagy éppen ismeretlen mozzanatot.

Blog ajánló
Városlátogatások Cesky Krumlov a meseváros
Cesky Krumlov a mesevárosEz a Moldva vagy helyi nyelven a Vltava folyó ölelésében fekvő Dél-Bohémiai kisváros olyan, mintha egy megelevenedett meseváros lenne. A bájos városka az UNESCO világörökség része, rengeteg látogatóval. A dombokkal övezett völgyben megbúvó település a piros háztetőkkel, a zeg-zugos utcácskákkal, az égbenyúló tornyokkal és a zúgó folyócskával, egy mesekönyv lapjaira kívánkozik. Azt gondolná az ember, hogy a vártoronyban egy világszép királykisasszony vár a szabadító lovagjára, még a több mint 200 lépcső sem lehet akadály.Egy kis történelem:A folyókanyarulat már időszámítás előtt is lakott volt. A kelták után az i.e. 6. század táján jöttek ide a szlávok, majd a középkorban több cseh család is uralta a folyóvölgyet. A várat a Vitkovciak kezdték építeni a 13. században, a család kihalása után a Rosenbergek birtokolták a területet és virágoztatták fel tündéri, reneszánsz várossá. Később eladósodtak, pedig akkor még nem volt ismert a svájci frank alapú hitel. Az új tulajdonos, II. Rudolf német-római császár nagybátyja II. Ferdinánd az Eggenbergeknek ajándékozta a várost, de ez a család is kihalt, úgy tűnik, a környék nem kedvez a potenciának. A 20. századi államosításig a Schwarzenbergek birtokában volt. A zömmel németek lakta várost korábban Krumaunak hívták, a cseh csapatok bevonulása után kapta a Cesky Krumlov nevet.A városkában sétálva úgy tűnik, mintha az elmúlt századokban valaki megállította volna az időt, mégis a melankolikus középkori hangulat helyett, jókedvű turisták tömegével találkozhatunk.Sok házon feltűnik a Rosenbergek ötszirmú rózsája, ami a vár tornyán is látható. A feltűnő vörös színű házban lakott a korabeli híres alkimista, Anton Michael von Ebbersbach. Ő nem az aranycsinálásra összpontosított, fő tevékenysége az örök életet és fiatalságot garantáló életvíz elixír létrehozása. Legújabb ötlete a pénzsokszorosító lötty előállítása volt. Az elásott pénzt ezzel kellett volna locsolni és később kiásni a hasznot. Petr Vok Rosenberg uraság ettől már besokallt és börtönbe csukatta a mágust, pedig még rengeteg ötlete volt.Itt élt egy ideig Egon von Schiele osztrák festő is, de a nyers szexualitást ábrázoló képei és erkölcstelen életmódja miatt a városlakók kiutálták.A főtéren álló régi városházát két régebbi gótikus ház összeépítésével alakították ki a 16. században. Homlokzatán Csehország, Český Krumlov, a Rosenbergek és a Schwarzenbergek címere látható. Latin felirata: Audi, vide et tace - si ves vivere in pace /Hallj, láss és hallgass, ha békében akarsz élni./Cesky Krumlovban a házak homlokzatán gyakran láthatunk sgraffito díszítéseket. A sgraffito olasz eredetű szó, karcolást jelent. A technika lényege, hogy a falra két vagy több különböző színű, vékony vakolatréteget visznek föl egymásra. Az alsó réteget hagyják megszáradni, a felső rétegbe pedig még nedves állapotában, arra alkalmas szerszámmal kontúrokat, illetve felületeket vágnak vagy karcolnak. Ezáltal az eltávolított területek alatt láthatóvá válnak az alsóbb, más színű rétegek is. Az utcákon sétálva több ilyen mintás házat is megfigyelhetünk.Cesky Krumlovban a házak homlokzatán gyakran láthatunk sgraffito díszítéseket. A sgraffito olasz eredetű szó, karcolást jelent. A technika lényege, hogy a falra két vagy több különböző színű, vékony vakolatréteget visznek föl egymásra. Az alsó réteget hagyják megszáradni, a felső rétegbe pedig még nedves állapotában, arra alkalmas szerszámmal kontúrokat, illetve felületeket vágnak vagy karcolnak. Ezáltal az eltávolított területek alatt láthatóvá válnak az alsóbb, más színű rétegek is. Az utcákon sétálva több ilyen mintás házat is megfigyelhetünk.A medveárok:A vár kapujához vezető híd a medveárok felett ível át. Az árokban három medve lustálkodik, kevés a beeső turista. De miért medvék vigyázzák a vár békéjét?A Rosenbergek jelképe a rózsa mellett a medve volt. A család úgy tartotta, hogy rokoni szálak fűzik őket az olasz Orsini nemesi családhoz, akiknek a neve nőstény medvét jelent. A medvék a 18. századtól kezdve élnek a várárokban. Most elbújtak valahová, vagy már téli álmot alszanak?A monda szerint a malmot és a molnár házát egy vízimanó védte, szobrát ma is megnézhetjük.Végül, de nem utolsó sorban beszéljünk a sörről, illetve ne beszéljünk, inkább igyunk finom krumlovi Eggenberg sört!Egészségetekre!Nézzünk meg egy videót is: https://www.youtube.com/watch?v=d6kQEu7mWU4                                                                                           By vinpet
Városlátogatások Parga Görögország
PargaParga színpompás épületeivel Görögország egyik ékszerdoboza. A kék tengeröblöt félkaréjban övező bűbájos szépségű település a girbegurba utcácskákkal, a szorosan egymás mellé épített pici, tarka házakkal, mesekönyvbe illő látvány. Fényképről első ránézésre könnyen összetéveszthető a népszerű olasz turistacélponttal, Cinque Terré-vel.Az aprócska kis városka vagy falu Görögország észak-nyugati partvonalán az Epirusz régió dél-nyugati részén fekszik, közel az Acheron folyóhoz, mely az ókori görögök hite szerint Hádész birodalmának bejárata volt, ahová az alvilág révésze, Kharón az Acheron folyón úszó ladikján vitte a holt lelkeket.Parga történelme az antik időkbe nyúlik vissza. Számos náció uralkodott itt, a velenceiek, törökök, franciák, oroszok és angolok váltották egymást. Ebben az időben a települést Torininek hívták. A legenda szerint egyszer eltűnt egy értékes, Szűz Máriát ábrázoló ikon. Később egy pásztor talált rá azon a hegyen, ahol ma a velencei erőd romja áll. A helyiek ezt az eseményt intő jelnek tekintették és átköltöztették az egész várost. Szerencsés döntés volt, mivel a későbbiek során Torini városát földrengés pusztította el.A település híres szülötte Pargali Ibrahim Paşa, akit hatéves korában kalózok raboltak el, majd később Szulejman török szultán nagyvezíre lett, miután feleségül vette annak húgát. Szobra állítólag a városka fölé magasodó erődben látható, a nagy melegben eltekintettünk a felkapaszkodástól.Az öböl bejáratát apróbb-nagyobb szigetecskék tarkítják, egyik, a Panagia sziget a város egyik ékessége, melyen egy kis fehér templom látható. A Szűz Máriáról elnevezett templom aprócska kertjében egy kis harangtorony is van. Ha már nagyon melegünk van, akkor irány a strand! Szikrázó a napfény, kék tenger, fehér homok vagy apró kavics. Mi kell még! Csobbanjunk!A tengerparti főutcán és a kacskaringó mellékutcákban egymást érik a tavernák, éttermek, kávézók, bárok és ajándékboltok. A történelmi múlt, az idilli környezet és a romantikus atmoszféra Pargát méltán tartják Görögország egyik legszebb városkájának.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=wqzrRwcpqTE                                                                                                     By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!