Az előzetes, beharangozó sajtótájékoztatón megjelentek Magyarország legjobb vidéki séfjei. Dudás Szabolcs és Szilárd (Anyukám mondta, Encs), Erhardt Zoltán (Erhardt étterem, Sopron), Jahni László (Kistücsök, Balatonszemes) és Pataky Péter (Ikon, Debrecen) a meghívott szakemberek szeme láttára készítették el saját paprikás csirke variációikat. Elhangzott az is, hogy az 5. Gourmet kínálatában a nemzetközi konyha is megjelenik. Az éttermi kiállítókon túl - a magyarok mellett - külföldi sztárséfek is főznek majd a gasztro színpadon, non-stop étel- és italkóstolókkal várják a vendégeket. A fesztiválon Street food kategóriában újdonság lesz a grillezés és a barbecue (BBQ), kiderül majd az is, hogy a grillezéssel össze nem téveszthető BBQ, tehát a lassú tűzön, füstön sütés miért az egyik legnemesebb ételkészítési filozófia. Az idei Gourmet-n külön helyszínen mutatkozik be a magyar Bocuse d'Or Akadémia, a világ legrangosabb szakácsversenyének hazai központja, ahol a januárban megrendezett Lyon-i Bocuse d'Or magyar standján nagy sikert arató hazai éttermek ötfogásos menüjét is kóstolhatja a közönség. Idén is megízlelhetik a legjobb vidéki éttermek ételeit, a legizgalmasabb vidéki ízeket, találkozhatnak Michelin csillagos éttermekkel a kiállítók között és a színpadi programokban egyaránt.
A fesztiválról szólva Gerendai Károly arra hívta fel a figyelmet, hogy a vendéglátásban fontos szerepet betöltő hazai élvonal képviselőivel így, egy helyen, egy időben, eddig sehol máshol nem találkozhatott a közönség. A paprikás csirke a legkülönbözőbb formában és ízekben készül majd, mindenki olyan fogásokat tesz az asztalra, ami megmutatja, hogy ő most hol tart a hazai gasztronómiában. Kóstoláskor csak kis adagokat kapnak a vendégek, nehogy már az első helyen jóllakva elmenjen a kedvük a további ismerkedéstől. A „Bocuse házban” viszont elérhető, végigehető lesz a teljes, ötfogásos, díjnyertes menü. Erősen ajánlatos ezért már most helyet foglaltatni a honlapon.
A januárban Lyonban elért siker egyik következménye – mondta el Segal Viktor, hogy jövőre Budapesten lesz a verseny európai döntője. A fesztivál 2016-ban közvetlenül csatlakozni fog hozzá, ezért várható, hogy az ottani résztvevők és a nemzetközi közönség is a látogatók között lesz. Az sem véletlen, hogy az idén melyik négy étterem áll középpontban. Mindegyiknek markáns, saját stílusa van, nem fognak azonos fogásokat mutatni. Az ételekről viszont pontosan felismerhető lesz, hogy az ország melyik részét képviselik. A rendezvény érdekességének ígérkezik a vasárnapi „Segal – Bíró párbaj”. A korábbiakhoz hasonlóan most is azonos – az idén sárgarépa – alapanyagból kiindulva készítenek el egy-egy ételt, amiről a közönség dönti el, melyik tetszett jobban. Egy ősbemutatóra is sor kerül majd: Kaposvár képviseletében Pataki Ádám elkészíti a Rippl-Rónai süteményt. Azt várják tőle, hogy az Eszterházyhoz, a Dobos-tortához hasonlóan, esetleg jellegzetes magyar sütemény válhat belőle.
A tájékoztató során a szakácsok – némileg előkészített alapanyagokból – be is mutattak néhány különlegességet. Nehéz volna vitatkozni a soproni Erhardt étterem tulajdonosával, aki azt mondta: „Kevés olyan magyar ember van, aki a paprikás csirkét nem szereti.” Az is bizonyos, hogy az egészséges táplálkozás elkötelezett hívei keresik a természetes, friss ízeket, a bio-gazdaságok zöldségeit, gyümölcseit, és kétségtelen tény: a csirke a tojásból bújik elő, tehát már benne van! Ebből kiindulva ők a tojásokat 62 fokos vízfürdőben főzik egy óráig. Feltörve, a tányéron egy lágy tojást találunk, a kocsonyás fehérje összetartja a sárgáját. A hozzá adott krémes-paprikás mártás alapanyaga zöldpaprika, különböző színű és ízű paradicsomok, az egész hagymacsírával, kis újhagymával, zöldség tápiókával díszítve, édesnemes pirospaprikával szórva. Az étel hústalan és bár – filozófiai síkon – a csirke fellelhető benne, hogy nevezhető-e paprikás csirkének, ezt majd mindenki döntse el maga!
Balatonszemesen, a Kistücsök étteremben Jahni László is valami egészen furcsa dolgot készít. A csirkét kicsontozza, a húst rétegezve rakja egymás fölé, a tetejét lefedi pirított csirkebőrrel. A rakott csirkehúst kockára vágva tálalják, a tejszínes mártás szinte átöleli az egészet, a liszt nélkül készült tojásos galuskával együtt. Egészen biztos, hogy Encsen, az Anyukám mondta étteremben sem azt készítették, amit az anyuka mondott. Ők a hagyományos ízesítésű csirkehúst ravioliba töltötték, kemencében, parázson sült paprika, capribogyó a mártás anyaga, napon szárított paradicsom is jön hozzá. Debrecenben már magát a csirkét is elfelejtették – libazúzát használtak.
Talán már ennyiből is látszik, hogy a konyhacsászárok által megálmodott és paprikás csirke álnéven elkészített ételek a világon mindenhez hasonlatosak voltak, csak éppen ahhoz, amit a magyar ember a paprikás csirke név hallatán elképzel és vár - nem voltak hasonlatosak! Tartozunk az igazságnak azzal, hogy kijelentsük: kivétel nélkül valamennyi bemutatott fogásról jó szívvel elmondható: mindegyik valóban nagyon finom, ízletes és fantáziadús, de hogy nevezhetjük-e paprikás csirkének? Viszont akiben az elmondottak ellenére győz a kalandvágyó kedv és kóstolásra adja a fejét, megbánni nem fogja. Ám abban őszintén reménykedünk, hogy másnap a feleségek otthon nem fogják tűzre hajítani a jó finom tejfölös, paprikás csirke receptjét és talán még a fesztiválon is akad majd legalább egy rejtett zug, ahol ízlésünk maradiságát vállalva, befalhatunk egy egész, finom csirkecombot, kitunkolva a tányérból az utolsó csepp – picurkát csípős - mártást is!
