2019. július 17. szerda, Endre, Elek és Dzsesszika napja
Sokadik virágzását éli
Révay András
2018.12.09 21:35
Nem öregebb kétszáz évnél, de már vannak klasszikusai. Lenézték, vitatták, temették, most is él. Olyan, mint a jó bor vagy a jó szivar, az élvezetéhez érettség kell! Bár – ez sem egészen igaz. Nem zárt, nem egységes. Részelemei között van, ami képes magához édesgetni egészen fiatalokat és jó esély van rá, hogy aki először hatéves korában találkozott vele, hetvenévesen is a barátja marad.

Bár bizonyítottan többgyökerű, szülőhelye tagadhatatlanul Párizs. Magyarországra – adatokkal igazolhatóan – 1859 nyarán látogatott először, sikere azóta ível felfelé. Annál is inkább, mert művelői között számos világhírű magyar is van, munkásságuk nyomán nagyon sokan gondolják úgy, hogy ez kifejezetten magyar jelenség és szeretetünk iránta akkor sem csökken, ha elfogadjuk a tudományos tényeket vele kapcsolatban. Igen, bátran beszélhetünk tudományos tényekről dr. Winkler Gábor orvosprofesszor könyve kapcsán, noha oly messze áll az orvoslástól, mint – ahogy mondani szokták – Makó Jeruzsálemtől! Tudománytörténet? Nem. Zenetörténet? Valójában az sem, pedig kirándulásairól a zene világába, három könyvet is megjelentetett már. Ez, amit most a kezünkben tartunk, a negyedik!

 A magyar operett című könyv szakmai alapossággal készült, mégis könnyen „fogyasztható”, tele van képekkel, érdekes, izgalmas háttéranyaggal. Felöleli a teljes történetet, a műfaj kialakulásától kezdve a szerepkörökig. Megjelenését az is indokolja, hogy az operett napjainkban reneszánszát, sokadik virágzását éli, idehaza és külföldön is. A szerző meggyőződése – és ennek a könyv bemutatásakor a Budapesti Operettszínházban hangot is adott – hogy helytelen könnyű műfajnak nevezni. Sokszor nehezebb, összetettebb, mint egy opera. Előadásához ugyanis nagyon jó énekhang, biztos muzikalitás, tiszta szövegmondás, jó színpadi megjelenés és kitűnő tánctudás szükséges! Az operajátszás, csak bizonyos dolgokra fókuszál, van benne zenei, technikai, hangképzési elvárás a művésszel szemben. Olyannak kell lenni, amit ha csak CD-n hallgatunk, akkor is teljes értékű élményt ad.

Dr. Vadász Dániel producer ezt azzal egészítette ki, hogy a magyar népnek szinte jellemvonása a sajátos humora, vonzódása a zenéhez és a gasztrokultúrához – mondhatni - a pillanat megéléshez. Ezekhez egy operett előadás jó lehetőséget nyújt. Népszerűsége abból is adódik, hogy olyan kiválóan keveri a humort és a kritikát, amire más műfaj nem képes. „Beint” politikusoknak, uralkodóknak, mindezt derűt fakasztóan teszi, a közönség érti, veszi a lapot és jól érzi magát. Ha megpróbálunk legfontosabb jellemvonására rávilágítani, akkor a komplexitásáról kell beszélni. Sok operai szerep jól hasonítható bonviván szerepekkel, így aki az egyikben jót tud felmutatni, az sikeres lehet a másik színpadon is. Csak ez utóbbiban még hangsúlyt kap a színészi játék, a szerep megformálása és nem utolsó sorban a fizikai állóképesség, a tánctudás!

 Jelen volt a könyv bemutatásánál Oszvald Marika és Peller Károly, mindketten egyetértettek abban, hogy a színpadi művészet „az elődökből táplálkozik.” Ez a könyv merítési, megőrzési lehetőség, mert sajnos tapasztalhatjuk, hogy a 40-50 évvel ezelőtt élt és nagy sikerrel dolgozott művészek közül a fiatalok alig ismernek valakit. A szerkesztéskor ezért elsősorban a már nem élő művészek bemutatására törekedtek és közülük is azokra, akik magyar operett ősbemutató részesei voltak. Ám rajtuk kívül szinte teljes körű feldolgozást kap az olvasó a műfaj kialakulásának kezdeteitől, egészen napjaink Budavári Palotakoncertjéig bezárólag. A könyv eloszlat egy tévhitet is. Sokan úgy gondolják, hogy az operett szónak Mozart volt a szülőatyja, de ma valószínűbbnek látszik, hogy Peregolesi-től származik. Az ő idejében az operáknál – közjátékként - kis rövidebb epizódokat, operácskákat, iktattak be. Ilyen operácska volt „Az előkelő fogoly” szünetében játszott, „Az úrhatnám szolgáló” – és állítólag erre mondták először, hogy operett.

 Ki gondolná, hogy az első magyar operett témáját Petőfi költeménye, A helység kalapácsa szolgáltatta? Egy felvonásból állt, 1862. április 21-én mutatták be és nem volt túl sikeres. Az utána következők sem bizonyultak tartósnak, nem tudták felvenni a versenyt Hervé, Offenbach, Planquette könnyed francia muzsikájával. Az első hazai sikerre 1886-ig kellett várni. Konti József zeneszerző, Csiky Gergely szövegére írt Királyfogás című operettjének főszereplője Blaha Lujza volt és még Brahms is gratulált hozzá! A XIX. – XX. század fordulója táján - Budapesttől Kolozsvárig – rengeteg magyar operett született. A névsor hosszú, ám a szerzők és operettjeik, amilyen gyorsan bekerültek a színházi világba, olyan gyorsan el is felejtődtek.

 A magyar operett nagy korszaka Huszka Jenővel és az 1902-ben bemutatott Bob herceggel kezdődött. Őt követően viszont bőséggel sorjáznak a világhírig jutott és mindmáig ismert nevek. Kacsóh Pongrác zenéjével a János vitéz 1904-ben fergeteges siker lett. Csak Fedák Sári egymaga 574 előadásban játszotta a címszerepet! Utána pedig – időrendi sorrendben – Lehár Ferenc, Jacobi Viktor, Kálmán Imre, Szirmai Albert, Zerkovitz Béla, Eisemann Mihály, Brodszky Miklós, Buday Dénes, Ábrahám Pál következett, Fényes Szabolccsal pedig szinte már napjainkig jutottunk el! Közülük a műfaj két leginkább meghatározó alakja kétségtelenül Lehár Ferenc és Kálmán Imre volt. A XX. század elején ismert volt a mondás: „a zenés színpadnak három műfaja van, az opera, az operett és Lehár!”

Megtudunk a könyvből olyan érdekességeket is, hogy az 1949 – 1957 közötti években Hollywoodban élő (és nem elérő, 137. old.) Brodszky Miklóst filmzenéiért öt alkalommal is Oscar-díjra jelölték, sajnos egyszer sem ő kapta meg. Ha pedig már egy elgépelést megemlítettünk, nem mehetünk el szó nélkül néhány más apróság mellett. Bár az oldalszámozás folyamatos, az oldalszámok feltüntetése viszont sűrűn hiányzik. A 116. után például már csak a 120. látható, noha a köztük lévő oldalak a helyükön vannak és tartalom is van rajtuk. Olykor az adatok sem egyeznek. Az első sikeres Konti operett szövegírója az 56. oldalon Csiky Gergely, az 57-en Deréki Antal. A Bob herceg bemutatója a 67. oldalon 1902-ben, a 69-en pedig 1897-ben volt. Mivel a könyv minden bizonnyal sokak érdeklődésre tarthat számot, valószínűleg lesz második kiadása is, amikor ezek a bizonytalanságok kijavíthatók lesznek.

                        Winkler Gábor
                        A MAGYAR OPERETT
                        Holnap Kiadó 2018
                        Centrál Dabasi Nyomda Zrt.
                        ISBN 978-963-349-211-6
Kapcsolódó témák

Újabb csodálatos könyv látott napvilágot a Kossuth Kiadó gondozásában. Két fotóművész, Vizúr János és Kércz Tibor felvételeiből válogatva állt össze magyar és angol nyelven az „Álmodó Vizek” című kötet, melynek képeiből június 12-ig kiállítás is látható a Természettudományi Múzeumban.

Jól igazolja ezt az állítást – no meg még egy másikat is – a Hibernia Kiadó népszerű útikönyv sorozatának legújabb tagja, a „Varázslatos Csehország”. A másik állítás ugyanis így hangzik: Csehország nem csak Prága! A könyvben erre nézve is bőséges bizonyítékot, egyebek mellett például negyven térképet is találunk.

Több oka is lehet annak, ha egy könyv első kiadását követően, az ötödik évben megjelenik a második – átdolgozott kiadás. Talán a példányszám volt kevés, esetleg a tartalomba csúsztak hibák? Esetünkben az első állítás ugyan igaz, szerencsére a második nem. Az Erzsébetváros zsidó örökségét bemutató első kiadás óta viszont a városrész életében történtek olyan változások, melyek indokolttá tették, hogy új, megbízható, aktuális tájékoztatást kapjon a téma iránt érdeklődő olvasó.

Hol is tarthatta volna máshol legújabb könyvének bemutatóját az Álomgyár Kiadó, mint a Kék Macska című regény egyik eredeti helyszínén, Budapesten, a Nagymező utca 17-ben. Persze a hely mára erősen megváltozott – már ami a belső terek egy részét illeti – de a szelleme? Nos, abban még ott leng az előző századforduló illata.

Egy tavaly létrejött – utazó – kiállítás megörökítésére vállalkozott a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum. Könyvet adott ki a sörről – együttműködésben a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeummal. A kiállítás a tervek szerint évekig fog utazni az országban és az is elképzelhető, hogy külföldre is kiviszik. Ez az egyik oka annak, hogy a könyv maga is kétnyelvű, a szövege magyarul és angolul olvasható, nyelvgyakorlásnak is jó!

Blog ajánló
Egy nap a városban Igazi régi, jó falusi kenyeret lehet venni a Wekerlén!
Tudjátok, milyen az a régi, jó falusi kenyér? Megmondom: amelyiket hétnaposan is jóízűen eszed. Csikorog benne a kés, olyan tömör, annyira egyben van, de nem száraz, hanem még mindig puha, a szónak egy neológ, felfújt biciklibelsős értelmében. Az íze olyan, mint egy érett furmint. Tökéletesen élvezhető, hétnaposan is. Nem savanyú, nem teng benne túl a kovász, de azért ott van az is. De más nincs a liszten, a són és a vízen kívül. Tudniillik hetente egyszer volt sütés. Fontos volt kifejleszteni ezt a fajta kenyeret. Na, egy ilyet találtam a Wekerlén, természetesen a Másik Bolt nevű intézményben. A Másik Bolt eddig - meg hétközben most is - a legjobb budapesti pékektől rendelt kenyeret - már aki szállítóképes -, minden nap más volt a producer. Most viszont ő is beállt a sorba, és pénteken meg szombaton a saját kenyerét árulja. Ami nem akar olyan lenni, mint a többieké, és ez benne a szép. Új stílus, de magas minőség. A pék neve: Irén. Úgy került ide a közigazgatásból, hogy szeretett sütni, és még ráadásul tudott is. És megmutatta Fábinak a tudományát, és Fábi azt mondta, hogy oké. Akkor csinálok egy műhelyet, kemencével, és tessék befáradni, szabad kézzel. Irén 10-15% kovászt használ csak, szemben a kézműveseknél szokásos 20-30% helyett. És frissen a kenyere sokkal nedvesebb, mint a megszokott. Kell egy 24 óra, hogy olyan legyen, mint máshol a friss, aztán még 24, hogy úgy magára találjon. Előtte is jó, de 48 óra kell ahhoz, hogy megtalálja a karakterét. A lendület kitart még pár napig, onnantól pedig az érett kenyér minden előnye megmutatkozik. Vajas vagy zsíros kenyeret most a legjobb kenni: büszkén tartja magán a cuccot, és nem eteti magát halálra. Mire végzel egy karéjjal, megfontoltan, meg tudod válaszolni magadnak tiszta fejjel a kérdést: vajon kell még egy szelet? Mit vittem még a boltból a kenyér mellé? Sárga cseresznyét. Mi mást? A hűtőben találtam virágokat is, de azt visszatettem, mert kissé perverznek találtam. Napi 60 kiló a kibocsátása a műhelynek, az összes kenyér elfogy, vagy le van foglalva. Ha előre szólsz, akkor tudnak félretenni. Csak pénteken és szombaton. Ahogy itt szokás, és ahogy kell is: "laza rendszerességel". A Másik BoltCím: 1192 Budapest  Kós Károly tér 13.
Egy nap a városban Ha sosem tudtad, miért jó egy saláta, ezt kóstold meg
Baromi jó, és egyben forróság-kompatibilis saláta jelent meg Budapest utcáin. Leginkább a Hollán Ernő utca körúti végén, amit szokás sétálóutcaszakasznak is tartani, és ezzel nem is vitatkoznék, merthogy egyébként abszolúte az. Itt található a Tökmag vegán bisztró, ahol az egyébként jellegtelen vagy kevésbé összeszedett szendvicsek és hamburgerek mellett egy sokkal inkább üdvözlendő - merthogy ritkább - műfajban, a salátában is alkotnak. Amire én a címben utaltam, az a marokkói quinoa saláta, ez:   A hely így jellemzi a saját termékét: Citrom és narancssárga színekben pompázik egyszerre édes és sós, ízélményben pedig a narancs, a cayenne és az édeskés aranymazsola- aszalt sárgabarack kockák dominálnak. Mindez friss roppanós sárgarépa spagettivel, petrezselyemmel és sült csicseriborsóval tálalva. Csak annyit tennék hozzá, hogy a quinoáról itt egy szó sem esik, pedig a magvak, amiket egy növény csúcsáról gyűjtenek össze, és nem is gabonák, baromi jók itt salátaköretnek. Nem szívták tele magukat, mégis megtartják a saláta remek lecsét. Igen, lecsét. A saláták hűtve vannak, amire alapesetben azt mondanám, hogy akkor ez nem annyira friss, mint szeretném, viszont így nyáron baromi jól esik. És nem jutott eszembe a cuccról, hogy nem friss, szerintem pörögnek eleget a saláták itt ahhoz, hogy frisset kapj. TökmagCím: 1136 Budapest Hollán Ernő utca 5.
Városlátogatások Kalocsa a Sárköz gyöngyszeme
Kalocsa a Sárköz gyöngyszemeEgy kis történelem:A jelentős történelmi és vallási múlttal rendelkező település már a honfoglalás időszakától Árpád fejedelem székhelye volt. Az első egyházfő Asztrik volt, aki a koronát hozta Istvánnak. A már klasszikusnak mondható diák fogalmazás szerint, ő kente fel a trónra Istvánt. Kalocsa hangulatos városa egyidős a magyar államisággal, 1000 év óta a magyar katolicizmus egyik központja az érseki rangra emelt egyházmegye. A híres érsekek közül Csák Ugrin a tatárok ellen, míg Tomori Pál a törökök ellen harcolt.Kalocsát eredetileg Colocsa néven említették, mivel a colosa lápos területet jelent és Kalocsa területe a Duna mocsaras árterén feküdt. Látnivalók:Római katolikus Nagyboldogasszony székesegyházA tekintélyes barokk székesegyház középkori alapokra épült a XVIII. században. Itt őrzik Szent Piusz földi maradványait. A tornyok csúcsára helyezett aranyozott gömbökbe egy emlékiratot, valamint szentek ereklyéit zártak. A tornyokat összekötő hídon Péter és Pál apostolok között Mária szobra látható.A Szentháromság téren, a székesegyház mellett található az érseki palota épülete. Az egykori épületet Gróf Batthyány József leromboltatta, a maradványait pedig beépítette a ma is látható barokk stílusú palotába. A dísztermében látható Liszt Ferenc zongorája, amelyen több hangversenyt is adott. Szintén itt találjuk hazánk legnagyobb egyházi könyvtárát, ahol mintegy 150 ezer kötetet őriznek gyönyörű barokk környezetben.Érseki KincstárA számtalan ritkaság mellett itt állították ki a drágakövekkel ékesített, aranyozott ezüst Szent István-hermát.Jelenleg az egész Szentháromság tér építési terület, sajnos nem látogatható. (2019)Kalocsai paprika:Az első írásos utalás a fűszer és gyógynövényként ismert növényre, az 1703. évi összeírás csanádi jobbágy lajstromban található. Később a paprika már az érseki uradalom számadásaiban is szerepel. A város határában csak a XIX. század végén kezdték el nagyobb arányú termesztését, de a feldolgozás háziipari jellege mégis sokáig fennmaradt. A Kalocsai Paprikakísérleti és Vegyvizsgáló Állomást 1917-ben nyitották meg, itt kísérletezte ki Horváth Ferenc az első csípősségmentes paprikát. A Paprika Múzeumban láthatjuk a jellegzetes fűszernövény történetét és termesztését. Belépve azonnal megcsapja az orrunkat a fűszerpaprika különleges illata. A múzeum kiállítása bemutatja a hagyományos kisüzemi termesztés fázisait és az alkalmazott munkaeszközöket.Népi motívumok:A város a magyar népművészet egyik leghitelesebb bázisa. A kalocsai hímzés, tojás, porcelán, bútor és falfestés méltán ismert nem csak Magyarországon, de az egész világon is. Ügyes kezű asszonyok virágokkal pingálják tele a lakóházak falát és a tornácokat.Korábban a kalocsai hímzés és a kézimunka kizárólag fehér volt, majd ezt követte a fekete és a kék-fekete. A napjainkban jellemzően zöldet, rózsaszínt, illetve sárgát hasznának, a ma is kedvelt szív alakú virág motívum pedig az életet és a szeretetet jelképezi. A helyi színek elnevezése is kifejező: a tulipiros, a csertői piros, a lángszín, a borszín, a libazöld, az irigy-sárga, a fecskenyak-vörös, a vadgalamb-kék, a gálic-kék és a bársony-kék. Ja, és ne felejtsük ki a színek közül a paprika-pirosat sem, hiszen a paprika-motívum a kalocsai hímzésekben is látható.  A kalocsai asszonyok miért vettek magukra több alsószoknyát? Az asszonyok, lányok színes rakott kasmírszoknyát hordtak általában 2-4 alsószoknyával. Háborús időszakban előfordult 8-12 szoknyát vettek egymásra, hogy az esetlegesen erőszakoskodó katonáknak elmenjen a kedve a kicsomagolástól.Nézzünk meg egy videót is:https://www.youtube.com/watch?v=Ci_CditiBrA                                                                                                       By vinpet 
Városlátogatások San Gimignano, a középkori Manhattan
San GimignanoSan Gimignano mint szinte minden toszkán település, egy dombtetőre épült. Történelme az ókorig nyúlik vissza, a városka eredetileg egy etruszk település volt és San Geminianus püspökről kapta a jelenlegi nevét, aki a legenda szerint megvédte a helyieket a hunok támadásától. Imáinak hatására olyan sűrű köd szállt a környékre, hogy Attila a félelmetes, „Isten ostora” jelzővel illetett hun vezér is eltévedt seregével együtt. Némileg árnyalja a romantikus történetet, hogy Szent Geminianus 397-ben halt meg, Attila pedig 405-ben született, de ki törődik ilyen apró részletekkel az évszázadok távlatából.A körös-körül olíva és szőlőültetvényekkel, magasba törő cédrusokkal övezett, etruszk falakkal körülvett, felhőkarcolókkal tarkított várost középkori Manhattan" néven is említik.A Rómába vezető zarándokút, a Via Francigena a városon haladt keresztül, ennek köszönhetően a település virágzó közlekedési és gazdasági központtá nőtte ki magát.A városka virágkorát, a XIII-XIV században élte, amikor a gazdag családok egymással versengve építkeztek, mintegy fitogtatva a hatalmukat. Mivel a város, fallal volt körülvéve, szélességben nem lehetett terjeszkedni, maradt a magasság. Magasabbnál magasabb tornyokat építve, az 1300-as években már 72 torony emelkedett az ég felé, volt, amelyik a 70 métert is elérte. Ezek a tornyok az egymással harcban álló családok védelmére is szolgáltak, mivel a bejárataik olyan magasan vannak, hogy csak létrán lehetett felmenni. A rivalizálást megelégelve a városvezetés elrendelte, hogy egy torony sem lehet magasabb, mint a városháza tornyánál (Palazzo Communale).Az 1338-ban az Európán végig söprő pestisjárvány San Gimignanot sem kímélte, a város szinte teljesen elnéptelenedett, a 72 toronyból csupán 13 maradt meg, de a város arculata ma is szinte olyan, mint a középkorban. Az építészet emlékei tökéletes állapotban maradtak fenn, úgy érzi az ember, mintha egy filmforgatás kellős közepébe csöppent volna. Nem véletlen, hogy a városka több mint 30 történelmi film forgatásának adott otthont, köztük a hét Oscar-díjat nyert Szerelmes Shakespeare, vagy a Zeffirelli által rendezett Tea Mussolinivel.Történelmi központja az UNESCO Világörökség része. Ide tartozik a többi között a Piazza del Duomo.A „Tornyok városa” híres fehér boráról. A Vernaccia di San Gimignano-t a vidék domboldalain termő ősi Vernaccia szőlőből készítenek. Ha autentikus környezetben szeretnénk megkóstolni ezt a nemes italt, látogassunk el a Strozzi hercegi birtokra, ahol a finom borok mellé, nagyszerű toszkán vacsorát is kapunk.San Gimignano minden évszakban számos programmal várja a látogatókat, a toszkán finomságokat kínáló apró üzletek, a művészeti galériák és az évről évre megrendezett történelmi játékok, fesztiválok maradandó élményt kínálnak.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=G0AenGQSRIY                                                                                                                                 By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!