2020. január 24. péntek, Timót napja
Sokadik virágzását éli
Révay András
2018.12.09 21:35
Nem öregebb kétszáz évnél, de már vannak klasszikusai. Lenézték, vitatták, temették, most is él. Olyan, mint a jó bor vagy a jó szivar, az élvezetéhez érettség kell! Bár – ez sem egészen igaz. Nem zárt, nem egységes. Részelemei között van, ami képes magához édesgetni egészen fiatalokat és jó esély van rá, hogy aki először hatéves korában találkozott vele, hetvenévesen is a barátja marad.

Bár bizonyítottan többgyökerű, szülőhelye tagadhatatlanul Párizs. Magyarországra – adatokkal igazolhatóan – 1859 nyarán látogatott először, sikere azóta ível felfelé. Annál is inkább, mert művelői között számos világhírű magyar is van, munkásságuk nyomán nagyon sokan gondolják úgy, hogy ez kifejezetten magyar jelenség és szeretetünk iránta akkor sem csökken, ha elfogadjuk a tudományos tényeket vele kapcsolatban. Igen, bátran beszélhetünk tudományos tényekről dr. Winkler Gábor orvosprofesszor könyve kapcsán, noha oly messze áll az orvoslástól, mint – ahogy mondani szokták – Makó Jeruzsálemtől! Tudománytörténet? Nem. Zenetörténet? Valójában az sem, pedig kirándulásairól a zene világába, három könyvet is megjelentetett már. Ez, amit most a kezünkben tartunk, a negyedik!

 A magyar operett című könyv szakmai alapossággal készült, mégis könnyen „fogyasztható”, tele van képekkel, érdekes, izgalmas háttéranyaggal. Felöleli a teljes történetet, a műfaj kialakulásától kezdve a szerepkörökig. Megjelenését az is indokolja, hogy az operett napjainkban reneszánszát, sokadik virágzását éli, idehaza és külföldön is. A szerző meggyőződése – és ennek a könyv bemutatásakor a Budapesti Operettszínházban hangot is adott – hogy helytelen könnyű műfajnak nevezni. Sokszor nehezebb, összetettebb, mint egy opera. Előadásához ugyanis nagyon jó énekhang, biztos muzikalitás, tiszta szövegmondás, jó színpadi megjelenés és kitűnő tánctudás szükséges! Az operajátszás, csak bizonyos dolgokra fókuszál, van benne zenei, technikai, hangképzési elvárás a művésszel szemben. Olyannak kell lenni, amit ha csak CD-n hallgatunk, akkor is teljes értékű élményt ad.

Dr. Vadász Dániel producer ezt azzal egészítette ki, hogy a magyar népnek szinte jellemvonása a sajátos humora, vonzódása a zenéhez és a gasztrokultúrához – mondhatni - a pillanat megéléshez. Ezekhez egy operett előadás jó lehetőséget nyújt. Népszerűsége abból is adódik, hogy olyan kiválóan keveri a humort és a kritikát, amire más műfaj nem képes. „Beint” politikusoknak, uralkodóknak, mindezt derűt fakasztóan teszi, a közönség érti, veszi a lapot és jól érzi magát. Ha megpróbálunk legfontosabb jellemvonására rávilágítani, akkor a komplexitásáról kell beszélni. Sok operai szerep jól hasonítható bonviván szerepekkel, így aki az egyikben jót tud felmutatni, az sikeres lehet a másik színpadon is. Csak ez utóbbiban még hangsúlyt kap a színészi játék, a szerep megformálása és nem utolsó sorban a fizikai állóképesség, a tánctudás!

 Jelen volt a könyv bemutatásánál Oszvald Marika és Peller Károly, mindketten egyetértettek abban, hogy a színpadi művészet „az elődökből táplálkozik.” Ez a könyv merítési, megőrzési lehetőség, mert sajnos tapasztalhatjuk, hogy a 40-50 évvel ezelőtt élt és nagy sikerrel dolgozott művészek közül a fiatalok alig ismernek valakit. A szerkesztéskor ezért elsősorban a már nem élő művészek bemutatására törekedtek és közülük is azokra, akik magyar operett ősbemutató részesei voltak. Ám rajtuk kívül szinte teljes körű feldolgozást kap az olvasó a műfaj kialakulásának kezdeteitől, egészen napjaink Budavári Palotakoncertjéig bezárólag. A könyv eloszlat egy tévhitet is. Sokan úgy gondolják, hogy az operett szónak Mozart volt a szülőatyja, de ma valószínűbbnek látszik, hogy Peregolesi-től származik. Az ő idejében az operáknál – közjátékként - kis rövidebb epizódokat, operácskákat, iktattak be. Ilyen operácska volt „Az előkelő fogoly” szünetében játszott, „Az úrhatnám szolgáló” – és állítólag erre mondták először, hogy operett.

 Ki gondolná, hogy az első magyar operett témáját Petőfi költeménye, A helység kalapácsa szolgáltatta? Egy felvonásból állt, 1862. április 21-én mutatták be és nem volt túl sikeres. Az utána következők sem bizonyultak tartósnak, nem tudták felvenni a versenyt Hervé, Offenbach, Planquette könnyed francia muzsikájával. Az első hazai sikerre 1886-ig kellett várni. Konti József zeneszerző, Csiky Gergely szövegére írt Királyfogás című operettjének főszereplője Blaha Lujza volt és még Brahms is gratulált hozzá! A XIX. – XX. század fordulója táján - Budapesttől Kolozsvárig – rengeteg magyar operett született. A névsor hosszú, ám a szerzők és operettjeik, amilyen gyorsan bekerültek a színházi világba, olyan gyorsan el is felejtődtek.

 A magyar operett nagy korszaka Huszka Jenővel és az 1902-ben bemutatott Bob herceggel kezdődött. Őt követően viszont bőséggel sorjáznak a világhírig jutott és mindmáig ismert nevek. Kacsóh Pongrác zenéjével a János vitéz 1904-ben fergeteges siker lett. Csak Fedák Sári egymaga 574 előadásban játszotta a címszerepet! Utána pedig – időrendi sorrendben – Lehár Ferenc, Jacobi Viktor, Kálmán Imre, Szirmai Albert, Zerkovitz Béla, Eisemann Mihály, Brodszky Miklós, Buday Dénes, Ábrahám Pál következett, Fényes Szabolccsal pedig szinte már napjainkig jutottunk el! Közülük a műfaj két leginkább meghatározó alakja kétségtelenül Lehár Ferenc és Kálmán Imre volt. A XX. század elején ismert volt a mondás: „a zenés színpadnak három műfaja van, az opera, az operett és Lehár!”

Megtudunk a könyvből olyan érdekességeket is, hogy az 1949 – 1957 közötti években Hollywoodban élő (és nem elérő, 137. old.) Brodszky Miklóst filmzenéiért öt alkalommal is Oscar-díjra jelölték, sajnos egyszer sem ő kapta meg. Ha pedig már egy elgépelést megemlítettünk, nem mehetünk el szó nélkül néhány más apróság mellett. Bár az oldalszámozás folyamatos, az oldalszámok feltüntetése viszont sűrűn hiányzik. A 116. után például már csak a 120. látható, noha a köztük lévő oldalak a helyükön vannak és tartalom is van rajtuk. Olykor az adatok sem egyeznek. Az első sikeres Konti operett szövegírója az 56. oldalon Csiky Gergely, az 57-en Deréki Antal. A Bob herceg bemutatója a 67. oldalon 1902-ben, a 69-en pedig 1897-ben volt. Mivel a könyv minden bizonnyal sokak érdeklődésre tarthat számot, valószínűleg lesz második kiadása is, amikor ezek a bizonytalanságok kijavíthatók lesznek.

                        Winkler Gábor
                        A MAGYAR OPERETT
                        Holnap Kiadó 2018
                        Centrál Dabasi Nyomda Zrt.
                        ISBN 978-963-349-211-6
Kapcsolódó témák

Téved, aki a cím olvasatán valami közlekedési vagy lakásbiztonsági berendezésre gondol. Ezt a kifejezést egy ember magára alkalmazva használta – és bizony nem kicsi veszedelem az, amit feltárt. Tette ezt annak ellenére, hogy tudta: halálos veszedelembe sodorja általa önmagát. Ismereteink szerint még él, feltehetően Moszkvában. Az Egyesült Államok Észak-Karolina államából Moszkváig vezető útjáról könyvet írt, mely magyarul Rendszerhiba címen jelent meg.

Újabb csodálatos könyv látott napvilágot a Kossuth Kiadó gondozásában. Két fotóművész, Vizúr János és Kércz Tibor felvételeiből válogatva állt össze magyar és angol nyelven az „Álmodó Vizek” című kötet, melynek képeiből június 12-ig kiállítás is látható a Természettudományi Múzeumban.

Jól igazolja ezt az állítást – no meg még egy másikat is – a Hibernia Kiadó népszerű útikönyv sorozatának legújabb tagja, a „Varázslatos Csehország”. A másik állítás ugyanis így hangzik: Csehország nem csak Prága! A könyvben erre nézve is bőséges bizonyítékot, egyebek mellett például negyven térképet is találunk.

Több oka is lehet annak, ha egy könyv első kiadását követően, az ötödik évben megjelenik a második – átdolgozott kiadás. Talán a példányszám volt kevés, esetleg a tartalomba csúsztak hibák? Esetünkben az első állítás ugyan igaz, szerencsére a második nem. Az Erzsébetváros zsidó örökségét bemutató első kiadás óta viszont a városrész életében történtek olyan változások, melyek indokolttá tették, hogy új, megbízható, aktuális tájékoztatást kapjon a téma iránt érdeklődő olvasó.

Hol is tarthatta volna máshol legújabb könyvének bemutatóját az Álomgyár Kiadó, mint a Kék Macska című regény egyik eredeti helyszínén, Budapesten, a Nagymező utca 17-ben. Persze a hely mára erősen megváltozott – már ami a belső terek egy részét illeti – de a szelleme? Nos, abban még ott leng az előző századforduló illata.

Blog ajánló
Egy nap a városban Boldog csirke sokáig fejlesztett panírban - Crunchy
Az USA-ban töretlenül népszerű a fried chicken, amiből nekünk csak a KFC jutott, meg a zsarus-kábszeres filmekben a gettós kosárpályán kézzel evős tévésképernyős látvány - ez a vonal sosem lett nagyon népszerű Európában. Vannak persze jó helyek, emlékszem, amikor Csabával Párizsban is meglátogattunk egy ilyen biocsirkézőt, és becsináltam a csirkemelltől, mert egyáltalán nem olyan volt, mint amire számítottam. Hanem jó. Mondjuk sokat dobott az élményen még az is, hogy papírpohárban adtak helyi asztali bort, ami annyira kellemes és őszinte volt, hogy feldobta az egész menüt. Ha csirkét sütsz panírban, akkor három dolog határozza meg a végeredményt: a csirke, a panír, meg az olaj. Ezzel nagy titkokat nem árultam el. Így amikor a Ring - Zingből ismert Susánszky Ádám (emlékeztek még, milyen burgere volt Ádámnak a Zing előtt? 2010-ben annyival állt mindenki más felett, hogy akkor és ott meglegyintett a későbbi street food forradalom szele) áll neki ilyet készíteni, akkor érdemes odafigyelni, mert tutira figyel a szentháromságra. A Crunchy egy kis talponálló az Allee és a szomszédos vásárcsarnok között, korábban a csapatnak egy kiváló szendvicsezője volt itt. Most a falon egy méretes táblán írják ki, mit tudnak azok a csirkék, amiket ők kapnak limitált mennyiségben a termelőtől: Tehát szabadon tartják őket, nincsenek antibiotikumok, jó a takarmány, kis állományban nevelkednek, és így tovább. Ennek vannak erkölcsi vonzatai (szívesebben választasz ilyet, mert nem kötődik rendszeresített állatkínzáshoz, hacsak nem vagy vegán, mert akkor szerinted de), és vannak minőségi vonzatai is. Egy ilyen csirkehús finomabb, magas minőségű vendéglátóhelyeken el lehet adni, magasabb áron. Ádám elmondta, hogy ez cél is: ha más gazdák látják, mennyit tud hozni egy ilyen tartás, talán átállnak. Bár nem is a “gazdák” adják ki a tenyésztés jelentős részét. A Crunchy-ban csirkét kapni tehát, változó körettel, szószokkal és előkészítéssel. Vannak szendvicsek, lehet kérni egy adag szárnyat (gyorsan elfogynak), illetve vannak boxok, amire a szárny, a mell és a comb közül lehet választani kettőt vagy hármat. Fontos kiegészítők még a szószok is, amikbe a csirkéket mártogatod. Ha egyébként nem lennél tiszta olaj a kézzel evős csirkéktől (leszel), akkor a szószokkal garantáltan tocsogsz a lében. A Nashville szendvicsben lévő csirkét például előzetesen egy mogyoróolajban áztatott cayenne borsos - barnacukros dipben áztatnak meg, és csak utána jön a panírozás. A folyadék picit a húsba is belesüt, picit a panír is felissza, de nem áztat, csak úgy jelzi, hogy ott van. A panír valóban ropogós, nem véletlenül hívják így a helyet. Mellette a csirkehús lágysága izgalmas egyveleget alkot. Fontos kiegészítőt jelent a hosszú kajálós pultra kihelyezett chilik, habanero szószok sokasága, amikkel szintén meglocsolhatjuk a csirkéket, hogy ne csak forró és finom legyen a cucc, de kíméletlen is. A csípősség fokát külön mutatóval próbálja érzékeltetni a hely. Ha ez úgy hangzana, mint valami fine dining, hát ez nem az: erőteljes, harsány street foodról beszélünk, nincsen kifinomultság, csak a kézzel zabálás boldogsága, a csontok foggal és nyelvvel kerülgetése, és így tovább. Ilyen élménynek viszont kiváló a Crunchy, ami a tálalással is jelzi, hogy nem akar több lenni, mint ami. És sokkal jobban lehet szeretni azt a helyet, ahol az egyszerű külső szokatlanul nagy belbecset hordoz, mint amikor fordítva ülnek a lóra. CrunchyCím: 1117 Budapest Kőrösy József u. 7.
Egy nap a városban A jövő kocsmájában jártam, de tényleg, ilyen lesz - Schrödinger macskája
Amikor a jövő kocsmájáról beszélek, nem valami futurisztikus izé jár a fejemben. A jövő kocsmája a fejemben energiatakarékos, tehát sötét. A piák baromi drágák, mert már csak a tisztességesen elkészített piákat lehet eladni, valamint a távolról érkező, egzotikus piák utaztatási költsége különadóval sújtott. A jövő kocsmájában karcos blúz szól az alacsony fogyasztású USB-s hangszórókból. Az asztaloknál alig valaki, akik mégis ott ülnek, a létezés mibenlétén merengnek, vagy verseket olvasnak. Itt jártam én a minap. Pont itt. A Schrödinger macskája pub a Kertész utcában van, ami így télen - meg egyébként nyáron is - eléggé kimarad a turista-fősodorból. Sok itt a lehúzott roló, a közepes vendéglátóhely (NEM az M étteremre gondolok, ők például szuperek). Az utca sötét és - ha esik az eső - nyirkos. A lehelet csíkot húz utánam, ha hideg van. Lábam fázik, ha nincs rajtam meleg cipő. Ebben a sötét utcában van egy pub, ami nagyon is beleilleszkedik ebbe a negatív fénykavalkádba a maga erőteljes módján. A Schrödinger macskája pubot alig vesszük észre, pedig nagy üvegtáblák engednek betekintést a benti ürességre. Persze, benyitok. Miért is ne? A belső dizájn egyébként tetszetős. Jól néz ki a nyerstégla a ráccsal, jó minőségűek az asztalok, hátul gyerekzáras gyerekajtó biztosítja, hogy kiskorúak véletlenül se jussanak hozzá a piához. A felnőttek át tudják lépni, persze.  A pult mögött létrázható polcokon rengeteg egzotikus pia. Rögtön egy a távoli Mauritiusról érkező itallal nyitunk, a rumot természetesen egy kihalt állatról nevezték el. Mi sem illik jobban egy kocsmához, a jövőből. A Lazy Dodo nagyon kellemes ital, hosszan marad a szájban és a pohárban, gyümölcsös-élénk. Ha pedig az ok-okozat mentén egy szinttel feljebb haladunk, és a világ problémáit még jobban felfedezzük, akkor csak kilyukadunk a 20 éves Dictador mellett. Ebből is kérünk egyet, vastag, szivarfüstös ital, bőven a hordó, de nagyon szép egyensúlyba hozva. Igazi kortyolgatós rum, olyanoknak is, akik nem tudják elképzelni, hogy apró kortyokban élvezzék a nagy töménységű italokat. Egy világ nyílik meg ezzel számotokra! A két ital darabja a 3000 forintot nyaldossa, de lehet kapni gin-tonicot is, majdnem 5000-ért. A hely specialitása ugyanis ez, kézműves tonicok, különleges, távoli vidékről érkezett ginek egymásra hatása olyan terület, amivel korábban már én is kísérleteztem, és tényleg az egyik legizgalmasabb irány, amit a fenszi koktélokat nem kedvelők is élvezhetnek keverék fronton. A hely tulajdonosa, Martin egyébként nem volt bent ezen a napon, így egy kedves kollégája segített választani, rumokban mondjuk nem volt annyira képben. Nem baj, a blogon élményekről írunk, nem riportokat készítünk, így simán belefért ez. Egyébként Martin nyilván tud pluszt nyújtani, ahogy a helyre rendszeresen szervezett koncertek is. Ja, és ígértem még filozófiát: ezt én szolgáltattam. A hely szelleme és a rumok annyira megihlettek, hogy barátomnak hosszan kifejtettem, miszerint szinte biztos vagyok benne: ha nincsenek élőlények, nincs jelen sem, szükségszerűen pedig az univerzum sem képzelhető el térként, így aztán nem lehet más, csak illúzió. Hétköznap volt. Schrödinger macskája pubCím: 1073 Budapest Kertész utca 42-44
Városlátogatások Egy nap Splitben – One day in Split
Egy nap Splitben – One day in SplitHorvátország második legnagyobb városa, Közép-Dalmácia igazgatási és gazdasági központja. Az ókori város számos gyönyörű látnivalót kínál az érdeklődők számára.Egy kis történelem:Történészek szerint a település neve a görög aszpalathosz (tüskebokor) szóból származik és némi római hatásra lett az olasz Spalato, végül ez módosult Split-re. A római uralmat megelőzően görögök lakták a helyet, de igazi várossá Diocletianus római császár idején vált. Az uralkodó hatalmas palotát építtetett a tengeröbölhöz, melyet a négy égtáj felől a Tengeri, az Arany, az Ezüst és a Bronz kapun keresztül lehet megközelíteni. Lemondása után a császár ide vonult vissza, itt töltötte „nyugdíjas” éveit. Az impozáns épületerőt sugárzott és biztonságot jelentett, ezért egyre többen telepedtek meg itt.A palota körül alakult ki a későbbi város, melynek fordulatokban gazdag történelme során többször is kapcsolódott a magyar történelemhez. 1105-ben a város behódolt Könyves Kálmán magyar király előtt, aki katonai beavatkozás nélkül szerezte meg az uralmat. A magyar uralkodó esküt tett Split szabadságjogainak a megtartásáról, a város polgárai pedig hűséget fogadtak a magyar királynak.Később Velence foglalta el a várost, majd II. Béla hadjáratát követően közel harminc évig újra magyar fennhatóság alá került Split. A tatárjárás idején ide menekült IV. Béla, itt vannak eltemetve leányai, Katalin és Margit.Látnivalók:Split óvárosa lényegében az egykori Diocletianus-palota falai között található. Az egész történelmi negyed felkerült a Világörökség listájára.A történelmi falak között is eluralkodott a mediterrán hangulat, a belváros szűk, labirintusszerű utcáin és sikátoraiban pezsgő élet zajlik. A kétezer éves műemlékek között számos kiülős étterem, kávézó és pizzéria működik, ahol ki lehet próbálni a helyi ételkülönlegességeket és a hűsítő söröket. A pénztárcánkra nem árt vigyázni, itt nem is annyira zsebtolvajoktól kell tartani, a helyi árak olyanok, hogy az gondolja az ember, hogy a császári palota felújítására gyűjtenek.Apropó, mit gondolsz, hogy Horvátországban miért isznak a turisták szinte kizárólag bort vagy sört? bor – vino - sör – pivo - üdítő - osvježavajuće piće.A kikötő is pazar látvány nyújt, érdemes itt is egy kellemes sétát tenni.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=apUvj5aoipY                                                                                              Készítette: vinpet
Városlátogatások Kefalonia
Kefalonia, az érintetlen természet csodájaKefalonia a Jón tenger legnagyobb szigete, melyet már Homérosz is megemlített az Iliászban. A zöldellő hegyekkel és dombokkal tarkított sziget az elmúlt évszázadokban volt török, velencei, angol, francia uralom alatt, majd 1864-ben csatlakozott Görögországhoz.Szinte minden turisztikai tájékoztató hangsúlyozza, hogy itt forgatták Louis de Bernières angol író regényéből készült, „Corelli kapitány mandolinja” című filmet Nicolas Cage és Penelope Cruz főszereplésével. A forgatási helyszínek Sami város kikötője valamint Komitata falu voltak. A fővárosban látható egy katona szobor, melyet előszeretettel fényképeznek a látogatók, de az nem a híres kapitányt ábrázolja.Kefalonia a csend a béke szigete, még nem árasztották el a turisták, ezért kiválóan alkalmas pihenésre, kikapcsolódásra. A sziget természeti látványosságai a Kathavothres víznyelő a káprázatos Melissani tavasbarlang és a Drogarati cseppkőbarlang is részei a sziget természeti kincseinek.Argostoli:Argostoli, a főváros trópusi hangulatú pálmafákkal övezett főutcáján egymást érik az éttermek, kávézók és ajándékboltok. Itt található a sziget legnagyobb kikötője, mely óceánjáró hajókat is képes fogadni.A kikötő fekete és fehér gyöngykavicsokkal kirakott parti sétánya minden napszakban gyönyörű. A halászok itt kínálják frissen fogott zsákmányukat eladásra.Sétáljunk vagy kis-vonatozzunk a fővárosban:Nézzünk meg egy videót a városról és hallgassuk meg a kikötőből elhajózó óriáshajó búcsúdalát.https://www.youtube.com/watch?v=AoS3lDAToYIhttps://www.youtube.com/watch?v=VQ_jiVA4HR8                                                                                                              By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!