1. Felnőtté válás ünnepe
A japán fiatalok csak 20 éves kortól számítanak felnőttnek, azonban a jeles eseményt szokásukhoz híven nagy felhajtás közepette ünneplik meg. Január második hétfőjén az előző évben 20. életévüket betöltők díszes ruhába öltöznek, és úgy vonulnak végig a városokon. Az ünnep egyben munkaszüneti nap is, így az egész ország jókedvben úszik a fiatalokat éltetve, akik immár szavazhatnak, alkoholt ihatnak és dohányozhatnak is, de a szülői engedély nélküli házasság is csak ettől kezdve legális.
2. Hinamacuri – A Lányok ünnepe
A japánoknál minden év harmadik hó harmadika a lányokról szól. Az ősi hagyományokat követve ezen a napon a lányos házak hina-babát tesznek az ablakokba azért, hogy a leánygyermekek egészségesek legyenek, és a rossz dolgok elkerüljék a családot. A szokás eredetileg Kínából származik, ahol régen úgy tartották, hogy a babák képesek elnyelni a rossz szerencsét és a bűnt. Japánban még ma is sokan babákat engednek le a folyókon, hogy így űzzék el a gonosz szellemeket.
3. 7-5-3, a gyermekek ünnepe
A Shichi Go San 7-5-3 fesztivált hagyományosan november 15-én tartják Japánban. Ezen a napon a 3 és 7 éves lányokat, illetve az 5 éves fiúkat a szüleik elviszik egy shinto szentélybe, hogy hálát mondjanak az istenségeknek a gyermekekért, és hosszú életet kérjenek a kicsiknek. A szülők ezt követően úgy nevezett hosszú élet cukorkával ajándékozzák meg gyermekeiket, hogy így kívánjanak hosszú és sikeres életet nekik. A tradíció a szamurájoktól ered, akik fiainak három éves koráig le volt borotválva a haja, és csak öt éves koruktól viselhettek először hakama-t (tradícionális japán férfi ruha). A lányok esetében a szokás hét éves kortól engedélyezte az obi-t (japán selyemöv).
4. Obon, a halottak ünnepe
Az Obon egy buddhista hagyomány, ami a kínai kultúrából került át a szigetországba, ám az ünnep variációja a világ több más pontján is fellelhető, mint például Indiában és Mexikóban. A tradíció szerint a háromnapos ünnep lényege az év hetedik hónapjának 15. napja, ám ez régiónként igen eltérően honosodott meg attól függően, hogy az adott nép áttért-e a Gergely-naptárra, vagy megmaradt a holdnaptárnál. Tokió és környéke az előbbihez tartozik, így ott az ünnep július közepére esik, míg a szigetország déli részén augusztusra. A hagyomány szerint Obon ünnepén az eltávozott ősök visszatérnek az utódok házába, így az első napon a családok felkeresik a rokonok sírjait azért, hogy hazahívják őket, majd alaposan kitakarítják és feldíszítik a házat a „rég nem látott vendégek” tiszteletére, és mécseseket, lámpásokat gyújtanak, hogy könnyen hazataláljanak. A hagyomány úgy tartja, hogy a bolyongó lelkek veszélyesek, ezért a japánok ilyenkor nem ártanak a légynek sem (szó szerint!), nem fogyasztanak húst, és nem mennek nyílt víz közelébe. A buddhista hit szerint a rokonoknak segíteni kell a holtak másvilágra visszatérésében is, ezért az ünnep utolsó napján például padlizsánból készítenek lovat, amin a szellemek visszaügethetnek, máshol pedig apró hajókra mécseseket, lámpásokat helyeznek, amiket vízre bocsátva a lelkek az úszó fények vezetésével találnak vissza a másvilágra..
5. Az idősek napja
A japán a világ egyik leginkább elöregedett társadalma (a népesség csaknem negyede 65 évnél idősebb), így nem csoda, hogy az ország idős polgárait rendkívüli tisztelet övezi. A „Tisztelet az Időseknek Nap”, azaz Keiro no Hi azt a célt szolgálja, hogy a fiatalok meghálálják az eddigi törődést az idősebb generációnak. Ugyan az ünnepet tájegységtől függően sokféleképp tartják, jellemző, hogy az iskolás gyerekek és fiatalok énekelnek, táncolnak az időseknek, és ingyen étellel, teával és édességgel kínálják őket. Az is gyakori, hogy az önkéntesek ingyen ebédet visznek az idős barátoknak, szomszédoknak. Az ünnepet 1966 óta tartják nyilván, ekkor fogadták el az idősek szociális biztonságát garantáló törvényt.
6. Nemzeti Sportnap
A japánok az 1964-es tokiói olimpia óta minden évben sportnapot tartanak október második hétfőjén. Ilyenkor az iskolákban nincs tanítás, a gyermekek pedig sportversenyeken vesznek részt, így az egész egy mini-olimpiára hasonlít. A legnépszerűbb számok a kötélhúzás és a 4*100 méteres síkfutás. A felnőttek is szeretik ezt a napot, ilyenkor a vállalatok is számos sportesemény segítségével mozgatják át a dolgozóikat. Az egészség és sport napja azért ősszel van, mert az olimpia szervezői megpróbálták elkerülni a nyári, esős évszakot.
Valójában ez az elnevezés nem is egészen pontos. A kor nagyjából igen, de hogy sportág? Akkor még biztosan nem volt az. Sokkal fontosabb volt. Ma úgy hívjuk muaythai, de ezt hallván hányan tudják – úgy nagyjából – mit is takar ez a szó? Nem is igen volna értelme erről fejtegetésekbe bocsátkozni, ha a napjainkra sporttá vált egykori harcművészet magyar képviselői a közelmúltban nem értek volna el figyelmet érdemlő sikert.
A Múzeumok éjszakáján két rendezvénynek is otthont adott Budapesten a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templom. Nem meglepő, hogy az évenként megrendezett és roppant népszerű rendezvényhez a főváros legöregebb temploma is csatlakozott, hiszen ez az épület már önmagában felér egy múzeummal. Az altemplomban megtartott második előadás a fővárosi fürdőkultúráról szólt és bár témája – első hallásra – nem nagyon illet a helyszínhez, rövidesen kiderült; az előzetes feltételezés téves volt, két okból is.
A történelem, a tiszti pálya, a katonaélet iránt érdeklődők számára sok új, érdekes információt nyújthat egy frissen megnyílt kiállítás. A Ludovika Akadémia történetét feldolgozó állandó múzeum nem egyszerűen hadtörténelmi jellegű kiállításnak ad helyet, hiszen középpontjában nem az események, hanem elsősorban az emberek állnak. Az előzetes bejelentés nélkül látogatható kiállítás helyszíne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Szárnyépület, (1083 Budapest, Ludovika tér 1.) Az esetleg változó nyitva tartás idejéről a https://www.uni-nke.hu oldalon lehet tájékoztatást kapni.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán működő Ludovika-történeti Kutatóműhely, 2020-ban, Zrínyi Miklós születésének 400. évfordulója alkalmából már rendezett egy kiállítást, Zrínyiek a haza szolgálatában címmel. Most az Egyetemen egy újabb kiállítás nyílott, a Kutatóműhely Zrínyi-Újváron folytatott feltárási munkáinak eredményéből. A kiállítás szeptember 20-ig látogatható az Egyetem Hungária körúti Kari Könyvtárának épületében.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar, Határrendészeti Tanszék, valamint az Innovációs és Technológiai Iroda tervezésében – szervezésében, határforgalom-ellenőrzést segítő rendszer tesztelésére került sor Csongrád-Csanád megyében, a magyar – román határszakasz egyik igen forgalmas pontján, a csanádpalotai határátkelőnél. Az eseménynek Magyarországon túlmutató, nemzetközi jelentősége van.
