A kiváló tudós születésnapján, 2014. szeptember 16-án sajtótájékoztatón jelentette be a Goodwill Pharma Kft. szegedi gyógyszeripari vállalat, hogy Szent-Györgyi Albert munkásságának elismeréseként szeptembertől C-vitamin termékeit „Szent-Györgyi Albert C-vitamin” néven hozza forgalomba. A vitamin napokon belül kétféle csomagolásban lesz kapható. Az egyikben 30 db 500 mg. vitamin tartalmú retard tabletta, a másikban 100 db1000 mg-os, ugyancsak retard tabletta lesz. A sok ismert és alkalmazott vitamin közül az egyik legfontosabb a C-vitamin (aszkorbinsav), hiszen több, jótékony hatása mellett erős antioxidáns, segíti a sejtlégzést, valamint nagy szerepe van a kollagén termelésben is, ami lassítja a bőr öregedési folyamatát. A nemzeti örökségünk részét képező tudományos felfedezés tiszteleteként a cég kezdeményezi, hogy szeptember 16. – a Nobel-díjas kutató születésének napja – a C-vitamin világnapja legyen!
A Goodwill Pharma Kft. tulajdonosa és egyben ügyvezető igazgatója, dr. Jójárt Ferenc még hozzátette: A vállalat a Szent-Györgyi Albert C-vitamin termékek év végéig tartó forgalmának 1%-át ösztöndíj program keretében – a Szent-Györgyi Albert Rotary Clubon keresztül – a Szegedi Tudományegyetem kimagaslóan tehetséges egyetemistáinak támogatására fordítja. Tárgyalásokat folytattak a világhírű professzor még ma is jó egészségnek örvendő feleségével, és Marcia Szent-Györgyi hozzájárult, hogy a Kft. tulajdonosait bízták meg a védjegyoltalom alatt álló „Szent-Györgyi Albert” név gyógyszeripari gondozásával. A vállalat fontosnak tartja a magyar tudományos értékek megőrzését, gondozását és ezt segíti elő azzal, hogy C-vitamin étrend-kiegészítő készítményük a felfedező nevét viselje a jövőben. Nem titkolt szándékuk az is, hogy Szent-Györgyi személyében – akinek ezt az életünkhöz elengedhetetlen vitamint köszönhetjük – példaképet állítson a jövő generációi számára.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára, dr. Zombor Gábor maga is a szegedi egyetemen kapta meg orvosi diplomáját, ott, ahol Szent-Györgyi professzor dolgozott és jutott el világraszóló felfedezéséhez. Ő az egyetlen olyan magyar tudós, aki idehaza végzett kutatásaiért kapta meg a Nobel-díjat, munkásságára ezért különösen büszkék lehetünk - hangsúlyozta az államtitkár. Fontos volna, hogy Semmelweissel azonos tisztelet övezze őt Magyarország és a világ orvostörténetében, hiszen a C-vitaminnal ő is milliók életét mentette meg. A legtöbb emlős élőlény szervezete képes a C-vitamint előállítani, néhány kivétellel: például a tengerimalac mellett ilyen az ember is. Génkészletünkben jelen van az a gén, amelyik a C-vitamin termeléséért felelős, viszont az evolúció során mutálódott, így már nem látja el ezt a feladatot. C-vitamin nélkül viszont nem élhetünk, hiánya esetén a skorbut nevű halálos betegség alakul ki. Egy évtizedekkel ezelőtti vizsgálat nyomán úgy gondolták, hogy egy felnőtt ember napi C-vitamin szükséglete 80 mg. Akkor még nem tudták, hogy fertőzések, betegség, stressz esetén ez az igény a többszörösére nőhet. Annak érdekében, hogy a C-vitamin jelentőségére még jobban rávilágítsunk, megkezdődött az egyeztetés a nemzetközi szervekkel,hogy szeptember 16. a C-vitamin világnapja legyen!
Bár az iskolákban valami keveset tanítanak róla, az emberek többsége nálunk vajmi keveset tud Szent-Györgyi Albert munkásságáról, kalandokban sem szűkölködő életéről. Budapesten született 1893. szeptember 16-án. Tanulmányait a Lónyay utcai Református Gimnázium és Kollégium diákjaként végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán folytatta, ahol 1917-ben orvosi oklevelet szerzett. Az első világháborúban medikusként vett részt, de megsebesült, és hamarosan leszerelték. A határok akkor még nyitottak voltak, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben folytatott tanulmányokat a biológia, az élettan, a gyógyszertan, a bakteriológia, majd a fizikai kémia terén.
„Az élő anyaggal foglalkozom” – volt Szent-Györgyi Albert kutatásainak legfőbb témája és mindezek mellett nagy jelentőséget tulajdonított a fiatalokkal való foglalkozásnak. Egy mai napig fennmaradt levelében, 1912-ben ezt írta: „Sokat beszélünk újjáépítésről és jövőről. A jövő a mai ifjúság és a jövőt ennek szellemében kell építenünk. Minden fiatalember egyformán kincs az országnak. E különös szemmel kell fordulnunk az ifjúságnak afelé a rétege felé, mely magasabb tudásával az országot lesz hivatva képviselni…” Ki vitatná, hogy ezek a szavak – minden változtatás nélkül – ma is tökéletesen érvényesek.
A szegedi egyetemen végzett kutatásai során a ’30-as évek elején izolálta a C-vitamint, eredményeiért 1937-ben Nobel-díjat kapott. Felismerte, hogy a szegedi fűszerpaprika sokkal többet tartalmaz ebből az anyagból, mint a citrusfélék, így nagy mennyiséget sikerült belőle előállítania. A korábbi grammnyi mennyiség helyett egyszeriben kilónyi állt a rendelkezésére. Szent-Györgyi élethez viszonyulását és jellemét tükrözi, hogy a C-vitamin felfedezését, annak molekula szerkezetét azonnal megosztotta a világ tudósaival, így rövid időn belül mindenki számára elérhetővé vált. Ennek köszönhető, hogy a skorbut szinte egy csapásra tűnt el a halálos betegségek listájáról.
Életfelfogásával nem egyezett semmiféle diktatúra ezért kalandos módon részt vállalt az antifasiszta ellenállásban. A magyarországi politikai változások miatt 1947 végén elhagyta az országot, és a Boston melletti Woods-Hole-ban telepedett le, ahol 1947 és 1962 között az Egyesült Államok Izomkutató Tudományos Intézete tengerbiológiai laboratóriumának igazgatója, 1962 és 1971 között az USA, e téren vezető főiskolája, a Darthmouth College professzora volt. Élete utolsó két évtizedét a rák kutatásának szentelte. Vitalitása és életkedve élete végéig megmaradt. Kapcsolatait Magyarországgal mindig fenntartotta, az 1960-as évektől rendszeresen hazalátogatott. 1986. október 22-én, 93 évesen halt meg Woods Hole-ban, ott van a sírja is, a közösségi temetőben. Közös szégyenünk, hogy nagyságához igazán méltó köztéri emlékműve sehol nincs Magyarországon!
