Megtartották a Magyar Állami Operaház 2023/24-es évadjáról szóló tájékoztatót az Eiffel Műhelyházban. A program gazdagságának, sokoldalúságának érzékeltetésére elegendő egyetlen adat: az előadások és minden szükséges tudnivalók ismertetését tartalmazó Műsorkalendárium hatszázötven – nem tévedés - 650 oldal!

Ha volna közvetlen repülőjárat, a tiszta repülési idő Budapest és São Paulo között 12 óra 49 perc lenne. Sajnos ilyen nincs. Aki mégis szeretne eljutni az egész déli félgömb és az amerikai kontinens legnépesebb városába, annak most egy új lehetőséget kínál Brazília egyik legfiatalabb légitársasága, a 2008. május 5-én alapított Azul. Önmagában a fiatalság még nem lenne érdem, de arra már érdemes felfigyelni, hogy 2022-ben ők lettek a világ legpontosabb légitársasága! Járataik 88,93 százaléka érkezett pontosan.

Budapest Főváros Önkormányzata képviseletében a Budapest Brand nZrt. és a Magyar Cukrász Ipartestület idén egy különleges tortapályázatot hirdet Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulójára. Célja egy olyan ünnepi tortával tisztelegni Budapest születésnapja előtt, ami alapanyagaiban a múltat, megjelenésében a jelent képviseli.

Ha valakit a saját működési területén felállítható rangsorban Magyarországon és Európában az első helyre, a világon pedig a legjobb öt közé sorolnak, akkor ő joggal érdemel figyelmet. Ám a neve inkább mindig csak a Húsvét körüli hetekben válik újra meg újra ismertté, az év többi időszakában már nem annyira emlegetjük. Pedig a számokkal kifejezhető pozícióján túlmenően egy sor más elismerésnek is birtokosa. A legismertebb közülük talán „A tojásdíszítés királynője”!

Az UTAZÁS Kiállítás szakmai napján, de nem a kőbányai Hungexpo területén, hanem Budán, a Francia Intézetben tartott bemutatót meghívott szakmai közönség számára Franciaország három, Magyarországon még kevéssé ismert területe. Fontevraud, La Ciotat és Roissy érdekességeivel lehetett itt megismerkedni. Elöljáróban annyit máris elárulhatunk róluk, hogy nem bánja meg, aki bármelyiket is felveszi az úti tervei közé!

Sok évtizedes múltjára visszatekintve, soha ilyen szegényes még nem volt az UTAZÁS Kiállítás. Talán néhányan még emlékszünk rá, de hol van már az idő, amikor az A-pavilont teljesen megtöltötték a külföldi kiállítók és a magyarok is csak szűkösen fértek el mellette a D-ben. Most jó, ha az A egyharmadát kiteszik, közösen, mindketten. A többit a szárazföldi közlekedési eszközök – autó, kerékpár – foglalják el.

Nevének eredete bizonytalan, de talán egyetlen olyan ország sincs, ahol a képzőművészetek világában ne ismernék. Annyit biztosan elmondhatunk róla, hogy a kortárs absztrakt, geometrikus művészet meghatározó irányzata. Előtérbe helyezi a tartalommal szemben a formákat, a színek és hangsúlyos formák szabad keverésével esztétikai élmény nyújtására törekszik. A MADI az évek alatt mozgalommá terebélyesedett, Magyarországon most egy rendezvénysorozat kapcsán szélesebb körben is megismerkedhetünk vele.

Amíg a darabot nem láttuk, nem értjük, utána viszont már megérjük az okát, a nagyszínpad helyett miért a csak hetven néző befogadására képes Gaál Erzsébet Stúdióban játsszák a Karamazov testvéreket a József Attila Színházban. A csak 16 éven felülieknek javasolt előadás szünet nélkül pereg, összesen száz percig, de ez az idő tömény dráma, feszültség. A kiváló színészi játék másodpercre sem engedi, hogy a néző kikapcsolódjon a cselekmény sodrásából.

Napjainkban már joggal mondhatjuk időtlennek Bertolt Brecht és Kurt Weill híres darabját, amit az eredeti „Háromgarasos opera” címével 1928-ban láthatott először a berlini közönség. A történet – és szerzője John Gay - a XVIII. század óta ismert, sokszor játszották is Londonban, már jóval korábban. Berlinben, a Theater am Schiffbauerdammban, a megzenésített változat bemutatója kirobbanó siker volt.

Bár a kiállítás majd csak decemberben nyílik, a Nemzeti Múzeumban máris megtartottak róla egy sajtótájékoztatót és erre jó okuk van. Azt szeretnék, hogy a híre minél több emberhez eljusson, és aki teheti, kapcsolódjon be a kiállítás létrehozásának munkájába. Küldjön képet, emléktárgyat a családtagjai vagy a saját esküvőjéről!

A Jászai Mari-díjas díszlet- és jelmeztervező, Antal Csaba műveiből nyílt kiállítás Budapesten, a Műcsarnokban. Az „ETERNAL YORICK - LIFE BOOK CSABA ANTAL” című tárlat az alkotó több évtizedes, gazdag életművéből válogat. Van miből, hiszen ő Európa sok jó nevű színházának elismert művésze, számos – nagy érdeklődést kiváltó - előadás tervezője. Alkotói munkássága mellett oktatási tevékenysége is jelentős, itthon és külföldön egyaránt.

I. István király Veszprém városát a feleségének, Gizella királynénak adományozta és ettől kezdve a város a mindenkori magyar királynék birtoka lett. A királynékat is a veszprémi püspök koronázta, innen ered „a királynék városa” elnevezés. Ám az idén e fontos címhez még két másik társul. Négy napig - 2023. április 13. és 16. között - Veszprém nemcsak Európa Kulturális, hanem a blues fővárosa is lesz.

Roppant különös könyv bemutatójára került sor nemrég a budapesti Próféta Galériában. Bár szerzők ezt elhárítani igyekeznek, mégis elmondhatjuk róla, hogy hiánypótló műről van szó és hogy ez az állítás indokolt, arra nézve pont a szerzők személyes tapasztalata szolgáltat igazolást. Ilyen témájú könyv ugyanis nemcsak Magyarországon volt mindezidáig ismeretlen, de külföldön sem lelhető fel hasonló.

Több szempontból is szokatlan, ám roppant sikeres Újévköszöntő Koncerttel várta vendégeit a budapesti Szlovák Intézet. Meglepő volt a hangszerválasztás; a koncertpódiumokon ritkán szereplő cimbalom, és tetézte a meglepetést, hogy mindjárt négy szólalt meg belőle! A nagytermet teljesen megtöltő közönség az előadás során megismerkedhetett a hangszerek fajtáival és történetükkel is.

Látott már valaki korcsolyázó légtornászt? Ha még nem, hát itt az ideje! Több szempontból is figyelmet érdemlő előadás szerepel a Fővárosi Nagycirkusz porondján az elkövetkező néhány hónapban. Pontosabban: nem is a porondján. A porond, amit a cirkusz világában manézsnak is neveznek, egyáltalán nem is látszik. Vastag jégtábla borítja.

Érdekes és a maga nemében ritka kiállítás nyílt Budapesten, a Szlovák Intézetben, a Rákóczi úton. Szlovákiában, Nagyszombaton (Trnava), háromévenként plakát világkiállítást és versenyt rendeznek. Az ott bemutatott és nagydíjat nyert plakátok közül látható most itt egy válogatás. A kiállítás díjtalanul látogatható február 19-ig.

Már 45 éve, hogy a Szent Korona újra és végérvényesen hazatért. A Magyar Királyi Koronaőrök Egyesülete azóta minden ötödik évben megünnepli ezt az eseményt. Idén január 6-án tartottak ünnepi megemlékezést Budapesten a Belvárosi Nagyboldogasszony Templomban, melyen részt vett David Pressman, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövete is.

Az Arab-félsziget délkeleti részén található Egyesült Arab Emirátusok, hét emírségből álló szövetségi állam. Közülük méreteit és lakóinak számát tekintve a negyedik helyen áll Ras Al Khaimah, mely az utóbbi években mind gyakrabban hívja fel magára a figyelmet különleges turisztikai attrakcióival. A legutóbbi, a 2022. évi szilveszterkor sem volt ez másként.

Marokkó fővárosában, Rabatban rendezték meg 2022. november 28. és december 3. között az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága tizenhetedik ülésszakát. Az itt meghozott döntés nyomán első alkalommal került egy lófajta és annak tenyésztési hagyományai az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.

Az idehaza mellőzött, külföldön világhírűvé vált magyar tudósok – sajnos eddig sem rövid – névsora 2020-ban újabb taggal bővült. Az Amerikai Egyesült Államokban 1985 óta élő kutatóbiológus szinte egyik percről a másikra került a figyelem középpontjába, vált híressé. A Kínában 2019-ben tapasztalt első megbetegedések után kitört járványt a WHO már 2020. március 11-én világjárvánnyá nyilvánította. Megfékezése eleinte reménytelennek tűnt, mígnem a nagy lendülettel folyó kutatások során felbukkant egy magyar név: dr. Karikó Katalin. Az ő szabadalma alapján készült el 2020-ban, a világon elsőként, a klinikailag is bizonyítottan hatásos oltóanyag a SARS-CoV-2 koronavírus-fertőzés ellen!