
A nyitáskor, délelőtt tíz órakor persze még üres volt az étterem. Tudtunk egy keveset beszélgetni és megegyeztünk, hogy este még folytatjuk. Így is történt. Kezdjük a bemutatással! A tulajdonos egy török-magyar házaspár: Örs Tímea és Örs Yilmaz. A férj, Yilmaz szakképzett szakács, 2001-ben érkezett hozzánk, azóta több helyen is dolgozott Budapesten. Veszte lett – mint oly sok más külföldinek – egy csinos magyar lány, Tímea. Szerelemből házasság következett, ahogy az ilyenkor lenni szokott, így aztán már több mint két évtizede Magyarországon él, két gyermeket is nevelnek. Angyalföldön laknak, közel az üzletükhöz, melyet ketten, együtt vezetnek. Segítségül négy alkalmazottjuk is van. A nyitáskor azt a célt tűzték ki, hogy a hamisítatlan török ételek mellett a magyaros ízeket is kínálják, kapható náluk a közkedvelt rántott szelet és a Mátrai borzaska is.

Az természetesnek tekinthető, hogy a vendégek szeme láttára forog a szép nagy gyros oszlop, mindjárt a nyitástól, reggel kilenc-tíz órától – ezt még az érdeklődéstől teszik függővé, csakúgy, mint az zárást, amit most kezdetben ugyancsak kilenc tíz óra körülire terveznek, este. Ám ha lesz igény tovább is, szívesen alkalmazkodnak majd hozzá. Az étlap összeállításakor gondoltak a vegetáriánusokra, más ételek mellett rántott sajtot, falafel gombócot és különböző salátákat is kínálnak. Bár van a környékükben néhány más nemzetiségnek is étterme, de a konkurenciától nem tartanak. Ők a saját, egyedi ételeiket ajánlják, a többiek pedig egészen más országot, gasztronómiai kultúrát képviselnek. Már megismerkedtek, össze is barátkoztak egymással. Itt náluk, jól berendezett játszósarokkal is várják a kisgyerekes családokat.

Ezen a környéken valószínűleg sok olyan ember él, aki még soha életében nem evett török ételt, de ha már itt ez az étterem, szívesen megkóstolná. Az ő szemük először bizonyára gyros oszlopon akadna meg. Számukra kezdetnek a gyros tálat ajánlják, hiszen az friss sült hús, vegyes idénysalátával, török kenyérrel, nem áll távol a magyar ízléstől. De lehet hozzá olívabogyós fetasajtos görög salátát is kérni, vagy akár a csípős, friss házi joghurtszósszal is finom. A másik, amivel szintén érdemes megismerkedni, az a muszaka. Az alapja a rakott padlizsán és krumpli, besamelmártással leöntve sütik. Igen laktató, hiszen oreganóval fűszerezett és megpirított marha vagy pulyka darált hús is van benne. Valószínűleg nagyon népszerű lesz a török lencseleves és a hideg gyümölcsleves, ez utóbbiban többféle gyümölcs található.

Nem hiányoznak a kínálatból a török édességek, a baklava és a különböző pisztáciás sütemények, az italok között pedig az Ayran, a török sós, joghurtos ital is megtalálható. Kicsit hasonlít a magyar kefirhez, de nem olyan savanyú. Az itthon jól ismert palackos üdítő italokból igen nagy a választék. Szinte minden megszokott szénsavas ital és rengeteg gyümölcslé sorakozik a hűtőszekrényben. Török étteremről lévén szó, szeszesitalokról ilyen bőségben már nem beszélhetünk, de egy azért lesz. Főleg, miután közeleg a meleg idő, sört tartani fognak, amit akár az étterem előtt a teraszon is el lehet fogyasztani. Már az első naptól kezdődően megszervezték a házhozszállítást, ételeik a Wolt és a Foodora szolgálaton keresztül is elérhetők. Asztalfoglalás a Facebook oldalukon keresztül is lehetséges. Ezen a környéken nem éppen a leggazdagabb emberek laknak – ételáraik az itt élők számára is megfizethetők.
Budapest szívében, a pesti Dunakorzó egyik leglátogatottabb pontján horgonyzó Spoon The Boat nem egy mindennapi folyami gőzös. A 2000-es évek elején feltűnt, kifejezetten vendéglátásra és prémium rendezvényekre tervezett modern állóhajó mára a fővárosi látkép elválaszthatatlan részévé vált. Megalkotásának fő célja az volt, hogy a nemzetközi igényeknek megfelelően, olyan exkluzív állóhajó-éttermet és rendezvényközpontot hozzanak létre, amely maximálisan kihasználja a világörökségi panorámát. Ráadásul ne csupán egy panorámás étterem legyen a Dunán, hanem az a hely, ahol a legkönnyebb szerelembe esni Budapesttel. A Vigadó térnél, közvetlenül az InterContinental szállodával szemben és a Lánchíd lábánál elhelyezkedő 75 méter hosszú, 1600 négyzetméteres hajó most teljesen új, átfogó koncepcióval születik újjá.
Amikor a világhírű irodalom, a társadalmi felelősségvállalás és a legmagasabb szintű cukrászművészet találkozik, valami egészen különleges születik Budapest szívében. Nobel-díjat kapott két asztal a Centrál kávéházban. Azt, hogy ebben a kávéházban különleges irodalom órák folynak középiskolásoknak, szerencsére már sokan tudják. Most olyan kulturális programot indítanak, amely a magyar irodalom két Nobel-díjas alkotójára, Kertész Imrére és Krasznahorkai Lászlóra épít. Az élményalapú irodalomórák személyessé teszik az életműveket – történelmi kávéházi környezetben, gasztronómiának sem fordítva hátat. Mivel pedig Nobel-díjat fényképen is ritkán lát az egyszerű ember, egy-egy asztal üveg alatt olyan dekorációt kapott, ahol a legfontosabb látnivalók megtekinthetők.
Negyvenegy év tapasztalat, tíz év szakértő üzemeltetés és több tonna gondosan előkészített hal – ennyit már elmondhatunk a bejelentés előtt, miszerint az Evezős Sörkert idén is kaput nyit. A legendás római-parti helyszín nem csupán gasztronómiai megálló, hanem egyfajta „társasági kikötő”, ahol a street food minősége, a nosztalgikus koncertek és a kutyabarát vendéglátás kéz a kézben jár.
De a válogatás már elkezdődött. A Magyar Cukrász Ipartestület a huszadik alkalommal hirdette meg a „Magyarország Tortája” versenyt, az augusztus 20-i nemzeti ünnepünk, államalapító Szent István ünnepe, Magyarország szimbolikus születésnapja köszöntésére. Az idei versenyre minden eddiginél nagyobb számú – összesen 60 – tortát neveztek a cukrászok, így az Ipartestület - az objektív zsűrizés érdekében - két elődöntőt szervezett. A 20. alkalom a rekordszámú nevezésen túl amiatt is különleges lett, hogy idén határokon átívelővé vált a verseny. Egy székelyföldi nevezés is érkezett!
Az Újlipótváros, a pesti Duna part és a hajókkal érkező külföldiek régóta kedvelt pihenő és találkozóhely volt a Dunapark Kávéház. A Szent István park oldalában álló épület földszintjén 1938-ban megnyitott, idén 88 éves intézmény hatalmas, világos belső tereivel, földig érő ablakaival és gazdag történelmi múltjával a fővárosi kávéházi kultúra kiemelkedő helyszíne volt. Ott abban a házban is, de a Pozsonyi úton és tágabb környékén igen sok híres művész lakott, ők valamennyien megfordultak a kávéházban, helyet foglaltak asztalainál. Nincs ez másként napjainkban sem, ám most egy ideig nélkülözni leszünk kénytelenek.