A Földművelésügyi Minisztérium 1998-ban az Európai Unió Euroterroirs kezdeményezéshez csatlakozva „Hagyományok – Ízek - Régiók” (HÍR) elnevezéssel programot indított azzal a céllal, hogy létrehozza Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékeinek gyűjteményét. Az így összegyűjtött termékleírások nemzeti kincsként kezelendők. A HÍR gyűjteményben jellegzetesen magyar, illetve különleges regionális élelmiszeripari termékek (zöldségek, gyümölcsök, húsipari termékek, sütőipari termékek, italok, tejtermékek, édesipari, cukrászati, és malomipari termékek, fűszerek és száraztészták), továbbá növény- és állatfajták szakmai-történeti leírása kap helyet. Jelenleg hetvenkilenc termelő, összesen 154 termékének van HÍR díja és ebbe sorba lépett most a Magyar Gulyás Gasztro-Turisztikai Egyesület által a pályázatra benyújtott Alföldi marhagulyás csipetkével is. Az elismerést a Díjátadó Gálán Csányi Sándor, az Egyesület elnöke vette át. Az Egyesület ugyanekkor elnyerte a „Közösségi Díj a Hagyományos Termékekért” pályázat oklevelét is.
A FM Eredetvédelemért felelős Helyettes Államtitkársága szervezésében, harmadik alkalommal rendezték meg Magyarországon a Terra Madre Világnapot, melyen világszerte a hagyományos terméket előállító közösségeket állítják a középpontba. A rendezvény egyik célja az ilyen közösségek hálózatba szervezése, ezen kívül pedig a „Slow Food” – a „Komótos étkezés”, az 1986-ban Olaszországban alapított mozgalom megerősítése. Az ünnepség során először adták ki a „Közösségi Díj a Hagyományos Termékekért” pályázat elismeréseit is. A Földművelésügyi Minisztériumban megtartott Díjátadó Gálán jelen volt dr. Ursula Hudson, a Slow Food mozgalom elnöke, aki kiemelte, hogy a Terra Madre (Anyaföld) hálózat átfogja az egész világot és célja a kistermelők védelme. Fel kívánja hívni a figyelmet munkájuk értékeire, hogy jobb körülmények között tudjanak dolgozni. A gondolat, hogy jó, tiszta és tisztességes ételeket kell létrehozni, ma még alulértékelt és csak lassan éri el a legmagasabb politikai szinteket. A kistermelők problémái nagyon hasonlóak az egész világon és miután 2050-re már 11 milliárd embert kell élelmiszerrel ellátni, a megoldások kidolgozásában késlekedésnek helye nincs!
Új üzemeltetővel, a történelmi hagyományok tiszteletben tartásával és a modern kor igényeihez igazodó vendéglátással tért vissza Budapest kulturális térképére a legendás Dunapark Kávéház, a nagyközönség számára tervezett nyitási időpontban: 2026. július 25-én. Ez nap fontos állomás a környék, az Újlipótváros életében. A cél az volt, hogy a kávéház megőrizze, amiért sokan szerették, közben pedig mai, könnyed és egész nap működő vendéglátóhelyként működjön tovább.
Olvasóink korábban már tudomást szerezhettek arról, hogy Budapest egyik nagymultú és roppant népszerű kávéháza átalakítás alatt áll (https://www.utazonet.hu/bezar-hogy-megszepulve-nyilhasson-c1265.html). Működtetését az Eventrend Group több mint három évtizedes vendéglátói és üzemeltetői tapasztalat birtokában vette át. Célja, hogy a kávéház ne csak újranyisson, hanem ismét stabil, magas minőségű és szerethető szereplője legyen Budapest kávéházi életének. A Pozsonyi út és a Szent István park találkozásánál álló kávéház több generáció számára jelentett mindennapi találkozópontot és személyes emléket. Az új korszak célja, hogy ez a kötődés mai, élő kávéházi formában folytatódjon.
Japán csavarral és Bíró Lajossal újul meg Budapesten, a IX. kerületben a Csarnok téri Borbíróság. A Fővám-téri Központi Vásárcsarnok szomszédságában található Market 1897 – Kitchen & Wine by Borbíróság egy egészen különleges gasztronómiai koncepcióval, pop-up vendégestekkel és a „Market to table” filozófiával várja a vendégeket. Kipróbáltuk a fúziós menüt, ahol a rántott disznófüléről híres Bíró Lajos és a japán-magyar ízek találkoztak.
Budapest szívében, a pesti Dunakorzó egyik leglátogatottabb pontján horgonyzó Spoon The Boat nem egy mindennapi folyami gőzös. A 2000-es évek elején feltűnt, kifejezetten vendéglátásra és prémium rendezvényekre tervezett modern állóhajó mára a fővárosi látkép elválaszthatatlan részévé vált. Megalkotásának fő célja az volt, hogy a nemzetközi igényeknek megfelelően, olyan exkluzív állóhajó-éttermet és rendezvényközpontot hozzanak létre, amely maximálisan kihasználja a világörökségi panorámát. Ráadásul ne csupán egy panorámás étterem legyen a Dunán, hanem az a hely, ahol a legkönnyebb szerelembe esni Budapesttel. A Vigadó térnél, közvetlenül az InterContinental szállodával szemben és a Lánchíd lábánál elhelyezkedő 75 méter hosszú, 1600 négyzetméteres hajó most teljesen új, átfogó koncepcióval születik újjá.
Amikor a világhírű irodalom, a társadalmi felelősségvállalás és a legmagasabb szintű cukrászművészet találkozik, valami egészen különleges születik Budapest szívében. Nobel-díjat kapott két asztal a Centrál kávéházban. Azt, hogy ebben a kávéházban különleges irodalom órák folynak középiskolásoknak, szerencsére már sokan tudják. Most olyan kulturális programot indítanak, amely a magyar irodalom két Nobel-díjas alkotójára, Kertész Imrére és Krasznahorkai Lászlóra épít. Az élményalapú irodalomórák személyessé teszik az életműveket – történelmi kávéházi környezetben, gasztronómiának sem fordítva hátat. Mivel pedig Nobel-díjat fényképen is ritkán lát az egyszerű ember, egy-egy asztal üveg alatt olyan dekorációt kapott, ahol a legfontosabb látnivalók megtekinthetők.
