Bár az „AYURVEDA és a Postagalamb” című könyv mindjárt az elején, a 24. oldalon megadja a sokak számára ismeretlen szó magyarázatát, közelebb jutunk a kifejezés megértéséhez, ha inkább a görög nyelvből indulunk ki. Gimnáziumban a legelső biológia órán elmondják a diákoknak, hogy a tantárgy neve két görög szó összeolvadásából jött létre. Bios – logos; élet – tudomány, a biológia tehát az élet tudománya. Az ayurvéda szó szanszkrit nyelven pontosan ugyanezt jelenti, eredete is hasonló. A kifejezés az ajus – élet és a vid – tudomány szavakból származik, ahol az első tag a mindennapi élet körforgását szimbolizálja, a második pedig a világra és annak működésére vonatkozó tudást jelképezi. Így együtt, az ayurvéda a világ egyik legrégebbi gyógyászati és egészségmegőrző rendszere, mely a több mint tízezer éves Siddha gyógyászatra vezethető vissza. Indiában ennek írott emlékei is fennmaradtak még az időszámításunk előtti korokból is.
A XX. század kezdetéig az ayurvéda volt a legfontosabb gyógyítási módszer Indiában, ám a gyarmati irányítás a nyugati orvoslást helyezte előtérbe. Az 1947-ben függetlenné vált India egyre nagyobb figyelmet fordít ősi gyógyászati rendszerének megőrzésére és 1980-ban már az India Nemzeti Kongresszus is állást foglalt az ayurvéda mellett. Az indiai kórházakban teljesen megszokott, hogy közösen gyógyítanak a nyugati és az ayurvédikus módszereket használó orvosok. Magyarországon a Magyar Ayurvéda Gyógyászati Alapítvány programjának megfelelően, valamint a hivatalos Magyar - Indiai megállapodások értelmében a Debreceni Egyetemen 2014-ben Ayurvéda Tanszék létesült, ahol 2015-től neves ayurvéda professzorok a tanszékvezetők. Az elmúlt tizenöt évben – hasonló témában – a Szent István Állatorvos-tudományi egyetemen is hangzottak el előadások.
A Magyar Ayurvéda Gyógyászati Alapítvány kiadásában most megjelent könyvből megtudjuk: Európában elsőként, 1997-ben, Magyarországon vált az ayurvéda hivatalos gyógyászati móddá. A természetgyógyászat témakörébe sorolták, a tevékenység csak orvosi diplomával végezhető. Manapság már közismert ténynek számít, hogy az orvos által előírt antibiotikum kezelés mind gyakrabban hatástalannak bizonyul. Az antibiotikum rezisztencia kialakulása súlyosan fenyegeti nem csak a beteg embereket, de az egészségesek egészségmegőrzési lehetőségeit is csökkenti. Az elmúlt évek adatai alapján Európában évente 20-25 ezer beteg hal meg az antibiotikum rezisztens kórokozók kezelhetetlensége miatt. Itt kap helyet az ayurvéda, melyről bebizonyosodott, hogy a humán egészségmegőrzés mellett, az állategészségügy, állatgyógyászat területén is hatásos természetes gyógynövény és ásványi anyag kombinációival.
A könyvet, mely elsősorban a postagalamb tenyésztőknek szól, sikerrel forgathatják az állatorvosok és állattartók is, mert támpontokat nyújt a vegyszermentes állattenyésztés lehetőség szerint mind szélesebb körben való elterjesztéséhez. Miközben az Európai Unió hivatalos szervei egyre szigorúbban kezelik a külön féle hozamfokozók, antibiotikumok használatát a hús és húskészítmények előállításánál, ayurvédikus állattenyésztéssel – Magyarországot leszámítva – máshol még nem foglalkoznak. Az ayurvédikus állatgyógyászati készítmények mesterséges teljesítményfokozók helyett természetes alapanyagokat tartalmaznak, mellékhatásuk nincs, nem terhelik maradványanyagokkal az állat szervezetét, nullára csökkentik az egészségügyi várakozási időt! Előnyösen használhatók a nagyüzemben, a háztáji-, sőt még az ökogazdálkodásban is.
Sokan gondolják úgy, hogy az „alternatív” lehetőségek drágábbak a megszokottnál, ám ebben az esetben ez sem igaz. Sok esetben ugyanolyan szintű vagy akár még jobb eredmény is elérhető az olcsóbb, gyógynövény és ásványi anyag alapú készítményekkel, mint a gyógyszerekkel és ez különösen fontos most, amikor a hús- tej- és a tojás átvételi ára is rendkívül alacsony. A könyv számos példát tartalmaz a költséghatékony gazdálkodásra, állatfajonként bemutatva a lehetőségeket. Az ayurvédikus kezelés eredményes lehet a sertésállománynál hasmenéses esetekre, csökkenti a baromfifélék közismert stresszérzékenységét, a szarvasmarhák emésztési rendellenességeit és növelheti a haszonállatok utódtermelő képességét, a tejhozamot. Az olvasó a függelékben bőségesen talál javaslatokat emberi fogyasztásra szánt gyógytermékek alkalmazására, szív, máj, ízületi és egyéb más problémákra, kozmetikumok használatára. Az állatgyógyászati termékek között pedig figyelmet érdemel a házi kedvenceknél is jól bevált sebgyógyító gél és szórópermet.
