Inkább kétszer, mint egyszer sem – gondolhatták magukban, mert bár a díjátadó ünnepség már lezajlott és erről tájékoztattuk is olvasóinkat, ez alkalommal ismét bemutatták a Szent István Napi Kenyér, a Magyarország Tortája és a Magyarország Cukormentes Tortája verseny nyerteseit. Az eseményről szóló sajtótájékoztató háziasszonya, Rost Andrea, Kossuth- és Liszt-díjas operaénekes elmondta, sokáig Szolnokon élt, ismeri a jászsági ízeket, és amikor Olaszországban egy trattoriában rendelt agy gnocchi-t meglepve tapasztalta, hogy az ugyanaz, mint a nagypapájának a gombóclevesében a krumplis gombóc! A jó ízek tehát szinte nemzetköziek. Számára azok a kenyerek igazán ízletesek, amikben nagyon sok fűszer van, ezért a kardamom-ot is javasolná valamelyik pékségnek.
A rendezvény létrehozásával az volt a cél – mondta el Novotny Antal, főszervező, hogy Magyarország, a Kárpát-medence és a velünk élő nemzetiségek gasztrokultúráját, annak sokszínűségében mutassák be. Legyünk rá büszkék, ismerjük meg szépségeit, gazdagságát. A kaland, amit úgy hívunk: Magyar Ízek Utcája, 13 évvel ezelőtt kezdődött, 12 évvel ezelőtt tartották meg az elsőt és ez a mostani a tizenegyedik. Részt vesznek benne hivatásos „ételkészítők”, de mellettük a nem professzionális főzők is helyet kapnak. Jönnek és készítenek ételeket Kárpátaljáról, a Felvidékről a roma gasztrokultúrából, az Őrségből. Nagy várakozás előzi meg Horvátországból, a Dél-Duna vidékéről érkező csapat bemutatkozását, akik a „csiptetett ponty” nevű ételt készítik majd el, a szokásos paprikás mellett. Az idei jelmondatot már tavaly szerették volna a zászlóra tűzni, olyan gasztronómiai elemek felvonultatásával, amitől gyógyulni is lehet. Főleg a fűszerek kerülnek most a középpontba, hiszen kevesen tudják például, hogy a fűszerpaprikát sokáig „vérserkentésre” használták és csak utána került bele az ételeinkbe! Erdélyből érkeznek is „füvesasszonyok” a kertjükben készült fűszerekkel. Jönnek főzők Pusztinából, Csángóföldről, de Bogyiszló és Karcag képviselői sem fognak hiányozni.
A kenyér a világ minden részén fontos szerepet tölt be az emberiség táplálkozásában, mindig is nagy tisztelete volt hangsúlyozta Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke. A jó kenyérhez két nagyon fontos dolog szükséges, a jó alapanyag és a jó szakember. A Szövetség tizedik alkalommal rendezte meg kenyérversenyét. Az idén rekord számú versenyzővel indult és kétfordulós versenyben dőlt el a győztes kiléte. Két kategóriában mérkőzhettek meg a pékek, a hagyományos búzakenyereket felvonultató Szent István Napi Kenyér, valamint a teljesen szabad kezet adó Innovatív kategóriában. Nem volt szabad adalékanyagokat és lisztkeverékeket használni és mindenkinek kovászos technológiát kellett alkalmazni. Itt viszont eldönthették, hogy élesztővel vagy anélkül készült kovászt használnak. A győztes termékeknél hosszú érlelésű, kovászos technológiával dolgoztak, ezért az ízek, zamatok a maguk teljességében jelenhettek meg a kenyérben.
Az Innovatív kategóriában 3 helyezett volt, a budapesti Szega Camembert Kft., a „Városi káposztás” kenyerével. Ők hosszú évek óta részt vesznek a versenyeken és gyakran eredményesek is. A második díjat a balmazújvárosi Balmaz Sütöde Kft. „Tokaji aranykenyér” nevű alkotása kapta. Érdemes felfigyelni arra, hogy tavaly ők voltak a Szent István Napi Kenyér kategória győztesei. A cég jó példa rá, hogy a hagyomány és a modern gépesítés miként találkozik ugyanabban az üzemben és arra is, hogy az idősebb és a fiatalabb korosztály hogyan tud sikeresen együtt dolgozni. A kategória győztese idén a tiszakécskei Fejedelmi Pékség „Tisza-parti magvas” kézműves kenyere lett. A kupát és a 300 ezer forintos díjat Lovas József és dr. Lovas Nóra vette át.
A Szent István Napi Kenyér kategória 3. helyezettje a dunabogdányi Heim Sütöde Bt. „Falusi burgonyás, kovászos” kenyere volt, ők először indultak a Pékszövetség versenyén és mindjárt dobogósak is lettek. Tiszakécskére az idén meglepően sok díj jutott, közöttük ennek a kategóriának az „ezüstérme” is, a Fejedelmi Pékség kézműves kenyere jogán. A 2021. Szent István Napi Kenyere címet pedig a Hel Pékség „Solymár gyöngye” elnevezésű kenyere nyerte. Ők tavaly az Innovatív kategória győztesei voltak, idén a kenyeret vezető pékük, Varró Zsolt elképzelése szerint sütötték. A kupát és az 500 ezer forintos díjat Szász Krisztián és Horváth Zoltán vette át. A négy összetevő: liszt, víz, só, élesztő mellett az idő is fontos szerepet játszott. Rozslisztről indított, 72 órás kovásszal kezdték és csak a dagasztásnál került bele egy százaléknyi élesztő.
A tortaversenyek győztesei egy külön ajándékot is kaptak. Idén ugyanis a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. felajánlotta, hogy a továbbiakban, minden évben a győzteseknek egy-egy nagy értékű, egyedi tortatartó tálat készítenek. A gyár jelmondata a „Hagyomány és innováció” és ez a két szó jellemzi a legjobban ezt a versenyt is. Ezért jött létre az együttműködés a Zrt. és a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete között. Az Ipartestület társelnöke, Selmeczi László először arról szólt: idén 15. alkalommal hirdette meg az Ipartestület a Magyarország Tortája versenyt. Izgalmas 15 év van mögöttünk jól figyelemmel lehetett kísérni a fejlődést, mert mindig új, magyaros ízeket és recepteket várnak a versenyzőktől. Az sem titkolt cél, hogy mindig új sütemények kerüljenek a cukrászdák kínálatába. Ráadásul az idén a Vadászati Világkiállításhoz csatlakozva – mintegy alkategóriaként – is hirdettek versenyt.
Egyszeri és megismételhetetlen alkalom kínálkozott az „Egy a természettel” jelszavú kiállításhoz kapcsolódó torta elkészítésére, a nyertes lesz ugyanis a Vadászati és Természeti Világkiállítás Magyarország 2021. hivatalos tortája – emelte ki a kategóriáról szólva Erdélyi Balázs, az Ipartestület szakmai alelnöke. Bár a cukrászoknak sok közük nincs a vadászathoz, a természethez viszont annál több, így igazán izgalmas verseny jött létre. Országunk sokszínű, gazdag természeti kincsek tárháza, a versenykiírásban is ez volt az egyik feltétel: a torták alapízeit az ország erdeiben, mezőin megtalálható termények adják. A Magyarország Tortája címet idén Fodor Sándor budapesti cukrász kreációja, a „NAPRAFORGÓ” fantázianevű torta viselheti, a Habcsók Cukrászdából. Elmondta róla, hogy pirított napraforgó őrleményből készült a tésztája. Búzalisztet nem tartalmaz, van viszont benne Vilmoskörte pálinka, két rétegben is. Az egészet hársmézes joghurt mousse öleli körül.
Az „Egy a természettel” kategória díját Füredi Krisztán, a tápiószecsői Hisztéria Cukrászda cukrásza által készített „NIMRÓD” elnevezésű alkotás nyerte. Harmonikusan ötvözi a vegyes bogyós erdei gyümölcsök, a fekete ribizli és a gesztenye ízét. A gesztenyéhez remekül illenek a likőrök, így a cukrászmester a vadászok egyik ismert, nevezetes italát, a St. Hubertust is belecsempészte a tortába. A munkát hosszas tervezés előzi meg – árulta el a módszert. Ugyancsak ő nyerte a tizedik alkalommal meghirdetett Magyarország Cukormentes Tortája versenyt a „Beszterce rózsája” fantázianevű alkotással. Benne a sárgabaracké a főszerep. Ez a kiváló gyümölcs több rétegben, zselé és mousse formájában is megjelenik a textúrák között, még a piskótában is szerepel barackmagliszt alakban. Friss íze remekül passzol a dióval és az étcsokoládéval, a párosítás a tradicionális magyar süteményeket idézi. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által elvégeztetett számítások szerint energiatartalma szeletenként 206,3 kcal, szénhidrátértéke 12,4 gramm, így a cukorbetegek számára is jó választás lehet.
Fontos megjegyezni, hogy a fesztivál mindhárom napján lehetőség lesz véradásra, vérnyomás-, vércukor- és véroxigénszint-mérésre is a látogatók körében.
A csokoládé feltehetőleg nem a dörgicsei bortól lett mámoros, de nekünk van esélyünk rá, ha e kettő élvezetét eltúlozzuk. Nekik ugyanis van némi közük egymáshoz! A Magyar Cukrász Ipartestület az idén is megszervezte – a már joggal hagyományosnak nevezhető - Év Fagylaltja versenyt. Ám ez most országjáró „roadshow” keretében történt. A nagy népszerűségnek örvendő verseny célja a valóban kiváló minőségű kézműves fagylalt népszerűsítése, annak érdekében, hogy a magyar cukrászat egyre jobb minőségű fagylaltokat kínáljon vendégei számára. Így ezáltal is igényt támasztva a vendégekben az egészséges és minőségi, kézműves termékek iránt. Az idei versenyt ismét „fesztivál” jelleggel tartották egy városi rendezvény keretében.
Valljuk be: egy piacon működő étteremről – így első hallásra – nem sok jót gondolnánk. Az hinnénk, ez valami olcsó, nem túl igényes étkezde lehet. Hát ennél nagyobbat nem is tévedhetnénk! Az étterem, amiről a továbbiakban szó lesz, valóban piacon, egy különleges helyszínen működik, nem túlzás világhírűnek nevezni. Járt itt Diana hercegnő, Margaret Thatcher miniszterelnök, több neves, külföldi filmszár is. Kitalálták? Igen, Budapesten, a Nagyvásárcsarnokban számos híresség megfordul, és ott várja vendégeit a Fakanál étterem.
A tavasz beköszöntének, a nyár közeledtének legbiztosabb jele, hogy sorra nyitnak a szabadtéri vendéglátóhelyek. A Római-part legendás sörkertje 1983 óta a budapesti nyár kihagyhatatlan része. A Duna közelsége, az öreg platánfák árnyéka, a jó zene és a frissen sült hekk illata évtizedek óta visszavonhatatlanul hozzátartozik az itteni élethez. Az Evezős Sörkert nem csupán vendéglátóhely – igazi társasági tér. A több kilométeres partszakasz különleges adottságai az Evezősben válnak igazán közösségi élménnyé. Ezért mondhatjuk el róla: az Evezős Sörkert a Római-part társasági kikötője.
Igaz, még nem tudjuk melyik. A Magyar Cukrász Ipartestület már tizenkilencedik alkalommal hirdette meg a „Magyarország Tortája” versenyt, augusztus 20-i nemzeti ünnepünk, államalapító Szent István ünnepe, Magyarország szimbolikus születésnapja köszöntésére. A hungarikumok listáján méltán szereplő dobostorta pedig idén ünnepli megjelenésének 140. évfordulóját. Bár Dobos C. József a tortáját 1884-ben alkotta meg, de első alkalommal 1885-ben a Budapesti Országos Általános Kiállításon mutatta be a nagyközönségnek. Az idei versennyel a világhírű mester munkássága előtt tisztelgünk!
Ha egy étteremben, a megnyitás után pontosan egy évvel, még mindig a bejárati ajtóig áll a bent a várakozó vendégek sora, akkor az mindennél ékesebben bizonyítja, hogy az ötlet bevált. Érdemes volt török éttermet nyitni Angyalföldön, a Béke úton! Mivel önkiszolgáló étteremről van szó, a látvány nem fogható sem a pincérek, sem pedig a tálaló dolgozók lassúságára. Az ételek jók, az árak megfizethetőek, jönnek tehát az ebédelni szándékozók.
