A Békebeli cukrászda, Cegléd központjától mintegy tízpercnyi sétára, található, a Vörösmarty téren. Tulajdonosa, Lajos Mary, az első sütemény elkészítését tízévesen, a nagymamájától tanulta. Filozófiája, hogy „Gyermekkorom ízeit ötvözöm az újdonságokkal. Hagyomány és modernség kettőssége jellemez. Így válnak egyedivé az általam alkotott desszertek.” Azóta persze sok idő telt el és sok tanulás is kellett hozzá, hogy valóban messze földön híres süteményeket készíthessen. Amikor 2005-ben megnyitottak, nem volt cukrászda, ahol a hagyományos, régi technológiával dolgoztak volna. Ezért is választották a „Békebeli” nevet. A különleges ízek mellett süteményeik igazi esztétikai élményt is kínálnak, miközben nem idegenkednek újításoktól sem.
Az üzlet nemcsak cukrászat, hanem csokoládé manufaktúra is, ami azt jelenti, hogy helyben készítik a kézzel merített csokoládét. Azt sokan tudják, hogy a csokoládé a kakaófa terméséből, a kakaóbabból készül. De azt már kevesebben, hogy az első kakaóültetvényeket a mayák már i.e. 600 körül létrehozták. A kakaóbab fizetőeszköz és a vallásos jelentőségű keserű víz „chocolatl” alapanyaga volt. A csokoládéitalt a spanyol udvarnak Cortez mutatta be. A csípős, keserű italt a spanyolok cukorral és vaníliával ízesítették, így gyorsan népszerűvé vált. Itáliába 1606-ban került, onnan terjedt el egész Európában. Angliában a kávéházak mellett csokoládéházak nyíltak és 1765-ben Amerikában is megalapították az első csokoládégyárat.
Az üzlet egyik csokoládé remeke a Huszárkocka. Sehol máshol nem kapható, itt találták ki 2014-ben, Cegléd város fennállásának 650. évfordulójára. A Békebeliben szinte majdnem minden desszert tartogat valami meglepetést. Az egyik például a valódi szarvasgombával ízesített csokoládé trüffel. A Dakar viszont barna- és fehércsokoládéba mártott fél narancsszeletet rejt. A ropogós francia karamellát fekete hawaii sóval kínálják. Olyan süteményük is van, amiben semmi liszt sincs! Tortáik a gyümölcs- és virágdíszítés miatt kedveltek. A tulajdonos öt évet szánt a macaron elkészítésének megtanulására, ma már harmincnál is több, kézműves variációt készítenek ebből a kedvelt édességből. Nem félnek attól sem, hogy hagyományos magyar édességet új köntösbe öltöztessenek. A híres cigányprímás, Rigó Jancsi történetére máshol torta emlékeztet. Itt papírpohárban a fiatalok kedvence lett. Tavaly volt százéves az operett, erre született a Csárdáskirálynő desszert. Receptjét már híres francia mestercukrászok is elkérték.
Cegléden nagy becsben áll Kossuth Lajos személye. Több sütemény köthető hozzá. Közöttük a leghíresebb a „Kossuth kedvence”. Régen azt mondták: ha egy lány ezt kifogástalanul el tudja készíteni, férjhez is mehet. Valószínűleg ma sokan pártában maradnának egy ilyen vizsga után. Ez a sütemény szinte utazó nagykövetnek is tekinthető, igen sok helyen bemutatták már – mindig sikere volt. A 150 éve változatlan recept szerint készülő édesség jeles külföldi szakemberek elismerését is kivívta egész Európában. Ennek egyik oka – a lelkiismeretes és szakszerű munka mellett talán az is volt, hogy ebben a cukrászdában térfogatnövelőt, állományjavítót egyetlen termékükhöz sem használnak. Tisztában vannak ugyanis azzal, hogy ezek a szerek hónapokig a fogyasztó emberek szervezetében maradnak és hatásukat, például a térfogatnövelést, ott is kifejtik!
Most már bizonyos, hogy Rióba, az olimpiára négy ceglédi sportoló – Czigány Dóra, Ungvári Miklós, Lőricz Viktor és Lőrincz Tamás - utazik. Az ő tiszteletükre készült a „Rió-rió Cegléd” nevű desszert. Alapja egy mákos felvert, azon vanília krém, rajta tejszínes bodzakrém, a tetején pedig málna pudig foglal helyet, négy szívvel dekorálva. A cukrászda vendégei között ez is gyorsan népszerű lett, de a boltot nem csak ezért látogatják sokan. A cukrászatot jól felismerhető, kialakult ízvilág jellemzi. Termékeik folyamatosan, egésznap frissen készülnek. Az alapanyagok között igen jelentős a valódi tejtermékek felhasználása (tej, vaj, túró, tejföl, tejszín és sajtfélék), valamint a nemes kakaó fajták, illetve a magas minőségű valódi csokoládék használata. Figyelnek arra, hogy szezonális ajánlataik tükrözzék a különböző évszakokhoz hagyományosan kötődő friss gyümölcsök variációit is.
Ez a nagy nyilvánosság előtt elhangzott mondat lehetne akár egy jó bűnügyi történet címe is, szerencsére nem erről van szó. Bár rövidesen ki fog derülni; titok van – és mivel most megosztjuk, már nem sokáig lesz titok. A Magyar Cukrász Ipartestület az idén ötödik alkalommal hirdette meg az Év Bejglije versenyt cukrászdák, vendéglátóhelyek és kézműves pékségek számára. Az Ipartestület szakmai versenyei – az Év Fagylaltja és a Magyarország Tortája versenyek – mellett ennek a megmérettetésnek az a célja, hogy felhívja a figyelmet a kiváló alapanyagokból készült ünnepi süteményekre. Megismertesse a kézműves bejglit az igazi minőséget kereső fogyasztók körében.
Ha egy önkiszolgáló étteremben már a megnyitás napján, még este hét órakor is a kiszolgáló pulttól az ajtóig áll bent a sor, az már önmagában jelzi: van érdeklődés az éterem iránt. Nem is alaptalanul. Gyorsan híre ment, hogy egy új, török étterem nyílt Angyalföldön, a Béke utcában. Jó a helye, közel a Vasas pályához, előtte villamos, mellette buszmegálló van, körülötte a kisebb utcákban még parkolni is lehet. Mindez jó dolog, de igazán az a fontos, ami a tányérokba kerül. Nos, az első vélemények szerint azzal sincs hiba!
Az édességeket kedvelők bizonyára örültek annak, amikor tavaly első alkalommal hirdettek meg egy korábban még nem létezett versenyt. „Az Év Pálinkás Bonbonja” verseny nagy sikernek bizonyult, ezért a szervezők, a Gyulai Pálinkafesztivál és a Magyar Cukrász Ipartestület vezetői úgy döntöttek – idén is meghirdetik. A nevezéseket 2024. február 1. és április 12. között fogadják.
A címben szereplő tanácsot Kiss Zoltán cukrászmester adta a résztvevőknek az Év Bejglije verseny eredményének kihirdetésekor – nem véletlenül. Feltételezzük, az otthoni bejglisütésre vállalkozók is tudják ezt, de azért nem árt ismételni. A versenyt a Magyar Cukrász Ipartestület a negyedik alkalommal hirdette meg és az idén már ötvennél is több alkotás versengett a díjakért és a kitüntető címekért.
A Magyar Cukrász Ipartestület tizenhetedik alkalommal hirdette meg a „Magyarország Tortája” versenyt, az augusztus 20-i nemzeti ünnepünk, államalapító Szent István ünnepe, Magyarország szimbolikus születésnapja köszöntésére. A versenyt hatalmas érdeklődés kíséri, részben – ami érthető – a cukrász szakma képviselői részéről, de bebizonyosodott, hogy a közönség, a fogyasztók is évről évre egyre többen és egyre nagyobb kíváncsisággal várják az ünnepi tortát.