- elérhetőségeink telefon: +36 20 539 6061
e-mail: utazonet@utazonet.hu
Egy doboz, rajta a mindenki által ismert évszám; 1867, mely fordulópont lett Magyarország történelmében. Az évszám fölött egy aláírás, Ferenc József osztrák császáré, aki véreskezű hóhérból néhány évtized alatt a kedves, öreg „ferencjóska” lett. A fordulópont, a Kiegyezés, melynek éppen idén van 150. évfordulója. Az eseményre a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete egy süteménykollekcióval eleveníti fel a Monarchia tradicionális édességeit. Az emlékezetünkben mai napig „Boldog békeidők” néven rögzült időszak ízeit, zamatát zárták a jelenkor legkiválóbb magyar cukrászai egy dobozba, megőrizve–megváltoztatva kissé annak a kornak cukrászati remekeit. Karácsony előtt – míg a háziasszonyok főznek – többnyire a férfiakat küldik: szerezze be az ajándékokat. Az ő feladataikat könnyíti meg a dobozban elhelyezett, hat különféle, nagyszerű sütemény, melynek egészen biztosan mindenki örülni fog.
Nekünk, cukrászoknak – emlékeztetett rá a sütemények bemutatásakor az Ipartestület képviseletében Vojtek Éva – ez a százötven évvel ezelőtti időszak hozta el a felemelkedést. Számos céhlegény indult felfedező útra. Elég, ha most csak a leghíresebb cukrászdáinkra, a Hauer-re vagy a Gerbeaud-ra gondolunk. Ízek receptek is vándoroltak az egész birodalomban. Ezekből próbáltunk most néhányat felidézni az „Édes kiegyezés” kollekcióban. A hat darab egyenként nem, csak a dobozban, együtt vásárolható meg. Ára 3200 forint lesz és ajánlatos az átadásig hűtőben tartani. Azokban a cukrászdákban, ahol a beszerzésre lehetőség lesz, mindenhol egységes plakát jelzi majd. A vevők a süteményekről, a receptekről is kaphatnak tájékoztatást. A minőség felügyeletét az Ipartestület vállalta, így kívánják elérni, hogy mindenhol azonos minőségű és méretű süteményeket áruljanak. Mindezeken felül az akcióban részt vevő cukrászdákban előadásokat is tartanak pályaválasztó fiataloknak, akik érdekességeket ismerhetnek meg a Kiegyezés koráról, az akkori életről. Hátha valaki a cukrász szakmához is kedvet kap. Az „Édes kiegyezés” komoly érdeklődést keltett Ausztriában és Szlovákiában, az együttműködésről már folynak a tárgyalások. A kollekciót 2017. november 8-tól 2018. március végéig lehet megvásárolni az ország húsz cukrászdájában, de számuk várhatóan nőni fog. Listájukat a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete honlapján, (https://www.cukraszat.net) lehet majd megtalálni.
A sütemények bemutatását a szombathelyi Mészáros Gábor, az esemény egyik mentora kezdte. A dobozba három osztrák és három magyar eredetű sütemény került. Igyekeztek a receptekben megőrizni a korhűséget, de igazodtak kissé a mai ízléshez is. Az általa készített Anna szelet Ludwig Dehne cukrásznak, a bécsi Császári és Királyi udvari cukrászatnak leghíresebb darabja, már 1786-ban ismert volt. Citrusok héjával ízesített, csokoládés piskótatészta, Amaretto likőrrel átitatva. Erre mézes tejszínhab és egy mandula-pralinés réteg került. Az egészet vékony, tejcsokoládés lap zárta. Most a tészta receptjéhez nem nyúltak, a rétegeket ropogós mandula-forgácsokkal tettek még izgalmasabbá. A tetejére mandulával kevert tejcsokoládés, nagyon könnyű, tejszínhabos mousse-t tettek, amit egy ugyancsak könnyű, narancsos zselé réteg fed be.
A kóstolóhoz összekészített tálon az Anna szelet az alsó sorban középen kapott helyet, a bal felső sarokban viszont a Tápiószecsőn dolgozó Ipacs Balázs Arisztokrata kuglófja látszik. A Monarchia idején a kuglóf az egyik leggyakrabban készített süteményfajta volt. Számtalan változatát sütik a mai cukrászatban is. Az Arisztokrata kuglóf legjobban talán a gyümölcskenyérre hasonlít, sok vajjal, tojással, liszttel, porcukorral készül, aszalt gyümölcsök is vannak benne. Leginkább kandírozott citromhéj, narancshéj, körte, sárgabarack, szilva is mehet bele. A tésztát sárgabarack-pürével áztatják át, ízét a Cointreau likőr teszi lágyabbá. Az elegy mintegy huszonnégy óráig pihen utána a tésztával összekeverve öntik a kuglófformába. Ez a sütemény a háztartásokban is nagyon népszerű.
A megjelenésében is igazán nőies, rózsaszín, Blaha Lujza szelet a Frer Cukrászdában, Budapesten készült. Alkotója, Erdélyi Balázs. A torta alján diós lap húzódik, rajta vékony réteg málnalekvárt, majd egy Dobos-lapot találunk, amit szintén lekentek málnalekvárral. Könnyedségét a Mascarponés, tejszínes málna mousse adja. Díszítése málnából, tejszínből, fehér csokoládéból készült hab és egy csokoládé pasztilla. A másik, barnás tortaszelet egy titokkal övezett sütemény. Az Eszterházy szelet keletkezésére mai napig nem derült fény. Ami majd a dobozba kerül, az a Salgótarjánban dolgozó G & D Cukrászat mesterének Szó Gellértnek munkája. Szerinte az eredeti krémje nagyon vajas volt, a tészta pedig túl tömör. A cukortartalmat is csökkentette, de meglocsolta a tésztát egy kis rummal. Mascarponés, tejszínes, tojássárgájás krémmel töltötte, gorombára darált diót is adott hozzá jócskán. Igen finom, diós ízével, talán a legjellegzetesebb darabja a kollekciónak.
A csákvári Csuta Zsolt Indiánerének megjelenése Bécshez kötődik. A legenda szerint nagy sikerrel szerepelt ott egy sötétbőrű, indiai művész, akit indiánnak hittek. Pálffy gróf – a bécsi színház intendása felkérte a saját szakácsát, hogy alkosson a művészhez hasonló színű süteményt. Ebből született az Indiáner fánk, két piskóta-halom, tejszínhabbal, csokoládéval összeragasztva. Hatalmas sikere lett és elterjedt az egész Monarchia területén. Jelen formájában – a régi külsőt megőrizve – pikáns ribizli lekvárral töltve kínálják. A hatodik sütemény az ugyancsak híres és szintén a művészettel kapcsolatos Rigó Jancsi. Történetét szinte mindenki ismeri, a cigányprímás és a hercegné szerelme máig közmondásos. Ezt a süteményt a szombathelyi Mészáros cukrászda mestere, Varga Ádám adja a kollekcióhoz. Alakja új, nem kocka, hanem tortaszelet. Az alján csokoládés piskótalap, rajta ropogós, étcsokoládés réteg, csokoládé mousse. Kapott egy tejszínhab töltést és egy csokoládélapot a tetején, rajta csillag a díszítés. Bizonyosra vehető, hogy aki ezt a díszdobozt – telve finomabbnál finomabb süteményekkel, Karácsonykor megkapja, számára az ajándék sokáig emlékezetes lesz.
Igencsak furcsa cím ez, ráadásul még tévedésre is lehetőséget ad. Aki ugyanis első olvasásakor, a szokatlan szó láttán a kellemes, gyümölcsös italra, a bóléra gondol – hát bizony meglehetősen messze jár az igazságtól. A rejtély kulcsát a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum most megnyílt – és november 27-ig látogatható - kiállításán találhatjuk meg, ahol az is kiderül, hogy nem sokkal ezelőtt egy könyv is napvilágot látott, ugyanezzel a címmel.
Ne lepődjenek meg azok, akik úgy érzik; sejtik ugyan, de mégsem értik egészen pontosan, mit is jelent ez az összetett szó a címben. Nincs is ezzel semmi baj, mert amit jelent, az még nem létezik! Ám egészen bizonyosan megjósolható: létezni fog.
Hódít a húsmentesség. Világszerte tapasztalható jelenség, hogy különböző okokra hivatkozva, de mind több ember mond le a húsfogyasztásról. Híveinek és ellenzőinek tábora évek óta heves vitákat vív egymással – látszólag eldöntetlenül. Érveik tárháza kifogyhatatlan és maga a téma sem új. A csak növényi táplálékot fogyasztó vegetáriánusokról már évezredek óta vannak feljegyzések. Budapesten 1896. május 3-án nyílt meg a Pipa utcában az első vegetárius-étterem. A kizárólag nyerskoszt evő Bicsérdy Béla tanai az 1900-as évek elején voltak népszerűek. A paletta ma is színes.
Tavaly zárva maradt, idén viszont ismét sétálhatunk a Magyar Ízek Utcájában, Budán, a Várkert Bazár előtti Duna-parton, a Lánchídtól a Döbrentei térig. Míg 2019-ben augusztus 20. előtt nyitották ki, most 20-21-22-én tart nyitva a háromnapos ízfesztivál, melynek – alkalmazkodva a sajnálatos világhelyzethez - optimista és egyben hagyományőrző módon a címben jelölt mondatot választották mottóul a rendezők.
Több szempontból is különleges esemény színhelye volt Budapesten a Nemzeti Múzeum. Cukrászdát nyitottak. No nem bent, csak a kertjében. A régi kertészház lényegült át, nem is akárhogyan. A cukrásztudományáról már 150 éve híres Auguszt család nyitotta itt meg legújabb üzletét.