2024. június 13. csütörtök, Antal és Anett napja
Kifogták a dunai cápát
Révay András
2024.05.27 14:08
Két, látszólag egymástól teljesen független okból jött létre új kiállítás Vácon a Tragor Ignác Múzeumban. Az egyik ok Kolodko Mihály szobrászművész új szobrainak bemutatása, a másik pedig egy, a hagyományostól eltérő betonösszetétel ismertetése. Nehéz elképzelni, hogy ennek a két dolognak bármi köze is lenne egymáshoz – pedig van! A tenyérnyinél alig nagyobb, kisméretű, bronz, köztéri szobrairól ismert művész a Duna-Dráva Cement Kft.-vel együttműködve hozta létre legújabb alkotásait.

A rendezvényre meghívott vendégek előbb egy rövid váci körsétán vettek részt. Vácról kevesen tudják, hogy volt idő, amikor két – egymástól fallal elkülönített részből – állt, bár Németváros és Magyarváros ellenfél sohasem volt. Ma inkább úgy mondhatnánk: egyik része egyházi, másik része világi kötődésű. Falak már sehol sincsenek. A németeket a tatárjárás után, IV. Béla telepítette Vácra. Ők hozták létre Németvárost, amit Magyarvárossal híd kötött össze. Azután a török lett itt az úr, a városban hét-nyolc mecset is állt. A szép váci székesegyház többször mecset lett, majd újra templom A törökök távozása után sokszor változott. A ma is álló - a klasszicizmus jegyeit hordozó - épületet a Párizsban tanult, olasz építész Canavale Isidore hozta létre, a főhomlokzat viszont még a barokk szellemiségét tükrözi.

A templomhoz kötődik Vác másik, híres látványossága. A Domokos-rendi szerzetesek – ruhájuk szerint a fehér barátok - 1699-ben jelentek meg. A templomukba temetkeztek, de ezt 1731-től már a német polgárok is tehették – egészen 1808-ig. Később minderről megfeledkeztek. Csak 1994-ben a felújítás során, véletlenül fedezték fel a befalazott kriptát. Amikor felnyitották, kiderült, hogy a katakombaszerű helyiségek 262 koporsót rejtenek, melyek gazdag festése épen maradt. Bennük – a sajátos mikroklíma következtében – igen jó állapotú múmiákat találtak. A koporsók, a ruhák, a temetkezési kellékek épsége meglepő. Ilyen nagy mennyiségben sehol máshol sincs XVIII. századi anyag egy kisváros polgárságáról. Lehetőség nyílott a holttestek tudományos igényű vizsgálatára, a tárgyi emlékek múzeumi feldolgozására.

A múzeumban, az új szobrok bemutatása előtt, előbb a betonról esett szó. A kiállítás ugyanis egy különleges, hármas együttműködés eredménye: Kolodko Mihály szobrászművész, a Duna-Dráva Cement Kft. és a Tragor Ignác Múzeum között. A legújabb Kolodko-szobor egyértelmű üzenete a környezettudatos élet szükségszerűsége – emelte ki Guth Zoltán, a gyár kommunikációs igazgatója. A művek alapanyaga szimbolikus kettősséget hordoz. Az elkészülő szobrok létezésének lényege ugyanis a hulladék. Anyaguknak pedig a Duna-Dráva Cement Kft. (DDC) „evoBuild” elnevezésű termékmárkájához tartozó - alacsonyabb szén-dioxid kibocsátással előállított - cementből készült betont választotta a művész. A cég kiemelten kezeli a klímasemlegesség kérdését, ezért Magyarországon is elérhetővé teszik az evoBuild termékcsaládot.

Tulajdonságai a hagyományos friss és megszilárdult betonnal mindenben azonosak, de előállítása legalább 30%, de akár 80%-kal is kevesebb CO2 kibocsátással jár, sőt, rövidesen elérhető lesz a nulla CO2 kibocsátású cement is. A szén-dioxid keletkezésének a betongyártás során két forrása van. Az egyik a tüzelőanyag, a másik a cement nyersanyaga, a mészkő, a kalcium-karbonát, melynek kiégetésekor szintén CO2 keletkezik. Ez utóbbit egy füstgázkezelő rendszerben megkötik és jól szállítható, tárolható, folyékony szén-dioxiddá alakítható, nem kerül a levegőbe. A tüzelőanyagból származó kibocsátás megszüntetésére az alternatív – a lakossági kommunális, valamint a különböző ipari hulladékból szelektív válogatás után kapott, feldolgozott - másodlagos tüzelőanyag kínál lehetőséget.

Kolodko Mihály 1978-ban született Kárpátalján, Ungváron. A művészeti szakközépiskolát ott végezte el 1996-ban, diplomát a Lembergi Művészeti Akadémia szobrász szakán szerzett, 2002-ben. Édesanyja magyar származású, de a nyelv elsajátításában nagy szerepet játszottak számára Csukás István és Sajdik Ferenc rajzfilmjei. Magyarországra 2016-ban költözött át, családjával Vácon lakik. Az egyetem elvégzése és ungvári pályakezdése után, a monumentális szobrászattól elfordulva, egyedi műfajt hozott létre. Megteremtette a kisméretű, kültéri bronzöntvények világát. Ez a forma nagyobb teret enged a művészi szuverenitásnak. A művek mindig szoros kapcsolatban állnak a környezetükkel és a közönséggel. Alkotásaival a hazai történelem, kultúra területéről, szerethető tréfákkal válasz modellt.

Újradefiniálta a köztéri szobrászat fogalmát, nemcsak a művek méreteivel és gerillakihelyezéssel, de a témaválasztással is. Apró szobrai szinte mindenkit összekacsintásra késztetnek az alkotóval. Első pici szobra Sajdikhoz kötődik, a Főkukac a budai Duna-parton tekint át Pestre. Karakterisztikus figuráiból Vácon eddig még csak három szobrával találkozhatunk. Sajdik Ferenc karikatúrája a Tragor Ignác Múzeum előtt áll. Mária Terézia – a korabeli monda szerint – félve ment át a túl gyorsan felépült diadalív alatt, ott a szobra azt a pillanatot örökíti meg, amint éppen a szívéhez kap. Petőfi egyetlen – hitelesen – Vácon írt verse az „Anyám tyúkja”. A szoborba öntött Morzsa kutya most már örökre a vasútállomás előtt vigyázza az ugyancsak örökéletűvé lett „anyám tyúkját”.

Nagyobb méretű cápa szobrot korábban már mások is készítettek. Egy hasonló kifaragásával Kolodko Mihály is megpróbálkozott, de közben úgy gondolta, a mai világban már nem a nagy klasszikusok nyomát kell követni. Amikor hallott a Duna-Dráva Cement Kft.-új termékeiről, hamar megszületett az ötlet, azt fogja felhasználni alapanyagnak. A cápa nagy, ijesztő, ragadozó állat. Nem él a Dunában, a folyótól legalább annyira idegen, mint a beledobált műanyag hulladékok. Ezt a riasztó idegenséget szemléltetik az újrahasznosított adalékanyagokból készült beton, valamint a művész által a parton gyűjtött műanyag szemét felhasználásával létrejött alkotások. A Kolodko szobrokra jellemző karikaturisztikus vonás így az anyagválasztásban is tetten érhető, hiszen a szoborcsoportok teste egyszerre épül fel a dunai hulladékból és az alacsony ökolábnyomot eredményező új betonból. A kiállítás december 8-ig látható Vácon, a Tragor Ignác Múzeumban.

Kapcsolódó témák