A párisi székhelyű Federation Internationale des Administrateurs de Bien-Conselis Immobiliers – a FIABCI, 1948-ban jött létre. A Nemzetközi Ingatlanszövetség célja, hogy az ingatlanok építésével, fejlesztésével, kereskedelmével foglalkozó szakemberek megismerhessék, megoszthassák egymással a legfrissebb információkat. Jelenleg hatvanöt országból, ugyanannyi akadémiai intézet, több mint száz szakmai szövetség és mintegy háromezer egyéni szakember tagja van. Ez a világ legreprezentatívabb szervezete az ingatlan ágazatban és különleges tanácsadói státusza van az Egyesült Nemzetek Szervezte Gazdasági és Szociális Tanácsában. A szövetség minden évben – összesen tizenhárom kategóriában – pályázatot hirdet és díjakat oszt ki. Ezek között van szállodai, ipari, környezeti, tervezési, hat emeletnél magasabb, illetve annál alacsonyabb épületben lévő lakásokra vonatkozó vagy a fenntartható környezetet segítő, energiatakarékos épületek díja. A pályázat célja a világ legjobb, legsikeresebb ingatlanfejlesztéseinek kiválasztása és megjutalmazása.
A Nemzetközi Ingatlanszövetség ebben az évben egyszerre két budapesti kerületet is jutalmazott. A FIABCI a Prix d`Excellence ingatlanfejlesztési nívódíj pályázatot 1992 óta rendezi meg. A szakma Oscar-díjának számító nemzetközi nívódíj az építészeti csúcsteljesítményeket ismeri el és fennállása során elsőként díjazott magyar pályázatot az úgynevezett „Master Plan” (Településfejlesztés) kategóriában. A nagydíjat, az építészeti szakma legkiemelkedőbb nemzetközi elismerését, a közel negyed évszázada indult ferencvárosi tömbrehabilitációs program nyerte el. Több mint 1200 teljes egészében felújított lakás, 76 ezer négyzetméternyi új vagy megújult zöldterület, számos megújult és más funkciót kapott régi épület - többek között ezek jellemzik az Oscar-díjat nyert ferencvárosi programot.
A világon nagyon sok építészeti pályázat van, de a FIABCI-díj az összes szakmai pályázatok közöl a legkomolyabb – erősítette meg Gönczi László, a szervezet magyar tagozatának elnöke. Idén már a 25. alkalommal adták ki a Prix d`Excellence nívódíjat. Eddigi nyertesei között a világ öt kontinenséről harmincegy ország fejlesztőit találjuk. Sok helyen nemzeti pályázat előzi meg, és ott választják ki a legjobbakat. A FIABCI Magyarország 1997-ben, harmadiknak a világon – Brazília és Malajzia után – határozta el, hogy előzetes hazai pályázattal lehetőséget teremt a legjobb magyar ingatlanfejlesztések számára, a világ színpadán való megjelenésre. Azóta – különböző kategóriákban - 17 első és 17 második díjat nyertek magyar pályázatok. Tehát majdnem minden évben volt tőlünk nyertes, ami jól jelzi a magyar ingatlanfejlesztés színvonalát. A döntéskor több szempontot is figyelembe vesznek, például a gazdaságosságot, a szervezést, a műszaki színvonalat, a környezettudatosságot és a társadalmi hasznosságot is. A zsűri 30-35 ország, mintegy 70 szakemberéből áll és minden pályázatot legalább tíz, különböző szakmájú szakember bírál. A zsűri egyetlen tagja sem bírálhat olyan pályázatot, amelyiknek a kategóriájában a saját országából is van pályázó. Ez biztosítja, hogy aki itt eredményt ér el, az a legjobbak között is a legjobb!
Ferencváros pályázatát azért értékelték ilyen magasra, mert itt nagyon átgondolt, komplex rehabilitáció zajlott. Külön érdeme, hogy bármilyen irányultságú vezetője is volt a kerületnek az elmúlt évtizedek alatt, a programot következetesen végigvitték, a rehabilitáció soha nem volt pártpolitikai csatározások színtere. A munkát már 1985-ben, az akkori tanácselnök elkezdte és 25 év alatt mintegy egymilliárd eurót használtak fel. Erről szólva dr. Bácskai János, Ferencváros polgármestere azt emelte ki, hogy ez meghozta a magánbefektetők építési kedvét is. Az elmúlt két évtizedben több mint 150 lakóingatlan-fejlesztést valósítottak meg vállalkozások, amelyek során összesen 7 ezer új lakás épült, összesen 76 ezer négyzetméternyi park, játszótér jött létre a kerületben. A komplex fejlesztés elindításának idején az eredetileg sem túl magas presztízsű városrész erősen leromlott állapotba került. 1990-ben Ferencváros jelentős mértékben a budapesti átlag alatt maradt szinte minden lényeges társadalmi viszonyokat tükröző mutatóban (foglalkoztatottak, iskolázottság, jövedelmi viszonyok). A városmegújítási akciók sikerének köszönhetően, a IX. kerületben a 2000-es évek derekára sikerült megállítani az elvándorlást, sőt egy azóta is tartó intenzív beköltözési folyamat figyelhető meg.
A XIII. kerület hosszú távú fejlesztési terve 2033-ig szól. Meggyőződésem – mondta el dr. Tóth József, a kerület polgármestere – hogy önálló, ingatlanfejlesztés, városfejlesztés nincs, mi az integrált településfejlesztés hívei vagyunk. Egy településnek legalább hármas funkciója van. Az egyik a munkahelyi; ebből nálunk a kereskedelmi szolgáltatás fejlesztése áll előtérben, ilyenből közel egymillió négyzetméter területű nyílt meg. A második a lakásépítkezés. A XIII. kerületben az elmúlt húsz esztendőben 19 ezer lakás épült! Mindezek eredményeként pedig mintegy hetvenezer munkahely jött létre. Amikor a kötelező lakásprivatizáció befejeződött 1995-ben a kerületben, akkor megmaradt hat és félezer lakás, annak a háromnegyede egyszobás, kétharmada félkomfortos vagy komfort nélküli szükséglakás volt. Ezen csak hosszú távú tervekkel lehetett változtatni és annak egyik eleme az új, önkormányzati bérlakások építése. Országosan valószínűleg egyedülállóan, mintegy harmincezer négyzetméter összterületen, közel hatszáz bérlakást építettünk (közte a díjazott 100 lakásos passzívházat), 10 milliárd forintot meghaladó összegben. Többet, mint az ország valamennyi önkormányzata összesen! A lépcsőzetes lakáshoz jutás elvét alkalmazva ez több mint ezer család lakhatását javította. Az önkormányzat 2015 - 2019 közötti középtávú vállalásai között továbbra is szerepel a bérlakás állomány növelése, legalább 50 bérlakással.
A Nemzetközi Ingatlanszövetség Ingatlanfejlesztési Nívódíj pályázatán a nemzetközi zsűri ezüst fokozatú díjjal (WORLD Silver Winner) ismerte el a XIII. kerület beruházását. A hazai ingatlanszakma és a környezettudatos szemléletet képviselő szervezetek elismerései után, nemzetközi szinten is magasra értékelték a Közép-Európában is egyedülálló passzívházat. Az önkormányzat a 100 lakásos passzívházat a legmagasabb szintű környezettudatos technológiával építtette, saját beruházásban. Az indoklás szerint a díjat nyert passzívház a környezettudatos építés kiváló példája. Komplex tervezői szemlélettel kialakított épület, amelynél már a tervezés során olyan megoldásokat alkalmaznak, amelyek az épület hőveszteségét minimalizálják, az épület hőnyereségét maximalizálják, figyelembe veszik és hasznosítják a belső hőforrások energiáját. Az épület energiafogyasztási szempontból kiemelkedően úttörő beruházás, az első nagyléptékű minősített passzívház Magyarországon és a környező közép-kelet-európai régióban.
Az egyedülálló épület a korszerű, előrelátó gondolkodás, a minőségi lakossági szolgáltatásokra való törekvés eredménye, amelyhez az önkormányzat előteremtette a 2,3 milliárd forint forrást és megkereste azokat a partnereket, akik segítségével megvalósíthatta az elképzelését. Az épületbe nincs bekötve a gáz, nincsenek kazánok, kémények. A belső udvar felé az épület a közösségi, nyüzsgő, színes oldalát, míg a kertek felé a nyugodt arcát mutatja. A nyári időszakban az árnyékolók használatával még a legnagyobb melegben sem emelkedett a lakásokban a hőmérséklet 25-26 fok fölé. A fűtés éves díja lakásonként nem éri el a 20 000 forintot! A kerület a környezettudatos szemlélet megvalósítása során a megújuló energiaforrásokat növekvő mértékben használja fel. A környezettudatos technológia elkötelezett felhasználójaként jelenleg is épül egy 400 férőhelyes óvoda, egyedülálló módon, szintén passzív technológiával.
