A zsűrizés megkezdése előtt – a házigazda nevében - Zsiga Tamás László, a HM humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára köszöntötte a zárkörű rendezvényre meghívottakat. „A desszert nélküli étkezés olyan, mint a nyakkendő nélküli öltöny” – idézte a modern francia konyha megteremtőjének, Fernand Pointnak szavait. A diplomáciai érintkezésben kiemelt helyet foglal el a gasztronómia. A gondosan összeállított menüsorban, a díszétkezés utolsó elemét alkotó desszert, a diplomáciai megbeszélés sikerére is hatással lehet. Az ételsor olykor üzenetet is hordoz, a felhasznált alapanyagoktól kezdve, az elkészítés módján át, egészen a szervírozásig közvetíti a vendéglátó állásfoglalását a tárgyalás résztvevőivel kapcsolatban. Ebben a kifinomult és csak az avatott szakértő számára értelmezhető döntésben a desszert kulcsfontosságú!
Váratlanul sok, 27 pályázó nevezett be a versenyre, árulta el Erdélyi Balázs, a Magyar Cukrász Ipartestület szakmai elnöke, a verseny Cukrász szakmai zsűrijének tagja. Mindenki jó ötletnek tartotta, hogy ezen a módon is bemutassuk Magyarország nemzeti értékeit, a hungarikumokat, így azután, amikor elindítottuk ezt a kezdeményezést mindenki mellénk állt. A tányérdesszerttől sokan meg is ijedtek, mert a cukrászdákban nem készítenek ilyet és az éttermekben is mind ritkábban, szinte már el is tűnt. Pedig mindenünk megvan hozzá; a fagylalt, a krémek, az öntetek a tésztafélék. A benevezett alkotásokban olyan izgalmas alapanyagokat használtak fel a cukrászok, mint a rozmaring, a kamilla, az akácvirág, a Tokaji Aszú és Balzsamecet, az Egri Bikavér, a füstölt fűszerpaprika, a pezsgő, a kávé és a homoki szarvasgomba.
Amennyiben a zsűri a kategória győztes alkotását úgy ítéli meg, hogy érdemes a legnagyobb magyar nevének viselésére, úgy ezen a napon mutatjuk be hazánk Széchenyi-desszertjét is – jelentette be Széchenyi Tímea, a Gróf Széchenyi Család Alapítvány elnöke, a Társadalmi-szervezői zsűri tagja. Egy családi titkot is elárult, gróf Széchenyi Istvánnak nagyon fontos volt az étkezés, a gasztronómia, gyakori mondása volt az „azzá leszünk, amit eszünk”! Roppant kedvelte az édességeket is. Nagycenken – ahol a család élt – minden hónapban egyszer meghívta a község egész társadalmát, mindenkit megvendégelt olyan ételekkel, amik a család, különösen pedig a nők kedvencei voltak.
A vendéglátás és benne desszertek valóban rendkívül fontos momentumai a diplomáciai kapcsolatoknak. Persze legelsőként is az a fontos, hogy a vendég, legyen az kormányfő, diplomata, delegációs szakember, érezze jól magát Magyarországon, és amikor hazamegy, „jó szájízzel” kívánjon visszatérni – hangsúlyozta Hossó Nikoletta, a Nemzetközi Protokoll Szakemberek Szervezetének alapító elnöke. Olyan desszerteket szeretnénk kínálni, amelyek híven tükrözik a magyar gasztronómiát, a hazai ízeket, színeket, illatokat. Amelyeket úgy fel tudunk mutatni, hogy az Magyarországot reprezentálja, és bátran adhatjuk állam- és kormányfőknek, bármilyen magas rangú vendégnek. A hibátlan előkészületek rendkívül fontosak, ugyanis egy nemzetközi protokoll rendezvény „főpróba nélküli” esemény, és amikor a tárgyalások befejeződnek, a program koronája a díszétkezés kell legyen!
Mindenki a desszertre fog emlékezni, mert az volt az utolsó momentum. Így azután a helyszínen elfogyasztott desszertek mellé a protokoll ajándék desszertek minősége is lényeges. Figyelembe kell venni a személyes sajátosságokat, a kulturális különbségeket, a vallási előírásokat és ennek megfelelően kell összeállítani a kínálatot, hogy mindenkinek tetsző legyen. A desszertek, az utolsó pillanatok vizuális és ízbeli sajátosságait hordozzák, befolyásolják, miként gondolnak vissza a vendégeink a vendéglátásra. Ezért a protokoll desszertek kategóriájába az ajándék desszertek is szorosan beletartoznak. Sok esetben ilyet kapnak a delegációk tagjai és a kísérőik is. Hazaviszik, csak otthon bontják fel, családtagjaikat is megkínálják belőle, egyfajta üzenete ez Magyarországnak.
A versenyt dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára nyitotta meg, aki Széchenyi István tevékenységének jelentőségére emlékeztetett. A Tudományos Akadémia alapításán túlmenően hozzá kötődik az első mezőgazdasági bemutató, amiknek utóda ma az OMÉK, lóversenyeket szervezett, segítette a mezőgazdaság modernizációját. Igazi példaként állhat előttünk, ezért is fontos, hogy 231 évvel születése után a legszélesebb körben emlékezzünk rá. Ezen a versenyen a győztes desszert a továbbiakban az ő nevét fogja viselni! Talán a szakembereken kívül azt is kevesen tudják, hogy a pezsgő szó mellett a cukrász is az ő „találmánya”. Széchenyi István használta először a cukrász kifejezést az 1830-ban megjelent Hitel című tanulmányában.
A 27 versenymű végigkóstolása és az értékelés hosszú időt vett igénybe, de délután három órára megszületett az eredmény. Az eredményhirdetés alkalmával egy gasztrotörténelmi pillanatot is átélhettek a jelenlevők, ugyanis megszületett a Széchenyi tányérdesszert, amit Széchenyi Tímea elnök asszony jelentett be. A zsűri a tányérdesszert kategória győztes alkotását méltónak ítélte, hogy viselje a Széchenyi nevet. Elkészítője Varga Ádám, a szombathelyi Mészáros Cukrászda cukrászmestere és CASINO néven nevezték be a versenyre. A tányérdesszert díszítése és színvilága megpróbálja felidézni a kaszinók színességét, bohémságát és Széchenyi István kedvelt alapanyagait használták fel, a csokoládét, a kávét, a szilvát és még egy gyógynövénylikőr is megjelenik a tányéron.
A csomagolható desszertek, tehát a protokollajándék kategóriában a győzelem a szakma ismerői számára talán nem is volt túl nagy meglepetés. Az aranyérmet Dienes Andrea, a Pilisszentivánon dolgozó Richness Csokoládé és Édességműhely tulajdonos cukrászmestere kapta, ROZMARINGOS SZATMÁRI SZILVÁS BONBON készítményével. Náluk egy olyan üzem létrehozása volt a cél, ahol mindenki élvezheti a gazdag ízvilágú, bársonyos, krémes alkotásokat, fogyasztásuk egyben a luxus érzésével is párosul. Készítenek 23 karátos, ehető arannyal bevont termékeket is, amely megfelel minden igénynek, mind belsőleg, mind külsőleg egyaránt. Munkájuk minőségét jelzi, hogy a bronzérmet szintén az ő FŰSZERES-PEZSGŐS LEMON CURD BONBON elnevezésű bonbonjuk érdemelte ki.
Ám a verseny meghirdetői gondoltak azokra is, akik - valamilyen egészségi okból - bizonyos ételeket nem fogyaszthatnak. Az ilyen figyelmességnek a diplomáciában, de általában a társasági életben is nagy szerepe lehet. Kiírtak tehát egy harmadik versenykategóriát „Minden mentes desszertek” elnevezéssel. Az 1991-ben családi vállalkozásként alapított Marcipán cukrászdában Hódmezővásárhelyen, Benczur Sándor ügyel arra, hogy süteményeikbe ne csak liszt és cukor, de szeretet is kerüljön! A „Minden mentes desszertek” kategóriában a zsűri csak egyetlen érmet, az aranyat adta ki, ezt ők nyerték DESSZERTEK HÍDJA elnevezésű, semmiféle allergént nem tartalmazó tányérdesszertükkel.
Új üzemeltetővel, a történelmi hagyományok tiszteletben tartásával és a modern kor igényeihez igazodó vendéglátással tért vissza Budapest kulturális térképére a legendás Dunapark Kávéház, a nagyközönség számára tervezett nyitási időpontban: 2026. július 25-én. Ez nap fontos állomás a környék, az Újlipótváros életében. A cél az volt, hogy a kávéház megőrizze, amiért sokan szerették, közben pedig mai, könnyed és egész nap működő vendéglátóhelyként működjön tovább.
Olvasóink korábban már tudomást szerezhettek arról, hogy Budapest egyik nagymultú és roppant népszerű kávéháza átalakítás alatt áll (https://www.utazonet.hu/bezar-hogy-megszepulve-nyilhasson-c1265.html). Működtetését az Eventrend Group több mint három évtizedes vendéglátói és üzemeltetői tapasztalat birtokában vette át. Célja, hogy a kávéház ne csak újranyisson, hanem ismét stabil, magas minőségű és szerethető szereplője legyen Budapest kávéházi életének. A Pozsonyi út és a Szent István park találkozásánál álló kávéház több generáció számára jelentett mindennapi találkozópontot és személyes emléket. Az új korszak célja, hogy ez a kötődés mai, élő kávéházi formában folytatódjon.
Japán csavarral és Bíró Lajossal újul meg Budapesten, a IX. kerületben a Csarnok téri Borbíróság. A Fővám-téri Központi Vásárcsarnok szomszédságában található Market 1897 – Kitchen & Wine by Borbíróság egy egészen különleges gasztronómiai koncepcióval, pop-up vendégestekkel és a „Market to table” filozófiával várja a vendégeket. Kipróbáltuk a fúziós menüt, ahol a rántott disznófüléről híres Bíró Lajos és a japán-magyar ízek találkoztak.
Budapest szívében, a pesti Dunakorzó egyik leglátogatottabb pontján horgonyzó Spoon The Boat nem egy mindennapi folyami gőzös. A 2000-es évek elején feltűnt, kifejezetten vendéglátásra és prémium rendezvényekre tervezett modern állóhajó mára a fővárosi látkép elválaszthatatlan részévé vált. Megalkotásának fő célja az volt, hogy a nemzetközi igényeknek megfelelően, olyan exkluzív állóhajó-éttermet és rendezvényközpontot hozzanak létre, amely maximálisan kihasználja a világörökségi panorámát. Ráadásul ne csupán egy panorámás étterem legyen a Dunán, hanem az a hely, ahol a legkönnyebb szerelembe esni Budapesttel. A Vigadó térnél, közvetlenül az InterContinental szállodával szemben és a Lánchíd lábánál elhelyezkedő 75 méter hosszú, 1600 négyzetméteres hajó most teljesen új, átfogó koncepcióval születik újjá.
Amikor a világhírű irodalom, a társadalmi felelősségvállalás és a legmagasabb szintű cukrászművészet találkozik, valami egészen különleges születik Budapest szívében. Nobel-díjat kapott két asztal a Centrál kávéházban. Azt, hogy ebben a kávéházban különleges irodalom órák folynak középiskolásoknak, szerencsére már sokan tudják. Most olyan kulturális programot indítanak, amely a magyar irodalom két Nobel-díjas alkotójára, Kertész Imrére és Krasznahorkai Lászlóra épít. Az élményalapú irodalomórák személyessé teszik az életműveket – történelmi kávéházi környezetben, gasztronómiának sem fordítva hátat. Mivel pedig Nobel-díjat fényképen is ritkán lát az egyszerű ember, egy-egy asztal üveg alatt olyan dekorációt kapott, ahol a legfontosabb látnivalók megtekinthetők.
