A zsűrizés megkezdése előtt – a házigazda nevében - Zsiga Tamás László, a HM humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára köszöntötte a zárkörű rendezvényre meghívottakat. „A desszert nélküli étkezés olyan, mint a nyakkendő nélküli öltöny” – idézte a modern francia konyha megteremtőjének, Fernand Pointnak szavait. A diplomáciai érintkezésben kiemelt helyet foglal el a gasztronómia. A gondosan összeállított menüsorban, a díszétkezés utolsó elemét alkotó desszert, a diplomáciai megbeszélés sikerére is hatással lehet. Az ételsor olykor üzenetet is hordoz, a felhasznált alapanyagoktól kezdve, az elkészítés módján át, egészen a szervírozásig közvetíti a vendéglátó állásfoglalását a tárgyalás résztvevőivel kapcsolatban. Ebben a kifinomult és csak az avatott szakértő számára értelmezhető döntésben a desszert kulcsfontosságú!
Váratlanul sok, 27 pályázó nevezett be a versenyre, árulta el Erdélyi Balázs, a Magyar Cukrász Ipartestület szakmai elnöke, a verseny Cukrász szakmai zsűrijének tagja. Mindenki jó ötletnek tartotta, hogy ezen a módon is bemutassuk Magyarország nemzeti értékeit, a hungarikumokat, így azután, amikor elindítottuk ezt a kezdeményezést mindenki mellénk állt. A tányérdesszerttől sokan meg is ijedtek, mert a cukrászdákban nem készítenek ilyet és az éttermekben is mind ritkábban, szinte már el is tűnt. Pedig mindenünk megvan hozzá; a fagylalt, a krémek, az öntetek a tésztafélék. A benevezett alkotásokban olyan izgalmas alapanyagokat használtak fel a cukrászok, mint a rozmaring, a kamilla, az akácvirág, a Tokaji Aszú és Balzsamecet, az Egri Bikavér, a füstölt fűszerpaprika, a pezsgő, a kávé és a homoki szarvasgomba.
Amennyiben a zsűri a kategória győztes alkotását úgy ítéli meg, hogy érdemes a legnagyobb magyar nevének viselésére, úgy ezen a napon mutatjuk be hazánk Széchenyi-desszertjét is – jelentette be Széchenyi Tímea, a Gróf Széchenyi Család Alapítvány elnöke, a Társadalmi-szervezői zsűri tagja. Egy családi titkot is elárult, gróf Széchenyi Istvánnak nagyon fontos volt az étkezés, a gasztronómia, gyakori mondása volt az „azzá leszünk, amit eszünk”! Roppant kedvelte az édességeket is. Nagycenken – ahol a család élt – minden hónapban egyszer meghívta a község egész társadalmát, mindenkit megvendégelt olyan ételekkel, amik a család, különösen pedig a nők kedvencei voltak.
A vendéglátás és benne desszertek valóban rendkívül fontos momentumai a diplomáciai kapcsolatoknak. Persze legelsőként is az a fontos, hogy a vendég, legyen az kormányfő, diplomata, delegációs szakember, érezze jól magát Magyarországon, és amikor hazamegy, „jó szájízzel” kívánjon visszatérni – hangsúlyozta Hossó Nikoletta, a Nemzetközi Protokoll Szakemberek Szervezetének alapító elnöke. Olyan desszerteket szeretnénk kínálni, amelyek híven tükrözik a magyar gasztronómiát, a hazai ízeket, színeket, illatokat. Amelyeket úgy fel tudunk mutatni, hogy az Magyarországot reprezentálja, és bátran adhatjuk állam- és kormányfőknek, bármilyen magas rangú vendégnek. A hibátlan előkészületek rendkívül fontosak, ugyanis egy nemzetközi protokoll rendezvény „főpróba nélküli” esemény, és amikor a tárgyalások befejeződnek, a program koronája a díszétkezés kell legyen!
Mindenki a desszertre fog emlékezni, mert az volt az utolsó momentum. Így azután a helyszínen elfogyasztott desszertek mellé a protokoll ajándék desszertek minősége is lényeges. Figyelembe kell venni a személyes sajátosságokat, a kulturális különbségeket, a vallási előírásokat és ennek megfelelően kell összeállítani a kínálatot, hogy mindenkinek tetsző legyen. A desszertek, az utolsó pillanatok vizuális és ízbeli sajátosságait hordozzák, befolyásolják, miként gondolnak vissza a vendégeink a vendéglátásra. Ezért a protokoll desszertek kategóriájába az ajándék desszertek is szorosan beletartoznak. Sok esetben ilyet kapnak a delegációk tagjai és a kísérőik is. Hazaviszik, csak otthon bontják fel, családtagjaikat is megkínálják belőle, egyfajta üzenete ez Magyarországnak.
A versenyt dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára nyitotta meg, aki Széchenyi István tevékenységének jelentőségére emlékeztetett. A Tudományos Akadémia alapításán túlmenően hozzá kötődik az első mezőgazdasági bemutató, amiknek utóda ma az OMÉK, lóversenyeket szervezett, segítette a mezőgazdaság modernizációját. Igazi példaként állhat előttünk, ezért is fontos, hogy 231 évvel születése után a legszélesebb körben emlékezzünk rá. Ezen a versenyen a győztes desszert a továbbiakban az ő nevét fogja viselni! Talán a szakembereken kívül azt is kevesen tudják, hogy a pezsgő szó mellett a cukrász is az ő „találmánya”. Széchenyi István használta először a cukrász kifejezést az 1830-ban megjelent Hitel című tanulmányában.
A 27 versenymű végigkóstolása és az értékelés hosszú időt vett igénybe, de délután három órára megszületett az eredmény. Az eredményhirdetés alkalmával egy gasztrotörténelmi pillanatot is átélhettek a jelenlevők, ugyanis megszületett a Széchenyi tányérdesszert, amit Széchenyi Tímea elnök asszony jelentett be. A zsűri a tányérdesszert kategória győztes alkotását méltónak ítélte, hogy viselje a Széchenyi nevet. Elkészítője Varga Ádám, a szombathelyi Mészáros Cukrászda cukrászmestere és CASINO néven nevezték be a versenyre. A tányérdesszert díszítése és színvilága megpróbálja felidézni a kaszinók színességét, bohémságát és Széchenyi István kedvelt alapanyagait használták fel, a csokoládét, a kávét, a szilvát és még egy gyógynövénylikőr is megjelenik a tányéron.
A csomagolható desszertek, tehát a protokollajándék kategóriában a győzelem a szakma ismerői számára talán nem is volt túl nagy meglepetés. Az aranyérmet Dienes Andrea, a Pilisszentivánon dolgozó Richness Csokoládé és Édességműhely tulajdonos cukrászmestere kapta, ROZMARINGOS SZATMÁRI SZILVÁS BONBON készítményével. Náluk egy olyan üzem létrehozása volt a cél, ahol mindenki élvezheti a gazdag ízvilágú, bársonyos, krémes alkotásokat, fogyasztásuk egyben a luxus érzésével is párosul. Készítenek 23 karátos, ehető arannyal bevont termékeket is, amely megfelel minden igénynek, mind belsőleg, mind külsőleg egyaránt. Munkájuk minőségét jelzi, hogy a bronzérmet szintén az ő FŰSZERES-PEZSGŐS LEMON CURD BONBON elnevezésű bonbonjuk érdemelte ki.
Ám a verseny meghirdetői gondoltak azokra is, akik - valamilyen egészségi okból - bizonyos ételeket nem fogyaszthatnak. Az ilyen figyelmességnek a diplomáciában, de általában a társasági életben is nagy szerepe lehet. Kiírtak tehát egy harmadik versenykategóriát „Minden mentes desszertek” elnevezéssel. Az 1991-ben családi vállalkozásként alapított Marcipán cukrászdában Hódmezővásárhelyen, Benczur Sándor ügyel arra, hogy süteményeikbe ne csak liszt és cukor, de szeretet is kerüljön! A „Minden mentes desszertek” kategóriában a zsűri csak egyetlen érmet, az aranyat adta ki, ezt ők nyerték DESSZERTEK HÍDJA elnevezésű, semmiféle allergént nem tartalmazó tányérdesszertükkel.
Lassan megszokjuk már, hogy kedvenc édességeink elkészítői minden évben összemérik tudásukat. Nagy érdeklődés kíséri a Magyar Cukrász Ipartestület torta, fagylalt, bejgli versenyeit, most pedig – ahogy a naptárra nézünk- eljött az ideje a szaloncukrok versenyének. Meg is történt. Az Év Szaloncukrát idén ismét rekord számú nevezés után, 24 gyártó 165 szaloncukra közül választották ki. A nevezésre minden gyártó, kicsi és nagy egyaránt lehetőséget kapott. A verseny 8 kategóriájában összesen közel 200 kóstoló döntött a díjazottakról, rájuk 12 000 szaloncukor várt! Az eredmény kihirdetésének a Magyar Színház adott otthont – nem véletlenül.
Lassan már megszokottá vált, hogy a karácsony közeledtével a Magyar Cukrász Ipartestület meghirdeti a bejgli országos versenyét. Számítottunk is rá, de csalódnunk kellett – igaz kellemes módon. A bejglik összemérése idén a 6. alkalommal sem maradt el, de újabbal is kiegészült. Van egy másik, hagyományos karácsonyi sütemény, bár az inkább Franciaországban népszerű – a Fatörzs torta. Most ennek is meghirdették versenyét és az ötlet a vártnál sikeresebbnek bizonyult. Bőven volt jelentkező, így várható, hogy jövőre ismét válogathatunk a legjobb karácsonyi desszertek között.
A mindennapok embere valószínűleg keveset tud egy programról, mely valójában sokkal több figyelmet érdemelne. A „Magyarok kenyere” program jótékonysági kezdeményezés, melyben határon inneni és túli magyar gazdák búzát adományoznak rászoruló, nehéz körülmények között élő gyermekeket segítő szervezeteknek. A 2011-ben indult kezdeményezést a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyarok Kenyere Alapítvány szervezi. Célja, hogy a felajánlott búzából sütött kenyér minden rászoruló asztalára eljusson. Az adományokat közös gyűjtőpontokon gyűjtik, majd az augusztus 20-i kenyér ünnepéhez kapcsolódóan ünnepélyes keretek között adják át.
A csokoládé feltehetőleg nem a dörgicsei bortól lett mámoros, de nekünk van esélyünk rá, ha e kettő élvezetét eltúlozzuk. Nekik ugyanis van némi közük egymáshoz! A Magyar Cukrász Ipartestület az idén is megszervezte – a már joggal hagyományosnak nevezhető - Év Fagylaltja versenyt. Ám ez most országjáró „roadshow” keretében történt. A nagy népszerűségnek örvendő verseny célja a valóban kiváló minőségű kézműves fagylalt népszerűsítése, annak érdekében, hogy a magyar cukrászat egyre jobb minőségű fagylaltokat kínáljon vendégei számára. Így ezáltal is igényt támasztva a vendégekben az egészséges és minőségi, kézműves termékek iránt. Az idei versenyt ismét „fesztivál” jelleggel tartották egy városi rendezvény keretében.
Valljuk be: egy piacon működő étteremről – így első hallásra – nem sok jót gondolnánk. Az hinnénk, ez valami olcsó, nem túl igényes étkezde lehet. Hát ennél nagyobbat nem is tévedhetnénk! Az étterem, amiről a továbbiakban szó lesz, valóban piacon, egy különleges helyszínen működik, nem túlzás világhírűnek nevezni. Járt itt Diana hercegnő, Margaret Thatcher miniszterelnök, több neves, külföldi filmszár is. Kitalálták? Igen, Budapesten, a Nagyvásárcsarnokban számos híresség megfordul, és ott várja vendégeit a Fakanál étterem.
