A zsűrizés megkezdése előtt – a házigazda nevében - Zsiga Tamás László, a HM humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára köszöntötte a zárkörű rendezvényre meghívottakat. „A desszert nélküli étkezés olyan, mint a nyakkendő nélküli öltöny” – idézte a modern francia konyha megteremtőjének, Fernand Pointnak szavait. A diplomáciai érintkezésben kiemelt helyet foglal el a gasztronómia. A gondosan összeállított menüsorban, a díszétkezés utolsó elemét alkotó desszert, a diplomáciai megbeszélés sikerére is hatással lehet. Az ételsor olykor üzenetet is hordoz, a felhasznált alapanyagoktól kezdve, az elkészítés módján át, egészen a szervírozásig közvetíti a vendéglátó állásfoglalását a tárgyalás résztvevőivel kapcsolatban. Ebben a kifinomult és csak az avatott szakértő számára értelmezhető döntésben a desszert kulcsfontosságú!
Váratlanul sok, 27 pályázó nevezett be a versenyre, árulta el Erdélyi Balázs, a Magyar Cukrász Ipartestület szakmai elnöke, a verseny Cukrász szakmai zsűrijének tagja. Mindenki jó ötletnek tartotta, hogy ezen a módon is bemutassuk Magyarország nemzeti értékeit, a hungarikumokat, így azután, amikor elindítottuk ezt a kezdeményezést mindenki mellénk állt. A tányérdesszerttől sokan meg is ijedtek, mert a cukrászdákban nem készítenek ilyet és az éttermekben is mind ritkábban, szinte már el is tűnt. Pedig mindenünk megvan hozzá; a fagylalt, a krémek, az öntetek a tésztafélék. A benevezett alkotásokban olyan izgalmas alapanyagokat használtak fel a cukrászok, mint a rozmaring, a kamilla, az akácvirág, a Tokaji Aszú és Balzsamecet, az Egri Bikavér, a füstölt fűszerpaprika, a pezsgő, a kávé és a homoki szarvasgomba.
Amennyiben a zsűri a kategória győztes alkotását úgy ítéli meg, hogy érdemes a legnagyobb magyar nevének viselésére, úgy ezen a napon mutatjuk be hazánk Széchenyi-desszertjét is – jelentette be Széchenyi Tímea, a Gróf Széchenyi Család Alapítvány elnöke, a Társadalmi-szervezői zsűri tagja. Egy családi titkot is elárult, gróf Széchenyi Istvánnak nagyon fontos volt az étkezés, a gasztronómia, gyakori mondása volt az „azzá leszünk, amit eszünk”! Roppant kedvelte az édességeket is. Nagycenken – ahol a család élt – minden hónapban egyszer meghívta a község egész társadalmát, mindenkit megvendégelt olyan ételekkel, amik a család, különösen pedig a nők kedvencei voltak.
A vendéglátás és benne desszertek valóban rendkívül fontos momentumai a diplomáciai kapcsolatoknak. Persze legelsőként is az a fontos, hogy a vendég, legyen az kormányfő, diplomata, delegációs szakember, érezze jól magát Magyarországon, és amikor hazamegy, „jó szájízzel” kívánjon visszatérni – hangsúlyozta Hossó Nikoletta, a Nemzetközi Protokoll Szakemberek Szervezetének alapító elnöke. Olyan desszerteket szeretnénk kínálni, amelyek híven tükrözik a magyar gasztronómiát, a hazai ízeket, színeket, illatokat. Amelyeket úgy fel tudunk mutatni, hogy az Magyarországot reprezentálja, és bátran adhatjuk állam- és kormányfőknek, bármilyen magas rangú vendégnek. A hibátlan előkészületek rendkívül fontosak, ugyanis egy nemzetközi protokoll rendezvény „főpróba nélküli” esemény, és amikor a tárgyalások befejeződnek, a program koronája a díszétkezés kell legyen!
Mindenki a desszertre fog emlékezni, mert az volt az utolsó momentum. Így azután a helyszínen elfogyasztott desszertek mellé a protokoll ajándék desszertek minősége is lényeges. Figyelembe kell venni a személyes sajátosságokat, a kulturális különbségeket, a vallási előírásokat és ennek megfelelően kell összeállítani a kínálatot, hogy mindenkinek tetsző legyen. A desszertek, az utolsó pillanatok vizuális és ízbeli sajátosságait hordozzák, befolyásolják, miként gondolnak vissza a vendégeink a vendéglátásra. Ezért a protokoll desszertek kategóriájába az ajándék desszertek is szorosan beletartoznak. Sok esetben ilyet kapnak a delegációk tagjai és a kísérőik is. Hazaviszik, csak otthon bontják fel, családtagjaikat is megkínálják belőle, egyfajta üzenete ez Magyarországnak.
A versenyt dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára nyitotta meg, aki Széchenyi István tevékenységének jelentőségére emlékeztetett. A Tudományos Akadémia alapításán túlmenően hozzá kötődik az első mezőgazdasági bemutató, amiknek utóda ma az OMÉK, lóversenyeket szervezett, segítette a mezőgazdaság modernizációját. Igazi példaként állhat előttünk, ezért is fontos, hogy 231 évvel születése után a legszélesebb körben emlékezzünk rá. Ezen a versenyen a győztes desszert a továbbiakban az ő nevét fogja viselni! Talán a szakembereken kívül azt is kevesen tudják, hogy a pezsgő szó mellett a cukrász is az ő „találmánya”. Széchenyi István használta először a cukrász kifejezést az 1830-ban megjelent Hitel című tanulmányában.
A 27 versenymű végigkóstolása és az értékelés hosszú időt vett igénybe, de délután három órára megszületett az eredmény. Az eredményhirdetés alkalmával egy gasztrotörténelmi pillanatot is átélhettek a jelenlevők, ugyanis megszületett a Széchenyi tányérdesszert, amit Széchenyi Tímea elnök asszony jelentett be. A zsűri a tányérdesszert kategória győztes alkotását méltónak ítélte, hogy viselje a Széchenyi nevet. Elkészítője Varga Ádám, a szombathelyi Mészáros Cukrászda cukrászmestere és CASINO néven nevezték be a versenyre. A tányérdesszert díszítése és színvilága megpróbálja felidézni a kaszinók színességét, bohémságát és Széchenyi István kedvelt alapanyagait használták fel, a csokoládét, a kávét, a szilvát és még egy gyógynövénylikőr is megjelenik a tányéron.
A csomagolható desszertek, tehát a protokollajándék kategóriában a győzelem a szakma ismerői számára talán nem is volt túl nagy meglepetés. Az aranyérmet Dienes Andrea, a Pilisszentivánon dolgozó Richness Csokoládé és Édességműhely tulajdonos cukrászmestere kapta, ROZMARINGOS SZATMÁRI SZILVÁS BONBON készítményével. Náluk egy olyan üzem létrehozása volt a cél, ahol mindenki élvezheti a gazdag ízvilágú, bársonyos, krémes alkotásokat, fogyasztásuk egyben a luxus érzésével is párosul. Készítenek 23 karátos, ehető arannyal bevont termékeket is, amely megfelel minden igénynek, mind belsőleg, mind külsőleg egyaránt. Munkájuk minőségét jelzi, hogy a bronzérmet szintén az ő FŰSZERES-PEZSGŐS LEMON CURD BONBON elnevezésű bonbonjuk érdemelte ki.
Ám a verseny meghirdetői gondoltak azokra is, akik - valamilyen egészségi okból - bizonyos ételeket nem fogyaszthatnak. Az ilyen figyelmességnek a diplomáciában, de általában a társasági életben is nagy szerepe lehet. Kiírtak tehát egy harmadik versenykategóriát „Minden mentes desszertek” elnevezéssel. Az 1991-ben családi vállalkozásként alapított Marcipán cukrászdában Hódmezővásárhelyen, Benczur Sándor ügyel arra, hogy süteményeikbe ne csak liszt és cukor, de szeretet is kerüljön! A „Minden mentes desszertek” kategóriában a zsűri csak egyetlen érmet, az aranyat adta ki, ezt ők nyerték DESSZERTEK HÍDJA elnevezésű, semmiféle allergént nem tartalmazó tányérdesszertükkel.
Japán csavarral és Bíró Lajossal újul meg Budapesten, a IX. kerületben a Csarnok téri Borbíróság. A Fővám-téri Központi Vásárcsarnok szomszédságában található Market 1897 – Kitchen & Wine by Borbíróság egy egészen különleges gasztronómiai koncepcióval, pop-up vendégestekkel és a „Market to table” filozófiával várja a vendégeket. Kipróbáltuk a fúziós menüt, ahol a rántott disznófüléről híres Bíró Lajos és a japán-magyar ízek találkoztak.
Budapest szívében, a pesti Dunakorzó egyik leglátogatottabb pontján horgonyzó Spoon The Boat nem egy mindennapi folyami gőzös. A 2000-es évek elején feltűnt, kifejezetten vendéglátásra és prémium rendezvényekre tervezett modern állóhajó mára a fővárosi látkép elválaszthatatlan részévé vált. Megalkotásának fő célja az volt, hogy a nemzetközi igényeknek megfelelően, olyan exkluzív állóhajó-éttermet és rendezvényközpontot hozzanak létre, amely maximálisan kihasználja a világörökségi panorámát. Ráadásul ne csupán egy panorámás étterem legyen a Dunán, hanem az a hely, ahol a legkönnyebb szerelembe esni Budapesttel. A Vigadó térnél, közvetlenül az InterContinental szállodával szemben és a Lánchíd lábánál elhelyezkedő 75 méter hosszú, 1600 négyzetméteres hajó most teljesen új, átfogó koncepcióval születik újjá.
Amikor a világhírű irodalom, a társadalmi felelősségvállalás és a legmagasabb szintű cukrászművészet találkozik, valami egészen különleges születik Budapest szívében. Nobel-díjat kapott két asztal a Centrál kávéházban. Azt, hogy ebben a kávéházban különleges irodalom órák folynak középiskolásoknak, szerencsére már sokan tudják. Most olyan kulturális programot indítanak, amely a magyar irodalom két Nobel-díjas alkotójára, Kertész Imrére és Krasznahorkai Lászlóra épít. Az élményalapú irodalomórák személyessé teszik az életműveket – történelmi kávéházi környezetben, gasztronómiának sem fordítva hátat. Mivel pedig Nobel-díjat fényképen is ritkán lát az egyszerű ember, egy-egy asztal üveg alatt olyan dekorációt kapott, ahol a legfontosabb látnivalók megtekinthetők.
Negyvenegy év tapasztalat, tíz év szakértő üzemeltetés és több tonna gondosan előkészített hal – ennyit már elmondhatunk a bejelentés előtt, miszerint az Evezős Sörkert idén is kaput nyit. A legendás római-parti helyszín nem csupán gasztronómiai megálló, hanem egyfajta „társasági kikötő”, ahol a street food minősége, a nosztalgikus koncertek és a kutyabarát vendéglátás kéz a kézben jár.
De a válogatás már elkezdődött. A Magyar Cukrász Ipartestület a huszadik alkalommal hirdette meg a „Magyarország Tortája” versenyt, az augusztus 20-i nemzeti ünnepünk, államalapító Szent István ünnepe, Magyarország szimbolikus születésnapja köszöntésére. Az idei versenyre minden eddiginél nagyobb számú – összesen 60 – tortát neveztek a cukrászok, így az Ipartestület - az objektív zsűrizés érdekében - két elődöntőt szervezett. A 20. alkalom a rekordszámú nevezésen túl amiatt is különleges lett, hogy idén határokon átívelővé vált a verseny. Egy székelyföldi nevezés is érkezett!
