Az eredetileg május végére tervezett eseményt fesztivál jelleggel az idén sem lehetett megrendezni. Ezért - a tavalyi évhez hasonlóan – a régiós elődöntők után, ahol kész fagylaltokkal kellett indulni, az Ipartestület székházában tartották meg a döntőt. Itt helyben, a tanműhelyben kellett fagyasztaniuk a versenyzőknek. Az Év Fagylaltja versenyre idén a két kézműves kategóriában 63 fagylaltot neveztek be, mellettük a fagylalt alapanyag gyártók, forgalmazók kategóriájában 18 fagylaltkészítő mérette meg magát. Kötelező íz idén sem volt, semmi nem szabott határt a versenyzők kreativitásának. A döntőbe a kézműves kategóriákban 20 fagylalt került, melyeket a versenyzőknek a zsűri jelenlétében kellett elkészíteniük. A versenyfagylaltok csak természetes alap- és járulékos anyagokkal készülhettek. Az eredményhirdetés és a díjak kiosztásának színhelye Budapesten, a XVIII. kerületben, a méltán híres Zila Kávéház-Krisztina Cukrászda végre megnyílt terasza volt.
A verseny három kategóriában zajlott. Az első a cukrászdák, kézműves fagylaltozók versenye volt. Ebbe a kategóriába olyan kézműves fagylaltokkal lehetett nevezni, ami természetes anyagokból, tejes fagylaltok esetében főzött alappal, és kizárólag saját készítésű öntetekkel, pasztákkal, díszítésekkel, a hagyományos technológiai sorrendet betartva készültek. A szeptemberre tervezett „Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás” tiszteletére idén egy új kategóriában is nevezhettek a versenyzők olyan fagylaltokkal, melyek jellegzetes, meghatározó ízei Magyarország erdeiben és mezein megtalálható összetevőkből erednek. Végül a harmadik kategória az alapanyaggyártók, forgalmazók versenye volt. A zsűrizés ugyancsak hármas rendszerben, bár a kategóriáktól eltérően történt. A hattagú Szakmai zsűri elnöke Szűcs Árpád, az „a table! Boulangerie-pâtisserie, OJO ICE, Budapest” cégcsoport vezetője volt. Öttagú volt a Szakmai szervezetek, mint például az IPOSZ vagy a Pékszövetség. zsűrije, végül volt egy meghívott – borász, színész, táncos – résztvevőkből álló ugyancsak öttagú Közönség zsűri is.
A zsűrizés teljes folyamatában egyetlen szót kerestünk – mondta el a díjkiosztón Szűcs Árpád, a Szakmai zsűri elnöke. Az pedig nem más, mint az egyensúly! Egyensúlyba kell hozni a nyersanyagokat, az összetevőket, az állagokat és a textúrákat valamint a fagylalthoz készült dekorációt. Ha valamit lágynak nevezünk, ne készítsünk belőle ropogóst, ha valamit marinálunk, akkor ne tegyük – csak úgy – rá a fagylalt tetejére. A Szakmai szervezetek zsűrije részéről Krivács András, a Magyar Nemzeti Gasztronómia Szövetség elnöke ezt még azzal egészítette ki, hogy a zsűri tagjai igazi „élmény-gasztronómiával” valódi, nagyon finom ízekkel találkoztak. Örömmel állapította meg, hogy ismét vendéglátásról beszélhetünk, mert végre vendégekkel telnek meg az üzletek. Ha ők az ország bármely pontján ezeket a remek termékeket kóstolhatják, akkor ismét megelégedett vendégről és vendéglátóról beszélhetünk majd. A Közönség zsűriről egy váratlan tikok is kiderült. Kopek Janka, a Vígszínház művésznője elárulta, nem teljesen amatőr, néhány hónap óta ugyanis cukrász iskolába jár, de amikor zsűrizni kezdett, a sok különlegesség ismét visszavarázsolta őt kislánnyá.
Az első kategóriában aranyérmes és egyben az ÉV FAGYLALTJA vándorkupa győztese a BÍBORKA elnevezésű fagylalt. Készítője Fehér Gergő Békéscsabán dolgozik. Valódi bravúr a teljesítménye, hiszen első ízben nevezett a versenyre és mindjárt meg is nyerte! Az ezüstérmes – és egyben a Közönségdíjat is elnyert - Balzsamos sült áfonya lágy kecskesajttal fagylalt Gödöllőről a Sissi Fagylaltozóból érkezett, készítője Koncz Andrea. Neki sincs oka panaszra, mert ezen kívül a második, az „Erdő-mező ízei” kategóriában is övé az ezüstérem, a Szelíd kender vad szederrel fagylaltért, így ő összesen három rangos díjjal lett gazdagabb! A második kategória aranyérmét Rozmaringos-málnás étcsokoládé fagylaltjáért Nagy László vihette haza a Marcipán Cukrászdába, Dunaföldvárra. A harmadik kategória, az alapanyaggyártók, forgalmazók versenyének győztese pedig a budapesti „M-GEL Hungary Kft.” fagylaltja, a Fehérkávé sós karamellel lett, készítője Kádár Ferenc.
A váratlan nagy sikert magáénak tudható Fehér Gergő fagylaltfőző mester lapunk kérdésére válaszolva, az ünnepség végén elmondta: cége, gyerekkori barátjával közös vállalkozás. Csak fagylaltfőző üzem, az ott, Szabadkígyóson készült fagylaltot a békéscsabai Café One kávézóban kóstolhatja a közönség. A receptet is ketten együtt találták ki, hogy mi illene jól a szederhez, csokoládéhoz. Azután jött a csili, mert egy harmadik jó barát arrafelé csilivel foglalkozik. Ebből ered az ötlet, miért ne házasíthatnák össze ezt a három ízt? A fagylaltban főként a szeder savassága dominál, hozzá 72 százalékos étcsokoládé pasztillát használnak és csak egy ici-pici csili az adalék. A név pedig, a Bíborka, a gyönyörű színéből adódik. A nagydíjat elnyert fagylalt pillanatnyilag még csak Békéscsabán az Andrássy út 21-ben kapható, de reménykednek benne, hogy rövidesen az ország több másik cukrászdájában is átveszik a receptet.
A csokoládé feltehetőleg nem a dörgicsei bortól lett mámoros, de nekünk van esélyünk rá, ha e kettő élvezetét eltúlozzuk. Nekik ugyanis van némi közük egymáshoz! A Magyar Cukrász Ipartestület az idén is megszervezte – a már joggal hagyományosnak nevezhető - Év Fagylaltja versenyt. Ám ez most országjáró „roadshow” keretében történt. A nagy népszerűségnek örvendő verseny célja a valóban kiváló minőségű kézműves fagylalt népszerűsítése, annak érdekében, hogy a magyar cukrászat egyre jobb minőségű fagylaltokat kínáljon vendégei számára. Így ezáltal is igényt támasztva a vendégekben az egészséges és minőségi, kézműves termékek iránt. Az idei versenyt ismét „fesztivál” jelleggel tartották egy városi rendezvény keretében.
Valljuk be: egy piacon működő étteremről – így első hallásra – nem sok jót gondolnánk. Az hinnénk, ez valami olcsó, nem túl igényes étkezde lehet. Hát ennél nagyobbat nem is tévedhetnénk! Az étterem, amiről a továbbiakban szó lesz, valóban piacon, egy különleges helyszínen működik, nem túlzás világhírűnek nevezni. Járt itt Diana hercegnő, Margaret Thatcher miniszterelnök, több neves, külföldi filmszár is. Kitalálták? Igen, Budapesten, a Nagyvásárcsarnokban számos híresség megfordul, és ott várja vendégeit a Fakanál étterem.
A tavasz beköszöntének, a nyár közeledtének legbiztosabb jele, hogy sorra nyitnak a szabadtéri vendéglátóhelyek. A Római-part legendás sörkertje 1983 óta a budapesti nyár kihagyhatatlan része. A Duna közelsége, az öreg platánfák árnyéka, a jó zene és a frissen sült hekk illata évtizedek óta visszavonhatatlanul hozzátartozik az itteni élethez. Az Evezős Sörkert nem csupán vendéglátóhely – igazi társasági tér. A több kilométeres partszakasz különleges adottságai az Evezősben válnak igazán közösségi élménnyé. Ezért mondhatjuk el róla: az Evezős Sörkert a Római-part társasági kikötője.
Igaz, még nem tudjuk melyik. A Magyar Cukrász Ipartestület már tizenkilencedik alkalommal hirdette meg a „Magyarország Tortája” versenyt, augusztus 20-i nemzeti ünnepünk, államalapító Szent István ünnepe, Magyarország szimbolikus születésnapja köszöntésére. A hungarikumok listáján méltán szereplő dobostorta pedig idén ünnepli megjelenésének 140. évfordulóját. Bár Dobos C. József a tortáját 1884-ben alkotta meg, de első alkalommal 1885-ben a Budapesti Országos Általános Kiállításon mutatta be a nagyközönségnek. Az idei versennyel a világhírű mester munkássága előtt tisztelgünk!
Ha egy étteremben, a megnyitás után pontosan egy évvel, még mindig a bejárati ajtóig áll a bent a várakozó vendégek sora, akkor az mindennél ékesebben bizonyítja, hogy az ötlet bevált. Érdemes volt török éttermet nyitni Angyalföldön, a Béke úton! Mivel önkiszolgáló étteremről van szó, a látvány nem fogható sem a pincérek, sem pedig a tálaló dolgozók lassúságára. Az ételek jók, az árak megfizethetőek, jönnek tehát az ebédelni szándékozók.
