Beváltották a szervezők a tavaly – a XII. Újbor és Sajtfesztivál megnyitásán - tett ígéretüket. Persze könnyű dolguk volt, hiszen nem volt művészet előre látni, hogy 2016-ban olimpia lesz. Nos, idén, november 26-27-én, szombaton és vasárnap, a XIII. Újbor és Sajtfesztivált valóban az olimpia jegyében rendezik meg Budapesten, a Vajdahunyad várban.

 Az idén is, csakúgy, mint az elmúlt tizenkettőben, igyekeztünk valami újat is hozni a fesztivál életébe. Most tágítottunk határainkon és először fogjuk majd kiadni a Kárpát-medence legjobb újborának és sajtjának különdíját – jelentette be Ferenc Vilmos, a fesztivál főszervezője. Lesz persze olyan is, ami már nem egészen újdonság, de mégsem ismétlődik minden évben. Négy évvel ezelőtt, 2012-ben hirdettük meg először az Újborok Olimpiáját és neveztük meg az Olimpikonok Újborát. Hátterében az a gondolat állt, hogy a siker közös, és ezzel megtiszteljük az olimpikonokat, ők pedig azokat a borászokat, akik itt, a zsűrizés után a „top-10”- be jutottak. Most ezt megismételni kívánjuk. Támogat ebben bennünket Borkai Zsolt olimpiai bajnok, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, aki egyben az Újborverseny fővédnöke is. Ő úgy látja: „ahogy a Magyar Olimpiai Csapat rendkívül sikeres volt az elmúlt 120 évben – 176 aranyérmünkkel a tíz legeredményesebb nemzet között jegyeznek bennünket – úgy a gasztronómiánkra, a borainkra is büszkék lehetünk.”

Változás állt be az újborok megítélésében – mondta el Ferenc Vilmos, hogy míg korábban nem nagyon törődtek vele, az elmúlt tíz ében tízszeresére nőtt az újborok forgalma. Robbanásszerű változás állt be! Augusztustól a következő év nyaráig óriási változatosságban kínálják és keresik ezeket a borokat. Az érdeklődés fokozódását az is jelzi, hogy erre a fesztiválra már eddig száz pincészet jelentkezett, közel 250 bort nevezve be a versenyre. További újdonság még, hogy az idei évtől kezdődően mindig egy megye és mellé egy borvidék lesz a díszvendég. Idén a választás az Etyek-Budai Borvidékre és Zala megyére esett. Ez utóbbinál talán nem egészen függetlenül attól, hogy Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, szóvivője, a zalai Kamarának elnöke. Véleménye szerint fontos, hogy ennek a rendezvénynek a híre minél több bortermelőhöz eljusson. Zala megye nem éppen a borairól vagy sajtjairól híres, pedig valóban jó borok és kiváló sajtok is készülnek ott. Ezért valóban nagy jelentőségű számukra, hogy jövőre éppen ők lehetnek a fesztivál díszvendégei.

 Dr. Magyar Zoltán tornász olimpiai bajnok is megerősítette, hogy a MOB fontosnak tartja a kapcsolatát ezzel a fesztivállal. Ahogy a sportban, a gasztronómiában is határozott fejlődés tapasztalható minálunk, olyan termékeket vagyunk már képesek előállítani, amikre az egész világ előtt büszkék lehetünk – mondta. Csisztu Zsuzsa, sokszoros magyar bajnok tornásznak személyesen is köze van a borhoz, a szekszárdi Alisca borrend tagja. A fesztiválon ő vezeti majd a díjkiosztó ceremóniát. Úgy látja, az élsportolókat sok fűzi össze a minőségi gasztronómiával, beleértve a borkultúrát is. Amilyen kitartással, alázattal végzik egész évben a munkájukat annak érdekében, hogy a lehető legjobban szerepeljenek, ugyanaz jellemző a borászok és szakácsok tevékenységére is. Komoly minőségi változás figyelhető meg az elmúlt tíz évben, mindkét területen.

A magyar paraszti kultúrában évszázadok óta elképzelhetetlen a szalonna és a kolbász bor nélkül. Ha semmi más, már önmagában ez a tény is indokolja, hogy az Újbor és Sajtfesztiválon helyet kapnak a kolbászok készítői is. A Darnózseliben dolgozó Darnó Hús Kft., családi vállalkozás. Idén már másodszor vesznek majd részt a fesztiválon. Húsfeldolgozással 1995 óta foglalkoznak. A húskészítmények titkait kezdetben a környék öreg bölléreitől tanulták el. Olyan eredménnyel, hogy a Szigetközi Kolbász Variációk termékcsaláddal 2016-ban elnyerték a Magyar Termék Nagydíjat is. Az összesen tizenhat különböző húskészítményt tartalmazó csoportban olyan érdekességekre is bukkanhatunk, mint például a Szigetközi Kacsamájas, melybe sült kacsamáj darabokat aprítottak éppen úgy, mint ahogy régen a nagymamák a kacsazsírba tették.

 A Míves Tejmanufaktúra különlegessége az ízesített, friss, házi joghurt. Három éve dolgoznak és a joghurtjaikba a Zala megyében, Eszteregnye környékén termő gyümölcsöket keverik. Kapható náluk epres, málnás, áfonyás, barackos, összesen tizenhárom különböző gyümölcsös, valamint natúr és fokhagymás-olívás joghurt. Szabad legelőn tartott tehenek tejét használják és a joghurtokon kívül készítenek még friss, gyúrt, érlelt és füstölt, zalai füvekkel ízesített sajtokat, zöldfűszeres túrókrémeket. Két éve készítenek már olyan sajtokat is, melyekben rozmaringot, levendulát, borsikafüvet, rókagombát, vargányát, szemesborsot, tökmagot találhatunk. A környező falvakban roppant népszerűek, mert 15 kilométeren belül a megrendelt sajtokat házhoz is szállítják.

Az ugyancsak zalai Kisvásárhelyen kecskesajtokat készít Reicz Attila János. A régi családi üzemet indította újra három évvel ezelőtt. Sajtjait adalékanyagok hozzáadása nélkül állítja elő. A kecskesajt jelentősége sokáig feledésbe merült, pedig a kecsketej az egyik legegészségesebb tejfajta. Gyógyító hatását már a 17. században leírták! Volt idő, amikor a tüdőszanatóriumok mellett kecsketenyészetek voltak, mert a tüdőbaj gyógyításában nagy szerepe volt a tejüknek. Több vitamint tartalmaz és könnyebben emészthető, mint a tehéntej. Forralás nélkül is iható, nem vált ki tejallergiát. A kalcium, magnézium és foszfor aránya, felszívódási képessége az ember számára a legelőnyösebb, vastartalma a háromszorosa a tehéntejének. Kisvásárhelyen havonta 150 kiló kecskesajtot készítenek, egyebek mellett gyógynövény ízesítéssel is.

 Etyekről elmondható, hogy Budapest szőlőskertje. Adottságait sokan a francia Champagne vidékéhez hasonlítják. Itt már a rómaiak is foglalkoztak szőlőtermeléssel. Az egykori nagyobb borvidék vesztét igazán két dolog, a filoxerea és Budapest területi igénye okozta. A filoxera-vész előtt a Tabán, a Gellért-hegy, még a Németvölgyi út tájéka is szőlőskerteknek adott otthont. A terület éghajlati és talajtani viszonyai valóban nagyon hasonlóak Champagne-hoz, ezt fedezte fel Törley József és kezdett az itteni borokból pezsgőt készíteni – a siker a mai napig tart. Az Etyeki Kúria idén húszéves és 27 hektáron termelnek szőlőt. Boraik illatosak, a meszes talaj „ropogós” jegyeket ad. Minden évben készítenek újborokat és ezekre úgy hívják fel a figyelmet, hogy mindig „megbolondítják” egy kicsit a címkét. A Kuria White-on most egy fiú és egy lány látható, ő kapott egy kis szalagot is a hajába. A rosén pedig ugyanazt láthatjuk, amit ma a fiatalokon lépten-nyomon az utcán: fülhallgató van a kislány fején. Mindegyik boruk házasítás és ragaszkodnak hozzá, hogy mindben legyen egy magyar szőlőfajta bora is.