Tudjuk magunkról – és persze szinte az egész világ tudja rólunk – hogy mi, magyarok szeretünk jókat enni, inni. Vállalva az önkényesség vádját, könnyen lehetett ezen a kiállításon kiválasztani néhány olyan terméket, melyek bizonyosan a fogyasztók nagy többségének kedvencei közé tartoznak. Nem is volt nehéz dolgunk, mert az idén Olaszország különösen bőséges választékot vonultatott fel. A gyönyörű, hatalmas fagylaltos pultot pedig lehetetlen volt nem észrevenni! Az olasz fagylalt különleges, főként azért mert a „gelato” nem jégkrém. Naponta frissen készül, friss tejjel és nem tejporral. Az olasz fagylaltkészítő gép működése a mosógéphez hasonló. Az alapanyagot forgatás közben egyszerre keveri és hűti, az anyagtól függően mínusz 10-11 fokra. Automatikusan érzékeli az összetevőket a cukor- és zsírtartalmat és ehhez igazítja a hőfokot. A gyártók azt tapasztalják, hogy Itálián kívül az olasz fagylalt három országban a legkedveltebb: Albániában, Magyarországon és Lengyelországban. Ez azért is érdekes, mert mindhárom országban régi és magas színvonalú a fagylaltfogyasztási kultúra. Most a budapesti bemutatóra mintegy hatvan különböző fagylaltot hoztak és a közönség érdeklődése egybevág a korábbi évek tapasztalataival.
A fagylaltokhoz képest sokkal kisebb helyet foglalt el a kiállításon a Mátyás Pálinkaház. Rájuk nemcsak a tetszetős, szokatlan alakú palackok miatt volt érdemes felfigyelni, hanem azért is, mert az ismert pálinkafőzdék között az ő nevükkel ritkán találkozunk. Valójában két cégről van szó, a Kunság-Szesz Zrt. és Mátyás Pálinkaház 1994-ben indult családi vállalkozásként Kiskőrösön, és mára az ország egyik legnagyobb szeszipari üzemévé nőtte ki magát. Előbb az ipari üzem kezdett működni, a Pálinkaház csak 2013-ban nyílt meg. A pálinkák mellett érdekes termékük a Mátyás keserű likőr, mely harmincfajta gyógynövény kiáztatásával készül, három ízben. Van hagyományos – csak a gyógynövényes - de van mellette szilva- és meggyízesítésű is. Az egylépcsős rendszerű lepárlásból származó pálinkákból is többet hoztak a kiállításra.
A megszokott szőlő-, barack-, körte-, szilva- és birsalmapálinka mellett málna- és szamócapálinka is szerepel a kínálatukban. Mindegyik 40 fokos. Szabadföldi, nem fólia alatt termelt, apróbb szemű, de illatosabb, ízesebb szamócát vásároltak alapanyagnak Hatvan környékéről. Egyszerre vettek 25-26 mázsát, feldolgozásához olyan technológiát használnak, ami még a magokat is kiszűri. A gyümölcs-velőt hűtve, két hétig erjesztették, a főzésnél pedig ügyeltek a friss illat megtartására. Rövid tárolás után, melynek célja az ízek összeérése volt, a párlatot 40 fokra hígították, majd palackozták. A málnát Soltvadkertről vették, ám mivel az nem érett egyszerre, fagyasztva tárolták mindaddig, amíg a szükséges mennyiség össze nem jött. Kiolvasztás után a szamócával azonos módon dolgozták fel.
A BEERJET sörcsapolási rendszerrel nem először találkozhattak a kiállítás látogatói. Annyit már tudhattak róla, hogy a gép hat korsó sört hét másodperc alatt csapol. Ez világrekord, a kézi csapolásnál négyszer gyorsabb. Ráadásul messze magasabb higiéniai szinten működik, mint a kézi sörcsapok. Beállítható a sör típusának megfelelő habmennyiség, nincs melléfolyás, csapolási veszteség és ez az éttermek szempontjából fontos. A vásárló pedig azért örül, mert pontosan megkapja a kifizetett mennyiséget, 5, 4 vagy 3 decit és egy stadionban vagy fesztiválon lényegesen gyorsabb kiszolgálásban lesz része. Újdonság viszont, hogy gép szoftveres irányítását a magyar igényekhez igazították. Magyarországon a stadionokban más a sörfogyasztási szokás, mint Nyugat-Európában. Ott a mérkőzés előtt, olykor már két órával korábban megérkeznek, kezdik a fogyasztást. A mérkőzés után is még maradnak, beszélgetnek, kielemzik a látottakat – és isznak is hozzá! Nálunk ez csak fél órával korábban kezdődik és a félidőben éri el csúcspontját, illetve a második félidő alatt vannak sétáló vendégek, akik lent ragadnak. Azt, hogy a végén még maradhatnak, csak mostanában kezdik felfedezni a szurkolók és a sokkal gyorsabb kiszolgálásnak köszönhetően a látottakat megbeszélni is nagyobb kedvük van.
A csokoládé feltehetőleg nem a dörgicsei bortól lett mámoros, de nekünk van esélyünk rá, ha e kettő élvezetét eltúlozzuk. Nekik ugyanis van némi közük egymáshoz! A Magyar Cukrász Ipartestület az idén is megszervezte – a már joggal hagyományosnak nevezhető - Év Fagylaltja versenyt. Ám ez most országjáró „roadshow” keretében történt. A nagy népszerűségnek örvendő verseny célja a valóban kiváló minőségű kézműves fagylalt népszerűsítése, annak érdekében, hogy a magyar cukrászat egyre jobb minőségű fagylaltokat kínáljon vendégei számára. Így ezáltal is igényt támasztva a vendégekben az egészséges és minőségi, kézműves termékek iránt. Az idei versenyt ismét „fesztivál” jelleggel tartották egy városi rendezvény keretében.
Valljuk be: egy piacon működő étteremről – így első hallásra – nem sok jót gondolnánk. Az hinnénk, ez valami olcsó, nem túl igényes étkezde lehet. Hát ennél nagyobbat nem is tévedhetnénk! Az étterem, amiről a továbbiakban szó lesz, valóban piacon, egy különleges helyszínen működik, nem túlzás világhírűnek nevezni. Járt itt Diana hercegnő, Margaret Thatcher miniszterelnök, több neves, külföldi filmszár is. Kitalálták? Igen, Budapesten, a Nagyvásárcsarnokban számos híresség megfordul, és ott várja vendégeit a Fakanál étterem.
A tavasz beköszöntének, a nyár közeledtének legbiztosabb jele, hogy sorra nyitnak a szabadtéri vendéglátóhelyek. A Római-part legendás sörkertje 1983 óta a budapesti nyár kihagyhatatlan része. A Duna közelsége, az öreg platánfák árnyéka, a jó zene és a frissen sült hekk illata évtizedek óta visszavonhatatlanul hozzátartozik az itteni élethez. Az Evezős Sörkert nem csupán vendéglátóhely – igazi társasági tér. A több kilométeres partszakasz különleges adottságai az Evezősben válnak igazán közösségi élménnyé. Ezért mondhatjuk el róla: az Evezős Sörkert a Római-part társasági kikötője.
Igaz, még nem tudjuk melyik. A Magyar Cukrász Ipartestület már tizenkilencedik alkalommal hirdette meg a „Magyarország Tortája” versenyt, augusztus 20-i nemzeti ünnepünk, államalapító Szent István ünnepe, Magyarország szimbolikus születésnapja köszöntésére. A hungarikumok listáján méltán szereplő dobostorta pedig idén ünnepli megjelenésének 140. évfordulóját. Bár Dobos C. József a tortáját 1884-ben alkotta meg, de első alkalommal 1885-ben a Budapesti Országos Általános Kiállításon mutatta be a nagyközönségnek. Az idei versennyel a világhírű mester munkássága előtt tisztelgünk!
Ha egy étteremben, a megnyitás után pontosan egy évvel, még mindig a bejárati ajtóig áll a bent a várakozó vendégek sora, akkor az mindennél ékesebben bizonyítja, hogy az ötlet bevált. Érdemes volt török éttermet nyitni Angyalföldön, a Béke úton! Mivel önkiszolgáló étteremről van szó, a látvány nem fogható sem a pincérek, sem pedig a tálaló dolgozók lassúságára. Az ételek jók, az árak megfizethetőek, jönnek tehát az ebédelni szándékozók.
