Tudjuk magunkról – és persze szinte az egész világ tudja rólunk – hogy mi, magyarok szeretünk jókat enni, inni. Vállalva az önkényesség vádját, könnyen lehetett ezen a kiállításon kiválasztani néhány olyan terméket, melyek bizonyosan a fogyasztók nagy többségének kedvencei közé tartoznak. Nem is volt nehéz dolgunk, mert az idén Olaszország különösen bőséges választékot vonultatott fel. A gyönyörű, hatalmas fagylaltos pultot pedig lehetetlen volt nem észrevenni! Az olasz fagylalt különleges, főként azért mert a „gelato” nem jégkrém. Naponta frissen készül, friss tejjel és nem tejporral. Az olasz fagylaltkészítő gép működése a mosógéphez hasonló. Az alapanyagot forgatás közben egyszerre keveri és hűti, az anyagtól függően mínusz 10-11 fokra. Automatikusan érzékeli az összetevőket a cukor- és zsírtartalmat és ehhez igazítja a hőfokot. A gyártók azt tapasztalják, hogy Itálián kívül az olasz fagylalt három országban a legkedveltebb: Albániában, Magyarországon és Lengyelországban. Ez azért is érdekes, mert mindhárom országban régi és magas színvonalú a fagylaltfogyasztási kultúra. Most a budapesti bemutatóra mintegy hatvan különböző fagylaltot hoztak és a közönség érdeklődése egybevág a korábbi évek tapasztalataival.
A fagylaltokhoz képest sokkal kisebb helyet foglalt el a kiállításon a Mátyás Pálinkaház. Rájuk nemcsak a tetszetős, szokatlan alakú palackok miatt volt érdemes felfigyelni, hanem azért is, mert az ismert pálinkafőzdék között az ő nevükkel ritkán találkozunk. Valójában két cégről van szó, a Kunság-Szesz Zrt. és Mátyás Pálinkaház 1994-ben indult családi vállalkozásként Kiskőrösön, és mára az ország egyik legnagyobb szeszipari üzemévé nőtte ki magát. Előbb az ipari üzem kezdett működni, a Pálinkaház csak 2013-ban nyílt meg. A pálinkák mellett érdekes termékük a Mátyás keserű likőr, mely harmincfajta gyógynövény kiáztatásával készül, három ízben. Van hagyományos – csak a gyógynövényes - de van mellette szilva- és meggyízesítésű is. Az egylépcsős rendszerű lepárlásból származó pálinkákból is többet hoztak a kiállításra.
A megszokott szőlő-, barack-, körte-, szilva- és birsalmapálinka mellett málna- és szamócapálinka is szerepel a kínálatukban. Mindegyik 40 fokos. Szabadföldi, nem fólia alatt termelt, apróbb szemű, de illatosabb, ízesebb szamócát vásároltak alapanyagnak Hatvan környékéről. Egyszerre vettek 25-26 mázsát, feldolgozásához olyan technológiát használnak, ami még a magokat is kiszűri. A gyümölcs-velőt hűtve, két hétig erjesztették, a főzésnél pedig ügyeltek a friss illat megtartására. Rövid tárolás után, melynek célja az ízek összeérése volt, a párlatot 40 fokra hígították, majd palackozták. A málnát Soltvadkertről vették, ám mivel az nem érett egyszerre, fagyasztva tárolták mindaddig, amíg a szükséges mennyiség össze nem jött. Kiolvasztás után a szamócával azonos módon dolgozták fel.
A BEERJET sörcsapolási rendszerrel nem először találkozhattak a kiállítás látogatói. Annyit már tudhattak róla, hogy a gép hat korsó sört hét másodperc alatt csapol. Ez világrekord, a kézi csapolásnál négyszer gyorsabb. Ráadásul messze magasabb higiéniai szinten működik, mint a kézi sörcsapok. Beállítható a sör típusának megfelelő habmennyiség, nincs melléfolyás, csapolási veszteség és ez az éttermek szempontjából fontos. A vásárló pedig azért örül, mert pontosan megkapja a kifizetett mennyiséget, 5, 4 vagy 3 decit és egy stadionban vagy fesztiválon lényegesen gyorsabb kiszolgálásban lesz része. Újdonság viszont, hogy gép szoftveres irányítását a magyar igényekhez igazították. Magyarországon a stadionokban más a sörfogyasztási szokás, mint Nyugat-Európában. Ott a mérkőzés előtt, olykor már két órával korábban megérkeznek, kezdik a fogyasztást. A mérkőzés után is még maradnak, beszélgetnek, kielemzik a látottakat – és isznak is hozzá! Nálunk ez csak fél órával korábban kezdődik és a félidőben éri el csúcspontját, illetve a második félidő alatt vannak sétáló vendégek, akik lent ragadnak. Azt, hogy a végén még maradhatnak, csak mostanában kezdik felfedezni a szurkolók és a sokkal gyorsabb kiszolgálásnak köszönhetően a látottakat megbeszélni is nagyobb kedvük van.
Budapest szívében, a pesti Dunakorzó egyik leglátogatottabb pontján horgonyzó Spoon The Boat nem egy mindennapi folyami gőzös. A 2000-es évek elején feltűnt, kifejezetten vendéglátásra és prémium rendezvényekre tervezett modern állóhajó mára a fővárosi látkép elválaszthatatlan részévé vált. Megalkotásának fő célja az volt, hogy a nemzetközi igényeknek megfelelően, olyan exkluzív állóhajó-éttermet és rendezvényközpontot hozzanak létre, amely maximálisan kihasználja a világörökségi panorámát. Ráadásul ne csupán egy panorámás étterem legyen a Dunán, hanem az a hely, ahol a legkönnyebb szerelembe esni Budapesttel. A Vigadó térnél, közvetlenül az InterContinental szállodával szemben és a Lánchíd lábánál elhelyezkedő 75 méter hosszú, 1600 négyzetméteres hajó most teljesen új, átfogó koncepcióval születik újjá.
Amikor a világhírű irodalom, a társadalmi felelősségvállalás és a legmagasabb szintű cukrászművészet találkozik, valami egészen különleges születik Budapest szívében. Nobel-díjat kapott két asztal a Centrál kávéházban. Azt, hogy ebben a kávéházban különleges irodalom órák folynak középiskolásoknak, szerencsére már sokan tudják. Most olyan kulturális programot indítanak, amely a magyar irodalom két Nobel-díjas alkotójára, Kertész Imrére és Krasznahorkai Lászlóra épít. Az élményalapú irodalomórák személyessé teszik az életműveket – történelmi kávéházi környezetben, gasztronómiának sem fordítva hátat. Mivel pedig Nobel-díjat fényképen is ritkán lát az egyszerű ember, egy-egy asztal üveg alatt olyan dekorációt kapott, ahol a legfontosabb látnivalók megtekinthetők.
Negyvenegy év tapasztalat, tíz év szakértő üzemeltetés és több tonna gondosan előkészített hal – ennyit már elmondhatunk a bejelentés előtt, miszerint az Evezős Sörkert idén is kaput nyit. A legendás római-parti helyszín nem csupán gasztronómiai megálló, hanem egyfajta „társasági kikötő”, ahol a street food minősége, a nosztalgikus koncertek és a kutyabarát vendéglátás kéz a kézben jár.
De a válogatás már elkezdődött. A Magyar Cukrász Ipartestület a huszadik alkalommal hirdette meg a „Magyarország Tortája” versenyt, az augusztus 20-i nemzeti ünnepünk, államalapító Szent István ünnepe, Magyarország szimbolikus születésnapja köszöntésére. Az idei versenyre minden eddiginél nagyobb számú – összesen 60 – tortát neveztek a cukrászok, így az Ipartestület - az objektív zsűrizés érdekében - két elődöntőt szervezett. A 20. alkalom a rekordszámú nevezésen túl amiatt is különleges lett, hogy idén határokon átívelővé vált a verseny. Egy székelyföldi nevezés is érkezett!
Az Újlipótváros, a pesti Duna part és a hajókkal érkező külföldiek régóta kedvelt pihenő és találkozóhely volt a Dunapark Kávéház. A Szent István park oldalában álló épület földszintjén 1938-ban megnyitott, idén 88 éves intézmény hatalmas, világos belső tereivel, földig érő ablakaival és gazdag történelmi múltjával a fővárosi kávéházi kultúra kiemelkedő helyszíne volt. Ott abban a házban is, de a Pozsonyi úton és tágabb környékén igen sok híres művész lakott, ők valamennyien megfordultak a kávéházban, helyet foglaltak asztalainál. Nincs ez másként napjainkban sem, ám most egy ideig nélkülözni leszünk kénytelenek.
