A rendezvény első napján a szokásoknak megfelelően - ejtőernyősök segítségével - az égből érkezik az első söröshordó. Nemcsak az országban, de talán még a világon sem volt olyan sörfesztivál, ahol mintegy százfajta csapolt sörrel ismerkedhetnek meg a látogatók, és a bátrabbak végig is kóstolhatják. A fesztiválon a Borsodi Sörgyár és a Pécsi Sörfőzde erre az alkalomra gyártott kézműves termékei mellett figyelmet érdemelnek a kisüzemi házi sörfőzdék, akik igazi különlegességeket hoznak el a fesztiválra. De lesznek spanyol, cseh, német, angol és szlovák sörök is, mint például a lime-al ízesített cseh sör, a Köstritzer – német fekete sör, az Estrella – spanyol világos sör vagy a grapefruitos búzasör. Az országban a fesztiválon debütál elsőként a Sümegi Sörfőzde Dínók csemegéje nevű nedűje, amely egy igazi ribizlisör! A sörök közül mintegy hetvennek részletes ismertetése a fesztivál programfüzetében is megtalálható.
A legelső fesztivált ezer négyzetméter területen szervezték meg – emlékezett vissza a kezdetekre Bora Imre, a fesztivál főszervezője. Ma ezt a rendezvényt külföldön is számon tartják és nagy figyelem övezi. A négy nap a sör és a csülök jegyében telik majd el. Olyan kis sörfőző üzemek lesznek jelen, akiknek a termékei máskor csak a közvetlen környékükön elérhetők, most viszont ország-világ megismerheti őket. Mint minden másban, a sörben is van divat. Jelenleg a gyümölcssörök divatosak – főleg a hölgyek keresik. Ezen a fesztiválon biztosan nem hiba! Persze a hagyományos világos és barna sörök még nagyobb választékából lehet majd válogatni.
Itt a tiszteletet is megadják a jó söröknek. Sehol nem mérik műanyagpohárba. Magyarország leglátogatottabb sörfesztiválján és egyetlen csülökparádéján a hagyományokhoz híven a sört hatdecis és egyliteres korsókból fogyaszthatják a folyékony kenyér szerelmesei. A fesztivál söre, mint mindig, idén is a Hunyadi Mátyás sör, amelyet nem csak a megszokott világos formában lehet majd megkóstolni. Külön a fesztivál tiszteletére ebben az évben barna, meggyes, szilvás, apátsági-barna, szűrt, szűretlen és citromos alkoholmentes változatban vernek csapra a különlegesen finom, válogatott italokból.
Azt pedig már igazán nehéz volna eldönteni, hogy a sörhöz illik jobban a csülök vagy a csülökhöz a sör? Egy biztos: csülökből sem lesz hiány: lesz itt füstölt, főtt, grillezett és a hagyományos szaftos-ragadós csülökpörkölt is. A versenyre eddig százhúsz csapat nevezett be, a hazaiakon kívül a Felvidékről, a Vajdaságból, Erdélyből. A háromszemélyes csapatoknak a szervezőktől a helyszínen átvett három egész, csontos, hátsó, sertéscsülökből pörköltet kell készíteni, természetesen „kozma úr” látogatása nélkül. A bográcsot, konyhai eszközöket, fűszereket és a tűzifát a versenyzők hozzák magukkal. Gázpalackot nem használhatnak.
Az egyéni tudás csillogtatására is lesz lehetőség – árulta el Prohászka Béla, a rendezvény gasztronómiai házigazdája. Szombaton a „Kondorosi betyárnapok” keretében betyáros csülkös étel készül, a szarvasiak pedig szilvás–csülkös étellel érkeznek. Hiszen, ha már van szilvás sör, akkor bizonyára lehetséges finom, szilvás-csülkös étel is. A csapatok a szervezőktől kapják a magyar vöröshagymát, fokhagymát, zöldpaprikát, paradicsomot, őrölt fűszerpaprikát, így mindenki egyenlő esélyekkel versenyezhet. Itt az étel, az íz dönt. A zsűri „vakpontozással” dolgozik, csak egy megszámozott adag kerül a bírálók elé. A győztes csapat díja 100 000 Ft, míg a második helyezett 50 000 Ft-os, a harmadik helyezett csapat 25 000 Ft-os díjazásban részesül. A verseny során a három legszebb megjelenésű csapatot a Békés Megyei Önkormányzat különdíjban részesíti.
A közönségnek sem lesz oka panaszra, mert amikor százhúsz csapat elkezd főzni, akkor az illatorgia már önmagában is páratlan élményt nyújt. A versenyzők saját ételeiket nem árulhatják – a csapat és a rokonok persze elfogyaszthatják – a fesztiválon a megjelent közönség mindhárom napon a vendéglátóknál vásárolhat pörköltet, ropogós sültet, csülöknyársat, kolbásszal töltött csülköt. A sertéshús mellett biztosan lesz jó fokhagymás, rozmaringos báránycsülök, borjúcsülök, a pulykának, kakasnak csülke is roppant változatosan készíthető.
Fesztivált, akár sörfesztivált is viszonylag könnyű szervezni. Kell hozzá néhány különbözőfajta sör és némi program. Itt ennél sokkal többet tesznek. Olyan kulturális, zenei programokat kínálnak, olyan légkört teremtenek, ahol mindenki találhat magának kedvére valót. Persze feltehetjük a kérdést: mit keres egy színház egy gasztronómiai fesztiválon? Fel is tette ezt magának Fekete Péter, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója. Ő úgy látja: a színháznak nemcsak az a feladata, hogy a falai közé csábítsa a nézőket, de az is, hogy kimenjen az emberek közé. Tavaly már megtették ezt és a fesztiválon tapasztaltak igazolták, hogy az a tízezernél több ember, aki a kulturális programokat látogatta, mintegy a színház által „megszólítottá” válik. Erre építve az idén is jelen lesznek előadásokkal, gyermekprogramokkal a fesztiválon. Vasárnap pedig a népzenei kultúra és a néptánc sztárjait hívják meg fellépésre, tanítják is majd a táncokat, főleg a gyerekeknek. Ott lesznek a TV „Felszállott a páva” műsorának döntősei is, a helyi fiatalok ennek a műsornak a díszletei között táncolhatnak.
Egyedi sajátossága a fesztiválnak a Kárpát-medence Nemzeti Értékei című kiállítás és vásár. Itt olyan dolgokat mutatnak be mintegy négyszáz négyzetméteren, amik talán eltűnnének a hétköznapokban, pedig érdemesek arra, hogy piacot kapjanak – hívta fel a figyelmet Farkas Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke. A kiállítás három napja során a cél, hogy a Kárpát-medencében működő, magyar kötődésű, illetve hazai kis- és középvállalkozások, családi gazdaságok, kézművesek és egyéb értékeket képviselő szervezetek megjelenjenek, kiállítsák és bemutassák termékeiket, értékesíthessék azokat.
Lesznek az idén a rendezvényen kiállítók Székelyudvarhelytől kezdve Tiszafüreden és Letenyén át Mohácsig. Olyan remek mesterségeket, értékeket mutatnak majd be, mint a különféle sajtok, a csipkeverés, a korondi kerámia, az ütőfás mézeskalács, illetve a mangalica termékek. Békés megye 75 települése közül 31-ben működik helyi értéktár, ahol már folyamatosan gyűjtik mindazokat, amikre büszkék lehetünk. Ilyen például a szilvalekváros papucs, ami a legrégebbi receptek szerint hájas tésztából készül vagy a Csabagyöngye fehérbor. Sokan nem tudják, hogy a futballpályákat borító, legjobb minőségű fű megtalálásával már Puskás Ferenc is foglalkozott. A fesztivál eseményeiről további részletek a www.csabaisorfesztival.hu oldalon találhatók.
Ez a nagy nyilvánosság előtt elhangzott mondat lehetne akár egy jó bűnügyi történet címe is, szerencsére nem erről van szó. Bár rövidesen ki fog derülni; titok van – és mivel most megosztjuk, már nem sokáig lesz titok. A Magyar Cukrász Ipartestület az idén ötödik alkalommal hirdette meg az Év Bejglije versenyt cukrászdák, vendéglátóhelyek és kézműves pékségek számára. Az Ipartestület szakmai versenyei – az Év Fagylaltja és a Magyarország Tortája versenyek – mellett ennek a megmérettetésnek az a célja, hogy felhívja a figyelmet a kiváló alapanyagokból készült ünnepi süteményekre. Megismertesse a kézműves bejglit az igazi minőséget kereső fogyasztók körében.
Ha egy önkiszolgáló étteremben már a megnyitás napján, még este hét órakor is a kiszolgáló pulttól az ajtóig áll bent a sor, az már önmagában jelzi: van érdeklődés az éterem iránt. Nem is alaptalanul. Gyorsan híre ment, hogy egy új, török étterem nyílt Angyalföldön, a Béke utcában. Jó a helye, közel a Vasas pályához, előtte villamos, mellette buszmegálló van, körülötte a kisebb utcákban még parkolni is lehet. Mindez jó dolog, de igazán az a fontos, ami a tányérokba kerül. Nos, az első vélemények szerint azzal sincs hiba!
Az édességeket kedvelők bizonyára örültek annak, amikor tavaly első alkalommal hirdettek meg egy korábban még nem létezett versenyt. „Az Év Pálinkás Bonbonja” verseny nagy sikernek bizonyult, ezért a szervezők, a Gyulai Pálinkafesztivál és a Magyar Cukrász Ipartestület vezetői úgy döntöttek – idén is meghirdetik. A nevezéseket 2024. február 1. és április 12. között fogadják.
A címben szereplő tanácsot Kiss Zoltán cukrászmester adta a résztvevőknek az Év Bejglije verseny eredményének kihirdetésekor – nem véletlenül. Feltételezzük, az otthoni bejglisütésre vállalkozók is tudják ezt, de azért nem árt ismételni. A versenyt a Magyar Cukrász Ipartestület a negyedik alkalommal hirdette meg és az idén már ötvennél is több alkotás versengett a díjakért és a kitüntető címekért.
A Magyar Cukrász Ipartestület tizenhetedik alkalommal hirdette meg a „Magyarország Tortája” versenyt, az augusztus 20-i nemzeti ünnepünk, államalapító Szent István ünnepe, Magyarország szimbolikus születésnapja köszöntésére. A versenyt hatalmas érdeklődés kíséri, részben – ami érthető – a cukrász szakma képviselői részéről, de bebizonyosodott, hogy a közönség, a fogyasztók is évről évre egyre többen és egyre nagyobb kíváncsisággal várják az ünnepi tortát.