Nagyon komolyan vettem a célomat – emlékezett vissza a kezdetekre Matusz Balázs, a Zrt. elnök-vezérigazgatója. Szüleimtől 1992-ben kaptam kölcsön hetvenezer forintot – az idő tájt - ez igen nagy pénz volt - a többit én teremtettem meg ahhoz, hogy Győrben kibéreljek egy elhanyagolt éttermet, amiből aztán egy akkoriban nagyon népszerű francia éttermet varázsoltam. Példa nélküli volt a városban, hogy a Pierot előtt esténkét sorba álltak a vendégek egy asztalért. Hamar felismertem, hogy azzal a harmincöt asztallal, ami az étteremben volt, be vagyok korlátozva. Bárhogyan igyekszem, hiába csinálom a legjobbat, ennél többet nem tudok kihozni a dologból. Szüleimnek volt egy nagykereskedő barátja, gyerekkori példaképemmé vált. Járta a világot úgy dolgozott, rengeteg élményt osztott meg velünk és eközben nekem megtetszett az a lehetőség, amit a nagykereskedelem jelentett.
Új cégemet 1994-ben alapítottam meg, ugyancsak Győrött. Vadhúsfeldolgozó egyéni vállalkozás volt. Azért ezt választottam, mert korábban a vendéglátásban konyhafőnökként és persze étterem tulajdonosként is azt tapasztaltam, hogy vadhúsokból nagyon hiányos az ellátás. Akkoriban egyetlen vadhúsfeldolgozó cég volt a piacon és tőlük is csak a legolcsóbb termékeket lehetett megvásárolni. A valóban jó minőségű és megfelelően feldolgozott vadhús egyáltalán nem volt elérhető Győrben, a vendéglátásban dolgozók számára. Igaz, a cégalapításban közrejátszott egy másik ok is. Éppen beköszöntött a valutaválság, 1994-ben a svájci frank árfolyama a többszörösére szökött, én meg – szerződésem szerint – az éttermem bérleti díját abban voltam kénytelen fizetni. Így hát hoztam egy döntést és megalapítottam a Matusz-Vad Zrt-t.
A fejlődés hihetetlen volt, a forgalmunkat évről évre megtöbbszöröztük, majd ahogy a számok már komolyabbak lettek, úgy a növekedés is ennek megfelelően lassult, de határozottan intenzív maradt. A cég folyamatosan átalakult, fejlődött, elindult a nagykereskedelem és sorra jöttek az új termékek. Időközben a gyártás teljesen kiszorult a cégből. Komoly mérföldkő volt az első hűtőház, onnantól kezdtek komolyabban venni a partnerek, majd egy külsős céggel reorganizáltuk az akkor már 3 milliárdos vállalatot és elkezdtünk nagyvállalati struktúrában dolgozni. Létrejöttek a különböző osztályok és komoly igazgatókat sikerült bevonzani a szervezetbe. A sikerek sem maradtak el: 2011-ben Merész újító díjat kaptam az Ernst and Youngtól azzal az indoklással, hogy Magyarországon iparágat alapítottam. Sok egyéb, fontos díjjal is megtiszteltek: Presztízs-díj, Év vállalkozója díj, Év üzletembere díj sorakozik irodám vitrinjében. Komoly lépés volt nyolc évvel ezelőtt az osztrák, hat évvel ezelőtt a szlovák cégalapítás és ezzel együtt a piacnyitások is. Végül pedig öt évvel ezelőtt megvásároltuk Budapesten a 26 ezer négyzetméter területen fekvő hűtőházunkat, ami most a vállalkozás motorja.
A cég idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját, méltán rangos helyszínen a Gourmet Fesztiválon, a Millenárison. A forgalmunk idén várhatóan meg fogja haladni a 20 milliárd forintot és csak az anyacégben több mint 260 kollégának adok munkát! Mindez persze növekvő gondokkal is jár. Jelenleg a legnagyobb kihívásunk a munkaerő megtartása és a fejlesztés. Idáig is nagy becsben voltak a munkatársaim, de mostanában már nem csak a legjobb munkatársak bevonzásáért, hanem főként a fizikai állomány megtartásáért is versenyzünk.
Mindezek mellett igyekszünk újdonságokkal is előállni. Célcsoportunk a közepes és annál magasabb csoportba tartozó éttermek, valamint a topgasztronómia. Nekik és a munkaerőhiánnyal szenvedő vendéglátás részére fejlesztettük ki „kényszer kényelmi” termékcsaládunkat, melynek segítségével, sokkal hatékonyabban tudnak termelni a partnereink. Ezek magasabban előkészített, gyorsan és állandó, jó minőségben használható húskészítmények, ilyen például a „szuvidolás”, amikor mondjuk a libacombot alacsony hőfokon, vákuumcsomagolásban készítjük elő. A hús teljesen puha lesz, csak a bőrét kell szépen megpirítani és máris a tányérra tehető! Az ilyen befejező műveletet akár egy képzetlen munkatársra is rá lehet bízni. További fejlesztéseket tervezünk a felső kategóriás steakek importjához kapcsolódóan. Már most is a világ minden tájáról - Argentínától, Új-Zélandig - hozunk be és forgalmazunk különleges vágású steakeket. Legújabb érdekességünk, hogy két hete már kapni nálunk zebra-, teve-, láma- és bölényhúst is, ezekből igen finom ételeket lehet készíteni. Kínálunk tevehúsból teveburgert, a többiből pedig teljesen hagyományos konyhatechnológiai eljárással váratlan, mégis nagyon ízletes meglepetéssel szolgálhatnak az éttermek a vendégeiknek.
Ha egy önkiszolgáló étteremben már a megnyitás napján, még este hét órakor is a kiszolgáló pulttól az ajtóig áll bent a sor, az már önmagában jelzi: van érdeklődés az éterem iránt. Nem is alaptalanul. Gyorsan híre ment, hogy egy új, török étterem nyílt Angyalföldön, a Béke utcában. Jó a helye, közel a Vasas pályához, előtte villamos, mellette buszmegálló van, körülötte a kisebb utcákban még parkolni is lehet. Mindez jó dolog, de igazán az a fontos, ami a tányérokba kerül. Nos, az első vélemények szerint azzal sincs hiba!
Az édességeket kedvelők bizonyára örültek annak, amikor tavaly első alkalommal hirdettek meg egy korábban még nem létezett versenyt. „Az Év Pálinkás Bonbonja” verseny nagy sikernek bizonyult, ezért a szervezők, a Gyulai Pálinkafesztivál és a Magyar Cukrász Ipartestület vezetői úgy döntöttek – idén is meghirdetik. A nevezéseket 2024. február 1. és április 12. között fogadják.
A címben szereplő tanácsot Kiss Zoltán cukrászmester adta a résztvevőknek az Év Bejglije verseny eredményének kihirdetésekor – nem véletlenül. Feltételezzük, az otthoni bejglisütésre vállalkozók is tudják ezt, de azért nem árt ismételni. A versenyt a Magyar Cukrász Ipartestület a negyedik alkalommal hirdette meg és az idén már ötvennél is több alkotás versengett a díjakért és a kitüntető címekért.
A Magyar Cukrász Ipartestület tizenhetedik alkalommal hirdette meg a „Magyarország Tortája” versenyt, az augusztus 20-i nemzeti ünnepünk, államalapító Szent István ünnepe, Magyarország szimbolikus születésnapja köszöntésére. A versenyt hatalmas érdeklődés kíséri, részben – ami érthető – a cukrász szakma képviselői részéről, de bebizonyosodott, hogy a közönség, a fogyasztók is évről évre egyre többen és egyre nagyobb kíváncsisággal várják az ünnepi tortát.
Az édességek kedvelő jól ismerik, és évek óta figyelik is – az Év Fagylaltja és a Magyarország Tortája versenyeket, keresik, vásárolják a díjnyertes tortákat, fagylaltokat. Más a helyzet a bejglivel! Korábban eddig még csak kétszer volt versenye, a harmadikra idén került sor, ötven cukrász nevezett be rá. Az eredményhirdetésnek az eddigiekben már jól bevált, pestszentlőrinci, híres Zila kávéház és cukrászda adott otthont.
