Nagyon komolyan vettem a célomat – emlékezett vissza a kezdetekre Matusz Balázs, a Zrt. elnök-vezérigazgatója. Szüleimtől 1992-ben kaptam kölcsön hetvenezer forintot – az idő tájt - ez igen nagy pénz volt - a többit én teremtettem meg ahhoz, hogy Győrben kibéreljek egy elhanyagolt éttermet, amiből aztán egy akkoriban nagyon népszerű francia éttermet varázsoltam. Példa nélküli volt a városban, hogy a Pierot előtt esténkét sorba álltak a vendégek egy asztalért. Hamar felismertem, hogy azzal a harmincöt asztallal, ami az étteremben volt, be vagyok korlátozva. Bárhogyan igyekszem, hiába csinálom a legjobbat, ennél többet nem tudok kihozni a dologból. Szüleimnek volt egy nagykereskedő barátja, gyerekkori példaképemmé vált. Járta a világot úgy dolgozott, rengeteg élményt osztott meg velünk és eközben nekem megtetszett az a lehetőség, amit a nagykereskedelem jelentett.
Új cégemet 1994-ben alapítottam meg, ugyancsak Győrött. Vadhúsfeldolgozó egyéni vállalkozás volt. Azért ezt választottam, mert korábban a vendéglátásban konyhafőnökként és persze étterem tulajdonosként is azt tapasztaltam, hogy vadhúsokból nagyon hiányos az ellátás. Akkoriban egyetlen vadhúsfeldolgozó cég volt a piacon és tőlük is csak a legolcsóbb termékeket lehetett megvásárolni. A valóban jó minőségű és megfelelően feldolgozott vadhús egyáltalán nem volt elérhető Győrben, a vendéglátásban dolgozók számára. Igaz, a cégalapításban közrejátszott egy másik ok is. Éppen beköszöntött a valutaválság, 1994-ben a svájci frank árfolyama a többszörösére szökött, én meg – szerződésem szerint – az éttermem bérleti díját abban voltam kénytelen fizetni. Így hát hoztam egy döntést és megalapítottam a Matusz-Vad Zrt-t.
A fejlődés hihetetlen volt, a forgalmunkat évről évre megtöbbszöröztük, majd ahogy a számok már komolyabbak lettek, úgy a növekedés is ennek megfelelően lassult, de határozottan intenzív maradt. A cég folyamatosan átalakult, fejlődött, elindult a nagykereskedelem és sorra jöttek az új termékek. Időközben a gyártás teljesen kiszorult a cégből. Komoly mérföldkő volt az első hűtőház, onnantól kezdtek komolyabban venni a partnerek, majd egy külsős céggel reorganizáltuk az akkor már 3 milliárdos vállalatot és elkezdtünk nagyvállalati struktúrában dolgozni. Létrejöttek a különböző osztályok és komoly igazgatókat sikerült bevonzani a szervezetbe. A sikerek sem maradtak el: 2011-ben Merész újító díjat kaptam az Ernst and Youngtól azzal az indoklással, hogy Magyarországon iparágat alapítottam. Sok egyéb, fontos díjjal is megtiszteltek: Presztízs-díj, Év vállalkozója díj, Év üzletembere díj sorakozik irodám vitrinjében. Komoly lépés volt nyolc évvel ezelőtt az osztrák, hat évvel ezelőtt a szlovák cégalapítás és ezzel együtt a piacnyitások is. Végül pedig öt évvel ezelőtt megvásároltuk Budapesten a 26 ezer négyzetméter területen fekvő hűtőházunkat, ami most a vállalkozás motorja.
A cég idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját, méltán rangos helyszínen a Gourmet Fesztiválon, a Millenárison. A forgalmunk idén várhatóan meg fogja haladni a 20 milliárd forintot és csak az anyacégben több mint 260 kollégának adok munkát! Mindez persze növekvő gondokkal is jár. Jelenleg a legnagyobb kihívásunk a munkaerő megtartása és a fejlesztés. Idáig is nagy becsben voltak a munkatársaim, de mostanában már nem csak a legjobb munkatársak bevonzásáért, hanem főként a fizikai állomány megtartásáért is versenyzünk.
Mindezek mellett igyekszünk újdonságokkal is előállni. Célcsoportunk a közepes és annál magasabb csoportba tartozó éttermek, valamint a topgasztronómia. Nekik és a munkaerőhiánnyal szenvedő vendéglátás részére fejlesztettük ki „kényszer kényelmi” termékcsaládunkat, melynek segítségével, sokkal hatékonyabban tudnak termelni a partnereink. Ezek magasabban előkészített, gyorsan és állandó, jó minőségben használható húskészítmények, ilyen például a „szuvidolás”, amikor mondjuk a libacombot alacsony hőfokon, vákuumcsomagolásban készítjük elő. A hús teljesen puha lesz, csak a bőrét kell szépen megpirítani és máris a tányérra tehető! Az ilyen befejező műveletet akár egy képzetlen munkatársra is rá lehet bízni. További fejlesztéseket tervezünk a felső kategóriás steakek importjához kapcsolódóan. Már most is a világ minden tájáról - Argentínától, Új-Zélandig - hozunk be és forgalmazunk különleges vágású steakeket. Legújabb érdekességünk, hogy két hete már kapni nálunk zebra-, teve-, láma- és bölényhúst is, ezekből igen finom ételeket lehet készíteni. Kínálunk tevehúsból teveburgert, a többiből pedig teljesen hagyományos konyhatechnológiai eljárással váratlan, mégis nagyon ízletes meglepetéssel szolgálhatnak az éttermek a vendégeiknek.
Rövid próba után kiderült, hogy még az olaszul tudók között sem érti mindenki pontosan a feliratot egy Szt. István körúti üzlet homlokzatán. Pedig érdemes megjegyezni, hogy ott, közel a Margit hídhoz, egy világbajnok dolgozik és az is világbajnok, ami kikerül a keze alól. A Forni Di Napoli ajtaján belépve Itáliába érkezik a látogató és túl azon, hogy valódi, hamisítatlan olasz ízek várják, az étel, amit a tányérjára tesznek, bizonyítottan a világ legjobbja! Ha pizzáról van szó – mert az már a feliratról is kiderül - mondhatjuk: na jó, az olaszoknak könnyű. Ám nem csekély meglepetésünkre, azt is gyorsan megtudjuk: a pizzakészítés világbajnoka magyar, a világbajnok pizza Budapesten készül!
Lassan megszokjuk már, hogy kedvenc édességeink elkészítői minden évben összemérik tudásukat. Nagy érdeklődés kíséri a Magyar Cukrász Ipartestület torta, fagylalt, bejgli versenyeit, most pedig – ahogy a naptárra nézünk- eljött az ideje a szaloncukrok versenyének. Meg is történt. Az Év Szaloncukrát idén ismét rekord számú nevezés után, 24 gyártó 165 szaloncukra közül választották ki. A nevezésre minden gyártó, kicsi és nagy egyaránt lehetőséget kapott. A verseny 8 kategóriájában összesen közel 200 kóstoló döntött a díjazottakról, rájuk 12 000 szaloncukor várt! Az eredmény kihirdetésének a Magyar Színház adott otthont – nem véletlenül.
Lassan már megszokottá vált, hogy a karácsony közeledtével a Magyar Cukrász Ipartestület meghirdeti a bejgli országos versenyét. Számítottunk is rá, de csalódnunk kellett – igaz kellemes módon. A bejglik összemérése idén a 6. alkalommal sem maradt el, de újabbal is kiegészült. Van egy másik, hagyományos karácsonyi sütemény, bár az inkább Franciaországban népszerű – a Fatörzs torta. Most ennek is meghirdették versenyét és az ötlet a vártnál sikeresebbnek bizonyult. Bőven volt jelentkező, így várható, hogy jövőre ismét válogathatunk a legjobb karácsonyi desszertek között.
A mindennapok embere valószínűleg keveset tud egy programról, mely valójában sokkal több figyelmet érdemelne. A „Magyarok kenyere” program jótékonysági kezdeményezés, melyben határon inneni és túli magyar gazdák búzát adományoznak rászoruló, nehéz körülmények között élő gyermekeket segítő szervezeteknek. A 2011-ben indult kezdeményezést a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyarok Kenyere Alapítvány szervezi. Célja, hogy a felajánlott búzából sütött kenyér minden rászoruló asztalára eljusson. Az adományokat közös gyűjtőpontokon gyűjtik, majd az augusztus 20-i kenyér ünnepéhez kapcsolódóan ünnepélyes keretek között adják át.
A csokoládé feltehetőleg nem a dörgicsei bortól lett mámoros, de nekünk van esélyünk rá, ha e kettő élvezetét eltúlozzuk. Nekik ugyanis van némi közük egymáshoz! A Magyar Cukrász Ipartestület az idén is megszervezte – a már joggal hagyományosnak nevezhető - Év Fagylaltja versenyt. Ám ez most országjáró „roadshow” keretében történt. A nagy népszerűségnek örvendő verseny célja a valóban kiváló minőségű kézműves fagylalt népszerűsítése, annak érdekében, hogy a magyar cukrászat egyre jobb minőségű fagylaltokat kínáljon vendégei számára. Így ezáltal is igényt támasztva a vendégekben az egészséges és minőségi, kézműves termékek iránt. Az idei versenyt ismét „fesztivál” jelleggel tartották egy városi rendezvény keretében.
