2019. július 23. kedd, Lenke és Borisz napja
Nyugat-európai minőség, közép-európai áron
Révay András
2015.07.28 21:12
Szlovéniát, Magyarország egyik déli szomszédját, a hétköznapi beszélgetésekben bizony elég sokan tévesztik össze hasonló nevű északi szomszédunkkal. Bár közel van, mégsem tartozik a magyarok kézenfekvő utazási céljai közzé. Pedig valószínűleg sokkal többen és gyakrabban látogatnánk, ha jobban tudnánk, miért is érdemes odamenni.

A szlovén-magyar kapcsolatokban nincsenek „problémás ügyek”, vitás kérdések. Mindkét országban él kisebbség a másik nemzetből, ami összekötő kapocs. Sajnos – talán éppen e nyugalom miatt – keveset szerepelnek egymás sajtóhíreiben, nem irányul rájuk fokozott figyelem. Miközben – magyar szemszögből – Szlovénia nagyon izgalmas ország. Van tengerpartja, vannak hegyei, szép tájai. Téli és nyári sportolásra egyaránt alkalmas területei. Nemzeti ételei változatosak és finomak, borai kiválóak. Az árak sem riasztóak, a megközelítési lehetőség is jó. Csak valahogy nem nagyon veszünk tudomást róla.

A két évtizede függetlenné vált EU-tagország turisztikai helyzetéről, kínálatáról, épített és természeti vonzerőiről, gasztronómiájáról őexcellenciája Škrilec Ksenija asszonyt, a Szlovén Köztársaság magyarországi nagykövetét kérdeztük.

 Szlovénia területe húszezer négyzetkilométer, Ljubljanából, a fővárosból az ország bármely szögletébe gyorsan el lehet jutni. A tengerpart innen mindössze 45 percnyire fekszik. Ljubljana érdekes barokk építészeti emlékeket őriz, kitűnő kiindulópont az ország megismerését célzó utazásokhoz.

Szlovénia „zöld ország”. Területének több mint 60%-át erdők borítják, ezzel Svédország és Finnország mögött a harmadik helyen áll Európában. A nagykövet asszony szerint bátran nevezhető „négy évszakos” országnak. A változatosság annak köszönhető, hogy a mediterrán, az alpesi és a pannon térség metszőpontjában helyezkedik el és ez tükröződik az idegenforgalmi kínálatában, gasztronómiájában és borászatában is, kiegészítve az érintetlen természet, az izgalmas barlangrendszerek, a gyógyhelyek vonzerejével.

 A magyarok többségét azért mégis csak a tenger vonzza. Szerencsére az utóbbi években már kiépült az autópálya egészen a tengerig. Koper, Portorož, Piran vagy Izola, Budapestről indulva akár öt óra alatt is elérhető. A tengerpart kiépített, ápolt. Kellemetlen tengeri állatoktól sem kell itt tartani. Szállást – a pénztárcájához mérve – bárki találhat. Minden van, minden színvonalon, a magánszállástól az ötcsillagos hotelig. Portorož inkább azoknak való, akik a nyaralás mozgalmasabb, „bulizós” formáját kedveleik. Strandja homokos, sokan a francia Riviérához hasonlítják. A szomszédos Piran festői szépségű, régi időket megidéző igazi mediterrán hangulatú tengerparti város. Teljes egészében műemléki védelem alatt áll. Izola gazdag halászhagyományokat ápoló, tengerparti város. Koper pedig sokak szerint egy hangulatos időutazás. A parton mindenhol élénk kulturális élet zajlik. Sok a koncert; templomi, komoly zenei vagy a fiataloknak szóló popzenei rendezvények egész sorából válogathat a turista. A tengerparton nyaralók számára ideális egynapos kirándulási lehetőséget kínál a Karsztvidék. Az autó helyett ilyenkor sokan inkább a kerékpárt választják, mert nagyon izgalmas a táj. Érdemes a falvakba betérni és megkóstolni a helyi különlegességeket.

A szlovének vendégszerető emberek és igényesek, a vendég elégedettsége a saját magukénál is fontosabb. A látogató színvonalas kiszolgálást, a helyi termelésből származó, jó minőségű ételt-italt kap, megfizethető áron! A mostanában oly sokat hangoztatott „fenntartható fejlődés” alapelvei a szlovén hétköznapokban, függetlenül a tájegységtől, már régóta érvényesülnek. A nagykövet asszony elmondása szerint a szlovének történelmük során mindig is megdolgoztak azért, amijük volt, az igényességük is ebből alakult ki.

A szlovén ételek három, a pannon, alpesi és mediterrán kultúrából származnak. Sokak kedvence a füstölt hússal, zöldségekkel, árpagyöngyből készült ricset csakúgy, mint a különböző töltésű hurkák. Ételeikben hangsúlyosan szerepel a gomba, ízletesen készítik el a csikóhúst, és néhány étteremben még medvetalp is kerül az étlapra, No és persze a halételek bő választékáról sem szabad megfeledkezni. Szimbolikusnak számít a tárkonyos kalács – mely valóban nagyon finom. A gibanica nevű sütemény pedig a Muravidék egyik jellegzetes édessége. Gasztronómiájukban követik a korszerű irányokat, a hajdina nem csak a szlovén konyha egyik alapanyaga, hanem a modern, egészséges étkezés része. A vendéglátásra vonatkozóan a lényeg egy mondatban kifejezhető: nyugat-európai minőség, közép-európai áron!

Ljubljanában megszokott dolog, ha valaki leugrik ebédelni, vacsorázni a tengerpartra. Egyszerű, kockás terítős Portorož-i étterembe, ahol úgy kezdődik a vendég fogadása, hogy hoznak vizet, házi olíva olajat és házi kenyeret. Amíg készül az étel, jól lehet mártogatni a gyakran még meleg kenyérrel. Nagyszerű étel itt a sós tengeri levegőn szárított karszti sonka. A parti szél szárítja tizenkét hónapig, a levegő sótartalma konzerválja. Sok nemzet ismer ilyen módon előállított, nem füstölt sonkát, de ez azért különleges, mert a szárítási terület itt van a legközelebb a tengerhez. A parton érdekes látványosság a só lepárló és – a régi mesterséget bemutató - múzeum. Csatlakozik hozzá a tengeri só felhasználásával a wellness kezelés. Új divat a glamping, a glamourous camping vagyis a luxuskemping. Szlovéniában erre is van lehetőség, mindezt zöld környezetben, festői erdők közepén.

A magas színvonalú vendéglátás elengedhetetlen kelléke a bor. Szlovénia igazi bortermelő országként ismert, három nagy bortermő vidékre oszlik - tengermelléki, Száván-túli, és Dráván-túli. A szlovén borászat mintegy hetven százalékban igen magas minőségű borokat állít elő, de persze az olcsóbb, könnyebb is megtalálható. Követi a modern irányzatot. A Cabernet Sauvignon, a Merlot, mellett híres a karszti Terán, száraz vörösbor. A fehérek között a könnyed, gyümölcsös Malvasia a legnépszerűbb, nagyon jól illik a tengeri halakhoz. A Száva mentén is rengeteg szőlőskertet, borászatot találunk. Helyi fajta a Cviček és a Metliška črnina. Az északi részen a rizlingek is kiválóak, csakúgy, mint a Szürkebarát, a Tramini és a Sárga Muskotály. A késői szüretelésből nagyszerű édes borok származnak.

 Lendva kétnyelvű városnak tekinthető. Szlovénia a magas színvonalú nemzetiségi politikájáról is híres és ez itt nyomban szembeötlik. Az utcákon a feliratok kétnyelvűek. Talán a magyar gyökerekre vetül vissza, hogy minden évben, augusztus utolsó szombatján bográcsos főzőversenyt rendeznek. A város bővelkedik látványosságokban. A hegytetőn álló várat a törökök sosem tudták elfoglalni, jelenleg rangos kiállítások színtere. Most éppen – szeptember 30-ig – Picasso képei láthatók benne. A másik nevezetesség az 1728-ban épített Szentháromság kápolna, melynek sírboltjában Hadik Mihály természetes úton mumifikálódott holtteste nyugszik. Maga is híresen vitéz katona volt, az ő fia pedig még többre vitte. Hadik András huszártábornok egykor még Berlint is elfoglalta és ezért grófi rangra emelték! A város környékét szőlőhegyek díszítik és egyedi – paraffinos termálvízre épült – termálfürdője is van. A gyógyítás különben sem áll messze a szlovén emberek lelkületétől. Népszerű elfoglaltságuk a gyógynövények gyűjtése, szárítása.

 Ha napjaink kulturális kínálatáról beszélünk, nem mehetünk el szó nélkül az I. világháború eseményei mellett. Szlovénia egyik legszebb folyója a Soča, a magyarok számára a sokkal szomorúbb Isonzó néven ismert. A Kobarid Múzeum – melynek honlapja magyarul is elérhető – vezetett túrákat kínál az isonzói csaták helyszíneire. (http://www.kobariski-muzej.si/hu) Az ország történelmében hangsúlyosan van jelen a II. világháború is. A német és olasz megszállók ellen vívott partizánháború nevezetes színterei ugyancsak felkereshetők. Az egykori partizánkórházhoz kifejezetten vadregényes tájon visz fel az út. A tisztasága miatt smaragdzöld színű Soča folyó persze kellemesebb időtöltésre, például vadvízi evezésre is kitűnő. Az ország címerében szereplő, 2864 méter magas Triglav hegyre egy igazi szlovén életében legalább egyszer fel kell menjen! A szlovének hétköznapi életének egyébként is része a sport: túráznak, kerékpároznak, síelnek, kosárlabdáznak. Minden, ami ehhez szükséges, kiépült az országban, tehát a turistáknak is mindenhol rendelkezésére áll. Ráadásul olcsóbban, mint Franciaországban vagy Svájcban.

 A gleccservájta Bledi-tó és fölötte vár együttese Szlovénia egyik „ikonikus” helyszíne, „alpesi gyöngyszeme”. Ez a nagykövet asszony egyik kedvenc kirándulóhelye is. A 2120 méter hosszú, 1380 méter széles és 31 méter mély tó közepén egy sziget, rajta egy templom áll. A templomban egy harang – és aki háromszor megkongatja, annak teljesül egy kívánsága! A tó vize nyári időszakban 26 fokig is felmelegszik, a fürdőszezon ezért elég hosszú. Az észak-keleti részén található termálforrások vize stressz-betegségek, a kimerültség, az alvászavarok, és az öregségi elgyengülés sikeres gyógyítására alkalmas. A part egyik száz méter magas sziklaormára épült vár kápolnájával, középkori nyomdájával, borospincéjével sok látnivalót kínál Ma szintén kiállítások helyszíne és a panoráma is csodálatos. Innen a világ is egészen más!

www.slovenia.info

 

Kapcsolódó témák

Az idei UTAZÁS kiállítás külföldi díszvendége Algéria volt. Mellette viszont szomszédos, közeli és igen csak távoli országok felkeresésére is egyaránt talált magának lehetőséget, aki azért látogatott a Vásárközpontba, hogy eldönthesse: eddig meg nem valósult tervei közül végül az idén melyiket választja vagy akinek még terve sem volt és most ötletet akart kapni a nyaralásához. Vizsgálódásaink során az újdonságokra helyeztük a hangsúlyt.

Látványos fesztivállal köszöntötték Budapesten a kínai Holdújévet, a közelgő Tavaszünnepet. Mivel erre a rendezvényre Magyarországon már harmadik alkalommal került sor, a szervező, a Magyar-Kínai Kulturális Egyesület, stílszerűen, háromnaposra tervezte az eseményt. Az ünnepség jelentőségét emelte, hogy idén van a magyar – kínai diplomáciai kapcsolatok felvételének hetvenedik évfordulója is.

A kulturális és turisztikai együtt működés további elősegítése érdekében a kínai Shaanxi tartomány kormányzóságának Kulturális és Turisztikai Osztálya nagyszabású bemutatót tartott Budapesten, az InterContinental Szálló báltermében. A rendezvényen megemlékeztek arról, hogy Magyarország és a Kínai Népköztársaság között a diplomáciai kapcsolatok felvételének idén van a hetvenedik évfordulója!

Bár az utazás egyik célja egy kis vidéki kikapcsolódás volt, New York vonzereje leküzdhetetlen. Sorozatunk befejező részében oda látogatunk. A négy keréken másfélórányi távolság amerikai szemmel nézve macskaugrás, semmiből sem áll tehát egy-egy egész napot eltölteni a városban, melyről tudjuk: sohasem alszik. Látnivalókban pedig nem napokra, de akár évekre is ellát bennünket, csak győzzünk válogatni!

Ha az Egyesült Államokról esik szó, többnyire legelőbb New York, Washington, Las Vegas, Los Angeles, San Francisco – a nagyvárosok jutnak eszünkbe. Pedig hát, tudjuk jól, az a hatalmas ország nemcsak városokból áll. E cikksorozat első két részéből már kiderült: utunk célja ezúttal Pennsylvania volt, és ott sem egy nagyváros.

Blog ajánló
Egy nap a városban Kipróbáltuk a fagyit, amiről most mindenki beszél - Kell fagylalt?
Az utóbbi hetek legfontosabb híre volt fagyi fronton, hogy egy kultikus vidéki fagyizó nyitott budai egységet. A mindszentkállai Kő fagyi? egy olyan nevet választott, ami kicsit a budai úri népeknek ad fricskát. A Kell fagylalt? név önmagában nem poén, de a Kő fagyi? mellett egyértelmű a poén. A hely az Artigiana Gelati, szintén kultikus budapesti fagyizótól nem messze található, picit kiszorulva a Déli - Moszkva tér fő ütőereinek forgalmából, a csendeskés Maros utcában. Amikor ott jártunk, előbbi intézményben 20 fő állt sorba, utóbbiban senki. De ez azért elég hektikusan változik. Meg hát új hely még, de fontos tudni: nincs sor, nem kell fél órát várni, hogy kipróbáld azt, amikről most minden fagyiőrült beszél. A gyümölcsfagyikban nincs tej, tehát tejérzékenyek is simán ehetik, és az ízük mesés. Mégsem ez az igazi erősségük szerintem, én legalábbis a több helyen is kapható Damniczki-féléket, na meg a miskolci Desszertemben kaphatóakat jobban szeretem. Nekem a tejes fagyik jöttek be jobban, a csokoládé, tökmag, és főleg a mogyoró. A gombócokat itt nyugodtan nevezhetjük, debreceniesen, gömbnek. Mert azok, nemcsak a kanálból való távozás után, de kint, a melegben tíz percet ülve is. A citromot leszámítva mindegyik olyan stabilan tartotta magát, mint egyes kerekded szilikonbetétek a ráncosodó bőr alatt. Már-már gyanúsan jól bírták a kiképzést, és a kanál alig tudta megkarcolni őket később is, ami egyrészt jó, mert a nagy melegben tovább tart az állag, másrészt fura érzés ezt az állagot nyalni, vagyis inkább harapni. A Kell fagylalt? egy nagyon jó új fagyizó Budapesten azoknak, akik természetes ízű, jó minőségű fagyikat szeretnének kóstolni. Próbáljátok ki, a héten óriási meleg jön, most még tűrhető, most még annyian sem lesznek, mint eddig. Odabent le lehet ülni, a fagyi gömbje 350 forint. Kell fagylalt?Cím: 1122 Budapest Maros utca 17.
Egy nap a városban Elfogytak Budapest szabad tűzfalai? Lefestették az első budapesti tűzfalfestményt, a Vasarelyt
Amikor a folyamat elkezdődött, nem hittem volna, hogy idáig jutunk. Ma gyakorlatilag lépten-nyomon új tűzfalfestménybe botlunk, az egykor mindenfelé ásító, sokszor leromlott állapotban is lévő tűzfalakra egyre több helyen pingálnak színes alakokat. Eleinte találgattuk, melyik mit jelent, aztán versenyeket is rendeztek így, az utcán. Utcai művészet témakörben. Aztán, ahogy egyre több jött, egyre immunisabbak lettünk a dologra. Ahogy általában lenni szokott, a valódi aranykor sosem az akkor élőknek izgalmas. Az aranykor mindig előtte izgalmas, amikor beindul, és utána, amikor már nincs. A mai tűzfalfestmények egy része tetszik, más részük nem. Egy részüknek van célja, értelme, rendeltetése, másoknak nincs. Nekem nyilván azok tetszenek jobban, amelyeknek van: ilyen például a Róth Miksa festmény, ami Róth Miksa egykori lakóháza - ma Róth Miksa emlékház - közelében került fel a falra, így hatalmas, mindenki által látható formában tárja elénk a művész egy alkotását, és egyben tanít, hogy itt a közelben történt valami ezzel az alkotóval. És még sorolhatnám, de nem teszem. Az első budapesti tűzfalfestmény rendesen megelőzte ezt az aranykort, meg minden azt követő kezdeményezést. Ezt mindenki ismeri: Victor Vasarely egyik alkotását vitte fel a Városháza Park-i tűzoltóság falára Rapa és Vegaz, a Színes Város égisze alatt, immár 9 éve. Az alkotásnak szimbolikus jelentősége volt. Egyrészt ez volt az első, ezzel indult el a budapesti tűzfalfestés folyamata. Másrészt Victor Vasarely, született Vásárhelyi Győző művei egyébként is utcán bukkannak fel itt-ott, szülővárosomban, Győrben például a színház oldalán nézegettem minden nap gyerekkoromban egy művét. Ez a szimbólum most eltűnt. Helyette a napokban ez látszott: Aztán ez: De még nincs kész, legkorábban vasárnap lehet számítani az átadásra (frissül majd a poszt a kész művel). Lefestették tehát - az elsőt. Talán mert elfogytak a szabad felületek? Vagy az utcai művészet, a falfestmény sorsa, hogy vége legyen, átfessék, átadja a helyét az újnak? Megkérdeztem Flór Pétert a Színes Várostól: kiderült, hogy ők festik át a saját első munkájukat, és nem azért, mert nem szerették, vagy mert elfogytak a felületek. A fő ok elmondása szerint az volt, hogy a Vasarely alját hónapokkal ezelőtt telegraffitizték egy éj leple alatt, és ahelyett, hogy helyreállították volna a régit, kitaláltak egy újat. A fal mostantól olyan oplimpikonok előtt állít emléket, akik Budapest nevét öregbítették, olyan sportolók, mint Zsivóczki Gyula, Gyarmati Dezső, Balczó András vagy Egerszegi Krisztina. És nem, nem fogytak el a szabad felületek, a következő tíz évben még simán tudnak dolgozni Péter elmondása szerint üres felületre. Mostantól emlékeinkben létezik már csak az első, ami nekem egyébként nagyon bejött, mert visszafogott volt, nem harsányan, szélig tartó telítettséggel nyomta az arcunkba a színeket, hanem egy igazi művész érzékeny, arányos, valamit és semmit is tartalmazó munkájával. Áginak köszi a képeket
Városlátogatások Kalocsa a Sárköz gyöngyszeme
Kalocsa a Sárköz gyöngyszemeEgy kis történelem:A jelentős történelmi és vallási múlttal rendelkező település már a honfoglalás időszakától Árpád fejedelem székhelye volt. Az első egyházfő Asztrik volt, aki a koronát hozta Istvánnak. A már klasszikusnak mondható diák fogalmazás szerint, ő kente fel a trónra Istvánt. Kalocsa hangulatos városa egyidős a magyar államisággal, 1000 év óta a magyar katolicizmus egyik központja az érseki rangra emelt egyházmegye. A híres érsekek közül Csák Ugrin a tatárok ellen, míg Tomori Pál a törökök ellen harcolt.Kalocsát eredetileg Colocsa néven említették, mivel a colosa lápos területet jelent és Kalocsa területe a Duna mocsaras árterén feküdt. Látnivalók:Római katolikus Nagyboldogasszony székesegyházA tekintélyes barokk székesegyház középkori alapokra épült a XVIII. században. Itt őrzik Szent Piusz földi maradványait. A tornyok csúcsára helyezett aranyozott gömbökbe egy emlékiratot, valamint szentek ereklyéit zártak. A tornyokat összekötő hídon Péter és Pál apostolok között Mária szobra látható.A Szentháromság téren, a székesegyház mellett található az érseki palota épülete. Az egykori épületet Gróf Batthyány József leromboltatta, a maradványait pedig beépítette a ma is látható barokk stílusú palotába. A dísztermében látható Liszt Ferenc zongorája, amelyen több hangversenyt is adott. Szintén itt találjuk hazánk legnagyobb egyházi könyvtárát, ahol mintegy 150 ezer kötetet őriznek gyönyörű barokk környezetben.Érseki KincstárA számtalan ritkaság mellett itt állították ki a drágakövekkel ékesített, aranyozott ezüst Szent István-hermát.Jelenleg az egész Szentháromság tér építési terület, sajnos nem látogatható. (2019)Kalocsai paprika:Az első írásos utalás a fűszer és gyógynövényként ismert növényre, az 1703. évi összeírás csanádi jobbágy lajstromban található. Később a paprika már az érseki uradalom számadásaiban is szerepel. A város határában csak a XIX. század végén kezdték el nagyobb arányú termesztését, de a feldolgozás háziipari jellege mégis sokáig fennmaradt. A Kalocsai Paprikakísérleti és Vegyvizsgáló Állomást 1917-ben nyitották meg, itt kísérletezte ki Horváth Ferenc az első csípősségmentes paprikát. A Paprika Múzeumban láthatjuk a jellegzetes fűszernövény történetét és termesztését. Belépve azonnal megcsapja az orrunkat a fűszerpaprika különleges illata. A múzeum kiállítása bemutatja a hagyományos kisüzemi termesztés fázisait és az alkalmazott munkaeszközöket.Népi motívumok:A város a magyar népművészet egyik leghitelesebb bázisa. A kalocsai hímzés, tojás, porcelán, bútor és falfestés méltán ismert nem csak Magyarországon, de az egész világon is. Ügyes kezű asszonyok virágokkal pingálják tele a lakóházak falát és a tornácokat.Korábban a kalocsai hímzés és a kézimunka kizárólag fehér volt, majd ezt követte a fekete és a kék-fekete. A napjainkban jellemzően zöldet, rózsaszínt, illetve sárgát hasznának, a ma is kedvelt szív alakú virág motívum pedig az életet és a szeretetet jelképezi. A helyi színek elnevezése is kifejező: a tulipiros, a csertői piros, a lángszín, a borszín, a libazöld, az irigy-sárga, a fecskenyak-vörös, a vadgalamb-kék, a gálic-kék és a bársony-kék. Ja, és ne felejtsük ki a színek közül a paprika-pirosat sem, hiszen a paprika-motívum a kalocsai hímzésekben is látható.  A kalocsai asszonyok miért vettek magukra több alsószoknyát? Az asszonyok, lányok színes rakott kasmírszoknyát hordtak általában 2-4 alsószoknyával. Háborús időszakban előfordult 8-12 szoknyát vettek egymásra, hogy az esetlegesen erőszakoskodó katonáknak elmenjen a kedve a kicsomagolástól.Nézzünk meg egy videót is:https://www.youtube.com/watch?v=Ci_CditiBrA                                                                                                       By vinpet 
Városlátogatások San Gimignano, a középkori Manhattan
San GimignanoSan Gimignano mint szinte minden toszkán település, egy dombtetőre épült. Történelme az ókorig nyúlik vissza, a városka eredetileg egy etruszk település volt és San Geminianus püspökről kapta a jelenlegi nevét, aki a legenda szerint megvédte a helyieket a hunok támadásától. Imáinak hatására olyan sűrű köd szállt a környékre, hogy Attila a félelmetes, „Isten ostora” jelzővel illetett hun vezér is eltévedt seregével együtt. Némileg árnyalja a romantikus történetet, hogy Szent Geminianus 397-ben halt meg, Attila pedig 405-ben született, de ki törődik ilyen apró részletekkel az évszázadok távlatából.A körös-körül olíva és szőlőültetvényekkel, magasba törő cédrusokkal övezett, etruszk falakkal körülvett, felhőkarcolókkal tarkított várost középkori Manhattan" néven is említik.A Rómába vezető zarándokút, a Via Francigena a városon haladt keresztül, ennek köszönhetően a település virágzó közlekedési és gazdasági központtá nőtte ki magát.A városka virágkorát, a XIII-XIV században élte, amikor a gazdag családok egymással versengve építkeztek, mintegy fitogtatva a hatalmukat. Mivel a város, fallal volt körülvéve, szélességben nem lehetett terjeszkedni, maradt a magasság. Magasabbnál magasabb tornyokat építve, az 1300-as években már 72 torony emelkedett az ég felé, volt, amelyik a 70 métert is elérte. Ezek a tornyok az egymással harcban álló családok védelmére is szolgáltak, mivel a bejárataik olyan magasan vannak, hogy csak létrán lehetett felmenni. A rivalizálást megelégelve a városvezetés elrendelte, hogy egy torony sem lehet magasabb, mint a városháza tornyánál (Palazzo Communale).Az 1338-ban az Európán végig söprő pestisjárvány San Gimignanot sem kímélte, a város szinte teljesen elnéptelenedett, a 72 toronyból csupán 13 maradt meg, de a város arculata ma is szinte olyan, mint a középkorban. Az építészet emlékei tökéletes állapotban maradtak fenn, úgy érzi az ember, mintha egy filmforgatás kellős közepébe csöppent volna. Nem véletlen, hogy a városka több mint 30 történelmi film forgatásának adott otthont, köztük a hét Oscar-díjat nyert Szerelmes Shakespeare, vagy a Zeffirelli által rendezett Tea Mussolinivel.Történelmi központja az UNESCO Világörökség része. Ide tartozik a többi között a Piazza del Duomo.A „Tornyok városa” híres fehér boráról. A Vernaccia di San Gimignano-t a vidék domboldalain termő ősi Vernaccia szőlőből készítenek. Ha autentikus környezetben szeretnénk megkóstolni ezt a nemes italt, látogassunk el a Strozzi hercegi birtokra, ahol a finom borok mellé, nagyszerű toszkán vacsorát is kapunk.San Gimignano minden évszakban számos programmal várja a látogatókat, a toszkán finomságokat kínáló apró üzletek, a művészeti galériák és az évről évre megrendezett történelmi játékok, fesztiválok maradandó élményt kínálnak.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=G0AenGQSRIY                                                                                                                                 By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!