2020. április 10. péntek, Zsolt napja
Nyugat-európai minőség, közép-európai áron
Révay András
2015.07.28 21:12
Szlovéniát, Magyarország egyik déli szomszédját, a hétköznapi beszélgetésekben bizony elég sokan tévesztik össze hasonló nevű északi szomszédunkkal. Bár közel van, mégsem tartozik a magyarok kézenfekvő utazási céljai közzé. Pedig valószínűleg sokkal többen és gyakrabban látogatnánk, ha jobban tudnánk, miért is érdemes odamenni.

A szlovén-magyar kapcsolatokban nincsenek „problémás ügyek”, vitás kérdések. Mindkét országban él kisebbség a másik nemzetből, ami összekötő kapocs. Sajnos – talán éppen e nyugalom miatt – keveset szerepelnek egymás sajtóhíreiben, nem irányul rájuk fokozott figyelem. Miközben – magyar szemszögből – Szlovénia nagyon izgalmas ország. Van tengerpartja, vannak hegyei, szép tájai. Téli és nyári sportolásra egyaránt alkalmas területei. Nemzeti ételei változatosak és finomak, borai kiválóak. Az árak sem riasztóak, a megközelítési lehetőség is jó. Csak valahogy nem nagyon veszünk tudomást róla.

A két évtizede függetlenné vált EU-tagország turisztikai helyzetéről, kínálatáról, épített és természeti vonzerőiről, gasztronómiájáról őexcellenciája Škrilec Ksenija asszonyt, a Szlovén Köztársaság magyarországi nagykövetét kérdeztük.

 Szlovénia területe húszezer négyzetkilométer, Ljubljanából, a fővárosból az ország bármely szögletébe gyorsan el lehet jutni. A tengerpart innen mindössze 45 percnyire fekszik. Ljubljana érdekes barokk építészeti emlékeket őriz, kitűnő kiindulópont az ország megismerését célzó utazásokhoz.

Szlovénia „zöld ország”. Területének több mint 60%-át erdők borítják, ezzel Svédország és Finnország mögött a harmadik helyen áll Európában. A nagykövet asszony szerint bátran nevezhető „négy évszakos” országnak. A változatosság annak köszönhető, hogy a mediterrán, az alpesi és a pannon térség metszőpontjában helyezkedik el és ez tükröződik az idegenforgalmi kínálatában, gasztronómiájában és borászatában is, kiegészítve az érintetlen természet, az izgalmas barlangrendszerek, a gyógyhelyek vonzerejével.

 A magyarok többségét azért mégis csak a tenger vonzza. Szerencsére az utóbbi években már kiépült az autópálya egészen a tengerig. Koper, Portorož, Piran vagy Izola, Budapestről indulva akár öt óra alatt is elérhető. A tengerpart kiépített, ápolt. Kellemetlen tengeri állatoktól sem kell itt tartani. Szállást – a pénztárcájához mérve – bárki találhat. Minden van, minden színvonalon, a magánszállástól az ötcsillagos hotelig. Portorož inkább azoknak való, akik a nyaralás mozgalmasabb, „bulizós” formáját kedveleik. Strandja homokos, sokan a francia Riviérához hasonlítják. A szomszédos Piran festői szépségű, régi időket megidéző igazi mediterrán hangulatú tengerparti város. Teljes egészében műemléki védelem alatt áll. Izola gazdag halászhagyományokat ápoló, tengerparti város. Koper pedig sokak szerint egy hangulatos időutazás. A parton mindenhol élénk kulturális élet zajlik. Sok a koncert; templomi, komoly zenei vagy a fiataloknak szóló popzenei rendezvények egész sorából válogathat a turista. A tengerparton nyaralók számára ideális egynapos kirándulási lehetőséget kínál a Karsztvidék. Az autó helyett ilyenkor sokan inkább a kerékpárt választják, mert nagyon izgalmas a táj. Érdemes a falvakba betérni és megkóstolni a helyi különlegességeket.

A szlovének vendégszerető emberek és igényesek, a vendég elégedettsége a saját magukénál is fontosabb. A látogató színvonalas kiszolgálást, a helyi termelésből származó, jó minőségű ételt-italt kap, megfizethető áron! A mostanában oly sokat hangoztatott „fenntartható fejlődés” alapelvei a szlovén hétköznapokban, függetlenül a tájegységtől, már régóta érvényesülnek. A nagykövet asszony elmondása szerint a szlovének történelmük során mindig is megdolgoztak azért, amijük volt, az igényességük is ebből alakult ki.

A szlovén ételek három, a pannon, alpesi és mediterrán kultúrából származnak. Sokak kedvence a füstölt hússal, zöldségekkel, árpagyöngyből készült ricset csakúgy, mint a különböző töltésű hurkák. Ételeikben hangsúlyosan szerepel a gomba, ízletesen készítik el a csikóhúst, és néhány étteremben még medvetalp is kerül az étlapra, No és persze a halételek bő választékáról sem szabad megfeledkezni. Szimbolikusnak számít a tárkonyos kalács – mely valóban nagyon finom. A gibanica nevű sütemény pedig a Muravidék egyik jellegzetes édessége. Gasztronómiájukban követik a korszerű irányokat, a hajdina nem csak a szlovén konyha egyik alapanyaga, hanem a modern, egészséges étkezés része. A vendéglátásra vonatkozóan a lényeg egy mondatban kifejezhető: nyugat-európai minőség, közép-európai áron!

Ljubljanában megszokott dolog, ha valaki leugrik ebédelni, vacsorázni a tengerpartra. Egyszerű, kockás terítős Portorož-i étterembe, ahol úgy kezdődik a vendég fogadása, hogy hoznak vizet, házi olíva olajat és házi kenyeret. Amíg készül az étel, jól lehet mártogatni a gyakran még meleg kenyérrel. Nagyszerű étel itt a sós tengeri levegőn szárított karszti sonka. A parti szél szárítja tizenkét hónapig, a levegő sótartalma konzerválja. Sok nemzet ismer ilyen módon előállított, nem füstölt sonkát, de ez azért különleges, mert a szárítási terület itt van a legközelebb a tengerhez. A parton érdekes látványosság a só lepárló és – a régi mesterséget bemutató - múzeum. Csatlakozik hozzá a tengeri só felhasználásával a wellness kezelés. Új divat a glamping, a glamourous camping vagyis a luxuskemping. Szlovéniában erre is van lehetőség, mindezt zöld környezetben, festői erdők közepén.

A magas színvonalú vendéglátás elengedhetetlen kelléke a bor. Szlovénia igazi bortermelő országként ismert, három nagy bortermő vidékre oszlik - tengermelléki, Száván-túli, és Dráván-túli. A szlovén borászat mintegy hetven százalékban igen magas minőségű borokat állít elő, de persze az olcsóbb, könnyebb is megtalálható. Követi a modern irányzatot. A Cabernet Sauvignon, a Merlot, mellett híres a karszti Terán, száraz vörösbor. A fehérek között a könnyed, gyümölcsös Malvasia a legnépszerűbb, nagyon jól illik a tengeri halakhoz. A Száva mentén is rengeteg szőlőskertet, borászatot találunk. Helyi fajta a Cviček és a Metliška črnina. Az északi részen a rizlingek is kiválóak, csakúgy, mint a Szürkebarát, a Tramini és a Sárga Muskotály. A késői szüretelésből nagyszerű édes borok származnak.

 Lendva kétnyelvű városnak tekinthető. Szlovénia a magas színvonalú nemzetiségi politikájáról is híres és ez itt nyomban szembeötlik. Az utcákon a feliratok kétnyelvűek. Talán a magyar gyökerekre vetül vissza, hogy minden évben, augusztus utolsó szombatján bográcsos főzőversenyt rendeznek. A város bővelkedik látványosságokban. A hegytetőn álló várat a törökök sosem tudták elfoglalni, jelenleg rangos kiállítások színtere. Most éppen – szeptember 30-ig – Picasso képei láthatók benne. A másik nevezetesség az 1728-ban épített Szentháromság kápolna, melynek sírboltjában Hadik Mihály természetes úton mumifikálódott holtteste nyugszik. Maga is híresen vitéz katona volt, az ő fia pedig még többre vitte. Hadik András huszártábornok egykor még Berlint is elfoglalta és ezért grófi rangra emelték! A város környékét szőlőhegyek díszítik és egyedi – paraffinos termálvízre épült – termálfürdője is van. A gyógyítás különben sem áll messze a szlovén emberek lelkületétől. Népszerű elfoglaltságuk a gyógynövények gyűjtése, szárítása.

 Ha napjaink kulturális kínálatáról beszélünk, nem mehetünk el szó nélkül az I. világháború eseményei mellett. Szlovénia egyik legszebb folyója a Soča, a magyarok számára a sokkal szomorúbb Isonzó néven ismert. A Kobarid Múzeum – melynek honlapja magyarul is elérhető – vezetett túrákat kínál az isonzói csaták helyszíneire. (http://www.kobariski-muzej.si/hu) Az ország történelmében hangsúlyosan van jelen a II. világháború is. A német és olasz megszállók ellen vívott partizánháború nevezetes színterei ugyancsak felkereshetők. Az egykori partizánkórházhoz kifejezetten vadregényes tájon visz fel az út. A tisztasága miatt smaragdzöld színű Soča folyó persze kellemesebb időtöltésre, például vadvízi evezésre is kitűnő. Az ország címerében szereplő, 2864 méter magas Triglav hegyre egy igazi szlovén életében legalább egyszer fel kell menjen! A szlovének hétköznapi életének egyébként is része a sport: túráznak, kerékpároznak, síelnek, kosárlabdáznak. Minden, ami ehhez szükséges, kiépült az országban, tehát a turistáknak is mindenhol rendelkezésére áll. Ráadásul olcsóbban, mint Franciaországban vagy Svájcban.

 A gleccservájta Bledi-tó és fölötte vár együttese Szlovénia egyik „ikonikus” helyszíne, „alpesi gyöngyszeme”. Ez a nagykövet asszony egyik kedvenc kirándulóhelye is. A 2120 méter hosszú, 1380 méter széles és 31 méter mély tó közepén egy sziget, rajta egy templom áll. A templomban egy harang – és aki háromszor megkongatja, annak teljesül egy kívánsága! A tó vize nyári időszakban 26 fokig is felmelegszik, a fürdőszezon ezért elég hosszú. Az észak-keleti részén található termálforrások vize stressz-betegségek, a kimerültség, az alvászavarok, és az öregségi elgyengülés sikeres gyógyítására alkalmas. A part egyik száz méter magas sziklaormára épült vár kápolnájával, középkori nyomdájával, borospincéjével sok látnivalót kínál Ma szintén kiállítások helyszíne és a panoráma is csodálatos. Innen a világ is egészen más!

www.slovenia.info

 

Kapcsolódó témák

Az idei UTAZÁS kiállítás külföldi díszvendége Algéria volt. Mellette viszont szomszédos, közeli és igen csak távoli országok felkeresésére is egyaránt talált magának lehetőséget, aki azért látogatott a Vásárközpontba, hogy eldönthesse: eddig meg nem valósult tervei közül végül az idén melyiket választja vagy akinek még terve sem volt és most ötletet akart kapni a nyaralásához. Vizsgálódásaink során az újdonságokra helyeztük a hangsúlyt.

Látványos fesztivállal köszöntötték Budapesten a kínai Holdújévet, a közelgő Tavaszünnepet. Mivel erre a rendezvényre Magyarországon már harmadik alkalommal került sor, a szervező, a Magyar-Kínai Kulturális Egyesület, stílszerűen, háromnaposra tervezte az eseményt. Az ünnepség jelentőségét emelte, hogy idén van a magyar – kínai diplomáciai kapcsolatok felvételének hetvenedik évfordulója is.

A kulturális és turisztikai együtt működés további elősegítése érdekében a kínai Shaanxi tartomány kormányzóságának Kulturális és Turisztikai Osztálya nagyszabású bemutatót tartott Budapesten, az InterContinental Szálló báltermében. A rendezvényen megemlékeztek arról, hogy Magyarország és a Kínai Népköztársaság között a diplomáciai kapcsolatok felvételének idén van a hetvenedik évfordulója!

Bár az utazás egyik célja egy kis vidéki kikapcsolódás volt, New York vonzereje leküzdhetetlen. Sorozatunk befejező részében oda látogatunk. A négy keréken másfélórányi távolság amerikai szemmel nézve macskaugrás, semmiből sem áll tehát egy-egy egész napot eltölteni a városban, melyről tudjuk: sohasem alszik. Látnivalókban pedig nem napokra, de akár évekre is ellát bennünket, csak győzzünk válogatni!

Ha az Egyesült Államokról esik szó, többnyire legelőbb New York, Washington, Las Vegas, Los Angeles, San Francisco – a nagyvárosok jutnak eszünkbe. Pedig hát, tudjuk jól, az a hatalmas ország nemcsak városokból áll. E cikksorozat első két részéből már kiderült: utunk célja ezúttal Pennsylvania volt, és ott sem egy nagyváros.

Blog ajánló
Városlátogatások Húsvéti köszöntő.
Városlátogatások Húsvéti köszöntő.
Egy nap a városban És most akkor hogyan élvezzük a tavaszt a városban?
Csodás idő van odakint, még néhány napig, aztán visszatér a hideg. Természetes, hogy mindenkinek viszket valamije, hogy ugyan már, menjünk ki egy picit. És mivel nincs kijárási tilalom, csak ajánlás, sokan teljesen figyelmen kívül hagyják ezeket. Emlékszem, mennyire meghökkentem mindig, hogy a mi milyen gyorsan és ellentmondást nem tűrően bevezettük a cigitilalmakat annak idején, most is azt gondolom, hogy egy kijárási tilalom is fegyelmezettebben működne nálunk, mint egy átlagos európai országban. De mivel nincs, a városban a változás sem annyira észrevehető. Ági, az Egy nap a városban túravezetője például úgy védekezik, hogy egyedül marad otthon, és egyedül is megy mindenhová (jellemzően boltba). Nem közelít senkihez két méternél közelebb, vagyis kiválasztja a szélesebb utcákat és kevesebb embert, meg általában biciklivel jár. A Margit hídon hazafelé bekanyarodott a szigetre is, és ott látta a fenti jeleneteket. Ami egyébként tökéletesen alkalmas a vírus mindennél gyorsabb terjedésére: az egyik csoportban ha csak egy ember fertőz, az egész csoport megfertőződik, és amikor elindul mindenki haza, a többi földön ülő csoport mellett elhaladva tuti lesz egy-két újabb fertőzés, ami megint csak egy-két teljes csoportot betegít meg. Egy ember képes pár óra alatt 30-40 ember megfertőzésére. Szóval nem, nem csak a nyugdíjasok flangálnak és trécselnek az utcán. Persze, túl lehet élni, de én nem lennék senki helyében egy-két hét múlva, amikor elkezdi gyanítani, hogy tüdőgyulladása van. Egy korombeli ismerősöm végigment most ezen: hazaküldés, félrediagnosztizálás, kórházból elküldés másik kórházba, későn befektetés, súlyosbodás, azóta bent fekvés. Koronavírusra mondjuk nem tesztelték, neki állítólag máshonnan lett tüdőgyulladása. Én ezen nem akarok végigmenni, és amikor majd ott lesznek, hát ők sem. A legjobb, ha otthon maradunk. Ha ki kell mennünk valamiért, akkor itt tesszük ki magunkat veszélynek: A lépcsőházban, a korlátokat sok ember megfogta, mi ne tegyük. Lehetőleg úgy menjünk ki az ajtón, hogy ne találkozzunk szembe senkivel a szűk folyosókon. Ha családi házban lakunk, az előny, mert most úgy ülhetünk be az autóba, hgoy tuti nem érintkezünk senkivel még csak időeltolással sem. Sokan mennek autóval most mindenhová, valójában tényleg jobb a tömegközlekedésnél és a gyalog sétánál. A bicikli is lehet jó, mert távol vagyunk az emberektől, de itt is nagyobb a kockázat az autóhoz képest. Kisebb autós kirándulásokat például tehetünk, egy kör ki a városból, ha nem is szállunk ki, az a legjobb. Megállunk valami festői helyen, elővesszük a szendvicseket, és megesszük, napfénytető előnyben. Rengeteg olyan sétahely van a városban, ahol nincsenek emberek, és könnyű két méteren kívül maradni mindenkitől, vagy akár nem is találkozni senkivel. Ezt szintén leellenőrizhetjük autóban ülve, és ha nem megfelelő a helyzet, egyszerűen álljunk tovább. Ha megfertőz valaki, és te tovább fertőzöl, azzal 3-4 héttel hosszabbodik a járvány vége, ami így akár egy évig vagy még tovább is elhúzódhat. Könnyű belátni, hogy ezzel szemben ha mostantól senki nem fertőz meg senkit, akkor meg 3-4 hét alatt vége az egésznek. Ahogy azonban most csináljuk, az az első forgatókönyvhöz van közelebb, ami elhúzódó otthonülést, ezáltal klausztrofób őrületet és olyan gazdasági visszaesést hoz, hogy abból jó darabig nem lábal ki senki. Persze, marha jó tavasszal a barátokkal dumálni a fűben ülve. És eddig a világ legsúlytalanabb dolga volt. De most a legsúlyosabb tettek egyike lett, rögtön az egymás arcába köhögés után. Értékeljük át ezt a dolgot. Úgyhogy én azt csinálom, hogy otthon tervezek. A budapesti túra helyett megtervezem a jövőbeli budapesti túráimat. Előveszem a Budapest témájú könyveimet (van jó pár, itt írtam néhányról), és elkezdem végre bújni azokat is, amiket félretettem az esős napokra. Ha érdekességre találok, felírom, hol történt, és bejelölöm a térképen, vagy a Google Mapsen ráteszek egy jelölést. Odaírom, melyik könyv hányadik oldalán van a ráutaló rész. Tegyetek így ti is, antikváriumokból simán lehet online rendelni. Így, amikor már lehet, és elmúlik a járvány, mindennél jobb túrákat tehettek, akár a barátokkal, és ti lesztek az idegenvezetők. A saját városotokban, az ezerszer bejárt helyeken, de most mégis friss szemmel: eszetekbe jut a karantén idején elolvasott érdekes sztorik halmaza. Várhatóan én is és Ági is ír majd a blogra könyvajánlókat, hogy ezt a tervező munkát megtehessük, és képzeletben úgy sétálhassunk a városban, ahogy csak szeretnénk.
Egy nap a városban Mi lesz most az Egy nap a városban bloggal?
Úgy tűnik, hogy a járványra való tekintettel az Egy nap a városban blog egy darabig nem tud olyan klasszikus posztokat szolgáltatni, amit megszoktatok tőle. Tudniillik hogyan élvezzük a várost, a városi nyüzsgést és a jó helyeket. Mert most inkább mindenki maradjon otthon, és legyünk rajta túl minél gyorsabban és fájdalommentesebben. Ez nem jelenti azt, hogy a blog teljesen bezár, de az biztos, hogy alapanyag híján ritkábban és más jellegű anyagokkal - például történelmivel vagy publicisztikával - jelentkezem. Én az új helyzetre való tekintettel másfajta tartalmakat fogok írni a következő időben, de nem a blogra, mert ezek az írások már nem férnek bele az Egy nap a városban blog Csaba és általam kialakított, 2010-es fókuszába. Az “Ádám ma otthon marad” című blogon jelentetem meg a mostani helyzetre reflektáló, meg mindenféle egyéb gondolataimat, tapasztalataimat. Mivel az egy személyes blog, ezért valamennyi érdeklődési köröm helyet kap majd rajta, elég veszélyes kilengéseket produkálva időnként. Első írásom az oldalon: Újraindítjuk a világot, és ez minden jónak a forrása lehet. Első posztként leírtam, hogyan tudjuk a legjobbat kihozni a mostani helyzetből. Majdnem az Egy nap a városban blogra töltöttem fel, de aztán átolvasva láttam, hogy ez már más. Már más iránya van benne a gondolatoknak, a város teljesen eltűnt, és előbukkant az, amiről eddig keveset írtam: hogy én hol és hogyan élek. És itt is fogok tartózkodni mostantól az idő nagy részében. Természetesen, hogy nehéz lesz a városra koncentrálnom innen. Még csak az ablakból sem azt látom. Úgyhogy akinek van kedve, kövesse a Facebook oldalon az írásaimat, vagy nézegesse a blogot rendszeresen. Ezen a Facebook oldalon minden írásom megjelenik majd, legyen az Egy nap a városban, Ádám Ma Otthon Marad vagy más helyekre írt anyagom, a készülő regényemmel kapcsolatban is várhatóak infók. Sőt, azzal kapcsolatban majd segítséget is kérek időnként. Mindig benne volt a levegőben, hogy egy fokkal személyesebb helyre is írok, így most a sors adta, hogy gyorsan megtörténjen. Szóval azért kövessétek az Egy nap a városbant, mert lesznek anyagok, és egyébként kövessétek az egyéb írásaimat is, az ÁMOM-on (Ádám Ma Otthon Maradon). Vigyázzatok magatokra, egymásra, és segítsetek egymásnak. Most jött el a segítségnyújtás és -elfogadás időszaka, nem csak a betegek körében. És dolgozzunk azon, hogy ha ennek vége, ne a régi világ álljon fel újra, méretes szedáltságban, hanem valami jobb, a maga teljességében. Ámen.
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!