Az 57 kilométer hosszú alagút építése tizenhét évvel ezelőtt kezdődött, kivitelezésén számos országból, összesen mintegy 2600 ember dolgozott. Most, hogy elkészült, bátran kijelenthetjük róla, hogy a svájci pontosság, vállalkozói kedv és megbízhatóság szimbóluma lett. Használatával a menetrend szerinti utasforgalom ideje jelentősen csökken Svájc németül, illetve olaszul beszélő régiói között, akár azt is mondhatjuk, hogy így a szomszédok, az északi végén Németország és a déli végén Olaszország közelebb kerültek egymáshoz. Ám a jelentősége ezeken is túlmutat. Ez a műszaki remekmű a jövőben kulcsfontosságú szerepet játszik majd Európa tömegközlekedésében. Az építkezés során különösen nagy figyelmet fordítottak a biztonsági előírások betartására és a hivatalos átadást megelőzően számtalan kísérleti járatot futtattak át az alagúton. Ez ugyanis nemcsak a leghosszabb, hanem a legmélyebb vasúti alagút is egyben, ami valaha is megépült a világon. Összesen 28,2 millió tonna követ bányásztak ki és ennek igen nagy részét vissza is építették a hegybe, beton formájában.
A kormányok dolga, hogy az országok polgárainak életét könnyebbé tegyék, hangsúlyozta a budapesti kiállítás megnyitásán Filippo Lombardi, a svájci parlament tagja a Külföldön Élő Svájciak Szervezetének alelnöke. A vasútépítés technikai feltételeiről szólva külön is megemlékezett Ganz Ábrahámról, akit mi sokan – nem is minden alap nélkül - magyarnak gondolnánk. Pedig Svájcban született 1814-ben és csak évtizedekkel később hozta létre vasöntödéjét Budán. A kéregöntésű vasúti kerekek gyártásának szabadalmával e terület úttörője lett. Élete kiváló példája Magyarország és Svájc évszázados jó kapcsolatának és az sem véletlen, hogy az alagútépítés történetét bemutató kiállítás éppen ott nyílt meg, ahol az ő öntödéje működött, egészen 1964-ig! Ma ő is egyike lehetne annak a 762 ezer svájci állampolgárnak, akik szerte a világon, hazájukon kívül élnek.
A Külföldön Élő Svájciak Szervezete Organisation of the Swiss Abroad (OSA), az idén ünnepli fennállásának századik évfordulóját. Még az I. Világháború idején alakult, mint Új Helvét Társaság (New Helvetic Society). Jelenleg hétszázötven tagszervezete van, az egyik itt Magyarországon működik. Ezek a szervezetek szorosabbá teszik a kapcsolatot a külföldön élő svájciak és hazájuk között. Lehetővé teszik számukra, hogy nagyobb mértékben vegyenek részt a nemzeti élet alakításában. Az OSA otthoni hatóságok által elismert képviseleti szerve az „Ötödik Svájc”. A név utalás a beszélt nyelvek (német, olasz, francia, rétoromán) alapján négy részre osztható országra. Az évforduló jó alkalom arra, hogy rávilágítson a külföldön élő svájciak szerepére, akik között egy igen jelentős – magyarrá lett – személyiséget is megtalálunk.
