Házigazdaként dr. Sipos-Tompa Levente, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke köszöntötte a résztvevőket, aki beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy első pillantásra talán távolinak tűnhet a párhuzam a hazai múzeumok és a jegybank között. A megfejtés azonban az MNB társadalmi felelősségvállalási programjában, azon belül is a lakossági pénzügyi ismeretek fejlesztésében rejlik. „A Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont alapítása óta a pénzügyi tudatosság és képzés szolgálatában áll, évente közel 130 ezer látogatónak átadva a legfontosabb ismereteket. Ez a tudás végső soron a családok anyagi biztonságát erősíti, így szorosan kapcsolódik a múzeumi szféra közösségi és edukációs küldetéséhez” – hangsúlyozta az alelnök.
Dr. Kalla Zsuzsa, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium közgyűjteményekért és kultúráért felelős helyettes államtitkára ünnepi beszédében kiemelte: az Év Kiállítása díjak kihirdetése soha nem csupán egy verseny eredményhirdetése, hanem pillanatkép a magyar muzeológia állapotáról. Elmondta: hosszú éveken át zsűritagként izgult a jelöltekért, majd alelnökként sokáig maga is részese lehettem ennek az ünnepnek. „A díjra jelölt kiállítások nem egyszerűen kiemelkedő szakmai teljesítmények, hanem útjelzők is: megmutatják, hogyan gondolkodik a múzeumi társadalom a társadalmi felelősségvállalásról, a közösségek bevonásáról és a tudásátadásról. Ma már egyetlen múzeum sem elégszik meg azzal, hogy őrzi a múltat: kérdez, összefüggéseket teremt, és párbeszédet kezdeményez” – mutatott rá a helyettes államtitkár. Ez a nyár kíméletlenül emlékeztetett bennünket arra, mennyire sürgető a fenntarthatóság ügye. A fenntarthatóság: szemléletformálás a jövő iránti felelősségről. A múzeumoknak különleges hatalmuk van: a kiállítások nem a kényszer, hanem a megismerés, nem az utasítás, hanem az élmény, nem a tiltás, hanem a felismerés erejével hatnak ránk. Ez a hatás nem mindig azonnali: néha egyetlen tárgy, egy meglepő összefüggés, egy személyes történet vagy egy jól feltett kérdés indít el valamit, amiből meggyőződés válhat. Éppen ebben rejlik a múzeumi munka egyik legnagyobb kihívása és ereje: képes hosszú távon alakítani egy-egy közösség gondolkodását!
A köszöntők sorát Herger Eszter, a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont igazgatója folytatta. Ő arra emlékeztetett, hogy tavaly a nagy múzeumok kategóriájában a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont nyerte el az Év Múzeuma díjat. Dr. Bereczky Ibolya, a Pulszky Társaság elnöke kiemelte: a 2010 óta szervezett pályázatnál tapasztaljuk, minden év új, minden év más. Idén 19 színvonalas pályamű érkezett be, ami jól mutatja a hazai intézmények folyamatos megújulási képességét és elhivatottságát. A múzeumi munka, a múzeumi kiállítások, az üzenetek és az eszközök is változnak. A bírálóbizottság pedig mindent megtesz, hogy igazodjon azokhoz a kihívásokhoz, új eljárásokhoz, módszerekhez, amelyek a múzeumi szakmánkat jellemzik, és leginkább a kiállításokban nyilvánulnak meg.
A bírálóbizottság elnöke, dr. Katona Júlia művészettörténész értékelésében kifejtette, hogy a zsűrinek idén sem volt könnyű dolga a tizenkilenc beérkezett pályázat értékelése során. Végül a zsűri tíz kiállítást részesített oklevéllel jelölti elismerésben a különböző kategóriákban. A végső sorrend eldöntéséhet a pályázókat két csoportra osztották, hiszen fontos szempont, hogy mennyi pénz áll rendelkezésre a kiállítás megvalósítására. A 19 pályázat közül 10 millió forint bekerülési költség alatt 9; a 10 millió forint bekerülési költség felett 10; a virtuális kiállítás kategóriában pedig 0 - van ilyen kategóriánk is - de valami miatt az elmúlt években erre nem érkeztek pályázók.
Az Év Kiállítása kitüntető címet a 10 millió forint alatti kategóriában a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ nyerte az Időmimikri – Salvador Dalí divatvíziói és az Iparművészeti Múzeum Kortárs magyar divat című időszaki kiállításáért, amely képzőművészet és iparművészet, grafika, design és divat, múlt és jelen összekapcsolásának kreatív, szellemes, világosan és izgalmasan strukturált vizuális párbeszéde. A díjat Vizi Katalin igazgatónő vette át, aki külön is megköszönte a kiállítás kurátora, Horváth Judit alapossággal, szenvedéllyel és alázattal végzett munkáját
A 10 millió forint fölötti kategóriában az Év Kiállítása kitüntető címet 2026-ban megosztva ketten nyerték. A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum az Együtt a fenntarthatóságért című időszaki kiállításáért, az intézmény gazdag gyűjteményére épülő, korszerű szemléletű, az aktuális társadalmi-éghajlati kérdésekre érzékenyen reflektáló, szemléletformáló tárlatának megalkotásáért. A díjat dr. Cseri Miklós főigazgató és Nagyné dr. Batári Zsuzsanna projektvezető vették át. A főigazgató szerint fontos, hogy a Skanzen nem csupán egy kellemes hely a kikapcsolódásra, hanem fontos kérdéseket feltevő és a mai kor embere számára is hasznosítható tudást közvetítő tudományos műhely.
A Magyar Nemzeti Múzeum az Attila című nagyszabású időszaki kiállításáért részesült a fődíjban. Dr. Zsigmond Gábor főigazgató és Varga Benedek főkurátor vezetésével a projekt tizenhárom ország hatvanhat múzeumának összefogásával valósult meg, méltó módon ötvözve a legfrissebb régészeti kutatási eredményeket a történeti mítoszokkal. Ahogy a főigazgató elmondta: Ez a kiállítás egyszerre volt európai és egyszerre volt magyar. Egyszerre beszélt az emlékezetről és a tudomány legfrissebb eredményeiről. A mítosz és a tudomány párbeszéde jött létre. Itt a British Museum, a Louvre vagy a szamarkandi múzeum számos olyan leletet mutattak be, ami valóban rendkívül fontos. Jöjjenek hozzánk a Magyar Nemzeti Múzeumba, mert mindenkor látogatásra érdemes - javasolta a főigazgató!
