Jun Dongdzsu koreai költő versei generációkon át visszhangoznak. A kínai Csilinben született és a koreaiakra nehezedő japán gyarmati uralom alatt vált felnőtté. Ez a történelmi időszak mélyen meghatározta költészetet. Verseiben, amelyek az identitás, a személyes bűntudat és a remény témáit járják körül, egy olyan fiatalember csendes és mégis erőteljes ellenállása bontakozik ki, aki az elnyomás korában is a tisztaságot keresi. A szigorú cenzúra ellenére is koreai nyelven írt. Szűkszavú kifejezésmóddal és természetes képekkel tárva fel a gyarmati elnyomás lelki küzdelmeit. Míg kortársai gyakran a nyílt nacionalizmust választották, az ő költészete inkább az önvizsgálatra és az erkölcsi felelősségre helyezte a hangsúlyt. Mindezek jól tükröződnek az Előhang, az Önarckép és az Éjjel a csillagokat számolom című műveiben is.
Ez utóbbi versét többféle íráskép felhasználásával is láthatjuk a kiállításon. A Kulturális Központban tevékenykedő - magyar részvevőkből álló - Munbangsau kalligráfia csoport Moon Chang Seok tanár úr segítségével a költő 14 versét dolgozta fel 21 kalligrafikus írással elkészített tekercsen. Igen érdekes látvány a már említett „Éjjel a csillagokat számolom” című vers, melyt bár ugyanabban a Klasszikus Palota-stílusban vittek a tekercsekre, mégis mindegyiken egyértelműen tükröződik a munkában résztvevő kalligrafikusok egyénisége, kifejezésmódja. A kiállítás további tárgyain a látogatók észrevehetik annak a három kalligráfiai stílusnak – a pánboncse, a csungcsácse, a hüllimcse – jegyeit, amivel az alkotók még változatosabbá kívánták tenni e nem mindennapi tiszteletadást.
A költő néhány verséből a gyermeki, ifjú lélek feltörő ujjongása még átsugárzik, ám ezt a megszálló hatalom akciói következetesen letörték. Az állítólagos japánellenes tevékenysége miatt 1943-ban letartóztatták és 27 évesen a fukuokai börtönben hunyt el. Egyetlen verseskötete „Az Ég, a Szél, a Csilag és a Vers” 1948-ban posztumusz jelent meg és azóta a modern koreai irodalom egyik alapkövévé vált. Költeményeit barátai bátorságának köszönhetően világszerte lefordították. Ma Koreában, Kínában és Japánban egyaránt tisztelik, művei pedig időtlen elmélkedésként szolgálnak az ellenállásról, a lelkiismeretről és az emberi szellemről. A kiállítás ingyenesen megtekinthető a Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leo út 30-34.) 2. emeletén 2025. március 31-től június 27-ig, hétfőtől péntekig 12 és 20 óra között.
