
A Berner története 1950 táján kezdődik, ám a virsli maga, ennél jóval régebbi múltra tekint vissza. Ki gondolta volna, hogy már a XIII. században ismerték. Eredetileg Frankfurt am Main városából származik, az 1270-es évek környékén bukkant fel, és Frankfurter Würstchen (röviden: Frankfurter) néven terjedt el. Némely fajtája ma is kapható, Frankfurti néven – nálunk is. Akkor még csakis sertéshúsból készülhetett, juhbélbe töltötték, fogyasztásakor nem főzték, csak melegítették. Ették kenyérrel önmagában, mustárral, tormával, különféle zöldséges és krumplisalátákkal. Magyarországra Bécsen keresztül jutott el, ma használatos neve is a német szó elferdítéséből származik. Kezdetben „bécsi kolbászkák” néven ismerték, a német Wurst (kolbász) kicsinyített würstl, virstl alakjából „magyarítottuk” és lett belőle virsli. Hát persze, hiszen a „kolbász” a magyar embernek tekintélyesebb darab falnivalót jelent! Viszont tudjuk: a Frankfurti levesben mindig virslit találunk.

A Berner virsli Ausztriából, Salzburg tartományból, a Zell tó partján álló kisvárosból, Zell am See környékéről származik. Egy helyi szakács, Erich Berner ötlete volt, hogy az eredetileg ementáli sajttal töltött virslit baconbe – császárszalonnába - tekerve süti meg. Ott a Berner virslik mellé általában fehér kenyeret és pusztasalátát ettek, amiben paprikaszeletek, zeller, sárgarépa, hagyma és ecetes uborka is volt. A ötlet hamar népszerűvé vált, olyannyira, hogy a családnak ma már szállodája is van a tó partján. Amióta pedig a háztartásokban is elterjedt a grillezés, kiderült, hogy ez a virsli grillpartiknál is kiváló. Ráadásul gyorsan el is készül. Elég mindössze hat-hét percig grillezni, ennyi idő alatt a bacon még nem fog leválni a virsliről, pár forgatás után az egész át is melegszik és máris fogyasztható.
Budapest szívében, a pesti Dunakorzó egyik leglátogatottabb pontján horgonyzó Spoon The Boat nem egy mindennapi folyami gőzös. A 2000-es évek elején feltűnt, kifejezetten vendéglátásra és prémium rendezvényekre tervezett modern állóhajó mára a fővárosi látkép elválaszthatatlan részévé vált. Megalkotásának fő célja az volt, hogy a nemzetközi igényeknek megfelelően, olyan exkluzív állóhajó-éttermet és rendezvényközpontot hozzanak létre, amely maximálisan kihasználja a világörökségi panorámát. Ráadásul ne csupán egy panorámás étterem legyen a Dunán, hanem az a hely, ahol a legkönnyebb szerelembe esni Budapesttel. A Vigadó térnél, közvetlenül az InterContinental szállodával szemben és a Lánchíd lábánál elhelyezkedő 75 méter hosszú, 1600 négyzetméteres hajó most teljesen új, átfogó koncepcióval születik újjá.
Amikor a világhírű irodalom, a társadalmi felelősségvállalás és a legmagasabb szintű cukrászművészet találkozik, valami egészen különleges születik Budapest szívében. Nobel-díjat kapott két asztal a Centrál kávéházban. Azt, hogy ebben a kávéházban különleges irodalom órák folynak középiskolásoknak, szerencsére már sokan tudják. Most olyan kulturális programot indítanak, amely a magyar irodalom két Nobel-díjas alkotójára, Kertész Imrére és Krasznahorkai Lászlóra épít. Az élményalapú irodalomórák személyessé teszik az életműveket – történelmi kávéházi környezetben, gasztronómiának sem fordítva hátat. Mivel pedig Nobel-díjat fényképen is ritkán lát az egyszerű ember, egy-egy asztal üveg alatt olyan dekorációt kapott, ahol a legfontosabb látnivalók megtekinthetők.
Negyvenegy év tapasztalat, tíz év szakértő üzemeltetés és több tonna gondosan előkészített hal – ennyit már elmondhatunk a bejelentés előtt, miszerint az Evezős Sörkert idén is kaput nyit. A legendás római-parti helyszín nem csupán gasztronómiai megálló, hanem egyfajta „társasági kikötő”, ahol a street food minősége, a nosztalgikus koncertek és a kutyabarát vendéglátás kéz a kézben jár.
De a válogatás már elkezdődött. A Magyar Cukrász Ipartestület a huszadik alkalommal hirdette meg a „Magyarország Tortája” versenyt, az augusztus 20-i nemzeti ünnepünk, államalapító Szent István ünnepe, Magyarország szimbolikus születésnapja köszöntésére. Az idei versenyre minden eddiginél nagyobb számú – összesen 60 – tortát neveztek a cukrászok, így az Ipartestület - az objektív zsűrizés érdekében - két elődöntőt szervezett. A 20. alkalom a rekordszámú nevezésen túl amiatt is különleges lett, hogy idén határokon átívelővé vált a verseny. Egy székelyföldi nevezés is érkezett!
Az Újlipótváros, a pesti Duna part és a hajókkal érkező külföldiek régóta kedvelt pihenő és találkozóhely volt a Dunapark Kávéház. A Szent István park oldalában álló épület földszintjén 1938-ban megnyitott, idén 88 éves intézmény hatalmas, világos belső tereivel, földig érő ablakaival és gazdag történelmi múltjával a fővárosi kávéházi kultúra kiemelkedő helyszíne volt. Ott abban a házban is, de a Pozsonyi úton és tágabb környékén igen sok híres művész lakott, ők valamennyien megfordultak a kávéházban, helyet foglaltak asztalainál. Nincs ez másként napjainkban sem, ám most egy ideig nélkülözni leszünk kénytelenek.