A Berner története 1950 táján kezdődik, ám a virsli maga, ennél jóval régebbi múltra tekint vissza. Ki gondolta volna, hogy már a XIII. században ismerték. Eredetileg Frankfurt am Main városából származik, az 1270-es évek környékén bukkant fel, és Frankfurter Würstchen (röviden: Frankfurter) néven terjedt el. Némely fajtája ma is kapható, Frankfurti néven – nálunk is. Akkor még csakis sertéshúsból készülhetett, juhbélbe töltötték, fogyasztásakor nem főzték, csak melegítették. Ették kenyérrel önmagában, mustárral, tormával, különféle zöldséges és krumplisalátákkal. Magyarországra Bécsen keresztül jutott el, ma használatos neve is a német szó elferdítéséből származik. Kezdetben „bécsi kolbászkák” néven ismerték, a német Wurst (kolbász) kicsinyített würstl, virstl alakjából „magyarítottuk” és lett belőle virsli. Hát persze, hiszen a „kolbász” a magyar embernek tekintélyesebb darab falnivalót jelent! Viszont tudjuk: a Frankfurti levesben mindig virslit találunk.
A Berner virsli Ausztriából, Salzburg tartományból, a Zell tó partján álló kisvárosból, Zell am See környékéről származik. Egy helyi szakács, Erich Berner ötlete volt, hogy az eredetileg ementáli sajttal töltött virslit baconbe – császárszalonnába - tekerve süti meg. Ott a Berner virslik mellé általában fehér kenyeret és pusztasalátát ettek, amiben paprikaszeletek, zeller, sárgarépa, hagyma és ecetes uborka is volt. A ötlet hamar népszerűvé vált, olyannyira, hogy a családnak ma már szállodája is van a tó partján. Amióta pedig a háztartásokban is elterjedt a grillezés, kiderült, hogy ez a virsli grillpartiknál is kiváló. Ráadásul gyorsan el is készül. Elég mindössze hat-hét percig grillezni, ennyi idő alatt a bacon még nem fog leválni a virsliről, pár forgatás után az egész át is melegszik és máris fogyasztható.
A csokoládé feltehetőleg nem a dörgicsei bortól lett mámoros, de nekünk van esélyünk rá, ha e kettő élvezetét eltúlozzuk. Nekik ugyanis van némi közük egymáshoz! A Magyar Cukrász Ipartestület az idén is megszervezte – a már joggal hagyományosnak nevezhető - Év Fagylaltja versenyt. Ám ez most országjáró „roadshow” keretében történt. A nagy népszerűségnek örvendő verseny célja a valóban kiváló minőségű kézműves fagylalt népszerűsítése, annak érdekében, hogy a magyar cukrászat egyre jobb minőségű fagylaltokat kínáljon vendégei számára. Így ezáltal is igényt támasztva a vendégekben az egészséges és minőségi, kézműves termékek iránt. Az idei versenyt ismét „fesztivál” jelleggel tartották egy városi rendezvény keretében.
Valljuk be: egy piacon működő étteremről – így első hallásra – nem sok jót gondolnánk. Az hinnénk, ez valami olcsó, nem túl igényes étkezde lehet. Hát ennél nagyobbat nem is tévedhetnénk! Az étterem, amiről a továbbiakban szó lesz, valóban piacon, egy különleges helyszínen működik, nem túlzás világhírűnek nevezni. Járt itt Diana hercegnő, Margaret Thatcher miniszterelnök, több neves, külföldi filmszár is. Kitalálták? Igen, Budapesten, a Nagyvásárcsarnokban számos híresség megfordul, és ott várja vendégeit a Fakanál étterem.
A tavasz beköszöntének, a nyár közeledtének legbiztosabb jele, hogy sorra nyitnak a szabadtéri vendéglátóhelyek. A Római-part legendás sörkertje 1983 óta a budapesti nyár kihagyhatatlan része. A Duna közelsége, az öreg platánfák árnyéka, a jó zene és a frissen sült hekk illata évtizedek óta visszavonhatatlanul hozzátartozik az itteni élethez. Az Evezős Sörkert nem csupán vendéglátóhely – igazi társasági tér. A több kilométeres partszakasz különleges adottságai az Evezősben válnak igazán közösségi élménnyé. Ezért mondhatjuk el róla: az Evezős Sörkert a Római-part társasági kikötője.
Igaz, még nem tudjuk melyik. A Magyar Cukrász Ipartestület már tizenkilencedik alkalommal hirdette meg a „Magyarország Tortája” versenyt, augusztus 20-i nemzeti ünnepünk, államalapító Szent István ünnepe, Magyarország szimbolikus születésnapja köszöntésére. A hungarikumok listáján méltán szereplő dobostorta pedig idén ünnepli megjelenésének 140. évfordulóját. Bár Dobos C. József a tortáját 1884-ben alkotta meg, de első alkalommal 1885-ben a Budapesti Országos Általános Kiállításon mutatta be a nagyközönségnek. Az idei versennyel a világhírű mester munkássága előtt tisztelgünk!
Ha egy étteremben, a megnyitás után pontosan egy évvel, még mindig a bejárati ajtóig áll a bent a várakozó vendégek sora, akkor az mindennél ékesebben bizonyítja, hogy az ötlet bevált. Érdemes volt török éttermet nyitni Angyalföldön, a Béke úton! Mivel önkiszolgáló étteremről van szó, a látvány nem fogható sem a pincérek, sem pedig a tálaló dolgozók lassúságára. Az ételek jók, az árak megfizethetőek, jönnek tehát az ebédelni szándékozók.
