A Berner története 1950 táján kezdődik, ám a virsli maga, ennél jóval régebbi múltra tekint vissza. Ki gondolta volna, hogy már a XIII. században ismerték. Eredetileg Frankfurt am Main városából származik, az 1270-es évek környékén bukkant fel, és Frankfurter Würstchen (röviden: Frankfurter) néven terjedt el. Némely fajtája ma is kapható, Frankfurti néven – nálunk is. Akkor még csakis sertéshúsból készülhetett, juhbélbe töltötték, fogyasztásakor nem főzték, csak melegítették. Ették kenyérrel önmagában, mustárral, tormával, különféle zöldséges és krumplisalátákkal. Magyarországra Bécsen keresztül jutott el, ma használatos neve is a német szó elferdítéséből származik. Kezdetben „bécsi kolbászkák” néven ismerték, a német Wurst (kolbász) kicsinyített würstl, virstl alakjából „magyarítottuk” és lett belőle virsli. Hát persze, hiszen a „kolbász” a magyar embernek tekintélyesebb darab falnivalót jelent! Viszont tudjuk: a Frankfurti levesben mindig virslit találunk.
A Berner virsli Ausztriából, Salzburg tartományból, a Zell tó partján álló kisvárosból, Zell am See környékéről származik. Egy helyi szakács, Erich Berner ötlete volt, hogy az eredetileg ementáli sajttal töltött virslit baconbe – császárszalonnába - tekerve süti meg. Ott a Berner virslik mellé általában fehér kenyeret és pusztasalátát ettek, amiben paprikaszeletek, zeller, sárgarépa, hagyma és ecetes uborka is volt. A ötlet hamar népszerűvé vált, olyannyira, hogy a családnak ma már szállodája is van a tó partján. Amióta pedig a háztartásokban is elterjedt a grillezés, kiderült, hogy ez a virsli grillpartiknál is kiváló. Ráadásul gyorsan el is készül. Elég mindössze hat-hét percig grillezni, ennyi idő alatt a bacon még nem fog leválni a virsliről, pár forgatás után az egész át is melegszik és máris fogyasztható.
Rövid próba után kiderült, hogy még az olaszul tudók között sem érti mindenki pontosan a feliratot egy Szt. István körúti üzlet homlokzatán. Pedig érdemes megjegyezni, hogy ott, közel a Margit hídhoz, egy világbajnok dolgozik és az is világbajnok, ami kikerül a keze alól. A Forni Di Napoli ajtaján belépve Itáliába érkezik a látogató és túl azon, hogy valódi, hamisítatlan olasz ízek várják, az étel, amit a tányérjára tesznek, bizonyítottan a világ legjobbja! Ha pizzáról van szó – mert az már a feliratról is kiderül - mondhatjuk: na jó, az olaszoknak könnyű. Ám nem csekély meglepetésünkre, azt is gyorsan megtudjuk: a pizzakészítés világbajnoka magyar, a világbajnok pizza Budapesten készül!
Lassan megszokjuk már, hogy kedvenc édességeink elkészítői minden évben összemérik tudásukat. Nagy érdeklődés kíséri a Magyar Cukrász Ipartestület torta, fagylalt, bejgli versenyeit, most pedig – ahogy a naptárra nézünk- eljött az ideje a szaloncukrok versenyének. Meg is történt. Az Év Szaloncukrát idén ismét rekord számú nevezés után, 24 gyártó 165 szaloncukra közül választották ki. A nevezésre minden gyártó, kicsi és nagy egyaránt lehetőséget kapott. A verseny 8 kategóriájában összesen közel 200 kóstoló döntött a díjazottakról, rájuk 12 000 szaloncukor várt! Az eredmény kihirdetésének a Magyar Színház adott otthont – nem véletlenül.
Lassan már megszokottá vált, hogy a karácsony közeledtével a Magyar Cukrász Ipartestület meghirdeti a bejgli országos versenyét. Számítottunk is rá, de csalódnunk kellett – igaz kellemes módon. A bejglik összemérése idén a 6. alkalommal sem maradt el, de újabbal is kiegészült. Van egy másik, hagyományos karácsonyi sütemény, bár az inkább Franciaországban népszerű – a Fatörzs torta. Most ennek is meghirdették versenyét és az ötlet a vártnál sikeresebbnek bizonyult. Bőven volt jelentkező, így várható, hogy jövőre ismét válogathatunk a legjobb karácsonyi desszertek között.
A mindennapok embere valószínűleg keveset tud egy programról, mely valójában sokkal több figyelmet érdemelne. A „Magyarok kenyere” program jótékonysági kezdeményezés, melyben határon inneni és túli magyar gazdák búzát adományoznak rászoruló, nehéz körülmények között élő gyermekeket segítő szervezeteknek. A 2011-ben indult kezdeményezést a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyarok Kenyere Alapítvány szervezi. Célja, hogy a felajánlott búzából sütött kenyér minden rászoruló asztalára eljusson. Az adományokat közös gyűjtőpontokon gyűjtik, majd az augusztus 20-i kenyér ünnepéhez kapcsolódóan ünnepélyes keretek között adják át.
A csokoládé feltehetőleg nem a dörgicsei bortól lett mámoros, de nekünk van esélyünk rá, ha e kettő élvezetét eltúlozzuk. Nekik ugyanis van némi közük egymáshoz! A Magyar Cukrász Ipartestület az idén is megszervezte – a már joggal hagyományosnak nevezhető - Év Fagylaltja versenyt. Ám ez most országjáró „roadshow” keretében történt. A nagy népszerűségnek örvendő verseny célja a valóban kiváló minőségű kézműves fagylalt népszerűsítése, annak érdekében, hogy a magyar cukrászat egyre jobb minőségű fagylaltokat kínáljon vendégei számára. Így ezáltal is igényt támasztva a vendégekben az egészséges és minőségi, kézműves termékek iránt. Az idei versenyt ismét „fesztivál” jelleggel tartották egy városi rendezvény keretében.
