2024. július 24. szerda, Kinga és Kincső napja
Csók a macska ellen
2021.05.13 18:22
Bármennyire meglepő, ennek a mondatnak van értelme, noha egészen más összefüggésekben, mint azt várnánk. Vagyunk sokan, akik egy könyv elolvasását a tartalomjegyzéknél kezdjük. Szeretnénk – mindjárt az elején – gyors áttekintést kapni, miről szól a könyv. A Pallas Athéné Kiadónál nemrég megjelent kötet, Julia Hobsbawm, „Az egyszerűség elve” című munkája, már az első pillanatban felvillanyozólag hat.

Az „Egy csókkal kezdődött”, „Csók a macska ellen” fejezetcímek vonzó olvasmányt ígérnek, de van még Lélegzés, Játékosság, sőt Megszakítás című fejezet is! Tovább csigázza az érdeklődést az előszó mottójául Konfuciustól választott mondás: „Az élet valójában egyszerű, csak mi ragaszkodunk hozzá, hogy bonyolulttá tegyük” és a hivatkozás Arisztotelészre, aki az eudaimonia kifejezést úgy határozza meg: boldogság, jóllét, üdvözült állapot. Gyanakvásunk akkor kezd éledezni, amikor a gondolatmenet a rezilienciával, a rugalmas ellenállás képességével folytatódik, ebben a rohanó, stresszel és bizonytalansággal teli, egyszerre létező online és offline világban. Talán valami egészen másról lesz szó? Mindenki több szerepet tölt be, és sokféle dologért felel egyszerre – állapítja meg a szerző. A komplexitás hálójában rekedtünk – mondja – és ezzel a könyvvel szeretne segíteni, kitörni a túl sok választási lehetőség, a komplexitás béklyójából!

Julia Hobsbawm OBE, brit vállalkozó, író, előadó, miután a nyolcvanas évek elején képesítés nélkül elhagyta a Westminster Egyetemet, a televízió kutatójaként dolgozott. Egy dél-afrikai lányokat oktató jótékonysági szervezet és az OurBrainBank alapító megbízottja az Egyesült Királyságban. 1992-ben alapította a Julia Hobsbawm Associates-t, majd 2005-ben az Editorial Intelligence tudáshálózati vállalatot. Legújabb könyvét, „Az egyszerűség elve” címűt a brit Kogan Page egyszerre adta ki 2020 áprilisában az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Itt mindjárt két amerikai díjat is nyert, az év legjobb általános üzleti könyvének és az év legjobb önsegítő könyvének választották.

 Odahaza már 2015-ben magas kitüntetést kapott: Az OBE, a Brit Birodalom Legkiválóbb Rendje kitüntetést V. György király hozta létre a művészetek és tudományok területén, valamint a jól működő karitatív szervezetekkel folytatott munkát jutalmazza. Az egyszerűség elve két, mindössze hat szóból álló, központi gondolatra épül. Maradjunk az egyszerűségnél! Tanuljunk a természettől! Ám ha ez valóban így lenne, miért kell hozzá egy egész könyv – merül fel nyomban az olvasóban, de mielőtt azonnal más elfoglaltság után nézne, a szemébe ötlik egy vastagon szedett szó és a magyarázata is: Megtanulhatjuk a természettől a mintázatok felhasználásának módját, amit a szerző hexagoncselekvésnek nevezett el. A hópelyhek, az összekapcsolódó szénatomok, a méhek lépsejtjei, mind ilyen alakúak!

Egy amerikai költő, Maya Angelou által népszerűvé tett mondás: Keep It Simple Sweet (KISS - csók) = Csak egyszerűen, Kedves! már a harmincas években tervezési alapelv lett az amerikai légierőnél. Megdöbbentő, hogy a KISS elv figyelmen kívül hagyása okozhatta 2018 és 19-ben a két Boeing 737 MAX repülőgép lezuhanását. Egy hibás program által vezetett automatika felülbírálta a pilóták próbálkozásait és érvényesült a CAT (macska) szindróma: Complexity, Anxiety, Time = komplexitás, szorongás, idő. A nyomás, hogy dönteni kell, csak ront a helyzeten, hát még, ha az idő is szorít. Miután a szerző kellően a komplexitás ellen hangolt, kezdi megkedveltetni az egyszerűséget. Visszavisz az euklideszi geometria alapjaihoz, közben megtanuljuk, mi a tökéletes szám – és máris megérkeztünk a bűvös hatoshoz! Különlegességére több példát is kapunk, kezdve a biológiától, egészen a Nobel-díjat eredményező grafén-ig.

 Akkor teszünk jól, ha nem azt nézzük, mennyivel több feladatot tudunk elvégezni, hanem, azt, mennyivel kevesebbet! Az olvasó itt mindjárt kulcsot is kap a feladatcsökkentéshez, természetesen hat lépésben. Mindnek a végén egy „Hatos megoldócsomag” van és ezeket a könyv 12. fejezetében (201. old.) összegyűjtve megtaláljuk. Vannak is bennük értékes megállapítások, nézzünk néhányat! A tisztánlátáshoz nem időre van szükséged, hanem elhatározásra. A „technosabbat” a szerző számára pénteken 18 órakor kezdődik. Kikapcsolja a számítógépet és az időt hétfőig a családjával tölti. Az Egyéniség c. fejezetet Coco Chanel mondása vezeti be: Az egyszerűség az igazi elegancia kulcsa. A viselkedéstudományban a „csoportgondolkodás” egyenlő az egyéniség és a józanész kárára megvalósuló, irracionális döntéshozatallal. – gondoljunk csak itt a gyakran csordaként viselkedő tömegre! Van mód arra, hogyan haladjunk az egyszerűség útján, elkerülve a mellékutakat. Ez a 3E: egyenes beszéd, együttérző cselekvés, egyezség. A leghíresebb példa erre Chesley Schullenberg kapitány, aki 2009 januárjában a Hudson folyón hajtott végre kényszerleszállást, megmentve ezzel repülőgépe utasainak életét. Ki merte jelenteni, hogy a számítógép téved, mások élete iránti együttérzése okán kézi irányításra kapcsolt és kompromisszumos megoldásként a vízre tette a gépet.

 Az Alapállásba hozás fejezet alcímével is nehéz volna vitatkozni: A mindig bekapcsolt elmének szüksége van a pihenésre! Megbeszélése során szó esik egy erdei sétáról és egy kis játékosság sem árt. A tudás természetének tárgyalásakor a szerző rávilágít: ahogy a testünk is eltelődik a túl sok ételtől, az agy információbefogadó-képessége sem korlátlan. Fontos megállapítást is tesz: a bölcsesség elsősorban belülről fakad! Manapság a hálózatok korát éljük és Julia Hobsbawm erre is ad egy jó tanácsot: A legfontosabb azt tudnunk, hogy kire számíthatunk! A magyar olvasót itt kellemes meglepetés éri. A Thaiföldön barlangban rekedt gyerekek kimentése arra példa, amit Barabási Albert László, erdélyi születésű magyar fizikus skálafüggetlen hálózatnak nevez. Tíz nap alatt a mentésre alakult hálózat tagjainak száma tízezer emberre duzzadt!

Mi a legdrágább az életünkben? Mi az, ami pótolhatatlan? Az idő! Julia Hobsbawm szerint ez a hexagon hatodik oldala. Az egyszerűség segít abban, hogy jobban ki tudjuk használni, úgy, hogy odafigyelünk arra, ami velünk történik. Többségünk számára meg vannak számlálva a napjai annak, hogy kötött munkahelyen, kötött időben dolgozzunk. A szerző itt egy fontos körülményt ajánl a figyelmünkbe. A cirkadián ritmus, ahogy a Föld körüljárja a Napot, megszabja a biológiai óránk működését. A nap folyamán nem vagyunk egyformán produktívak! Meg kell találnunk a legjobb időnket és ebben kezünkre játszik, hogy napjainkban a munka, a munkahely, a munkaidőzónák és a munkahét fogalma megváltozott és már nem is fog visszaváltozni. A változások nyomán világszerte új szempontok, szereplők kerülnek előtérbe, mint például Greta Thunberg, a svéd diáklány. Ő igen rövid idő alatt képes volt magára irányítani a világ figyelmét, és nehéz volna azt mondani, hogy céljaival nem értünk egyet. Tudjuk: a legjobb gondolat is csak annyit ér, amennyi megvalósul belőle. A könyv ezért hasznos tanácsokkal zárul, hogyan tudjuk alkalmazni az egyszerűség elvét a mindennapjainkban.

                        Julia Hobsbawm
                        AZ EGYSZERŰSÉG ELVE
                        Pallas Athéné Kiadó 2021
                        Copy & Consulting Nyomda
                        ISBN 978-963-573-031-5
Kapcsolódó témák
2023.01.30 18:45

Roppant különös könyv bemutatójára került sor nemrég a budapesti Próféta Galériában. Bár szerzők ezt elhárítani igyekeznek, mégis elmondhatjuk róla, hogy hiánypótló műről van szó és hogy ez az állítás indokolt, arra nézve pont a szerzők személyes tapasztalata szolgáltat igazolást. Ilyen témájú könyv ugyanis nemcsak Magyarországon volt mindezidáig ismeretlen, de külföldön sem lelhető fel hasonló.

Szomorú, de kétségtelen tény: az emberiség semmit nem tanul. A II. Világháború befejezése óta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy valahol, valami helyi, kiesebb-nagyobb háború ne lett volna. Elmúlt már az a világ, amikor azok, akiknek személyes döntése nyomán kitört egy háború, maguk is ott voltak, és ha úgy fordult a kocka, ott is vesztek a csatatéren. Van erre számtalan példa a történelemben, a magyarban is. Az utolsó 150 évre nézve ez már nem igaz. Ferencz József, II. Miklós cár, Vilmos császár, vagy Hitler, Churchill, Sztálin háborújában nem ők, mások haltak, sérültek meg, és ha véletlenül bekerülhettek egy kórházba, ott már csak szerencsétlen, sebesült emberek voltak, akiknek talán még meg lehetett menteni az életét.

Van egy szakma, amelynél a munkavégzés eredményével lépten-nyomon találkozunk, de szinte egyáltalán nem figyelünk rá. Pedig a helyszíneit minden nap látjuk, ha akarjuk, ha nem. Elmegyünk mellettük, olykor egy percre talán meg is állunk előttük, de már lépünk is tovább. A városképhez tartozónak tartjuk, természetesnek vesszük, csak az tűnik fel, ha egyik vagy másik éppen hiányzik. Az üres, törött vagy eltakart kirakat már bántja a szemet, felhívja magára a figyelmet. A szakma pedig, amiről szó van, valójában nem is egy, hanem három területet ölel fel, a dekoratőrt, a kirakat- és a kiállításrendezőt.

Annak ellenére, hogy időben mindinkább távolodunk a II. Világháborútól, az ott történt események iránti érdeklődés nem lanyhul. Részben talán betudható ez annak is, hogy a különböző titkosszolgálatok aktáinak titkosítása mostanában kezd lejárni. Adatok válnak hozzáférhetővé, és bizony az írók ezt ki is használják. Van egy téma, ami különösen vonzónak mutatkozik: ez pedig a francia ellenállásnak nyújtott brit támogatás története. Már többen is feldolgozták, filmek is készültek belőle!

2021.12.27 11:09

Témájában, tartalmában meglepő, szokatlan, új eszközökkel szerkesztett, és egészen váratlan, megdöbbentő következtetésekkel záruló könyv látott napvilágot a Pallas Athéné Kiadó gondozásában. Dr. David Sulzer, amerikai idegtudós és zenész, eredetileg a Columbia University Press-nél megjelent munkája, a „Zene, matematika és elme” sok újdonsággal szolgálhat nemcsak a témát kedvelő olvasó, de a címben megjelölt három tudományterület szakemberei számára is.