A település már a római korban lakott volt, ekkor a neve, Ad Flexum (a kanyarban) jól jelezte elhelyezkedését a Lajta és a Duna összefolyásánál. Később volt longobárd, majd avar uralom alatt is. A kalandozások fölhagyása után I. István itt megyeközpontot és várat létesített. A királyi városok rangjára Erzsébet királyné – Nagy Lajos édesanyja – emelte 1354-ben. Viharos évszázadai során gyakran esett a hadak útjába, még Napóleon is járt itt. Mai fontosságát más adja: Pozsonytól 33, Bécstől 76 kilométer távolságra fekszik, természetes kapocs tehát Szlovákia, Ausztria és Magyarország között. Érdekessége, hogy a lakosság létszámára vetítve Európában - Amszterdam és Velence után - itt van a legtöbb híd, a harmincnégyezer emberre 27 híd jut!
A város lakossága ennél valamivel még több is – mondta el dr. Árvay István polgármester, mert keletről, nyugatról elég sok az ingázó. A jelenlegi iparváros három település egyesüléséből keletkezett. A mosoni városrész svábok, zsidók által lakott gabonakereskedő központ volt, a magyaróvári inkább polgárosodott, amit körbeölelt egy iparterület, ahol még ma is egykori nagyüzemek elaprózott maradékai működnek. Összesen majdnem 4000 vállalkozás van a városban. A jelenlegi feladat a város élhetőbbé tétele, megközelíteni a burgenlandi kisvárosok szintjét! Ennek egyik eszköze a jó határmenti együttműködés, a történelmi múlt emlékeinek és a természeti környezet adta turisztikai lehetőségeknek átgondolt felhasználása. Első helyen a gyógyászati turizmus, a termálfürdő és a hozzá kapcsolódó szálláshelyek fejlesztése áll, de a tervek között kishajó kikötők építése is szerepel.
Látványosságokban a város már ma sem szegény. Figyelmetlenebb sétáló elmenne a Fő utcán az idén éppen 140 éves Hansági Múzeum részét képező Cselley ház mellett. Ez a város legrégebbi lakóháza, elnevezése a ház utolsó tulajdonoscsaládjának a nevét őrzi. A ház utcai szárnyát 1470-80 között emelték. Ekkor alakították ki az emeleti nagytermet, és a kapcsolódó két zárterkélyt. A nagyterem méretei fejedelmi építtetőre utalnak. Jelenleg itt található a páratlan értékeket bemutató Gyurkovich-gyűjtemény. Egy orvos házaspár, dr. Gyurkovich Tibor főorvos és felesége, dr. Mika Irén több évtizedes gyűjtőmunkájának eredményeként összeállt és Mosonmagyaróvár városára hagyományozott kollekció az utóbbi két évszázad magyar festészetéből nyújt páratlan válogatást.
Az anyag gerincét a XIX. századi festmények alkotják, amelyek átfogó képet nyújtanak a biedermeiertől az akadémizmuson át a századvégen jelentkező megújulási törekvésekig. Impozáns az alkotók névsora is, amely ugyanúgy magába foglalja a legnagyobb egyéniségeket (Barabás Miklós, Borsos József, Székely Bertalan, Zichy Mihály, Munkácsy Mihály, Lotz Károly, Szinnyei Merse Pál, Ferenczy Károly, Mednyánszky László), miként a tisztes kismestereket. A stiláris sokféleség a műfajok változatosságával párosul: a tradicionális portré mellett feltűnik az életkép, a tájkép és a történelmi kép is. Ez utóbbiak művelői a polgári nemzettudat kialakulásának korában egyre inkább a hazai témák felé fordultak és az Alföldet, a népi típusokat és szokásokat, valamint a nemzeti históriát örökítették meg vásznaikon.
A gyermektelen Gyurkovich házaspár - egy nyilvános hirdetésben - azzal a feltétellel ajánlotta fel az államnak gyűjteményét, hogy azt egészben hagyva, egy vidéki múzeumban, állandó kiállításon kell megőrizni. Mosonmagyaróvár városa reagált elsőként a hirdetésre. Az őt követő nyolc másik város közül a házaspár, a feltételek láttán az első mellett döntött. A gyűjtemény számára itt 250 négyzetméter tér állt rendelkezésre. Az első kiállítás már 1980-ban meg is nyílhatott. A XIX. század mesterei mellett helyet kaptak az impresszionisták csakúgy, mint Rippl-Rónai József, Vaszary János és Csók István, Rudnay Gyula, Perlmutter Izsák és Aba Novák Vilmos. A festményeket Gyurkovichné dr. Mika Irénnek a XVII-XX. század európai manufaktúráinak terméséből válogatott porcelángyűjteménye egészíti ki.
Noha Metternich szerint „Ázsia a Lajtánál kezdődik” – ez az állítás ma már korántsem igaz. Bár az tény, a Lajta valamelyik ágába lépten-nyomon belebotlik a városban sétáló, hiszen korábban több malom is működött a partjain. Az egyiknek a helyén most étterem áll, a Malom Café, melyben bőséges italválaszték és jóízű ételek várják a városnézés közben erőt gyűjteni kívánókat. A valamikor volt középkori város határán 1910 óta egy dísztér áll. A város 2015-ben benevezett a Virágos Magyarország versenyre. az ötvenezernél kevesebb lakosú városok csoportjában aranyérmet nyert, egy évvel később, 2016-ban pedig ez a főtér nyerte el az „Európa legszebb főtere” címe! Ilyenkor – késő ősszel – persze már kevesebb látszik belőle, de nyáron továbbra is méltó a rangjához.
Egy település létrejöttének általában mindig voltak katonai indokai is. A Mosoni-Duna mellett létesített katonai tábor a Római Birodalomnak jelentős stratégiai pontja volt, de a germánoknak 169-171 között sikerült elpusztítani. Ám a 11. századi krónikák Mosont már ismét erős várként emlegették. Könyves Kálmán itt győzte le 1096-ban a rabolva betörő sváb-bajor hadat, a cseh Ottokár viszont a mosoni erődítményt annyira lerombolta, hogy királyaink többé már nem tartották érdemesnek az újjáépítését. Az egymást váltó földesurak ugyan mindig építettek valamit, majd végül a terület a Habsburgok birtokába került. A számukra lakóépületként szolgáló várkastély az ország egyetlen olyan várépülete, amelyben több, mint 200 éve folyamatosan felsőoktatási tevékenység folyik, jelenleg a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának otthona.
Senki sem gondolta volna, de a Habsburgok állandó jelenlétből egy előre nem látható, ám mégis roppant hasznos következmény is származott. Mosonmagyaróvár központjában, a Szent László téren található az Óvári Szűz Mária Királynő és Szent Gotthárd templom. A XVIII. században épült barokk stílusban és az idegen, aki arra jár, bizony meglepődik a láttán. Ha szemben állunk a bejáratával, kívül, a hosszanti főhajó tetején, a jobboldalon két Dávid-csillagot, a baloldalon keresztet látunk. A szokatlan díszítésnek két magyarázata van. A hatágú csillag Mária szimbólum is. Forrása: Számok Könyve 24:17: „csillag tűnik fel Jákob törzséből” - ez a csillag Mária. A másik magyarázat a II. Világháborúig nyúlik vissza. Albrecht főherceg pilóta is volt, az ő utasításra készítették, mert ezt a pilóták is láthatták és menedékként tekintették, nem bombázták le. Megmaradásuk annak köszönhető, hogy a Műemlékvédelmi Hatóság sem ismerte az eredetét, így nem engedték megváltoztatni a tető felújítása során.
(folytatjuk)
