2024. június 13. csütörtök, Antal és Anett napja
Gépkiállításról – kicsit másként
Révay András
2024.02.01 09:53
Véget ért a 42. AGROmashEXPO és AgrárgépShow. A négynapos kiállításra több mint 40 ezren voltak kíváncsiak a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban, ahol - a rekordszámú kiállító miatt - mind a 8 pavilont megnyitották a szervezők. Az agrárium legnagyobb hazai rendezvényén a mezőgazdaság minden ágazata és összes jelentős szakmai szervezete képviseltette magát, és ott voltak a legfontosabb gép- és termékforgalmazók is.

A rendezvény növekvő jelentőségét bizonyítja, hogy a 37 ezer négyzetméternyi kiállítási területtel és 300 kiállítóval rekordot döntött, így ma már nem egyszerűen a térség egyik legjelentősebb szakkiállítása, hanem a „mezőgazdaság jövőjének ünnepe” - mondta a megnyitáskor Ganczer Gábor, a HUNGEXPO vezérigazgatója, hozzátéve, hogy az egyre nagyobb érdeklődést az évről évre bővülő kínálat magyarázta, amelynek középpontjában a mezőgazdaság technológiai forradalma áll. A kiállítás regionális jelentőségét jelzi, hogy az elmúlt évekhez képest lényegesen több külföldi kiállító és látogató érkezett a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központba. Mindez megerősíti a szervezők igyekezetét, hogy folyamatosan fejlesszék a kiállítást.

Bár az óriási gépek látványa bizony bámészkodásra ingerlő volt – sok fiatalt is érdekelt a kiállítás és el-el időztek némelyik gépcsoda mellett, érdemes volt egy kicsit más szemmel is körülnézni. Mert abban egyetérthetünk, hogy a mezőgazdasági munkának – beleértve ezeket a nagyszerű gépeket is – a célja mégiscsak az élelmiszer termelés. Nos, itt nem csalatkozott az sem, aki az ilyen kiválóságokra volt kíváncsi. Hogy mindjárt egy kis étvágygerjesztővel kezdjük, nem véletlenül álltunk meg legelőször a passzázs egyik pavilonja előtt, mert éppen harmincéves az ágyaspálinkájáról híres Bolyhos cég. Megkezdődött náluk a korszerűsítés. A régi hagyományos főzőberendezésieket új, német félautomata Kothe rendszerre cserélték. Egyszerűbb és gyorsabb vele a főzés.

A cég vezetését az alapító, az Életmű-díjas Bolyhos Lászlótól már a fia Zoltán vette át és természetesen új termékük is van. Zoli sógora a holland nemzetiségű Fedde itt él Magyarországon, ő az egyik főzőmester, érthető tehát, hogy igazi holland fehér gin is készül már náluk. Noha a klasszikus gin minden összetevője – boróka, koriander cardamom, fahéj - benne van, de kissé alakítottak rajta, narancs, citrom és aszalt szilva is került bele a gyártás során. Azért a hagyományaikhoz sem lettek hűtlenek, hiszen hírnevüket – nemcsak Magyarországon – a pálinkával szerezték. Ahogy a törvény is előírja, a kizárólag itthon termelt – kilenc-tízféle – gyümölcsből készítik. Mivel Újszilváson dolgoznak, azért a környékbeli termelőktől származó gyümölcsökből kifejezetten helyi, nem ágyas sorozatuk is van. Sikereikre jellemző, hogy díjaikról ezernél több oklevél díszíti a főzde falait. Előzetes bejelentkezés után fogadnak csoportokat, az érkezőket az ital mellé a faluban készült harapnivalókkal is kínáljak.

Termékeiket jól ismerik Ausztráliától Vietnamon át Németországig sokfelé. A Covid járvány okozta nehézséget sikerült túlélni, most az üvegbeszerzéssel küzdenek. A régen nagy népszerűségnek örvendő, különleges palackok mennyisége is csökkent, mert vagy elvesztek a gyártók vagy már túl magas árakat kérnek. Ennek ellenére még léteznek villanykörte és futballabda alakú kis palackok, ajándékozási célra nagyon megfelelnek, csakúgy, mint a két doboz. Az egyiknek a neve is árulkodó: Party Box. Három sorban négy kis üveg, 50 fokos Cigánymeggy, Irsai Olivér szőlő, Golden alma és szilvapálinka van benne. Komolyabb alkalmakra szolgál a „hetes sorozat”, melyben elegáns fadobozban, forgács közé helyezve, négy cent űrtartalmú kis palackokban, hét eltérő ízű, 50 fokos gyümölcspálinka rejtőzik.

Annyit bátran elárulhatunk, hogy aki megkóstolt egy-két jóféle pálinkát, nem maradt sokáig éhen. Nem kellett sokat gyalogolnia, hogy válogathasson a magyar konyha jól ismert ízei között. Hívogatóan sorakozott pár tálcán a kenyérlángos, lehet szalonnás, de kolbászos is. A tészta összetétele titoknak számít, előkészítve került ide a látogatók elé. Itt megkenik fokhagymás-tejfölös „alappal”, az egyikre bacont, paradicsomot, lila hagymát, sajtot tesznek, míg a másikra szalámi, erős paprika, lila hagyma és sajt kerül. Így mennek a pavilon mellett álló, szállítható kis kemencébe. Noha a lángos szó hallatán a legtöbb ember a vörösesbarna, kerek, zsírban vagy olajban sült ételre gondol, a kenyérlángos sem valami új találmány, sok vidéken ismert, hagyományos népi ételnek számít.

Néhány lépéssel odébb, egy másik asztalon, fa tálakban szalonna, kolbászok, szalámi, disznósajt és még ki tudja, hányféle finomság kellette magát. A „Katica-Hús” termékei Salgótarján, Rimaszombat környékéről érkeztek. Az alapjuk lehet mangalica, valamilyen vad, ez utóbbiak kizárólag a Bükki Nemzeti Parkból. Szerepelt a kínálatban házi, paraszt májas. Ennek az íze olyan, mint a bácskai, de a tölteléke teljes egészében darabos májból áll. A disznósajtban vadhús nincs, mangalica húsa van benne, a minőségét vákuumos csomagolás őrzi. Érdekeség, a fekete bélbe töltött marha- és szarvashús keverék, pikáns, enyhén csípős ízű. Ezek a különleges termékek a nagyobb rendezvények mellett Tapolcán, a Liliomkerti Piacon, minden vasárnap kaphatók.

Ennyi hús mellé igazán jól jön egy kis sajt. A pavilon tetején a „sajtosjano” megjelölés olvasható, a pult mögött maga a gazda Merákovics János várta – nagyjából harminc különféle sajt társaságában - az érdeklődőket. Ezek között az egyik legkülönlegesebbnek számít a tehéntejből Magyarországon készült, 24 hónapig érlelt, parmezán jellegű sajt. Ez először szárazon sóban áll, utána öntik viaszba, majd érlelődik. Ugyancsak tehéntej az alapja a 6 hónapig érlelt paradicsomos sajtnak, különleges, mert szárított olivát is tartalmaz, a bogyó így nem penészedik bele a sajtba. A kecsketejből készült camembert minőségét jelzi, hogy az ilyen sajttípust átlagosan 6-8 hétig, míg ezt tizenkettőig érlelték. Ezáltal zsírosabb, zamatosabb, nem folyik szét olyan könnyen és egy hónap helyett háromig is eltartható. Sajtnál szokatlan a zöld szín itt mégis volt ilyen, vízitormás, Wasabi ízesítésű sajt. Hat hónapig érlelték, a torma jól érezhető benne. A cég Kecskeméten dolgozik, ám a sajtok többsége francia, olasz, holland, spanyol importból kerül Magyarországra.

Különleges gépek nézegetése, pálinka, húsfélék, sajtok kóstolása után ki ne vágyna egy kis édességre? A Királyi Marcipán által felvonultatott választék valóban királyi látványt nyújtott. A cég története az 1960-as évekig nyúlik vissza, már a szülők nagyszülők is cukrászok voltak. Jelenleg több mint 40 különböző ízű bonbont készítenek, melyek mindegyike 67% mandulát tartalmazó marcipánnal van bevonva. Ez teljesen egyedülálló a piacon. Édes csemegéikben sokféle gyümölcsöt és magot használnak, így az ízek kombinációja szinte végtelen. Egyik nagy kedvencük a tokaji aszúbor zselével és aranymazsolával töltött bonbon, ami igazi magyaros íz, de legalább ekkora népszerűségnek örvendenek az Eszterházy diókrémmel töltött, fehér csokoládéba mártott különleges finomságaik is. Pesti műhelyükben minden folyamatot kézzel végeznek, és három állandó munkatárs mellett még ma is az egész család együtt dolgozik.

Kapcsolódó témák

Az idehaza mellőzött, külföldön világhírűvé vált magyar tudósok – sajnos eddig sem rövid – névsora 2020-ban újabb taggal bővült. Az Amerikai Egyesült Államokban 1985 óta élő kutatóbiológus szinte egyik percről a másikra került a figyelem középpontjába, vált híressé. A Kínában 2019-ben tapasztalt első megbetegedések után kitört járványt a WHO már 2020. március 11-én világjárvánnyá nyilvánította. Megfékezése eleinte reménytelennek tűnt, mígnem a nagy lendülettel folyó kutatások során felbukkant egy magyar név: dr. Karikó Katalin. Az ő szabadalma alapján készült el 2020-ban, a világon elsőként, a klinikailag is bizonyítottan hatásos oltóanyag a SARS-CoV-2 koronavírus-fertőzés ellen!

Valójában ez az elnevezés nem is egészen pontos. A kor nagyjából igen, de hogy sportág? Akkor még biztosan nem volt az. Sokkal fontosabb volt. Ma úgy hívjuk muaythai, de ezt hallván hányan tudják – úgy nagyjából – mit is takar ez a szó? Nem is igen volna értelme erről fejtegetésekbe bocsátkozni, ha a napjainkra sporttá vált egykori harcművészet magyar képviselői a közelmúltban nem értek volna el figyelmet érdemlő sikert.

A Múzeumok éjszakáján két rendezvénynek is otthont adott Budapesten a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templom. Nem meglepő, hogy az évenként megrendezett és roppant népszerű rendezvényhez a főváros legöregebb temploma is csatlakozott, hiszen ez az épület már önmagában felér egy múzeummal. Az altemplomban megtartott második előadás a fővárosi fürdőkultúráról szólt és bár témája – első hallásra – nem nagyon illet a helyszínhez, rövidesen kiderült; az előzetes feltételezés téves volt, két okból is.

A történelem, a tiszti pálya, a katonaélet iránt érdeklődők számára sok új, érdekes információt nyújthat egy frissen megnyílt kiállítás. A Ludovika Akadémia történetét feldolgozó állandó múzeum nem egyszerűen hadtörténelmi jellegű kiállításnak ad helyet, hiszen középpontjában nem az események, hanem elsősorban az emberek állnak. Az előzetes bejelentés nélkül látogatható kiállítás helyszíne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Szárnyépület, (1083 Budapest, Ludovika tér 1.) Az esetleg változó nyitva tartás idejéről a https://www.uni-nke.hu oldalon lehet tájékoztatást kapni.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán működő Ludovika-történeti Kutatóműhely, 2020-ban, Zrínyi Miklós születésének 400. évfordulója alkalmából már rendezett egy kiállítást, Zrínyiek a haza szolgálatában címmel. Most az Egyetemen egy újabb kiállítás nyílott, a Kutatóműhely Zrínyi-Újváron folytatott feltárási munkáinak eredményéből. A kiállítás szeptember 20-ig látogatható az Egyetem Hungária körúti Kari Könyvtárának épületében.