A Békési Pálinkafőzde története 1984. október 11-én kezdődött. Elsők között váltották ki a pálinkafőző engedélyt Csatárkerten, majd hosszú évek alatt tanulták ki a szakma minden fortélyát. A Békési Zrt. generációról generációra szálló, pálinkafőzési tradícióját tükrözi, hogy mára az ország egyik legnagyobb irányított cefréző- és főzőkapacitásával dolgozó pálinkafőzdéje – mondta el a kezdetekről Békési Sándor. Jelképük volt az 1988-ban vásárolt gőzmozdony, ennek a gőzével hevítették az üstöket, úgy is emlegették a termékeiket, hogy a „mozdonyos pálinka”. Tíz év múlva a mozdony szerepet váltott. Csatlakozott hozzá két vagon – látogatóközpont lett belőlük. A cég is növekedett, új helyre költözött, termékpalettájuk szélesedett és 2005-ben részvénytársasággá alakult. Évi termelésük ma mar elérheti a 200 ezer litert!
A bemutató szakmai közönségének poharába először a 40 fokos, Békési Eredetvédett szilvapálinka került. A név itt nem a családra utal, hanem a földrajzi területre. Többféle, de 51 %-ban vörös szilvából készült, kisüsti eljárással. Aranyló sárgás színét hat hónapig tartó eperfa hordós érlelésének köszönheti. Erre a legbüszkébbek, az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkor a szerződés név szerint is említi! Régebben a pálinkáikkal gyakran szerepeltek – és nyertek – versenyeken, ma már kevesebb alkalommal indulnak. Úgy gondolják, többet számít a fogyasztók visszajelzése, hogy nekik milyen pálinka ízlik! Ebben a pálinkában jól érezhető a „magkarakter”, a marcipán, a mandula-, no meg szilvalekvár illata. A gyümölcsöt saját területükön termelik, minőségére nagyon figyelnek, ugyanis meggyőződésük, hogy a pálinka minősége 75 százalékban a gyümölcstől függ.
Ezen a bemutatón került először a közönség elé a Békési Barackpálinka. Kivételesen telt és édes ízekkel megáldott, valódi gyümölcsélmény. Illatában megtaláljuk az érett, zamatos sárgabarack citrusosságát, frissességet, ízében nagymamáink baracklekvárja köszön vissza a 40 százaléknyi alkohol ölelésében. Sokan gondolják, hogy a barackpálinka olyan, mint a rántott hús, mindenki szereti és ismer már igen jót. A főző szempontjából viszont ez az egyik legnehezebb kategória, mert az igények különbözőek. Van, aki szereti, ha kicsit „visszafogottabb”, más a „lekváros”, a gyümölcs ízét, illatát erőteljesen mutató pálinkát kedveli. Ezt kisüsti rendszeren lehet lepárolni, a könnyed, elegáns viszont a tornyos lepárlóval készülhet. Ennél a pálinkánál kikóstolással keverték a kettőt, hogy a legjobb hatást érhessék el!
Léteznek olyan gyümölcsök, melyeket mi pálinkafőző mesterek nagyobb becsben tartunk, mint a legtöbb kertész - emelte ki Békési Sándor. Ilyen a legjobban feldolgozható, „legromantikusabb” gyümölcsfajta, a cigánymeggy. Az apró, szinte fekete szemek kincset rejtenek. Ehhez meg sem kell ízlelni a belőlük készült pálinkát, hiszen - ha értő kéz készíti - már a párlat illatában megjelenik a meggyes-csokoládés élmény. Aki azonban nem áll meg itt, azt jutalom várja: ízében teljesedik ki ugyanis a keserédes, marcipános aroma. Ezzel vesz le igazán a lábunkról! Az erjesztésekor viszont hűteni kell, könnyen megromlik, baktériumok, gombák is megtámadhatják. Lepárlása kisüsti módszerrel történik, a párlat igazi, karakteres jellege csak fél év várakozás után jelenik meg. A palackos megjelenése fiatalos, a Békési Manufaktúra termékcsaládra jellemző, az ital íze gyümölcsös, lágyabb.
A Manufaktúra termékcsalád tagja a Békési Piros Vilmoskörte pálinka is. A vilmoskörte az egyik legillatosabb gyümölcsfajta, de pálinkájának elkészítése az egyik legnehezebb. A fogyasztó sokat vár tőle. Tavaly például az egyik pálinkaversenyen egyáltalán nem volt belőle aranyérmes. A gyümölcs héjából áradó aroma a legfinomabb parfümökkel vetekszik. Amikor a Piros Vilmoskörte pálinkát megalkottuk, az volt a célunk, hogy ezt az átható illatot még hívogatóbbá tegyük – mondták el a bemutatásakor. Zamata rendkívül összetett: megjelenik benne az érett gyümölcs, a fűszerek, virágok édes, de mégis kissé savanykás világa. Kóstolása során érdemes hosszú percekre belefeledkezni a mámorító illatba, mielőtt a szánkhoz emelnénk, és hagynánk, hogy elvarázsoljon.
Az utóbbi évek egyik „slágergyümölcse” a birs, noha alacsony cukortartalma, miatt a lepárlása nehéz feladat. Cefrézés előtt még a szőrétől is meg kell szabadítani, az erjesztése sem egyszerű. A péphez vizet és pektinbontó enzimet is adni kell. A birsalma rakoncátlan gyümölcs. A legjobb a leskováci fajta, de ha mással keverik a cefrézésnél, a pálinkája több aromát tartalmazhat. Vastag héjú, girbegurba felületű, érdes húsú, és savanykás ízű. Aki azonban arra számít, hogy a belőle készült pálinka is ilyen, az csalódni fog. Pozitívan. Felismerni könnyű. Kezdetben megigéz virágos, citrusos illata – a lassú lepárlás eredménye, hogy aztán az íze messzire repítsen - egészen nagyszüleink tökéletes birsalma sajtjainak és kompótjainak világába. Nem véletlen, hogy az előző három évben az eladási listák élén állt.
A pálinkakészítő mesterek mindig kihívásnak tekintik azt, hogy mit tudnak kihozni egy-egy különlegesebb gyümölcs fajtából. A Békési Manufaktúra Bíbor Kajszibarack pálinka esetében is volt a cél az, hogy szinte eredeti formájában őrizzék meg és konzerválják ennek a narancssárga húsú, ízletes, lédús gyümölcsnek minden értékét. Ennek köszönhető, hogy amikor a fogyasztó először találkozik ezzel a pálinkával, az olyan, mintha egy üveg baracklekvárt tartana a kezében. A barack narancsos, átható jegyei mind illatán, mind ízén átütnek, így hosszan tartó élményt adnak. A piacon kapható többi barackpálinkához képest a különbséget a Ceglédi Bíbor fajta adja. Itt a héj fanyarsága érvényesül, míg a kecskemétinél a hús jellege mutatkozik meg jobban. Lepárlása hagyományos, kisüsti módszerrel történik.
Hogy a gyümölcs magja milyen fontos lehet a pálinka készítésekor, arra a Békési Manufaktúra Vörösszilva pálinkája a legjobb példa. A magvaváló vörös szilvának legízletesebb termőhelyéről, Békésből gyűjtötték az érett szemekből álló alapanyagot. A főzőmesterek keze alatt a gyümölcs új életre kel, a mag és szilva zamata kikerekedik, így mind orrunkat, mind ízlelő bimbóinkat magával ragadja. Nem csoda, hogy sokaknak ez kedvence. Érdekessége, hogy ez a pálinka kisüsti módszerrel, de hordóban érlelés nélkül készül. Így a fa hatása nem, csak a szilva aromája érvényesül. A lefőzés után azonnal acéltartályba töltik, onnan hígítják palackozás előtt a 40 fokos alkoholtartalomra. Jó bizonyíték arra is, hogy a különböző főzési eljárások mindegyike tökéletes eredményt adhat, ha mellettük áll a sok évtizedes tapasztalat.
A bemutató második csúcspontja és egyben záróakkordja a Békési Single Barrel Whisky volt. Lássuk be, az ötlet nem is olyan furcsa, hisz a berendezés gabonapárlat főzésére is alkalmas. Csak a whisky érleléshez kell tölgyfa hordókat szerezni, belsejüket a kádárok enyhén pirítva készítették. A whiskynek legalább három évet hordóban kell tölteni. Minősége közben folyamatosan változik, hullámzik. A hullámzás 12 év után szűnik meg, ezért a jó minőségű whisky legalább 12 éves! Érlelés után a whiskyt hordónként palackozzák, a címkén feltüntetve a hordó sorszámát, így nem meglepő, hogy egymás mellett kóstolva a tételeket, színben, illatban és ízben is különbözőségeket találunk. Az elmúlt években két újabb kísérlet is indult a Békési Manufaktúránál: az egyik során az italt előzőleg tokaji aszús, míg a másiknál olyan barrique hordókban nemesítik, amelyeket korábban a neves ír Jameson whiskey üzem használt érlelésre. Ez utóbbi még csak 8 éves, majd négy év múlva kerül forgalomba.
