Kocsis András 31 évig vezette az ország legnagyobb kiadói csoportját, a Kossuth kiadói csoportot, két éve pedig megalakult a Kocsis Kiadó Zrt, mely évente úgy negyven könyvet ad ki. Most útjára indítja a negyedik havilapját. Az első a világ egyik legjobb történelmi magazinja, a BBC History. Rendkívül magas minőségű és nagyon sikeres. A második, a roppant népszerű: „Amiről az orvos nem mindig beszél”. Ez egy alternatív egészségügyi magazin. Nem hókusz-pókuszokat terjeszt, olyan kérdéseket mer feszegetni, amiről a hivatalos orvoslás, hallgat. Senki előtt nem titok, hogy a kábítószer és a prostitúció után a gyógyszergyártás a legnagyobb üzlet. Tény, hogy ez a lap nem mindig, nem feltétlenül a hagyományos gyógyszereket javasolja. Nem támogatja az önterápiát, viszont elősegíteni próbálja az öngondoskodást, az előregondolkodást és a megelőzést.
A harmadik lap a sorban egy nagy kísérlet – talán meg tud tapadni a piacon – túl van a nyolcadik lapszámon. Ez a Ludas Mátyás, a régi, sok évtizedig közkedvelt hetilapot, a Ludas Matyit kelti életre, ma már csak havilap formájában. A negyedik a friss, a legújabb! Az Egyesült Királyságban már 1960 óta létező WorldSoccer-rel tavaly októberben kerestek meg minket – mondta el a lap bemutatásakor Kocsis András – és ma már a piacon is van. Mintegy 1500-1600 helyen lehet majd kapni, természetesen komoly kedvezményes előfizetési lehetőség is társul hozzá. Bizakodunk a sikerében, hiszen azt senki nem vitatja, hogy a világ legnépszerűbb sportjáról van szó! Reméljük, felkelti majd az ország sportklubjainak érdeklődését is.
Az tény – erősítette meg a főszerkesztő, Galambos Dániel – hogy nyomtatott termék kiadásához manapság kell némi bátorság. Bár az is igaz, hogy nagyon régen volt a magyar válogatott ennyire népszerű, mint éppen most. Igaz ez a „légiós” futballistáinkra is, akik külföldi csapatokban játszanak. A klubcsapataink között pedig ott van a FRADI, amelyik már rendszeresen megéri a tavaszt. Ezek a tényezők együtt biztatóan hatnak. Innen tekintve pedig a lap joggal számíthat hiánypótló kezdeményezésnek, hiszen jelenleg egyáltalán nincs a piacon színes futball heti- vagy havilap. Ráadásul hat évtizedes angliai tapasztalatokra is támaszkodhatunk. A brit kiadóval kötött szerződés értelmében, a lap felében az eredeti, a külföldön is olvasható cikkek szerepelnek, a másik felét viszont magyar témákból, itthon rakjuk össze.
Roppant kedvező, hogy az a bizonyos minimum ötven százalékos átvétel nem azt jelenti, hogy kötelező a „szoros” követés. Tehát nem kell az ott megjelent legfrissebb lapszámból venni az egészet. Nyitottá vált számunkra az ő óriási adatbázisuk, csakúgy, amint ez a BBC History-nál már évek óta bevált gyakorlatnak számít. Ennek az értéke pedig szinte felbecsülhetetlen. Soha magyar újságnak nem lenne lehetősége olyan interjúkhoz, olyan komoly anyagokhoz hozzájutni, mint ami most ezekből a világhírű lapokból rendelkezésünkre áll! Azokat a szakembereket, híres szereplőket, világhírű történészeket – pusztán az anyagi oldaláról nézve – mi meg sem tudnánk közelíteni! A másik pedig, ami legalább ennyire fontos: mindezekkel együtt jár a képjog. A mi lapunkhoz tehát letölthetünk az ő bázisukból szöveget és képeket is!
Munkatársaink a minőségi újságírás legjobb képviselőiből állnak, akiknek célja, hogy a cikkeknek hatásuk is legyen az olvasóra. Igyekeznek a gyűjtők és a fiatalok igényinek is megfelelni, a lapban mindig lesz poszter! Ebben az első számban mindjárt négy: Szoboszlai Dominik, Lionel Messi, a magyar válogatott és a Ferencváros csapatának egész oldalas képei találhatók. Ami pedig a külföldi tartalmi részt illeti, sok olyan téma jelenik meg, amivel idehaza máshol nem lehet találkozni. Például a távol-keleti ligák és az amerikai profi futballbajnokság indulása is szerepel. Komoly, tartalmas interjú olvasható Gera Zoltánnal, Sallai Rolanddal, Schäfer Andrással, nem hiányzik Fördős Beatrix története sem. A szerkesztők összeállították a XXI: század huszonegy legjobb magyar játékosának listáját – mely valószínűleg vitára ad majd okot, de talán pont jó, hogy baráti társaságban, iskolában ilyenről is lehet majd vitázni.
Az idehaza mellőzött, külföldön világhírűvé vált magyar tudósok – sajnos eddig sem rövid – névsora 2020-ban újabb taggal bővült. Az Amerikai Egyesült Államokban 1985 óta élő kutatóbiológus szinte egyik percről a másikra került a figyelem középpontjába, vált híressé. A Kínában 2019-ben tapasztalt első megbetegedések után kitört járványt a WHO már 2020. március 11-én világjárvánnyá nyilvánította. Megfékezése eleinte reménytelennek tűnt, mígnem a nagy lendülettel folyó kutatások során felbukkant egy magyar név: dr. Karikó Katalin. Az ő szabadalma alapján készült el 2020-ban, a világon elsőként, a klinikailag is bizonyítottan hatásos oltóanyag a SARS-CoV-2 koronavírus-fertőzés ellen!
Valójában ez az elnevezés nem is egészen pontos. A kor nagyjából igen, de hogy sportág? Akkor még biztosan nem volt az. Sokkal fontosabb volt. Ma úgy hívjuk muaythai, de ezt hallván hányan tudják – úgy nagyjából – mit is takar ez a szó? Nem is igen volna értelme erről fejtegetésekbe bocsátkozni, ha a napjainkra sporttá vált egykori harcművészet magyar képviselői a közelmúltban nem értek volna el figyelmet érdemlő sikert.
A Múzeumok éjszakáján két rendezvénynek is otthont adott Budapesten a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templom. Nem meglepő, hogy az évenként megrendezett és roppant népszerű rendezvényhez a főváros legöregebb temploma is csatlakozott, hiszen ez az épület már önmagában felér egy múzeummal. Az altemplomban megtartott második előadás a fővárosi fürdőkultúráról szólt és bár témája – első hallásra – nem nagyon illet a helyszínhez, rövidesen kiderült; az előzetes feltételezés téves volt, két okból is.
A történelem, a tiszti pálya, a katonaélet iránt érdeklődők számára sok új, érdekes információt nyújthat egy frissen megnyílt kiállítás. A Ludovika Akadémia történetét feldolgozó állandó múzeum nem egyszerűen hadtörténelmi jellegű kiállításnak ad helyet, hiszen középpontjában nem az események, hanem elsősorban az emberek állnak. Az előzetes bejelentés nélkül látogatható kiállítás helyszíne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Szárnyépület, (1083 Budapest, Ludovika tér 1.) Az esetleg változó nyitva tartás idejéről a https://www.uni-nke.hu oldalon lehet tájékoztatást kapni.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán működő Ludovika-történeti Kutatóműhely, 2020-ban, Zrínyi Miklós születésének 400. évfordulója alkalmából már rendezett egy kiállítást, Zrínyiek a haza szolgálatában címmel. Most az Egyetemen egy újabb kiállítás nyílott, a Kutatóműhely Zrínyi-Újváron folytatott feltárási munkáinak eredményéből. A kiállítás szeptember 20-ig látogatható az Egyetem Hungária körúti Kari Könyvtárának épületében.