2024. június 18. kedd, Arnold és Levente napja
Igényesség és magas színvonal
Révay András
2019.08.02 10:14
A számos különböző szellemi hatásokból táplálkozó zsidó kultúra bemutatása fontos feladat. Hiszen a közös kultúra köti össze a zsidókat és nem zsidókat, a vallásosokat és nem vallásosokat, a fiatalokat és időseket, az anyaországi és a határon túli magyarokat. Erre a feladatra vállalkozik évek óta Budapest legnagyobb zsidó rendezvénye, a most már 22. alkalommal megrendezett Zsidó Kulturális Fesztivál.

A 22. Zsidó Kulturális Fesztivált szeptember 1. és 9. között rendezik meg a hazai zsidóság olyan kitüntetett helyszínein, mint a Dohány utcai, a Hegedűs Gyula utcai, a Frankel Leó úti zsinagóga, a Goldmark terem és a Bálint ház, de várják a közönséget az egykori Erőműházban a Wesselényi17-ben és a IX. kerületi Mátyás utca 8-ban, a Budapest Music Centerben is. Az idén, csakúgy, mint az előző években, az igényesség és a magas színvonal kettős jelszava vezette a rendezőket. Ennek megfelelően a kortárs zenei élet kiválóságai fogadták el a meghívást, a komolyzene, a klezmer, a táncdalok, a népzene, a színművészet legjobbjai, olyanok, akiket már régóta tisztel és szeret a közönség, akiknek a fellépésére már hetekkel az előadások előtt nem lehet jegyet kapni.

Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy ez a külföldön is komoly elismertségnek örvendő rendezvény az idén itt, a mi kerületünkben is egy új helyszínnel gazdagodott – emelte ki a Fesztivál bemutatásakor Vattamány Zsolt Erzsébetváros polgármestere. A Wesselényi17 hajdan a Fővárosi Cipész Ipartestület székháza volt. A belső termekben – ahol most az előadások lesznek – épen maradtak a Róth Miksa által készített gyönyörű üvegablakok, a metszett csillárok és a díszteremben egy Steinway zongora várja a művészeket. A ház ismét fontos szerepet játszik a főváros kulturális életében, ezek a helyszínek már régóta adnak otthont komolyzenei programoknak. A Galériában fiatal képzőművészek alkotásaival ismerkedhetnek a látogatók. Ebben a kerületben számos közösség él egymás mellett és mindannyiunkat gazdagabbá tesz, ha egy ilyen rendezvény alkalmával kitárjuk a kapuinkat egymás előtt. A kultúra nemcsak tudást, műveltséget hordoz, hanem erős közösségformáló ereje is van - hangsúlyozta a polgármester.

 A sok évszázados magyar – zsidó együttélés után, a török hódoltság következtében szünet következett be a zsidóság magyarországi jelenlétében – emlékezett vissza a múltra a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke, Mester Tamás. A betelepülés mintegy kétszáz évvel ezelőtt kezdődött újra. Megkezdődött a zsidóság részvétele az ország felépítésében, gazdaságában és természetesen a kultúrában is. Kétszáz év alatt a zsidó és nem zsidó közösség a társadalom minden szegmensében összefonódott. A Fesztivál ennek szimbóluma és célja ennek ünneplése! Rendkívül színes és sokrétű programot kínál. Kavalkádja művészeti értelemben szinte meghatározhatatlan. Roppant nagy ívű és a programok bősége bizonyára meg is fogja valósítani a kitűzött célt. Fiatalok, idősek, budapestiek, vidékiek itthoniak és külföldiek mind meg fogják találni benne az örömüket, az ízlésüknek leginkább megfelelő szórakozási lehetőséget.

 A mögöttem lévő ötven év zenei élményeit szeretném megosztani azokkal, akik ott lesznek a világ egyik legszebb zsinagógájában szeptember 8-án – árulta el a műsoráról Balázs Fecó. Olyan időutazásra hívom a közönséget, melyben társaink lesznek Keresztes Ildikó, Gerendás Péter és Szűcs Antal Gábor. A Goldmark teremben kerül majd sor Bauer Andrea és barátai műsorára, címe: Metamorfózis. A társulat improvizációs estje során a Tízparancsolat témáját járják körbe. A létezéssel a tudomány és a művészet sokat foglalkozik, a békének és a reménynek szentelt előadásukban Nietzsche, Tolsztoj, Albert Schweitzer gondolatait is felvillantják. Zenéjükben, mozgásaikban a klasszikus, a szefárd, az argentin hatások is megmutatkoznak.

 Illényi Katica művészi pályáját a komolyzene világában kezdte, most viszont – szeptember 5-én, a Dohány utcai zsinagógában – előadásában a Sárik Péter Trióval együtt - a jazz és az igényes könnyűzene összehangolásával próbálkozik majd. Bach, Beethoven, Bartók átiratokat játszanak mai hangszerelésben, de tangó és klezmer muzsika is lesz. Annyiféle ember létezik a földön, különféle identitások, vallások, kultúrák, de a zene mindenkié és a muzsika mindenek fölött van. Szeretnének ezért műsorukkal hidat képezni kultúrák, vallások, emberek között. A Monarchia Operett Társulat művészeti vezetője, Kollár Péter Erik, a Dohány utcai zsinagógában szeptember 9-én színre kerülő „Budapest, te csodás” operett gáláról elárulta, hogy számaik szvinges formában jelennek majd meg. A slágerek persze Kálmán Imre, Lehár Ferenc Huszka Jenő, Zerkovitz Béla művei lesznek.

 Szeptember 5-én, csütörtökön, a Budapest Music Centerben, Sugár Gergely karmester vezényletével felesége, Korcsolán Orsolya hegedűművész és az Anima Musicae kamarazenekar koncertjén tangó, valcer és klezmer dallamokkal szórakoztatják a közönséget. A zsidóság ezer színű, ezer arcú és ezer nyelvű. Az együttest nagyon érdekli, hogy szólal meg, amikor az ember egy másik nyelven beszél? Mi történik, amikor egy zeneszerző elkezd egy másik nyelvet beszélni? Milyen az, amikor egy argentin zeneszerző, a világ egyik leghíresebb tangó komponistája gondol egyet, Vivaldi nyelvén kíván szólni a közönséghez és a Négy évszak-ot megkomponálja a saját, a tangó nyelvére? Milyen az, amikor Csajkovszkij megpróbál Mozart nyelvén beszélni, hiszen az ő Vonósszerenádja jól mutatja, mit gondolt ő a XIX: század végén Mozartról, Bécsről és a valcerről.

 Nincs Zsidó Kulturális Fesztivál a Budapest Klezmer Band nélkül és szinte már az is természetes, hogy szeptember 1-én, vasárnap az ő fellépésükkel nyílik meg a fesztivál a Dohány utcai zsinagógában. Rangot jelent számunkra, hogy mi nyitjuk meg a fesztivált, ezért olyan koncertet csinálunk, ami mindig egy kicsit különös – árulta el a zenekar alapítója, Jávori Ferenc, Fegya. Alapkövetelmény nálunk, hogy a zsidó számokat jiddisül kell énekelni és ez most is így lesz. Persze Jordán Adél és partnere Fesztbaum Béla magyarul is, sőt még oroszul is fognak énekelni. A prózai, színpadi előadások közül nagy érdeklődésre tarthat számot Rák Kati színművész műsora, melyben egy létezett személy, az 1900-ban született Marmonstein Berta történetét meséli el. Az bizonyítja be, hogy azt a rémes századot is végig lehetett élni humorral és örömmel. Idén lenne 100 éves a híres magyar zenész, trombitaművész, Zsoldos Imre. Őrá és feleségére, Sárosi Katira emlékeznek majd a „Szerelmi történet” című előadásban, ami valószínűleg a közönség számára is meglepetés lesz, hiszen ez a műfaj, a tánczene, ritkán kapott eddig helyet ezen a fesztiválon.

 Malek Andrea ének- és Jáger András zongoraművész együttműködéséből jött létre 2016-ban a Soulistic együttes. A név a lélek és a zene szoros kapcsolatára utal. Műsoruk címe, a Jiddis szving már önmagában arról árulkodik, hogy itt a zsidó zene és a jazz kapcsolatáról lehet szó. Az ötlet nem új, már 1937-ben nagy sikerrel játszottak ilyet New Yorkban és a rádióállomások segítségével hamarosan az egész világon népszerű lett. Szeptember 3-án, kedden most is szép, régi izraeli, illetve jiddis dalok fognak megszólalni a Hegedűs Gyula utcai zsinagógában. Szóban szinte kifejezhetetlen, hogy mit érez az ember ezeknek a daloknak hallatán, hogy mennyire tartalmasak, mennyire viccesek. A közönség számára könnyebbség, hogy akik németül tudnak, valamennyire érteni fogják a jiddis nyelvet is

Kapcsolódó témák