2024. július 15. hétfő, Henrik, Roland és Vlagyimir napja
Illatvarázs
Révay András
2015.06.28 00:08
Az újlipótvárosi Firkász kávéház most már rendszeresnek mondható „Délutáni frissítő” elnevezésű programja ezúttal szokatlan alcímével keltette fel sokak érdeklődését. „Bevezetés a legősibb érzékek labirintusába” ígérte a plakát és rendezők nem is okoztak csalódást.

A beszélgetésre meghívott két ifjú hölgy, Lipovszky Csenge és Tőke Judit, joggal nevezhető az illatok szakértőjének. A téma jelentőségét az is mutatja, hogy 2004-ben a Linda Buck és Richard Axel kutatópáros (USA) együtt kapta meg a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat a szaglósejtek és a szaglószerv feltérképezéséért. A kávéházi – bemutatóval színesített – beszélgetés persze nem emelkedett ilyen tudományos magaslatokig, de nem is ez volt a célja. Inkább csak egy kis eligazítást szándékozott adni az illatok bonyolult világában. Az illatszerek használata ugyanis valószínűleg az emberiséggel egyidős. Annyi bizonyos, hogy már az ókori Egyiptomban jelentős illatszer kereskedelem zajlott, illatos olajokat, kenőcsöket az antik Görögországban, Rómában elterjedten használtak. Ma sincs ez másként. Sokan minden nap használnak valamilyen illatszert, de egy-egy számunkra fontosnak ítélt esemény alkalmával a legtöbbünk elővesz a szekrényéből valamilyen kis palackocskát. Persze nem biztos, hogy a leginkább megfelelőt.

Az Andrássy úton, az egykori Opera Patika helyén ma a Madison illatszertárat találjuk. Üzletvezetője, Tőke Judit, a szüleivel sokat, szinte minden hétvégén járt tanyán. Bizonyos illatok őt a gyerekkorába röpítik vissza, ezért is kezdett el foglalkozni velük és ennek során azt tapasztalta, hogy az illat minden emberben érzelmi kapukat nyit meg. Jó tehát, ha különleges eseményre, például az esküvőre valami új illatot használunk és az illatszert eltesszük. Később, mondjuk a házassági évfordulón használva majd látjuk: előhívja az emlékeket. Ugyanígy egy utazásnál emlékeztetni fog a városra, helyszínre. Érdekes megfigyelni; az illat annyira egyedi, hogy nincsenek is rá speciális szavaink. Érzékeltetésükre a zenéből a színektől kölcsönzünk kifejezéseket.

A Madisonban kapható parfümök természetes alapanyagokból készülnek. Nincs meghatározva közöttük, hogy férfi vagy női illat, hanem a bőrön alakul ki, hogy a személyiséghez mennyire illik. Ezért náluk az egyik cél, hogy mindenkinél megtalálják a személyiséghez szabott illatot. Ez nem egyszerű. Van, akinél egy órás beszélgetés során már sikerül, de van, aki hetekig visszajár, mire a legjobbat ajánlhatják neki. Előfordulhat, hogy nem egy, hanem több illat lesz – alkalomtól függően – a leginkább hozzáillő. Az illat ugyanis sokkal több, mint csak a parfüm, mert jól kiválasztva kiemeli a személyiséget és az eseményt. Az illatszerek hatóanyag-tartalma is eltér. A legkevesebb illóolaj tartalmú a kölnivíz, az Eau de Cologne. A toalettvíz, az Eau de toilette többet, a parfümös víz, az Eau de parfüm még többet tartalmaz, míg a legmagasabb, mintegy 30 % illóolaj a parfümben van.

 Lipovszki Csenge illatesztéta. Nem az illatok alkotásával, hanem azok befogadásával foglalkozik. Már korábban is azt érezte, hogy az illatok stimulálólag hatnak rá. Az érdekli: mi a viszonyunk a szagokhoz, emlékeink, ösztöneink miképpen eleveníthetők fel az illatokkal? Számára az illatban semmi nem lehet furcsa, mert az orrunk egyszerű, hétköznapi, „lebutított” szagokhoz van szokva. Korábban nem létezett külön női és férfi illat. Később a családokban egy-egy illat állandósult, kialakult a tipikus „anya-szag”, melyet a gyerekek öregkorukig őriztek magukban. Marcel Proust, Az eltűnt idő nyomában c. regényében is ír egy sütemény illatáról, ízéről, mely boldog gyerekkori emlékeket idéz, mert ezek sokkal tovább élnek bennünk. Nagyon sok olyan parfümöt ismerünk, melyben ehető összetevők is vannak, például a bazsalikom vagy a bors, a méz, a vanília.

A beszélgetés résztvevői maguk is megtapasztalhatták, az egyes illatszerek milyen összetett tulajdonságokat hordoznak. Megtudták azt is: az ízek és az illatok nincsenek mindig jóban egymással. Egyes sommelier-k határozottan azon az állásponton vannak, hogy nem szabad erős parfümöt használni egy borvacsorára készülve, mert az elnyomja az ízeket! Komoly borszakértők még dezodornak is inkább szódabikarbónát használnak, hogy semmi mesterséges illatanyag ne befolyásolja a bor aromájának élvezetét. Az erős illatok máskor sem ajánlatosak. A parfümöket és kozmetikumokat is forgalmazó francia divatház alapítója, Hubert de Givenchy mondta egy alkalommal: „Akkor szeretném egy nő illatát élvezni, amikor fölé hajolok és nem akkor, amikor belépek a szobába!”

A borokkal való összehasonlításra ezen a délutánon ugyan nem került sor, de a jelenlevők kipróbálhatták magukat illatszakértőként is. Ez az érzékelési lehetőség ugyanis nincs meg egyformán mindenkiben. A nevezetes parfümőrök, nagy „orrok” közül sokan érkeztek a művészetek világából. Van közöttük muzsikus, táncos, még modell is. Ugyanakkor létezik „szagvakság”, mely lehet velünk született, de szerzett is például balest következtében. Azt is kevesen tudják, hogy az első alkohol alapú illatszernek magyar vonatkozása is van. Királynévíz vagy magyarvíz néven az 1300-as évek végén jelent meg. Nehéz pontosan személyhez kötni, annyi bizonyos, hogy illatos növényeket borpárlatban desztilláltak és az eredményt gyógyszerként is használták. Évszázadokon át - a kölnivíz megjelenéséig - ezen a néven volt ismert egész Európában.

A beszélgetés résztvevői a két szakembernek rengeteg kérdést tettek fel, így a szervezők úgy döntöttek, hogy a találkozót az őszi-téli szezonban megismétlik.

Kapcsolódó témák