Bár a korábbi kiállítás is csúcsokat döntött – emlékezett vissza dr. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, kétszázezernél több látogatója volt! Kevesebb katona vonult fel, rövidebb ideig tartott, mégis nagy szenzáció volt. Most grandiózus kiállítási térben, közel 150 ókori műtárgy, látványos régészeti anyag, fegyverek, szertartási tárgyak, jelképek láthatók. Magyarázó szövegekkel, terepasztallal, számos olyan megoldás született, amely a világban először itt jött létre. Ilyen gazdagságban, ilyen szépségben, nemhogy Magyarországon, de soha még Kelet-Közép-Európában sem volt bemutatva ez az anyag. Tehát igazi szenzáció! Egészen bizonyos, hogy valamennyi látogató tetszését el fogja nyerni, és rekordokat fog dönteni a kiállításaink között. Ez a valaha volt legnagyobb kínai régészeti kiállítás Magyarországon, mérföldkő a múzeum történetében.
A kiállítás kurátora Fajcsák Györgyi sinológus, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója ezt még azzal egészítette ki, hogy mindaz, amit bemutatunk, az etalon, mérvadó a kínai művészetben, a kínai kultúrában. Olyan sírrekonstrukció bemutatásra vállalkoztunk, ami egészen egyedülálló. Az első kínai császár sírkertje látható, egészen újfajta látványtervvel, magyarázó szövegekkel, illetve az alaprajzi elrendezéssel, térbe helyezve. A terrakotta hadsereg híres katonái itt állnak mellettünk és rajtuk nagyon jól látszik, hogy az eredeti színeiket meglehetősen visszafogottan hordozzák. Ennek a színfestésnek a rekonstrukciójára is vállalkoztunk egy teljesen külön térben, ahol háromdimenziós másolatokra rávetítjük az öltözékek valódi színeit. Ezzel eddig sehol máshol nem próbálkoztak. Világújdonság, csak itt látható!
Kína első császára, Csín Si Huangti, tizenhárom évesen, a Kr. e. 3. század második felében került az egymással hadakozó hét kínai fejedelemség egyikének trónjára. A Kr. e. 210-ben, 49 évesen elhunyt uralkodót egy városnyi méretű sírkertben temették el, amelynek építésén 33 éven át folyamatosan több százezer ember dolgozott. Kína első császárának sírját őrző, életnagyságú terrakotta- (agyag-) katonákat felvonultató hadsereg figuráira 1974-ben találtak rá a környéken kutat ásó földművesek. A szabályos hadrendben eltemetett katonák ezrei máig a kínai régészet legismertebb leletei. Fél évszázad tudományos eredményei és ismeretei összegződnek e kiállításban, így minden korábbinál árnyaltabb és letisztultabb képet mutat az első kínai császári dinasztia koráról és az ókori birodalom működéséről. A Múzeum mostani kiállítása a nagyságát és az eredeti műtárgyak számát tekintve páratlan.
A feltárás helyszínén, az ásatások során nemcsak az agyagkatonák sokasága került elő. Eltemették velük a szükséges felszerelést is. Pontos ismereteket nyerhetünk általuk a kor haditechnikájáról. A kőpáncélok sírjából 90 páncélruha és 43 páncélsisak jött a felszínre. Valamennyit szépen vágott és finomra csiszolt zöld mészkőlapokból állították össze, rézhuzalok segítségével. Mesteri az elkészítésük, mely mind a méreteket, mind az összeállítás technikáját tekintve pontosan követi a bőrből és vasból készített valódi páncélok kialakítását. Egy sisak 74 különböző méretű kőlapból áll, 3,8 kilót, a páncélruha pedig 612 lapból áll és 20 kilót nyom. Kizárólag a temetkezés céljára készítették őket, hiszen a súlyuk és törékeny mivoltuk nem tette volna lehetővé valódi páncélként harcban viselni őket. A kiállításon viszont látható ilyen.
A császári sírkert építői – volt rá idejük – természethű megjelenítésre törekedtek. Olyan legyen, amiben a császár lelke jól érzi magát. Érthető, hogy vadaskert is tartozott hozzá. A feltárás során előkerült egy bronzból öntött vadlúd is. A sírhely kialakításánál figyelembe vették, hogy valódi vizes környezetben helyezzék el, a többi madárral együtt. Hosszú, alagútszerű árokban, kétoldalt hosszú fapallókra tették le a hattyúkat, vadlibákat, darvakat, úgy, hogy a fejük a víz felé nézzen. Összesen 20 hattyú, 20 vadliba ép 6 darumadár volt a sírkert lakója. Minden állat megjelenése, testtartása kicsit más, megformálásuk pontosan tükrözi azt a vezérelvet, hogy a halottakkal úgy bántak, mintha élnének, ezért valósághű környezetet alakítottak ki az elhunyt körül. Ez a vadlúd is nagyon életteli megformálással készült.
A kiállításán nyomon követhetjük a Csín Királyság, majd Birodalom több évszázados felemelkedését a Kr. e. 8.-3. század között, és találkozhatunk e kor fontos szertartási tárgyaival, jelképeivel. A császár, Csin Si Huangti nagy eltökéltséggel kutatta az öröklét titkát, amelynek különösen szép tárgyai, a túlvilágra vivő lovaskocsik is bekerültek sírjába, és most a budapesti kiállítás anyagába. Ezek viszont nem eredetiek, pontos másolatok. Oly ritka régészeti leletek és a restaurálás után is olyan féltett kincsek, hogy még soha nem hagyták el a megtalálás helyén, Shenszi tartományban álló múzeumukat. Ám ebből a múzeumból még számos olyan tárgy érkezett Budapestre, melyek a birodalom mindennapi működésébe is bepillantást engednek. Feltárul Kína dinasztikus történelmének meghatározó korszaka.
Bármennyire furcsán hangzik ennek a kiállításnak van egy nagyon sajátos magyar vonatkozása is. A magyarság gyökerei ugyanis Kína határánál a sztyeppe vidéken erednek, a kínai nagy fal külső oldalánál élt nomád népek között lelhetők fel. Az agyagkatonákat bemutató kiállításnak van egy társkiállítása a szomszédos Michelangelo-teremben, „A Nagy Falon innen és túl” címmel. Ázsiai hunok, kelet-ázsiai nomádok és kínaiak ókori bronztárgyai alkotják. Az i. sz. előtti 8. századtól az i. sz 3. századig terjedő időszak tárgyait a két világháború között kezdte el gyűjteni a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum akkori igazgatója, Felvinczi Takács Zoltán. A nemzetközi mércével mérve is kimagasló bronztárgy anyagból itt 300 darab látható. Megtudhatjuk, hogy a számszeríj kínai találmány, sőt az ismétlő számszeríj is, amiből 15 nyílvesszőt lehetett kilőni! A Szépművészeti Múzeum május 25-ig várja látogatóit, e valóban világszenzációt jelentő kiállítás megtekintésére.
