Az Osztrák-Magyar Monarchia egyik első monitora, a LEITHA az Első Magyar Pest-Fiumei Hajógyárban, 1871-ben épült. Maros nevű párjával együtt azonnal nagy nemzetközi figyelmet keltett. Ezek voltak ugyanis Európa első folyami monitorjai, a Monarchia első, fémből épült hadihajói, a Duna-medence első páncélosai és az első csavargőzösök, melyek önerőből fel tudtak menni Passauig. Az 1873-as bécsi világkiállításon óriási sikert arattak. A Lajta az I. Világháborúban súlyosan megsérült, a trianoni szerződés nyomán sem vitték el. Itthon maradt, úszó munkagép lett belőle. Helyreállítása szóba sem került, pedig ilyen korai típusú, folyami monitora a világ egyetlen országának sincs! Sok évtizedes hányódás után, felismerve páratlan jelentőségét, 1992. november 11-én a Hadtörténeti Intézet és Múzeum védetté nyilvánította a hajótestet. Jelenlegi formáját 2014-ben nyerte el, amikor az eredeti állapotnak megfelelően rekonstruálták.
Már tavaly is nagy sikere volt a hajónak, mintegy tízezer látogató kereste fel – állapította meg dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka. Várhatóan idén sem lesz kevesebb érdeklődő, hiszen ez Európa egyetlen folyami monitora és a világon is csak nagyon kevés ilyen hadtörténeti emlék létezik. Nagy-Britanniában van egy hasonló korú, tengeri monitor, ami már régen múzeumhajó. Sokan, sokat dolgoztak azért, hogy ez a hajó most ebben a formájában itt lehessen, de még komoly jövő is vár rá. A tervek szerint Győrtől Mohácsig vontatva fogja járni a Dunát, hogy minél többen megismerkedhessenek történelmünk e legendás emlékével. Az ezredes szavait követően a hajó előtti árbocra katonai tiszteletadással felvonták az ország zászlaját, majd az ünnepség az államtitkár beszédével folytatódott.
A Lajta monitor nem csupán egy öreg hajó a múltból – hívta fel a figyelmet Varga Tamás, a HM miniszterhelyettese, parlamenti államtitkár. Testvérhajójával a Maros monitorral együtt, már születése pillanatában rendkívülinek számított. Hiszen Amerikában 1862-ben alkották meg a legelső sekély merülésű hadihajót és mindössze tíz év múlva Magyarországon is elkészült és szolgálatba állt a Duna meder sajátos vízjárásához igazított változata. A hajótípus neve eredetileg őrzőt, figyelőt is jelent, legfontosabb jellemvonásuk mégis az erős páncélozottság és a nagy tűzerő volt. Széntüzelésű gőzgép hajtotta és a lövegtornyuk – abban a korban egészen egyedüli módon - forgatható volt. A Lajta monitort 1871. május 17-én bocsátották vízre és 1876. december 8-án már át is esett a tűzkeresztségen, amikor testvérhajójával együtt tűzpárbajt vívott az akkor még török kézen levő belgrádi erőddel. Az I. Világháború idején több alkalommal vett részt a Száva-menti és al-dunai harcokban, míg 1918-ban, negyvenhat évi hadiszolgálat után leszerelték. Most ismét szolgálatban áll és a Magyar Honvédség tiszteletbeli zászlóshajójaként várja látogatóit.
A hajó az I. Világháború időtartama alatt sok súlyos harcban vett részt. Katonai jelentősége nagy volt, mert a lövegtoronyban elhelyezett két, 1861 mintájú ágyúja volt a Monarchia első, hátultöltős lövege. A harcokban elsőként – 1914. augusztus 12-én – Új János esett el a fedélzetén. Az ő hősi halálának századik évfordulója és valamennyi magyar haditengerész előtt tisztelegve bocsátották vízre először az emlékezés koszorúját. Azóta ez hagyománnyá vált. Minden évben egy virágkoszorút engednek a Dunába és indítanak útnak a hajó fedélzetéről. A tiszteletadást valamennyi esetben a Flottilla Dunaföldvár nevű hajójának sortüze kíséri.
