Akik értik ezt a szót, tudják, színházi előadásra vonatkozik. Akkor használják, ha egy darab sokáig telt házzal megy és a jegyek hetekkel előre elfogynak. A József Attila Színházban 2026. február 13-án, pénteken tartott bemutatóról teljes biztonsággal, nyomban kijelenthető, hogy a dátum ezúttal szerencsét hozott. A szereplőknek és a közönségnek egyaránt. „Az Anconai szerelmesek a Balatonon” a nézőknek önfeledt szórakozást, kikapcsolódást, a színészeknek pedig igazi, nagy sikert kínál. A történetet lehetetlen röviden elmesélni – nem is fogjuk. Legyen elég annyi: zenés vígjátékról van szó, a cselekményt többségükben olasz világslágerek színesítik, de nem önmagukban. Egy pillanat alatt a nyárra hangolnak, ráadásul a zenét nem csak úgy beadják felvételről. A zenekari árokban héttagú együttes játszik, maradéktalanul tökéletessé varázsolva az élményt.

A nézőtéren helyet foglalók hangulatát, a legelső percektől kezdve megalapozza Toto Cutugno igen sokak által jól ismert, 1983-ban keletkezett L'italiano című világslágere, melyben arról énekel, hogy milyen Itália és ő igazi olasz. Már ennél az első dalnál ki kell emelni: milyen kitűnő munkát végzett Vajda Péter. Ő a szövegíró. A dalok ugyanis kivétel nélkül új magyar szöveget kaptak, azok is, amiket a közönség már megismert korábbi magyar szöveggel. Ezek a frissek, pontosan illeszkednek a cselekményhez, szinte részei a játéknak. Arról szólnak, amit a szereplők abban a pillanatban érezhetnek. Az elején pedig egy igazi olasz érkezik – persze nem egyedül. Jönnek még mások is a Balaton partjára, egy SZOT üdülőbe, amit „saját zsebre” is kiad élelmes vezetője. Ebből mindjárt tudjuk, mit is mutat a naptár.

Ha pedig már a szövegekről szó volt, nem feledkezhetünk meg Vajda Katalinról sem, ő a darab írója. Ami fondorlatot, csavart, bonyodalmat kitalált, az bizony Agatha Christie-nek is becsületére válna. Három krimi is kitelne belőle. Szerencsére itt a nézők nem azon fognak izgulni, hogy ki a gyilkos. Sokkal inkább azon, hogy a kezdeti ismerősök közül a végére hány szerelmespár jön össze? Elárulhatjuk: sok! Az üdülő vezetőjének is van két fia, az egymás után megérkező olasz családok mindegyikének van valami oka, hogy az évtizedekkel korábbi magyarországi tartózkodás után most ismét visszajöjjenek „nyaralni”. A lányaikkal együtt! A fiatalok között gyorsan megy az ismerkedés, ám ez a nyaralás pillanatok alatt fordul át féltékenységbe, titkokba, újrakezdésbe – mindemellett ellenállhatatlan komédiába.

Mindenki szeretne nyerni: szerelmet, figyelmet, békét, egy utolsó esélyt. Csak hát a Balatom partján mindenki egyszerre akarja ugyanazt és ebből törvényszerűen káosz lesz a színpadon, a nézőnek viszont két óra nagyszerű szórakozás! Nyilvánvaló lesz, hogy az érkezők mozgató rugói között nem csekély szerep jutott a nosztalgiának, hiszen egykori önmaguknak a luxus csúcsa a VAT69 whisky volt, és most boldogan fedezik fel, hogy a „Fütyülős barack” még ma is veri azt az italt. Vannak, akik be is csókolnak belőle alaposan és ez oldani tudja a kezdeti ellentéteket – no de csak átmenetileg. Eljutnak ugyan némi egyetértésig, a fociig, de az is feltételes. Mert amikor Puszkasz Ocsi még Puszkasz Ocsi volt, akkor még én is kommunista voltam – állapítja meg az olasz. Ma pedig ő már kemény kapitalista – odahaza.

Az üdülővezető családja akár rendben is lehetne: a munkában is egymást segítő pár, két erős, egészséges fiú, a jó jövedelem garantált – mi kell még? Mi okozhat itt gondot? Egyszerű, mivel vígjátékról van szó – hát persze, hogy a lányok! A frissen érkezett olasz lányok, gondolná a néző, de az igazságnak csak egy részét találta el. A többi? Hát az majd szép sorban kiderül. A vendégek mindegyikének van valami a füle mögött, vagy ahogy mondani szokták: vaj van a fején! Arról pedig tudjuk: annak nem tanácsos a napra menni, ők viszont most éppen ott vannak. Valahogy egymással sem felhőtlen a viszonyuk, de ekkor még azt sem tudják pontosan, hogy miért. Hogy miért is akarnak titokban ketten is debreceni telefonkönyvet – a Balatonnál?

Ám Hargitai Iván, a tapasztalt rendező nem engedi, hogy romoljon a hangulat. A második felvonás – hasonlóan az elsőhöz – lendületes kezdetet kap. Karel Gott híres slágerét Korda György még így énekelte: „Csillagjós vagy hindu bölcs, csak ránéz, és vagy két Napoleon-t megigéz”. Most a szöveg a darabbeli időnek, a hetvenes évek Balatonjának jobban megfelel: „Jönnek a jugók, jönnek a csehek már, köztük a csodás nő, Lady Karnevál”! Igen a Lady valóban 1977-ben indult világhódító útjára, ám még ma is fiatalnak érezzük. A nézőket itt most váratlan, de nagyon kellemes meglepetés éri, ezt a dalt Békés elvtárs, az üdülővezető énekli és mindenki örömmel tapasztalja, hogy Fila Balázsnak milyen kitűnő hangja van! Az is biztosra vehető, hogy ha a nézőtér néhány utolsó széksorát ennél az előadásnál mindig kivennék, elöl valószínűleg nagyon kevesen maradnának ülve.

A sok bonyodalom a második felvonás végére lassacskán megoldódik. Nem könnyen, nem egyszerűen, de előbb-utóbb mindenki társat talál. A lányokat vigasztaló szülői mondat – lássuk be – cáfolhatatlan: „Mindenkinek eljön a saját hercege”. Az idősebbeknek is, mert erre soha sincs késő és vajon milyen zene illenék ehhez a legjobban? A szerkesztő pontosan eltalálta. Hát persze, hogy egy másik világsláger, 1964-ből, az „In ginocchio da te”. A Térdenállva jövök hozzád, olasz film, Gianni Morandi dalával hónapokig nem került le mozik műsoráról. A TV-ben – nem is ritkán – még ma is látható egy-két csatornán. A József Attila Színház legújabb előadását több okból is érdemes megnézni. Megnézhetik azok, akik fiatalon már megismerték ezeket a dalokat, de azok is, akik még nem, és szeretnének belőlük egyszerre többet is megismerni. Vagy azok, akik csak gondtalan, jó szórakozásra vágynak, mert a színpadról megkapják azt a derűt, amitől a néző nemcsak nevet, hanem hazafelé a telet és az életet is könnyebnek érzi.