Már csak egy év hiányzik és nagykorú lesz a Szolnoki Gulyásfesztivál. Ám a tizenhetedikről így is megállapítható, hogy az egy helyen, egy időben főzött gulyásételek legnagyobb rendezvénye az egész Kárpát-medencében és erről az idén is meggyőződhetett néhány tízezer látogató!

 Jelen volt a Fesztiválon az ország első cigányvendéglője. A családi vállalkozás Békésen nyílt meg 2011. október 17-én és kezdetben a szervezők maguk sem gondolták volna, hogy néhány év alatt nagy sikere lesz. Azóta már rendszeresen járnak a különféle fesztiválokra is. A szolnoki fesztiválon a főzőversenyre nem neveztek be, mert nem érzik tisztességesnek, hogy az árusítás mellett versenyezzenek is a többiekkel. Számukra a sikert a vásárlók véleménye jelenti. Jellegzetességük a cigánykáposzta. Ez kifejezetten tájjellegű étel, valójában füstölt csülökkel, öreg tyúkkal, sűrű aprókáposztával készült töltött káposztát rejt a név. Népszerű még a füstölt csülkös pacal, különösen, mert Békés környékén a cigányasszonyok kezdték főzni a negyvenes – ötvenes években.

A Nagyabonyi Böllérek csapata öt bográcsban is főzött. Részben a Fesztivál rendezőségének vendégei számára slambucot, birkapörköltet, a versenyre pedig marhagulyást. Ennek készítésekor nem a furfang, hanem a magyarság szeretete, a tudás és az összetartás a legfontosabb. A csapat tagjai között valódi böllérek is voltak. E szakma művelőiről ma már mind kevesebben tudják, hogy – a hagyományok szerint – ők húsfeldolgozással nem, csak az állat kíméletes leölésével foglalkoznak. Sertés, marhát, birkát úgy indítják el a tányérba vezető úton, hogy az lehetőleg ne kínlódjon. A feldolgozást a hentes végzi. Főzni viszont a böllérek is nagyon szeretnek és ezt a tudásukat a fesztiválon is szívesen bemutatják.

 Terveztek egyszer egy Bécs-Budapest Világkiállítást, de – mint tudjuk – abból nem lett semmi. Van viszont – és ez már megvalósult – egy Bécs-Szolnok Gulyásfesztivál! Úgy kezdődött, hogy előbb Bécsbe látogatott a szolnokiak csapata a 6. Bécsi Gulyásfesztiválra. Ezt az egyre növekvő számban ott élő magyarok szervezik, és szoros kapcsolatukat mutatja az osztrák néppel. Van némi nevelő célzata is, mert az osztrákoknak a „gulasch” a pörköltet jelenti. A 17. szolnoki fesztiválon viszont már jelen voltak a bécsiek képviselői, marhagulyást főztek – bécsi stílusban. Erről nem is árultak el többet – legyen meglepetés – mondták. Saját receptjükben olyan fűszerek is vannak, amit talán még a zsűri sem ismer.

 Hallotta viszont ez utóbbi mondatokat a Szolnoki Gulyásfesztivál zsűrijének elnöke, Opóczky István, akinek megalapozott véleménye van az ausztriai gulyásfőzésről. Nagy örömmel fedezte fel – mondta – a bécsi küldöttséget a versenyzők között, hiszen ő maga hosszú évekig volt a bécsi Magyar Nagykövetség szakácsa. Akár az is mondhatnánk: „a kölcsöngulyás visszajár”, mert az ausztriai magyar hagyományőrzők odakint már többször ettek az ő főztjéből, most pedig fordult a kocka. Ennek a fesztiválnak pont ez a lényege. Vannak itt a Vajdaságból, Lengyelországból, Erdélyből főzőcsapatok és most már Ausztriából is. Nem véletlenül mondta róla egy adásában a BBC, hogy kiemelt jelentőségű ez a rendezvény. Az idén például 190 csapat nevezett a versenyre és mellette még vagy kétszáz főzött – csak a saját kedvtelésére!

 

Nem mondhatni, hogy nagyon sokan tudnák nálunk, hol van Sárközújlak. A Partiumban, Szatmárnémetitől 24 kilométerre fekszik, 6700 lakosú kisváros, melynek 60 százaléka magyar. Az őket képviselő főzőcsapatot a polgármester vezette, de eljött az alpolgármester és a hivatal több munkatársa. Babgulyást főztek a versenyre, de csak úgy, mutatóba a Romániában közkedvelt mics nevű ételt is elkészítették Ez egy különleges fűszerezésű, sertés- és marhahús keverék. Náluk ez soha nem hiányzik egyetlen piknikről sem. A babgulyást is egyéni fűszerezéssel készítik, az erdélyi ízvilág egészen más. Ráadásul a főzést nem kizárólag egy ember tartotta a kezében, itt nem volt főnök, a fűszerezés is csapatmunka volt, mindenki adott hozzá valamit a saját elképzelése szerint. Azon igyekeztek, hogy sikerüljön valami különlegességet tenni a zsűri asztalára.

 Amint azt a nevük is mutatta, Békés megyében dúlnak a Viharsarki Betyárok. A fesztiválra Gyuláról érkeztek néhány érdekességet is hoztak magukkal. A kitömött túzok mellett ilyen volt egy zománctábla a múlt század elejéről, mely a Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium tanfolyamát hirdette, de nem hiányzott a gyulai kolbász sem, bár ez utóbbi nem kapott szerepet a gulyásban. Ragaszkodnak hozzá, hogy a főzéskor a hús domináljon. Versenyművük a szürkemarha comb- és lábszárból készült gulyás volt, melyhez nem a ma megszokott, hanem a régi magyar sárgarépát használták. Máshol már alig látni – citromsárga színű! Került a levesbe paszternák – egy édesebb gyökérféle – és természetesen petrezselyem is.

 Szolnok város egyik legjelentősebb eseménye ez a fesztivál – jelentett ki a rendezvény megnyitásakor Szalay Ferenc polgármester. Sokan bele sem gondolnak, hogy ez a remek étel milyen szerves része történelmünknek. Ezért is nagyszerű dolog, hogy a legmagyarabb ételnek tartott gulyás ünnepére ide érkezik rengeteg külföldi vendég. Jelen van Szolnok öt testvérvárosának küldöttsége is. A sok tízezer ember, a sok száz főzőcsapat csodálatos hangulatot teremt, mely gyorsan barátokká tesz ismeretleneket. Az elkövetkező években a város fő fejlesztési programja is az idegenforgalom színvonalának növelését célozza, különösen a Tiszaligetben. Megkezdődik az új termálfürdő építése, mely majd a fesztivál látogatói számára is új élményt jelenthet.

A Fesztivál díszvendége Jászberény volt. Polgármestere, Szabó Tamás szerin az egy megyén belüli két város együttműködése sok tekintetben mintaszerű. Jól mutatja ezt az is, hogy a fesztiválon a vendég vendégelte meg a meghívóját. Egy különleges ételt készítettek: a neve Pandúrgulyás, melynek története van. Az egykori Dél-alföldi Vendéglátó Vállalat elnöke, egy mesterszakács, kísérletező kedvében állította elő. Rakott bele borsót, velőt, húst, gombát – ami éppen eszébe jutott, és ahogy az már ilyenkor történni szokott – kiváló eredmény született, országszerte ismert népszerű étellé vált. Érdemes arra, hogy széles körben ismertté legyen. Az alapja borjúpörkölt volt, a hagyományoktól eltérő fűszerezéssel. Amikor a hús már majdnem puha, metéltre vágott zöldséget, velőt tettek hozzá, majd húsleves alaplével felengedték és tejfölt is tettek bele.

Mi látnivaló van az Alföldön? Kérdezték sokan még a hetvenes években, de ez a rendezvény bebizonyította, igencsak van miért idejönni. Míg napközben a Tiszaligetben igazi fesztivál-hangulat volt, a délután végére ezt az izgalom váltotta fel. A közel kétszáz étel elbírálása nem kis feladatot rótt a zsűrire. A kóstolás, a pontozás, az eredmények összevetése, a rangsor megállapítása – no és az oklevelek elkészítése bizony időt vett igénybe. A különféle gulyásételeknek megfelelően kialakított kategóriákban mindenhol hirdettek első, második és harmadik helyezettet. Ám az igazán vágyott díj, a legmagasabb pontszám birtokosáé, aki egy évig viselheti a „Gulyáskirály” megtisztelő címét. Mindenki meglepetésére, a győztes a Fesztiválon először megjelenő Viharsarki Betyárok csapata lett. Jövőre, a 18. Gulyásfesztiválon tőlük kell majd a címet elhódítani!