Jelen volt a Fesztiválon az ország első cigányvendéglője. A családi vállalkozás Békésen nyílt meg 2011. október 17-én és kezdetben a szervezők maguk sem gondolták volna, hogy néhány év alatt nagy sikere lesz. Azóta már rendszeresen járnak a különféle fesztiválokra is. A szolnoki fesztiválon a főzőversenyre nem neveztek be, mert nem érzik tisztességesnek, hogy az árusítás mellett versenyezzenek is a többiekkel. Számukra a sikert a vásárlók véleménye jelenti. Jellegzetességük a cigánykáposzta. Ez kifejezetten tájjellegű étel, valójában füstölt csülökkel, öreg tyúkkal, sűrű aprókáposztával készült töltött káposztát rejt a név. Népszerű még a füstölt csülkös pacal, különösen, mert Békés környékén a cigányasszonyok kezdték főzni a negyvenes – ötvenes években.
A Nagyabonyi Böllérek csapata öt bográcsban is főzött. Részben a Fesztivál rendezőségének vendégei számára slambucot, birkapörköltet, a versenyre pedig marhagulyást. Ennek készítésekor nem a furfang, hanem a magyarság szeretete, a tudás és az összetartás a legfontosabb. A csapat tagjai között valódi böllérek is voltak. E szakma művelőiről ma már mind kevesebben tudják, hogy – a hagyományok szerint – ők húsfeldolgozással nem, csak az állat kíméletes leölésével foglalkoznak. Sertés, marhát, birkát úgy indítják el a tányérba vezető úton, hogy az lehetőleg ne kínlódjon. A feldolgozást a hentes végzi. Főzni viszont a böllérek is nagyon szeretnek és ezt a tudásukat a fesztiválon is szívesen bemutatják.
Terveztek egyszer egy Bécs-Budapest Világkiállítást, de – mint tudjuk – abból nem lett semmi. Van viszont – és ez már megvalósult – egy Bécs-Szolnok Gulyásfesztivál! Úgy kezdődött, hogy előbb Bécsbe látogatott a szolnokiak csapata a 6. Bécsi Gulyásfesztiválra. Ezt az egyre növekvő számban ott élő magyarok szervezik, és szoros kapcsolatukat mutatja az osztrák néppel. Van némi nevelő célzata is, mert az osztrákoknak a „gulasch” a pörköltet jelenti. A 17. szolnoki fesztiválon viszont már jelen voltak a bécsiek képviselői, marhagulyást főztek – bécsi stílusban. Erről nem is árultak el többet – legyen meglepetés – mondták. Saját receptjükben olyan fűszerek is vannak, amit talán még a zsűri sem ismer.
Hallotta viszont ez utóbbi mondatokat a Szolnoki Gulyásfesztivál zsűrijének elnöke, Opóczky István, akinek megalapozott véleménye van az ausztriai gulyásfőzésről. Nagy örömmel fedezte fel – mondta – a bécsi küldöttséget a versenyzők között, hiszen ő maga hosszú évekig volt a bécsi Magyar Nagykövetség szakácsa. Akár az is mondhatnánk: „a kölcsöngulyás visszajár”, mert az ausztriai magyar hagyományőrzők odakint már többször ettek az ő főztjéből, most pedig fordult a kocka. Ennek a fesztiválnak pont ez a lényege. Vannak itt a Vajdaságból, Lengyelországból, Erdélyből főzőcsapatok és most már Ausztriából is. Nem véletlenül mondta róla egy adásában a BBC, hogy kiemelt jelentőségű ez a rendezvény. Az idén például 190 csapat nevezett a versenyre és mellette még vagy kétszáz főzött – csak a saját kedvtelésére!
Nem mondhatni, hogy nagyon sokan tudnák nálunk, hol van Sárközújlak. A Partiumban, Szatmárnémetitől 24 kilométerre fekszik, 6700 lakosú kisváros, melynek 60 százaléka magyar. Az őket képviselő főzőcsapatot a polgármester vezette, de eljött az alpolgármester és a hivatal több munkatársa. Babgulyást főztek a versenyre, de csak úgy, mutatóba a Romániában közkedvelt mics nevű ételt is elkészítették Ez egy különleges fűszerezésű, sertés- és marhahús keverék. Náluk ez soha nem hiányzik egyetlen piknikről sem. A babgulyást is egyéni fűszerezéssel készítik, az erdélyi ízvilág egészen más. Ráadásul a főzést nem kizárólag egy ember tartotta a kezében, itt nem volt főnök, a fűszerezés is csapatmunka volt, mindenki adott hozzá valamit a saját elképzelése szerint. Azon igyekeztek, hogy sikerüljön valami különlegességet tenni a zsűri asztalára.
Amint azt a nevük is mutatta, Békés megyében dúlnak a Viharsarki Betyárok. A fesztiválra Gyuláról érkeztek néhány érdekességet is hoztak magukkal. A kitömött túzok mellett ilyen volt egy zománctábla a múlt század elejéről, mely a Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium tanfolyamát hirdette, de nem hiányzott a gyulai kolbász sem, bár ez utóbbi nem kapott szerepet a gulyásban. Ragaszkodnak hozzá, hogy a főzéskor a hús domináljon. Versenyművük a szürkemarha comb- és lábszárból készült gulyás volt, melyhez nem a ma megszokott, hanem a régi magyar sárgarépát használták. Máshol már alig látni – citromsárga színű! Került a levesbe paszternák – egy édesebb gyökérféle – és természetesen petrezselyem is.
Szolnok város egyik legjelentősebb eseménye ez a fesztivál – jelentett ki a rendezvény megnyitásakor Szalay Ferenc polgármester. Sokan bele sem gondolnak, hogy ez a remek étel milyen szerves része történelmünknek. Ezért is nagyszerű dolog, hogy a legmagyarabb ételnek tartott gulyás ünnepére ide érkezik rengeteg külföldi vendég. Jelen van Szolnok öt testvérvárosának küldöttsége is. A sok tízezer ember, a sok száz főzőcsapat csodálatos hangulatot teremt, mely gyorsan barátokká tesz ismeretleneket. Az elkövetkező években a város fő fejlesztési programja is az idegenforgalom színvonalának növelését célozza, különösen a Tiszaligetben. Megkezdődik az új termálfürdő építése, mely majd a fesztivál látogatói számára is új élményt jelenthet.
A Fesztivál díszvendége Jászberény volt. Polgármestere, Szabó Tamás szerin az egy megyén belüli két város együttműködése sok tekintetben mintaszerű. Jól mutatja ezt az is, hogy a fesztiválon a vendég vendégelte meg a meghívóját. Egy különleges ételt készítettek: a neve Pandúrgulyás, melynek története van. Az egykori Dél-alföldi Vendéglátó Vállalat elnöke, egy mesterszakács, kísérletező kedvében állította elő. Rakott bele borsót, velőt, húst, gombát – ami éppen eszébe jutott, és ahogy az már ilyenkor történni szokott – kiváló eredmény született, országszerte ismert népszerű étellé vált. Érdemes arra, hogy széles körben ismertté legyen. Az alapja borjúpörkölt volt, a hagyományoktól eltérő fűszerezéssel. Amikor a hús már majdnem puha, metéltre vágott zöldséget, velőt tettek hozzá, majd húsleves alaplével felengedték és tejfölt is tettek bele.
Mi látnivaló van az Alföldön? Kérdezték sokan még a hetvenes években, de ez a rendezvény bebizonyította, igencsak van miért idejönni. Míg napközben a Tiszaligetben igazi fesztivál-hangulat volt, a délután végére ezt az izgalom váltotta fel. A közel kétszáz étel elbírálása nem kis feladatot rótt a zsűrire. A kóstolás, a pontozás, az eredmények összevetése, a rangsor megállapítása – no és az oklevelek elkészítése bizony időt vett igénybe. A különféle gulyásételeknek megfelelően kialakított kategóriákban mindenhol hirdettek első, második és harmadik helyezettet. Ám az igazán vágyott díj, a legmagasabb pontszám birtokosáé, aki egy évig viselheti a „Gulyáskirály” megtisztelő címét. Mindenki meglepetésére, a győztes a Fesztiválon először megjelenő Viharsarki Betyárok csapata lett. Jövőre, a 18. Gulyásfesztiválon tőlük kell majd a címet elhódítani!
Új üzemeltetővel, a történelmi hagyományok tiszteletben tartásával és a modern kor igényeihez igazodó vendéglátással tért vissza Budapest kulturális térképére a legendás Dunapark Kávéház, a nagyközönség számára tervezett nyitási időpontban: 2026. július 25-én. Ez nap fontos állomás a környék, az Újlipótváros életében. A cél az volt, hogy a kávéház megőrizze, amiért sokan szerették, közben pedig mai, könnyed és egész nap működő vendéglátóhelyként működjön tovább.
Olvasóink korábban már tudomást szerezhettek arról, hogy Budapest egyik nagymultú és roppant népszerű kávéháza átalakítás alatt áll (https://www.utazonet.hu/bezar-hogy-megszepulve-nyilhasson-c1265.html). Működtetését az Eventrend Group több mint három évtizedes vendéglátói és üzemeltetői tapasztalat birtokában vette át. Célja, hogy a kávéház ne csak újranyisson, hanem ismét stabil, magas minőségű és szerethető szereplője legyen Budapest kávéházi életének. A Pozsonyi út és a Szent István park találkozásánál álló kávéház több generáció számára jelentett mindennapi találkozópontot és személyes emléket. Az új korszak célja, hogy ez a kötődés mai, élő kávéházi formában folytatódjon.
Japán csavarral és Bíró Lajossal újul meg Budapesten, a IX. kerületben a Csarnok téri Borbíróság. A Fővám-téri Központi Vásárcsarnok szomszédságában található Market 1897 – Kitchen & Wine by Borbíróság egy egészen különleges gasztronómiai koncepcióval, pop-up vendégestekkel és a „Market to table” filozófiával várja a vendégeket. Kipróbáltuk a fúziós menüt, ahol a rántott disznófüléről híres Bíró Lajos és a japán-magyar ízek találkoztak.
Budapest szívében, a pesti Dunakorzó egyik leglátogatottabb pontján horgonyzó Spoon The Boat nem egy mindennapi folyami gőzös. A 2000-es évek elején feltűnt, kifejezetten vendéglátásra és prémium rendezvényekre tervezett modern állóhajó mára a fővárosi látkép elválaszthatatlan részévé vált. Megalkotásának fő célja az volt, hogy a nemzetközi igényeknek megfelelően, olyan exkluzív állóhajó-éttermet és rendezvényközpontot hozzanak létre, amely maximálisan kihasználja a világörökségi panorámát. Ráadásul ne csupán egy panorámás étterem legyen a Dunán, hanem az a hely, ahol a legkönnyebb szerelembe esni Budapesttel. A Vigadó térnél, közvetlenül az InterContinental szállodával szemben és a Lánchíd lábánál elhelyezkedő 75 méter hosszú, 1600 négyzetméteres hajó most teljesen új, átfogó koncepcióval születik újjá.
Amikor a világhírű irodalom, a társadalmi felelősségvállalás és a legmagasabb szintű cukrászművészet találkozik, valami egészen különleges születik Budapest szívében. Nobel-díjat kapott két asztal a Centrál kávéházban. Azt, hogy ebben a kávéházban különleges irodalom órák folynak középiskolásoknak, szerencsére már sokan tudják. Most olyan kulturális programot indítanak, amely a magyar irodalom két Nobel-díjas alkotójára, Kertész Imrére és Krasznahorkai Lászlóra épít. Az élményalapú irodalomórák személyessé teszik az életműveket – történelmi kávéházi környezetben, gasztronómiának sem fordítva hátat. Mivel pedig Nobel-díjat fényképen is ritkán lát az egyszerű ember, egy-egy asztal üveg alatt olyan dekorációt kapott, ahol a legfontosabb látnivalók megtekinthetők.
