2024. november 9. szombat, Tivadar és Szibilla napja
Kölcsöngulyás visszajár!
Révay András
2015.09.22 20:15
Már csak egy év hiányzik és nagykorú lesz a Szolnoki Gulyásfesztivál. Ám a tizenhetedikről így is megállapítható, hogy az egy helyen, egy időben főzött gulyásételek legnagyobb rendezvénye az egész Kárpát-medencében és erről az idén is meggyőződhetett néhány tízezer látogató!

 Jelen volt a Fesztiválon az ország első cigányvendéglője. A családi vállalkozás Békésen nyílt meg 2011. október 17-én és kezdetben a szervezők maguk sem gondolták volna, hogy néhány év alatt nagy sikere lesz. Azóta már rendszeresen járnak a különféle fesztiválokra is. A szolnoki fesztiválon a főzőversenyre nem neveztek be, mert nem érzik tisztességesnek, hogy az árusítás mellett versenyezzenek is a többiekkel. Számukra a sikert a vásárlók véleménye jelenti. Jellegzetességük a cigánykáposzta. Ez kifejezetten tájjellegű étel, valójában füstölt csülökkel, öreg tyúkkal, sűrű aprókáposztával készült töltött káposztát rejt a név. Népszerű még a füstölt csülkös pacal, különösen, mert Békés környékén a cigányasszonyok kezdték főzni a negyvenes – ötvenes években.

A Nagyabonyi Böllérek csapata öt bográcsban is főzött. Részben a Fesztivál rendezőségének vendégei számára slambucot, birkapörköltet, a versenyre pedig marhagulyást. Ennek készítésekor nem a furfang, hanem a magyarság szeretete, a tudás és az összetartás a legfontosabb. A csapat tagjai között valódi böllérek is voltak. E szakma művelőiről ma már mind kevesebben tudják, hogy – a hagyományok szerint – ők húsfeldolgozással nem, csak az állat kíméletes leölésével foglalkoznak. Sertés, marhát, birkát úgy indítják el a tányérba vezető úton, hogy az lehetőleg ne kínlódjon. A feldolgozást a hentes végzi. Főzni viszont a böllérek is nagyon szeretnek és ezt a tudásukat a fesztiválon is szívesen bemutatják.

 Terveztek egyszer egy Bécs-Budapest Világkiállítást, de – mint tudjuk – abból nem lett semmi. Van viszont – és ez már megvalósult – egy Bécs-Szolnok Gulyásfesztivál! Úgy kezdődött, hogy előbb Bécsbe látogatott a szolnokiak csapata a 6. Bécsi Gulyásfesztiválra. Ezt az egyre növekvő számban ott élő magyarok szervezik, és szoros kapcsolatukat mutatja az osztrák néppel. Van némi nevelő célzata is, mert az osztrákoknak a „gulasch” a pörköltet jelenti. A 17. szolnoki fesztiválon viszont már jelen voltak a bécsiek képviselői, marhagulyást főztek – bécsi stílusban. Erről nem is árultak el többet – legyen meglepetés – mondták. Saját receptjükben olyan fűszerek is vannak, amit talán még a zsűri sem ismer.

 Hallotta viszont ez utóbbi mondatokat a Szolnoki Gulyásfesztivál zsűrijének elnöke, Opóczky István, akinek megalapozott véleménye van az ausztriai gulyásfőzésről. Nagy örömmel fedezte fel – mondta – a bécsi küldöttséget a versenyzők között, hiszen ő maga hosszú évekig volt a bécsi Magyar Nagykövetség szakácsa. Akár az is mondhatnánk: „a kölcsöngulyás visszajár”, mert az ausztriai magyar hagyományőrzők odakint már többször ettek az ő főztjéből, most pedig fordult a kocka. Ennek a fesztiválnak pont ez a lényege. Vannak itt a Vajdaságból, Lengyelországból, Erdélyből főzőcsapatok és most már Ausztriából is. Nem véletlenül mondta róla egy adásában a BBC, hogy kiemelt jelentőségű ez a rendezvény. Az idén például 190 csapat nevezett a versenyre és mellette még vagy kétszáz főzött – csak a saját kedvtelésére!

 

Nem mondhatni, hogy nagyon sokan tudnák nálunk, hol van Sárközújlak. A Partiumban, Szatmárnémetitől 24 kilométerre fekszik, 6700 lakosú kisváros, melynek 60 százaléka magyar. Az őket képviselő főzőcsapatot a polgármester vezette, de eljött az alpolgármester és a hivatal több munkatársa. Babgulyást főztek a versenyre, de csak úgy, mutatóba a Romániában közkedvelt mics nevű ételt is elkészítették Ez egy különleges fűszerezésű, sertés- és marhahús keverék. Náluk ez soha nem hiányzik egyetlen piknikről sem. A babgulyást is egyéni fűszerezéssel készítik, az erdélyi ízvilág egészen más. Ráadásul a főzést nem kizárólag egy ember tartotta a kezében, itt nem volt főnök, a fűszerezés is csapatmunka volt, mindenki adott hozzá valamit a saját elképzelése szerint. Azon igyekeztek, hogy sikerüljön valami különlegességet tenni a zsűri asztalára.

 Amint azt a nevük is mutatta, Békés megyében dúlnak a Viharsarki Betyárok. A fesztiválra Gyuláról érkeztek néhány érdekességet is hoztak magukkal. A kitömött túzok mellett ilyen volt egy zománctábla a múlt század elejéről, mely a Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium tanfolyamát hirdette, de nem hiányzott a gyulai kolbász sem, bár ez utóbbi nem kapott szerepet a gulyásban. Ragaszkodnak hozzá, hogy a főzéskor a hús domináljon. Versenyművük a szürkemarha comb- és lábszárból készült gulyás volt, melyhez nem a ma megszokott, hanem a régi magyar sárgarépát használták. Máshol már alig látni – citromsárga színű! Került a levesbe paszternák – egy édesebb gyökérféle – és természetesen petrezselyem is.

 Szolnok város egyik legjelentősebb eseménye ez a fesztivál – jelentett ki a rendezvény megnyitásakor Szalay Ferenc polgármester. Sokan bele sem gondolnak, hogy ez a remek étel milyen szerves része történelmünknek. Ezért is nagyszerű dolog, hogy a legmagyarabb ételnek tartott gulyás ünnepére ide érkezik rengeteg külföldi vendég. Jelen van Szolnok öt testvérvárosának küldöttsége is. A sok tízezer ember, a sok száz főzőcsapat csodálatos hangulatot teremt, mely gyorsan barátokká tesz ismeretleneket. Az elkövetkező években a város fő fejlesztési programja is az idegenforgalom színvonalának növelését célozza, különösen a Tiszaligetben. Megkezdődik az új termálfürdő építése, mely majd a fesztivál látogatói számára is új élményt jelenthet.

A Fesztivál díszvendége Jászberény volt. Polgármestere, Szabó Tamás szerin az egy megyén belüli két város együttműködése sok tekintetben mintaszerű. Jól mutatja ezt az is, hogy a fesztiválon a vendég vendégelte meg a meghívóját. Egy különleges ételt készítettek: a neve Pandúrgulyás, melynek története van. Az egykori Dél-alföldi Vendéglátó Vállalat elnöke, egy mesterszakács, kísérletező kedvében állította elő. Rakott bele borsót, velőt, húst, gombát – ami éppen eszébe jutott, és ahogy az már ilyenkor történni szokott – kiváló eredmény született, országszerte ismert népszerű étellé vált. Érdemes arra, hogy széles körben ismertté legyen. Az alapja borjúpörkölt volt, a hagyományoktól eltérő fűszerezéssel. Amikor a hús már majdnem puha, metéltre vágott zöldséget, velőt tettek hozzá, majd húsleves alaplével felengedték és tejfölt is tettek bele.

Mi látnivaló van az Alföldön? Kérdezték sokan még a hetvenes években, de ez a rendezvény bebizonyította, igencsak van miért idejönni. Míg napközben a Tiszaligetben igazi fesztivál-hangulat volt, a délután végére ezt az izgalom váltotta fel. A közel kétszáz étel elbírálása nem kis feladatot rótt a zsűrire. A kóstolás, a pontozás, az eredmények összevetése, a rangsor megállapítása – no és az oklevelek elkészítése bizony időt vett igénybe. A különféle gulyásételeknek megfelelően kialakított kategóriákban mindenhol hirdettek első, második és harmadik helyezettet. Ám az igazán vágyott díj, a legmagasabb pontszám birtokosáé, aki egy évig viselheti a „Gulyáskirály” megtisztelő címét. Mindenki meglepetésére, a győztes a Fesztiválon először megjelenő Viharsarki Betyárok csapata lett. Jövőre, a 18. Gulyásfesztiválon tőlük kell majd a címet elhódítani!

Kapcsolódó témák

Ha egy önkiszolgáló étteremben már a megnyitás napján, még este hét órakor is a kiszolgáló pulttól az ajtóig áll bent a sor, az már önmagában jelzi: van érdeklődés az éterem iránt. Nem is alaptalanul. Gyorsan híre ment, hogy egy új, török étterem nyílt Angyalföldön, a Béke utcában. Jó a helye, közel a Vasas pályához, előtte villamos, mellette buszmegálló van, körülötte a kisebb utcákban még parkolni is lehet. Mindez jó dolog, de igazán az a fontos, ami a tányérokba kerül. Nos, az első vélemények szerint azzal sincs hiba!

Az édességeket kedvelők bizonyára örültek annak, amikor tavaly első alkalommal hirdettek meg egy korábban még nem létezett versenyt. „Az Év Pálinkás Bonbonja” verseny nagy sikernek bizonyult, ezért a szervezők, a Gyulai Pálinkafesztivál és a Magyar Cukrász Ipartestület vezetői úgy döntöttek – idén is meghirdetik. A nevezéseket 2024. február 1. és április 12. között fogadják.

2023.12.04 13:24

A címben szereplő tanácsot Kiss Zoltán cukrászmester adta a résztvevőknek az Év Bejglije verseny eredményének kihirdetésekor – nem véletlenül. Feltételezzük, az otthoni bejglisütésre vállalkozók is tudják ezt, de azért nem árt ismételni. A versenyt a Magyar Cukrász Ipartestület a negyedik alkalommal hirdette meg és az idén már ötvennél is több alkotás versengett a díjakért és a kitüntető címekért.

A Magyar Cukrász Ipartestület tizenhetedik alkalommal hirdette meg a „Magyarország Tortája” versenyt, az augusztus 20-i nemzeti ünnepünk, államalapító Szent István ünnepe, Magyarország szimbolikus születésnapja köszöntésére. A versenyt hatalmas érdeklődés kíséri, részben – ami érthető – a cukrász szakma képviselői részéről, de bebizonyosodott, hogy a közönség, a fogyasztók is évről évre egyre többen és egyre nagyobb kíváncsisággal várják az ünnepi tortát.

Az édességek kedvelő jól ismerik, és évek óta figyelik is – az Év Fagylaltja és a Magyarország Tortája versenyeket, keresik, vásárolják a díjnyertes tortákat, fagylaltokat. Más a helyzet a bejglivel! Korábban eddig még csak kétszer volt versenye, a harmadikra idén került sor, ötven cukrász nevezett be rá. Az eredményhirdetésnek az eddigiekben már jól bevált, pestszentlőrinci, híres Zila kávéház és cukrászda adott otthont.