Jelen volt a Fesztiválon az ország első cigányvendéglője. A családi vállalkozás Békésen nyílt meg 2011. október 17-én és kezdetben a szervezők maguk sem gondolták volna, hogy néhány év alatt nagy sikere lesz. Azóta már rendszeresen járnak a különféle fesztiválokra is. A szolnoki fesztiválon a főzőversenyre nem neveztek be, mert nem érzik tisztességesnek, hogy az árusítás mellett versenyezzenek is a többiekkel. Számukra a sikert a vásárlók véleménye jelenti. Jellegzetességük a cigánykáposzta. Ez kifejezetten tájjellegű étel, valójában füstölt csülökkel, öreg tyúkkal, sűrű aprókáposztával készült töltött káposztát rejt a név. Népszerű még a füstölt csülkös pacal, különösen, mert Békés környékén a cigányasszonyok kezdték főzni a negyvenes – ötvenes években.
A Nagyabonyi Böllérek csapata öt bográcsban is főzött. Részben a Fesztivál rendezőségének vendégei számára slambucot, birkapörköltet, a versenyre pedig marhagulyást. Ennek készítésekor nem a furfang, hanem a magyarság szeretete, a tudás és az összetartás a legfontosabb. A csapat tagjai között valódi böllérek is voltak. E szakma művelőiről ma már mind kevesebben tudják, hogy – a hagyományok szerint – ők húsfeldolgozással nem, csak az állat kíméletes leölésével foglalkoznak. Sertés, marhát, birkát úgy indítják el a tányérba vezető úton, hogy az lehetőleg ne kínlódjon. A feldolgozást a hentes végzi. Főzni viszont a böllérek is nagyon szeretnek és ezt a tudásukat a fesztiválon is szívesen bemutatják.
Terveztek egyszer egy Bécs-Budapest Világkiállítást, de – mint tudjuk – abból nem lett semmi. Van viszont – és ez már megvalósult – egy Bécs-Szolnok Gulyásfesztivál! Úgy kezdődött, hogy előbb Bécsbe látogatott a szolnokiak csapata a 6. Bécsi Gulyásfesztiválra. Ezt az egyre növekvő számban ott élő magyarok szervezik, és szoros kapcsolatukat mutatja az osztrák néppel. Van némi nevelő célzata is, mert az osztrákoknak a „gulasch” a pörköltet jelenti. A 17. szolnoki fesztiválon viszont már jelen voltak a bécsiek képviselői, marhagulyást főztek – bécsi stílusban. Erről nem is árultak el többet – legyen meglepetés – mondták. Saját receptjükben olyan fűszerek is vannak, amit talán még a zsűri sem ismer.
Hallotta viszont ez utóbbi mondatokat a Szolnoki Gulyásfesztivál zsűrijének elnöke, Opóczky István, akinek megalapozott véleménye van az ausztriai gulyásfőzésről. Nagy örömmel fedezte fel – mondta – a bécsi küldöttséget a versenyzők között, hiszen ő maga hosszú évekig volt a bécsi Magyar Nagykövetség szakácsa. Akár az is mondhatnánk: „a kölcsöngulyás visszajár”, mert az ausztriai magyar hagyományőrzők odakint már többször ettek az ő főztjéből, most pedig fordult a kocka. Ennek a fesztiválnak pont ez a lényege. Vannak itt a Vajdaságból, Lengyelországból, Erdélyből főzőcsapatok és most már Ausztriából is. Nem véletlenül mondta róla egy adásában a BBC, hogy kiemelt jelentőségű ez a rendezvény. Az idén például 190 csapat nevezett a versenyre és mellette még vagy kétszáz főzött – csak a saját kedvtelésére!
Nem mondhatni, hogy nagyon sokan tudnák nálunk, hol van Sárközújlak. A Partiumban, Szatmárnémetitől 24 kilométerre fekszik, 6700 lakosú kisváros, melynek 60 százaléka magyar. Az őket képviselő főzőcsapatot a polgármester vezette, de eljött az alpolgármester és a hivatal több munkatársa. Babgulyást főztek a versenyre, de csak úgy, mutatóba a Romániában közkedvelt mics nevű ételt is elkészítették Ez egy különleges fűszerezésű, sertés- és marhahús keverék. Náluk ez soha nem hiányzik egyetlen piknikről sem. A babgulyást is egyéni fűszerezéssel készítik, az erdélyi ízvilág egészen más. Ráadásul a főzést nem kizárólag egy ember tartotta a kezében, itt nem volt főnök, a fűszerezés is csapatmunka volt, mindenki adott hozzá valamit a saját elképzelése szerint. Azon igyekeztek, hogy sikerüljön valami különlegességet tenni a zsűri asztalára.
Amint azt a nevük is mutatta, Békés megyében dúlnak a Viharsarki Betyárok. A fesztiválra Gyuláról érkeztek néhány érdekességet is hoztak magukkal. A kitömött túzok mellett ilyen volt egy zománctábla a múlt század elejéről, mely a Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium tanfolyamát hirdette, de nem hiányzott a gyulai kolbász sem, bár ez utóbbi nem kapott szerepet a gulyásban. Ragaszkodnak hozzá, hogy a főzéskor a hús domináljon. Versenyművük a szürkemarha comb- és lábszárból készült gulyás volt, melyhez nem a ma megszokott, hanem a régi magyar sárgarépát használták. Máshol már alig látni – citromsárga színű! Került a levesbe paszternák – egy édesebb gyökérféle – és természetesen petrezselyem is.
Szolnok város egyik legjelentősebb eseménye ez a fesztivál – jelentett ki a rendezvény megnyitásakor Szalay Ferenc polgármester. Sokan bele sem gondolnak, hogy ez a remek étel milyen szerves része történelmünknek. Ezért is nagyszerű dolog, hogy a legmagyarabb ételnek tartott gulyás ünnepére ide érkezik rengeteg külföldi vendég. Jelen van Szolnok öt testvérvárosának küldöttsége is. A sok tízezer ember, a sok száz főzőcsapat csodálatos hangulatot teremt, mely gyorsan barátokká tesz ismeretleneket. Az elkövetkező években a város fő fejlesztési programja is az idegenforgalom színvonalának növelését célozza, különösen a Tiszaligetben. Megkezdődik az új termálfürdő építése, mely majd a fesztivál látogatói számára is új élményt jelenthet.
A Fesztivál díszvendége Jászberény volt. Polgármestere, Szabó Tamás szerin az egy megyén belüli két város együttműködése sok tekintetben mintaszerű. Jól mutatja ezt az is, hogy a fesztiválon a vendég vendégelte meg a meghívóját. Egy különleges ételt készítettek: a neve Pandúrgulyás, melynek története van. Az egykori Dél-alföldi Vendéglátó Vállalat elnöke, egy mesterszakács, kísérletező kedvében állította elő. Rakott bele borsót, velőt, húst, gombát – ami éppen eszébe jutott, és ahogy az már ilyenkor történni szokott – kiváló eredmény született, országszerte ismert népszerű étellé vált. Érdemes arra, hogy széles körben ismertté legyen. Az alapja borjúpörkölt volt, a hagyományoktól eltérő fűszerezéssel. Amikor a hús már majdnem puha, metéltre vágott zöldséget, velőt tettek hozzá, majd húsleves alaplével felengedték és tejfölt is tettek bele.
Mi látnivaló van az Alföldön? Kérdezték sokan még a hetvenes években, de ez a rendezvény bebizonyította, igencsak van miért idejönni. Míg napközben a Tiszaligetben igazi fesztivál-hangulat volt, a délután végére ezt az izgalom váltotta fel. A közel kétszáz étel elbírálása nem kis feladatot rótt a zsűrire. A kóstolás, a pontozás, az eredmények összevetése, a rangsor megállapítása – no és az oklevelek elkészítése bizony időt vett igénybe. A különféle gulyásételeknek megfelelően kialakított kategóriákban mindenhol hirdettek első, második és harmadik helyezettet. Ám az igazán vágyott díj, a legmagasabb pontszám birtokosáé, aki egy évig viselheti a „Gulyáskirály” megtisztelő címét. Mindenki meglepetésére, a győztes a Fesztiválon először megjelenő Viharsarki Betyárok csapata lett. Jövőre, a 18. Gulyásfesztiválon tőlük kell majd a címet elhódítani!
A tavasz beköszöntének, a nyár közeledtének legbiztosabb jele, hogy sorra nyitnak a szabadtéri vendéglátóhelyek. A Római-part legendás sörkertje 1983 óta a budapesti nyár kihagyhatatlan része. A Duna közelsége, az öreg platánfák árnyéka, a jó zene és a frissen sült hekk illata évtizedek óta visszavonhatatlanul hozzátartozik az itteni élethez. Az Evezős Sörkert nem csupán vendéglátóhely – igazi társasági tér. A több kilométeres partszakasz különleges adottságai az Evezősben válnak igazán közösségi élménnyé. Ezért mondhatjuk el róla: az Evezős Sörkert a Római-part társasági kikötője.
Igaz, még nem tudjuk melyik. A Magyar Cukrász Ipartestület már tizenkilencedik alkalommal hirdette meg a „Magyarország Tortája” versenyt, augusztus 20-i nemzeti ünnepünk, államalapító Szent István ünnepe, Magyarország szimbolikus születésnapja köszöntésére. A hungarikumok listáján méltán szereplő dobostorta pedig idén ünnepli megjelenésének 140. évfordulóját. Bár Dobos C. József a tortáját 1884-ben alkotta meg, de első alkalommal 1885-ben a Budapesti Országos Általános Kiállításon mutatta be a nagyközönségnek. Az idei versennyel a világhírű mester munkássága előtt tisztelgünk!
Ha egy étteremben, a megnyitás után pontosan egy évvel, még mindig a bejárati ajtóig áll a bent a várakozó vendégek sora, akkor az mindennél ékesebben bizonyítja, hogy az ötlet bevált. Érdemes volt török éttermet nyitni Angyalföldön, a Béke úton! Mivel önkiszolgáló étteremről van szó, a látvány nem fogható sem a pincérek, sem pedig a tálaló dolgozók lassúságára. Az ételek jók, az árak megfizethetőek, jönnek tehát az ebédelni szándékozók.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a világ legszebb kávéházaként számon tartott, 130 éves New York Café. Az Erzsébet körúti közkedvelt létesítmény– a korábbi teszt után – március elsejétől éjszakai nyitvatartással és éjszakai kínálattal várja vendégeit. Csütörtöktől vasárnapig, éjféltől még több embernek kívánnak lehetőséget adni Budapest csodás kávéházának zavartalan élvezetére.
A bibliai történetet a víz borrá változtatásáról bizonyára sokan ismerik. Ám azt, hogy valami hasonló napjainkban is megesik, valószínűleg jóval kevesebben. Igaz ennek véghezvitele nem egyetlen ember cselekedete, többen vesznek részt benne. Ráadásul nem is éppen csak egyszer, már másodszor vitték véghez! Mert a tavalyi, nagy sikerű Notorious F.I.G. után, idén is elkészült a Magyarország Tortája ihlette kraftsör, amely a Magyar Cukrász Ipartestület és a FIRST Craft Beer közös munkájának gyümölcse. A kiindulási alap ezúttal a váci Édes Vonal cukrászda Mákvirág tortája volt.
