2024. május 26. vasárnap, Fülöp és Evelin napja
Kulturális örökséggé vált a lipicai lótenyésztés
Révay András
2022.12.28 15:58
Marokkó fővárosában, Rabatban rendezték meg 2022. november 28. és december 3. között az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága tizenhetedik ülésszakát. Az itt meghozott döntés nyomán első alkalommal került egy lófajta és annak tenyésztési hagyományai az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.

Az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamai közül a lipicai lótenyésztés hagyományát nyolc ország - Szlovénia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Magyarország, Olaszország, Románia és Szlovákia - közösen terjesztette az UNESCO elé. A ritka széleskörű együttműködés sikerrel járt. A lipicai lótenyésztés évszázadok óta szimbolikus szerepet töltött be mind a nyolc országban, és ma is számos helyszínen folyik. A pályázat a lipicai tenyésztéshez kapcsolódó kulturális és társadalmi gyakorlatok, ismeretek és készségek széles spektrumát, valamint szájhagyományok, ünnepek és lovassportok leírását tartalmazta. Az ülésszakon döntést hoztak arról is, hogy szlovén méhészeti hagyomány ugyancsak felkerül a szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.

Mindkét pályázatot a Szlovén Kulturális Minisztérium koordinálta. Az értékelő testület elismerését fejezte ki a példaértékű jelölésért, amely a benyújtó államok közötti szoros összefogásról tanúskodik, összhangban a nemzetközi együttműködés elveivel és az Egyezmény kölcsönös megértésének előmozdításával. Valóban büszkék lehetünk a lipicai fajtára, mely a világ egyik legrégebbi tenyésztésbe fogott lófajtájaként, magával ragadó küllemével, intelligenciájával, munkakészségével, teljesítményével és ezúttal az UNESCO elismerésével is igazolja helyét a 21. század lovas életében. A lipicai Magyarországon 2004 óta nemzeti kinccsé nyilvánított lófajta. Története viszont 1850-ben kezdődött, amikor I Ferdinánd német-római császár és magyar király fia, II. Károly főherceg lótenyésztő telepet alapított Lipiken.

A tenyésztő telep genetikai alapját az ott található és a középkorban nagyra becsült, de kissé nehéz testű és Spanyolországból importált lovak, valamint a szintén helyi, kemény természetű hegyi lovak adták. A császári udvar számára kívántak itt kiváló, szilárd szervezetű, a pompát, a gazdagságot minden jellegében mutató lovat kitenyészteni. A kezdeteknél használt mének közül nyolc ma is létező genetikai vonalat alapított, a tenyésztés ezekre épül és ennek a nyolcnak külön jele is van. Ilyen például a törzsalapító Siglavy nevű arab mén, mely 1816-ban került Lipicára. Marmagassága nem érte el a 150 cm-t. A mén mindkét szülője eredeti arab ló volt, örökítése olyan átütőnek bizonyult, hogy törzse mai napig fennmaradt. Jele egy csúcsával felfelé álló háromszög.

A lipicai ménest a napóleoni háborúk idején kétszer is Magyarországra menekítették, így alakult ki a mezőhegyesi, lipicai jellegű állomány. Ezeket a lovakat 1876-ban Alsószombatfalvára költöztették, majd onnan 1912-ben Bábolnára vitték. Innen kerültek az 1950-es években újra hegyi környezetbe, Szilvásváradra. Az ugyancsak törzsalapító Incitato erdélyi magyar eredetű, Mezőhegyesen született. 1802-ben gróf Bethlen Pál a bonchidai, akkor már hírneves ménesből saját tenyészete számára vásárolt néhányat az épp akkor odaérkezett eredeti spanyol lovak közül. Köztük volt a Curioso nevű mén, valamint a Capelano nevű kanca is. Kettejük párosításából született 1810 tavaszán Incitato Senior, törzsalapító mén. A jele egy fekvő félkör.

A közös pályázat során a Szlovénia számára megítélt második elismerés, a méhészeti hagyományra vonatkozó pályázat „Méhészet Szlovéniában, életforma” címmel azért volt sikeres, mert olyan szellemi kulturális örökségi egységeken alapult, amelyek felkerültek a szellemi örökségek szlovén listájára. Beleértve a méhészetet, a kaptártáblák festését, a mobil méhészetet, a termelést. Ide került még a méhkasok és méhészetek, karniói mézelő méhkirálynők tenyésztése, apiterápia, famodellek, mézeskalácsok és licitárok (ékszerek) készítése. Miután az ENSZ – kevesebb, mint öt éve - a Méhészek Világnapjának a modern méhészet úttörője, Anton Janša szlovén méhész születésnapját, május 20-át nyilvánította, ez Szlovénia és gazdag méhészeti hagyományának újabb nagy elismerése.

Kapcsolódó témák

Az idehaza mellőzött, külföldön világhírűvé vált magyar tudósok – sajnos eddig sem rövid – névsora 2020-ban újabb taggal bővült. Az Amerikai Egyesült Államokban 1985 óta élő kutatóbiológus szinte egyik percről a másikra került a figyelem középpontjába, vált híressé. A Kínában 2019-ben tapasztalt első megbetegedések után kitört járványt a WHO már 2020. március 11-én világjárvánnyá nyilvánította. Megfékezése eleinte reménytelennek tűnt, mígnem a nagy lendülettel folyó kutatások során felbukkant egy magyar név: dr. Karikó Katalin. Az ő szabadalma alapján készült el 2020-ban, a világon elsőként, a klinikailag is bizonyítottan hatásos oltóanyag a SARS-CoV-2 koronavírus-fertőzés ellen!

Valójában ez az elnevezés nem is egészen pontos. A kor nagyjából igen, de hogy sportág? Akkor még biztosan nem volt az. Sokkal fontosabb volt. Ma úgy hívjuk muaythai, de ezt hallván hányan tudják – úgy nagyjából – mit is takar ez a szó? Nem is igen volna értelme erről fejtegetésekbe bocsátkozni, ha a napjainkra sporttá vált egykori harcművészet magyar képviselői a közelmúltban nem értek volna el figyelmet érdemlő sikert.

A Múzeumok éjszakáján két rendezvénynek is otthont adott Budapesten a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templom. Nem meglepő, hogy az évenként megrendezett és roppant népszerű rendezvényhez a főváros legöregebb temploma is csatlakozott, hiszen ez az épület már önmagában felér egy múzeummal. Az altemplomban megtartott második előadás a fővárosi fürdőkultúráról szólt és bár témája – első hallásra – nem nagyon illet a helyszínhez, rövidesen kiderült; az előzetes feltételezés téves volt, két okból is.

A történelem, a tiszti pálya, a katonaélet iránt érdeklődők számára sok új, érdekes információt nyújthat egy frissen megnyílt kiállítás. A Ludovika Akadémia történetét feldolgozó állandó múzeum nem egyszerűen hadtörténelmi jellegű kiállításnak ad helyet, hiszen középpontjában nem az események, hanem elsősorban az emberek állnak. Az előzetes bejelentés nélkül látogatható kiállítás helyszíne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Szárnyépület, (1083 Budapest, Ludovika tér 1.) Az esetleg változó nyitva tartás idejéről a https://www.uni-nke.hu oldalon lehet tájékoztatást kapni.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán működő Ludovika-történeti Kutatóműhely, 2020-ban, Zrínyi Miklós születésének 400. évfordulója alkalmából már rendezett egy kiállítást, Zrínyiek a haza szolgálatában címmel. Most az Egyetemen egy újabb kiállítás nyílott, a Kutatóműhely Zrínyi-Újváron folytatott feltárási munkáinak eredményéből. A kiállítás szeptember 20-ig látogatható az Egyetem Hungária körúti Kari Könyvtárának épületében.