Molnár Ferenc egyik legismertebb vígjátékát különleges formában állították színpadra. A Játék a kastélyban zenés vígjátékban látható 2026 október 3-tól a Nagyszínpadon. Az előadás korábban nem létezett zenéit Szemenyei János kifejezetten a Thália Színház számára írta. Az előzmények ugyanis teljesen mások voltak. Ez a darab a magyar és a nemzetközi színháztörténet egyik legtökéletesebben megkomponált, bravúrdarabja. A szellemes vígjáték, 1926-ban háromfelvonásosként született, mely a fennmaradt történetek szerint egy anekdotából jött létre. Kosztolányi Dezső azt írta Molnárról: „Darabjai egy kis ötlet mustármagjából sarjadzanak. Ez hirtelen hajtani, lombosodni, terebélyesedni kezd, alakok nőnek ki belőle, s ő kedvére elmulat velük.”
Tény, hogy Molnár Ferenc 1926-ban vette feleségül a nála jóval fiatalabb, ünnepelt színésznőt, Darvas Lilit. Állítólag egyszer Molnár otthon tárgyalt az ügynökével, miközben a szomszéd szobából hallotta, amint felesége heves szerelmi vallomásokat tesz egy férfi hangján megszólaló partnernek. Bár a helyzet kísértetiesen hasonlított egy megcsalásra, Darvas Lili valójában csupán a szerepét gyakorolta a korrepetitorával. Az író ebből a helyzetből épített fel egy új darabot rávilágítva, hogy a látszat milyen könnyen megtévesztheti az embert. Jól ismerte az embereket, szinte rólunk szól ez a játék! Szerelmesek vagyunk valamennyien. Féltékenyek és együgyűek, merészek és gyávák. Hogy mikor éppen milyenek, az a helyzettől függ: az élet tehát színház és mi sok szerepet játszhatunk el benne.
A most látható történet egy tengerparti kastélyban játszódik, ahol egy fiatal, naiv, szerelmes szívű zeneszerzőt, Ádám Albertet (Jámbor Nándor) csúnyán átver a jegyese, a primadonna, Annie (Czakó Julianna). Miközben házasságra készülnek, titokban régi szeretőjével, a híres színésszel is felmelegíti a viszonyát egy romantikus nyaralóhelyen. A nagy lebukás igen kellemetlen a hármójuk közös karrierjét egyengető színdarabíró párosnak, Gálnak (Vida Péter) és Turainak Szervét Tibor), is, hiszen elmarad a tervezett operett bemutató, ha a csalódott szerelmes összetépi a kottáit, ahogy bánatában megfogadta. Turai ezért ravasz tervet eszel ki. Bevonva a két vétkest, elhitetik Ádámmal és Gállal, hogy amit mindannyian tisztán hallottak a másik szobából, az nem enyelgés volt, hanem egy francia darab próbája.
A néző, ha a fordulatos cselekmény mellett képes a szöveg finomságaira is odafigyelni, tanácsokat és megjegyzésre érdemes mondatokat is hazavihet. Ilyen például, amit Gál mond Turainak: „nőt sohase szabad meglepni. Mindig telegrafálni kell jó előre. Ahányszor én még az életben valami kedves meglepetést csináltam egy hölgynek, végül mindig én lepődtem meg.” Vagy amikor a csalódott szerelmes az öngyilkosság lehetőségeit latolgatja: „öngyilkossági ügyben csak olyantól fogadok el tanácsot, akinek sikerült.” A darab szövege szinte kínálja a zenés megoldásokat, amivel talán még Molnár Ferenc is elégedett lenne. A második felvonás kezdetén Czakó Julianna kitűnő előadásában elhangzó dal, az „Ártatlan lány vagyok” rövidesen akár sláger lehet, később a szövegíró és a titkárnő pezsgő ritmusú, táncos duettje operettbe illő hangulatot teremt és jó tanácsot ad az „Engedj a szívnek, bármit diktál” dalszöveg is.
Az ősbemutató éppen száz évvel ezelőtt, 1926. november 27-én volt a budapesti Vígszínházban. A főbb szerepeket olyan nagyságok játszották, mint Csortos Gyula (Turai), Jávor Pál (Ádám) és Somlay Artúr (Almády). A bemutató átütő sikert aratott: a közönség és a kritika egyaránt elragadtatással fogadta a pergő dialógusokat, az abszurdba hajló dramaturgiai ötleteket és a bravúros humort. A Thália Színház színészei állják a versenyt, Jámbor Nándor még zongorázni és jól énekelni is tud. A mai produkció megtartja az eredeti korszak hangulatát. A rendező, Orosz Dénes elmondta: úgy érzi, a történetet nem érdemes modern környezetbe áthelyezni. Az érdekelte, hogyan tud az eredeti elegancia és könnyedség megmaradni, miközben a két felvonásba sűrített zenés forma új ritmust ad a történetnek. Bátran elmondhatjuk: sikerült.
(Előadásképek: Kállai-Tóth Anett)
