Kezdjük azzal, amit azért már mégis sokan ismernek nálunk: ez a Plitvicei-tavak. Európa egyik legszebb természeti látványossága egy különleges geológiai és hidrogeológiai karsztjelenség. A tórendszer egy völgyben terül el, erdős hegyek veszik körül. Ez a legnagyobb, legrégebbi és leglátogatottabb horvát nemzeti park, 16 különböző méretű tóval, kristályos kékes-zöld vízzel. A tavak a vizüket számos patakból és kisebb vízfolyásból nyerik, zuhatagok és vízesések kötik össze őket. A tízezer év alatt kialakult tufagátak a park alapvető jellemzői. Meglátogatásuk az évszaktól függetlenül különleges élmény, de a tavak és vízesések által létrehozott lenyűgöző kristályos formák és alakzatok téli tündérmesére emlékeztetnek. Egy olyan varázslatos mesevilág, mintha minden jégképződmény vagy dérrel borított fatető mögött a Jégvarázs tündérmese főszereplői bújnának el.0
Bár a tél a horvát tengerparton és a szigeteken nagyon enyhe, csak a legbátrabbak merészkednek ilyenkor a tengerbe. Ám fürdőzés nélkül is rengeteg látnivaló akad. A Zvonco Car szobrászművész által 1956-ban alkotott szobor, a Leány sirállyal, Abbázia jelképévé vált. A tengerparti városok télen is várják a látogatókat a szelíd téli nap meleg sugarai alatt. Opatija 12 kilométeres tengerparti sétánya lenyűgöző. A Lungomare parti sétány a város egyik híres látványossága. Az Adria egyik legszebb sétányának tartják. Preluk és Lovran között 12 kilométer hosszan, a tengerparton kalauzol minket végig a Kvarner-öböl mentén, a Monarchia korabeli épületek mellett. Érdemes ilyenkor felfedezni a horvát szigetek rejtett téli világát. A horvátországi télnek ezer arca van, és mindegyik egyformán szép és vonzó.
Ilyentájt számos történelmi város ünnepi fényekbe burkolózik, kézműves portékákat és forralt bort árusító standokkal telik meg. Szilveszter éjjelén a városok főterei Horvátország-szerte várják az ünnepelni vágyókat. A szabadtéri partik este 9-től indulnak, koncertekkel, zenével, látványos fényinstallációkkal hívogatják az utcákon sétálókat. Számos szálloda készül saját szervezésű szilveszteri programmal, azok számára, akik melegben, szolidabb keretek között töltenék az év végét. A történelmi műemlékeket megvilágító fények milliói, a hagyományos ételek illata a levegőben, a karácsonyi kórusok és az emberek vendégszeretete sok szép, emlékezetes pillanatot garantál az ünnepi időszakban Horvátországba látogató külföldi turistáknak.
Nemcsak Brazíliában, Horvátországban is ilyenkor jön el a karneválok ideje. Az ünnepségek kezdete az a pillanat, amikor Rijeka polgármestere átadja a város kulcsait „Szandi mesternek”. Minden régió gondosan őrzi és adja tovább szokásait és hagyományait a felnövő generációnak. Ez teszi lehetővé, hogy a karneválokat – melyeket dialektustól függően „poklad”-nak vagy „fašnik”-nak is neveznek - élő történelemkönyveknek tekintsük. Megmutatják a horvát régiók mesés múltját. A rijekai karnevál vagy a Samobor Fašnik Horvátország leghíresebb farsangi ünnepei közé tartoznak, de az egész ország varázslatos történelmi színpadává válik ebben az időszakban. A színes farsangi felvonulással és a helyi ételek és italok nagy választékával garantált a szórakozás a téli ünnepek alatt.
Ha pedig már az ételeket említettük, Horvátországban egész évben jókat lehet enni, de az igazi kulináris varázslat az ünnepi időszakkal kezdődik. A téli hónapokra ízekben gazdag, kiadós ételek készülnek, érdemes ilyenkor megkóstolni néhány helyi fogást. A hagyomány szerint Ádám és Éva napján, a karácsony előtti napon, nem esznek húst. Ezért a hal veszi át a fő szerepet, többnyire a tőkehal. Piros, vagy fehér lében készülhet, kanállal eszik, vagy kenyérre kenik, és Isztriától kezdve Dalmácián keresztül Zágrábig számos módra készítik. Dalmácia ilyenkor a pašticada módra készült marhapörkölt illatában fürdik. Noha mindenki azt állítja, hogy éppen az övé a legjobb, mert eredeti recept alapján főzte, a készítési módja eltér az adriai tengerpart különböző részein. Gorski Kotarban a pulykáé a főszerep mlinci tésztával, akárcsak Zágrábban, vagy az Észak-Adrián. Muraközben kacsát készítenek, és mint minden sültjüket, ezt is hajdinakásával tálalják.
Ha vége a karneválnak, unalomra akkor sincs ok. Síelés, túrázás a hegyekben, kerékpározás vagy egy könnyed séta a tengerparton, mind tökéletes kikapcsolódás. Karlovac közelében fekszik a furcsa nevű Bjelolasica, a szó a helyi lakosság által használt kaj nyelvjárású név. A rómaiak is látogatták, a térképeken már 1010-től szerepel. Itt van Horvátország legnagyobb síparadicsoma, ahol sífutásra is van lehetőség. Isztria, a szigetek és a Kvarner-öböl, több száz kilométernyi hó- és fagymentes kerékpárutat kínál, ezzel télen is megörvendeztetik a biciklizés szerelmeseit. Napsütésben igazi élmény a langyos, kellemes időben, örökzöld növényzettel borított tájon tekerni. Előttünk a csodaszép kékségű tenger, felettünk a hegytetőn szikrázó hó.
Azt már bizonyára nagyon sokan tapasztalták, hogy Horvátország leghíresebb történelmi városai és látnivalói - népszerűségük miatt - a nyári hónapokban rendkívül zsúfoltak. Télen sokkal intimebb környezetben fedezhető fel az egyébként „megtelt” táblát mutogató Dubrovnik, a nyüzsgő Split vagy Trogir. A nyár helyett talán érdemesebb télen ellátogatni bármelyik horvát városba. Kényelmes tempóban, nyugodtan deríthetjük fel a számtalan történelmi nevezetességet, a világörökségi helyszíneket és lehetőségünk van beülni egy-egy hangulatos kávézóba vagy konobába. Dubrovnik – régi magyar nevén Raguza – a XV.–XVI. században Európa legnagyobb városai közé tartozott. Ma is jelentős magyar emlékek tárháza. A város kolostoraiban őrzik Szent István király állkapcsát és egy koponyadarabját, valamint Szent László jobbját. Van tehát mit felkeresnünk – akár télen is!
