A Nemzeti Múzeumban jelentették be, hogy a Magyar Cukrász Ipartestület, a Nemzetközi Protokoll Szakemberek Szervezete, a Gróf Széchenyi Család Alapítvány, valamint a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum egy egyszeri, különleges, gasztrodiplomáciai desszertpályázatot hirdet. Céljuk a vendéglátással egybekötött magas szintű, állami, diplomáciai és üzleti protokollalkalmak során kínálható egyedi tányér-, és ajándékként csomagolható desszertet vagy akár egy egész desszert családot életre hívni, mely a nemzetközi delegációk, vendégek, számára ideális választás hazánk tradicionális értékeinek bemutatására. A tájékoztató során elhangzott az is, hogy a pályázaton nyertes alkotás majd a Széchenyi desszert nevet kapja.
Hogy miért pont a Nemzeti Múzeumban, azt a főigazgató, L. Simon László foglalta össze. A múzeum feladata nemzetünk történetének bemutatása, amibe beletartozik nem csak a szűken vett politikatörténet, eseménytörténet, hadtörténet, az életmód-, a viselettörténet, a természettudományos felfedezéseink története és bár van kifejezetten Vendéglátóipari Múzeumunk is, de kultúránk része a gasztronómiatörténet is. Vannak olyan süteményeink – például a Rigó Jancsi – amit határainkon kívül is ismernek és Magyarországhoz kötik. Ugyanilyen híres a Dobos torta és a Somlói galuska is. A kürtőskalács régi erdélyi étel, de most a szlovákok próbálnak rá az Unióban eredetvédelmet kérni. A mézeskalács pedig egyenesen Mátyás király idejéből származik.
Számunkra a desszert egy életérzés – mondta Prohászka Béla, a Nemzeti Értéktár és Hungarikumok Szövetsége alelnöke. Nagyon fontos, hogy legyen bár egy sütemény, mégis értékeket közvetítsen. Tükröznie kell a származás helyét, Magyarországot, aki ajándékba kapja, egy kicsit gondoljon rá, harmonikus ízvilága kellemes emlékeket idézzen fel, a benne rejlő szakmai tudás váltson ki elismerést. Ezért állt az ötlet mellé a Hungarikumok Szövetsége, mert jó lehetőség kínálkozik általa országunk népszerűsítésére, akár a követségeken, konzulátusokon, külföldön vagy itthon, bárhol megszervezett tudományos vagy más rendezvényeken. Egy ilyen termék – ha valóban sikeres - tágabb összefüggésekben is fontossá válhat, hiszen nagyon sok embernek nyújthat megélhetést, nem csak a cukrászoknak, de a nyersanyagok beszállítóinak, megtermelőinek, a csomagolás elkészítőinek egyaránt.
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum főigazgatója, dr. Török Róbert, ezt még azzal egészítette ki: a kürtőskalács eredetéről kiadvány is készült náluk. Együttműködnek a Nemzetközi Protokoll Szakemberek Szervezetével is, Protokoll és diplomácia vándorkiállításuk már hosszú ideje járja az országot. Széchenyi Istvánról pedig valószínűleg kevesen tudják, hogy két fontos szavunk – a cukrász és a pezsgő – megalkotása az ő nevéhez fűződik. A protokoll során felhasznált desszert sem ismeretlen, mert korábban a Budavári Palotában, bizonyos fogadások alkalmával a vendégek már kaptak olyan csomagolt desszertet, amit az uralkodó család tagjainak képmása díszített és ezt egy kis bonbonierben haza is vihették.
Az ötlet tavaly nyáron fogalmazódott meg, emlékezett vissza Hossó Nikoletta, a Nemzetközi Protokoll Szakemberek Szervezetének alapító elnöke. Olyan desszerteket szeretnének kínálni, amelyek híven tükrözik a magyar gasztronómiát, a hazai ízeket, színeket, illatokat. Amelyeket úgy fel tudnak mutatni, hogy az Magyarországot reprezentálja, és bátran adhatják állam- és kormányfőknek, bármilyen magas rangú vendégnek. Bíznak abban, hogy a cukrász szakemberek képesek lesznek valami egészen újat létrehozni, ami különleges élményt nyújt, hiszen a desszert az étkezés koronája. Ehhez jó tudni, hogy a protokoll egy ünnepélyes eljárásrendszer, amit kifejezetten azokon a rendezvényeken alkalmaznak, melyeken állami, diplomáciai, katonai vagy vallási vezetők vesznek részt. Valamennyi szakterületnek saját szabályrendszere van, de ezek jellemzőek az országra, ahol az esemény megvalósul.
A pályázat részleteit Erdélyi Balázs, a Magyar Cukrász Ipartestület szakmai elnöke ismertette. Fontos, hogy a versenyzők túlnyomórészt magyar alapanyagokból dolgozzanak. Igen sok ilyen van, elég, ha csak az újfehértói fürtös meggyet vagy a gönci kajszibarackot és a rengeteg gyógynövényünket említjük. A versenyzőknek nagy szabadságuk van, hiszen egy tányérdesszerten sok hideg és meleg összetevő elfér. A pontos feltételek a www.cukraszat.net oldalról letölthetők. Benevezni három kategóriában: tányérdesszertek, csomagolható desszertek és „minden mentes desszertek” körében lehet. Ez utóbbiban mindkét előző csoport helyet kaphat és a hazai alapanyagok aránya kevesebb is lehet, hiszen rengeteg pótszer külföldön készül. Újdonság, hogy ezen a pályázaton szakiskolák jelentkezését is várják. A nevezési határidő május 15., az eredményhirdetés szeptemberre várható.
Budapest szívében, a pesti Dunakorzó egyik leglátogatottabb pontján horgonyzó Spoon The Boat nem egy mindennapi folyami gőzös. A 2000-es évek elején feltűnt, kifejezetten vendéglátásra és prémium rendezvényekre tervezett modern állóhajó mára a fővárosi látkép elválaszthatatlan részévé vált. Megalkotásának fő célja az volt, hogy a nemzetközi igényeknek megfelelően, olyan exkluzív állóhajó-éttermet és rendezvényközpontot hozzanak létre, amely maximálisan kihasználja a világörökségi panorámát. Ráadásul ne csupán egy panorámás étterem legyen a Dunán, hanem az a hely, ahol a legkönnyebb szerelembe esni Budapesttel. A Vigadó térnél, közvetlenül az InterContinental szállodával szemben és a Lánchíd lábánál elhelyezkedő 75 méter hosszú, 1600 négyzetméteres hajó most teljesen új, átfogó koncepcióval születik újjá.
Amikor a világhírű irodalom, a társadalmi felelősségvállalás és a legmagasabb szintű cukrászművészet találkozik, valami egészen különleges születik Budapest szívében. Nobel-díjat kapott két asztal a Centrál kávéházban. Azt, hogy ebben a kávéházban különleges irodalom órák folynak középiskolásoknak, szerencsére már sokan tudják. Most olyan kulturális programot indítanak, amely a magyar irodalom két Nobel-díjas alkotójára, Kertész Imrére és Krasznahorkai Lászlóra épít. Az élményalapú irodalomórák személyessé teszik az életműveket – történelmi kávéházi környezetben, gasztronómiának sem fordítva hátat. Mivel pedig Nobel-díjat fényképen is ritkán lát az egyszerű ember, egy-egy asztal üveg alatt olyan dekorációt kapott, ahol a legfontosabb látnivalók megtekinthetők.
Negyvenegy év tapasztalat, tíz év szakértő üzemeltetés és több tonna gondosan előkészített hal – ennyit már elmondhatunk a bejelentés előtt, miszerint az Evezős Sörkert idén is kaput nyit. A legendás római-parti helyszín nem csupán gasztronómiai megálló, hanem egyfajta „társasági kikötő”, ahol a street food minősége, a nosztalgikus koncertek és a kutyabarát vendéglátás kéz a kézben jár.
De a válogatás már elkezdődött. A Magyar Cukrász Ipartestület a huszadik alkalommal hirdette meg a „Magyarország Tortája” versenyt, az augusztus 20-i nemzeti ünnepünk, államalapító Szent István ünnepe, Magyarország szimbolikus születésnapja köszöntésére. Az idei versenyre minden eddiginél nagyobb számú – összesen 60 – tortát neveztek a cukrászok, így az Ipartestület - az objektív zsűrizés érdekében - két elődöntőt szervezett. A 20. alkalom a rekordszámú nevezésen túl amiatt is különleges lett, hogy idén határokon átívelővé vált a verseny. Egy székelyföldi nevezés is érkezett!
Az Újlipótváros, a pesti Duna part és a hajókkal érkező külföldiek régóta kedvelt pihenő és találkozóhely volt a Dunapark Kávéház. A Szent István park oldalában álló épület földszintjén 1938-ban megnyitott, idén 88 éves intézmény hatalmas, világos belső tereivel, földig érő ablakaival és gazdag történelmi múltjával a fővárosi kávéházi kultúra kiemelkedő helyszíne volt. Ott abban a házban is, de a Pozsonyi úton és tágabb környékén igen sok híres művész lakott, ők valamennyien megfordultak a kávéházban, helyet foglaltak asztalainál. Nincs ez másként napjainkban sem, ám most egy ideig nélkülözni leszünk kénytelenek.
