Kezdetben – 2012-ben, a budai Larus étteremben, az első Magyar Rosé Mustrán még csak harminchat termelő vonultatta fel borait. Azóta a Budáról Pestre, a Városligetbe költözött rendezvény megnőtt, megerősödött. A Mezőgazdasági Múzeum épülete és Anonymus szobra között elhaladva, már a külön épült kapu is mutatja: jó felé vettük az irányt. A kapun belül ötvennél is több bortermelő várja a kóstolni vágyókat és a borok mellett nem hiányoznak a harapnivalók sem. A kóstolás rendje sajnos nem változott tavaly óta és ezt többen is nehezményezték. Nem igazán elegáns. A hirdetmények azt sugallják: a belépés ingyenes. Ez igaz is, ha csak szemlélődni kívánna valaki. Kóstolni viszont csak ezer forintért vásárolt, jelzett pohárból szabad, és a poharat – ellentétben más, hasonló rendezvényekkel – nem váltják vissza. Egy picit talán szebb lenne úgy hirdetni: a belépődíj ezer forint, melyhez ajándékba adunk egy poharat. No mindegy, ez ízlés kérdése, mint ahogy a borok kiválasztása is.
Ha nagy a választék, az ember két dolgot tehet. Marad az ismerős márkánál vagy kipróbál valamit, ami felkeltette az érdeklődését. Többen ez utóbbi okból álltak meg az Ostoros pincészet házikójánál. A „Poén” elnevezésű gyöngyözőbor címkéje - mint egy keresztrejtvény. Megfogja a szemet és a pohárban sem okoz csalódást. Valójában Rizlingszilváni, szép, illatos friss, szinte ropogós, könnyű, jól iható bor. Jól lehűtve, esti vagy délutáni beszélgetéshez, piknikhez tökéletes. Ahogy néhány év alatt a rosé is utat tört magának, most a gyöngyöző- és a habzóborok válnak egyre népszerűbbé. A kettő közötti különbséget a hozzáadott széndioxid nyomása adja. A gyöngyözőben 1,5 bar, a habzóborban ennek mintegy kétszerese található. A másik „vevőfogó” palackban viszont már valóban rosé rejlik, melyről szintén elmondható: nem csak a szemet gyönyörködteti. A „Csipke” több versenyen is aranyérmet nyert. A Merlot – Pinot Noir – Kékfrankos – Menoir házasítást a menyasszonyok borának is nevezik, a nevét a menyasszonyi ruha tartozékáról kapta.
A Nagygombos borászat roséjának palackját is nagy gombok díszítik. A Barta család Hatvan mellett, a Mátrai Borvidéken, kilencven hektáron dolgozik 2009 óta, de ezen az egykor volt Grassalkovich birtokon már 1734 óta termelnek bort. Különlegességük a Gamay Noir rosé, melynek szőlője Magyarországon alig ismert fajta. Franciaországban a Beaujolais alapanyaga, nálunk először Gál Tibor telepítette. Itt 2013 óta készítenek belőle önállóan rosét, sajátos eljárással. A bor mintegy negyedrészét kis fahordóban erjesztik és érlelik egy fél évig, a többi acéltartályba kerül. Csak később házasítják és palackozzák. A fajta rendkívül gyümölcsös, illatából és ízéből a piros bogyójú gyümölcsök tömkelege érezhető. A fahordós eljárásnak köszönhetően kicsit kerekebb, teltebb, krémesebb hatású és tovább is eltartható, mint a rosék általában.
A nemrég lezajlott dél-balatoni borversenyen is jelen volt a 8 és fél hektáron, Kötcsén, Kőröshegyen és Szóládon gazdálkodó Gutman pincészet. Náluk a munka 2004-ben még csak hobbinak indult, az első palackos boruk 2008-ban készült el. Azóta is szilárd alapelvük, hogy csak saját termésű szőlőből készítenek bort és nem javítják a mustot! A Rosaliára öt bort hoztak. Az Irsai Olivér – Zöld Veltelini házasítást például az országban csak ők készítik. Összetétele mindig az évjárat sajátosságaitól függ. Roséból kettő állt az asztalukon; egy Kékfrankos - Merlot házasítás a Star, meg egy tiszta Kékfrankos. Kóstolható volt náluk egy 2014-es Kékfrankos siller is, a Csillagó piros. A sort egy Kékfrankos – Cabernet Sauvignon házasítás zárta, a Koppány vére. Ez a házasítás csak a legjobb években, a legjobb alapborokból készül. A legenda szerint Koppányt azon a tájon temették és az ott termett szőlő őrzi a vérét.
Mivel a pezsgő szó már a rendezvény címében is megtalálható, nem véletlen, hogy az olaszországi Villa Sandi kizárólag pezsgővel, proseccoval csalogatta a látogatókat. Szőlőterületei Velencétől északra találhatóak, ahol főleg a Glera fajtát termesztik, annál is inkább mert a prosecconál ez szigorú előírás. A klasszikus, palackos erjesztésű pezsgőkhöz Chardonnay-t és Pinot Noir-t használ a pincészet. A prosecco-t kizárólag Treviso tartományban szabad készíteni és legalább 85%-ban a Glera fajtát kell használni hozzá. Az alapbort nagy acéltartályba fejtik, itt adják hozzá az élesztőkultúrát, amitől megindul a másodlagos erjedés. Majd szűrés „likőrözés” után palackozzák. Most, a Rosalián az egyik legmagasabb minőségű, a Cartizze is kóstolható volt, csakúgy, mint a hagyományos, tehát a palackos erjesztésűek közül a „brut” fehér és rosé pezsgők. Ezek a palackok legalább harminchat hónapot töltenek a pincében, mielőtt forgalomba kerülnének. A Villa Sandi pezsgői kiskereskedelmi boltokban csak ritkán, inkább magasabb minőségű éttermekben kaphatók.
A magyar borászatban irány- és mértékadó pincészetek munkájának elismerésére a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Bor Akadémia és a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége 2002-ben megalapította „Az Év Pincészete” kitüntető címet. Olyan bortermelő társaság együttes teljesítményét díjazzák, amely az országban és külföldön a magyar bor, a borkultúra és a kulturált borfogyasztás széles körű népszerűsítéséért a legtöbbet tett az adott évben. A díjat a szakmai körök jelölése és szavazatai alapján idén tizenötödik alkalommal adományozták az arra méltónak tartott pincészetnek.
Lehet bizony, ráadásul nem is akárhol, hanem éppen Egerben. Így nevezte el a legjobb borát Tóth Ferenc egri borász és hogy a döntése helyes volt, arról a látogatók meg is győződhettek a Borháló egyik üzletében tartott bemutatón.
Hírnevéhez méltó érdeklődés mellett, családtagjai, sportvezetők, sok száz tisztelője jelenlétében avatták fel a sportlegenda, Papp László szobrát Budapesten a XIII. kerületben, azon a téren, ami rövidesen az ő nevét fogja viselni.
Már csak egy hét, és kezdetét veszi a 21. Magyar Borok Útja Rallye, melynek száz autóból álló mezőnye idén a Balatoni Borrégiót fedezi fel. Az exkluzív élménytúra a megújulás jegyében – eltérően a korábbi évek gyakorlatától - a nagy borászok mellett kis pincészeteket is meglátogat.
A bor és a kereszténység jól megfér egymás mellett, hiszen a bornak szakrális értelmezése is van. Talán ez is közrejátszhatott abban, hogy a Fiatal Borászok Egyesülete és a DiVino borbár minden borkedvelőt egy közös ünnepre és találkozóra hív az ország egyik legszebb terén, Budapesten, a Bazilika elé.
