- elérhetőségeink telefon: +36 20 539 6061
e-mail: utazonet@utazonet.hu
Idén a – bátran mondhatjuk – különleges körülmények dacára sem szakadt meg a 280 éves hagyomány. A harangszó és a vírus ugyan függetlenek egymástól, megkondulását a járvány nem veszélyeztette, de a szőlősgazdák sem adták meg magukat. Pénteken hajnalban – ahogy szokás – lemetszették a kiválasztott szőlőhajtásokat a kőszegi dűlőkben, „jövést”, új hajtást hoztak be. A város egyedülálló kincsének Jurisics téri ünnepségén most nem volt tömeg, de az UNESCO-védettségű hagyományban szereplő minden csoport képviseltette magát. A 11 órai harangszó végén a Kőszegi Fúvósok egy tagja, Nyul Krisztián, a Tábornokház erkélyén trombitálva fogadta a várból érkező, a nevezetes könyvet hozó menetet. Az eredeti, 18. századi könyv már betelt, a jelenlegi, melyet 1991 óta vezetnek, Kőszeg német testvérvárosa, Vaihingen an der Enz ajándéka. A rajzokhoz szöveges rész is tartozik, rögzítve a szüret kezdetét, a must fokát, az előző évi bor minőségét.
Amint a trombita elhallgatott Básthy Béla polgármester lépett a téren felállított mikrofonhoz. Köszöntötte – az érthető okból kevés számú megjelenteket, és németül is üdvözletét küldte a testvérvárosoknak. A polgármester kiemelte: kezdetben szükség volt arra, hogy április 24-én, Szent Györgykor – annak idején a hegybíró választásának napján – a Kálvária alól és a többi városi dűlőből behozzák a szőlőhajtásokat. Ezek testesítették meg a város megélhetését és bár a borászat a fő bevételi forrást jelentette, mégsem egy hordó, hanem a szőlő jelenik meg a városháza előtt. A szőlő az a misztikus növény, mely velünk van a jó és a rossz napjainkon is. Idézte Jézus egyik tanítását, aki az Utolsó Vacsorán magát szőlőtőnek, követőit vesszőknek, az Atyát gazdának nevezte. Feltette a kérdést: mi a jövő, de még fontosabb, hogyan lesz jövő? Kifejtette: jövőnk akkor lesz, ha tiszteljük és megtartjuk a hagyományt, a világot fenntartó rendet, a természet és benne az ember harmóniáját!
A Szőlőtermelők és Borértékesítők Szövetkezetének elnöke Láng József megerősítette: A szőlő mindig a jövőbe vetett hitet mutatja, a hajtások az új élet kezdetét jelzik. Bemutatta a polgármesternek az idei hajtásokat, melyekről megállapítható, hogy a szőlő jól telelt. A Kékfrankoson már a fürtkezdemények is láthatók. Az előző évi, a 2019-es évjáratról pedig elmondta: meleg nyár volt, korai szüretet tartottak, ugyan jó minőségű szőlő termett és ebből jó bor készült, de lényegesen kevesebb volt a mennyisége, mint 2018-ban. Majd a szőlészek-borászok nevében engedélyt kért a polgármestertől a szőlőhajtások bejegyzésére. Az idén először fordult elő, hogy az Önkormányzatnak is van nemrég telepített, négyezer tő, saját szőlője, ahonnan szintén szép Furmint hajtások érkeztek.
Németh János tanár úr ott a téren, nyomban nekifogott a hajtások lerajzolásának. A festőművész-rajztanár már harminc esztendeje rajzolja be a hajtásokat a könyvbe, a bejegyzés 1740 óta élő, az ábrázolás sorrendjét, a rajzok méretét szigorúan meghatározó szabályai szerint. Az UNESCO-védettség jegyzékébe való bekerülésnek feltétele volt az ünnepség lefolyásának rögzítése. Ennek megfelelően a Hajnalcsillag Néptáncegyüttes párosa – Nagy Evelin és B. Szabó Dominik – is bemutatott egy helyi motívumokra épülő táncot. Ők a valóságban is egy párt alkotnak, közös fellépésükkel tehát nem veszélyeztették egészségüket. Őket követően Nagy László, Adjon az Isten című versét Füzi Hanna mondta el, majd Kamper Natália borkirálynő Szabó Lőrincz, a rügyekhez szóló szavait idézve fogalmazta meg üdvözletét, végül az országos versenyeken is elismert Kumánovich testvérek, Kata, Kristóf és Kinga, horvát nyelvű dalokat adtak elő. Az ünnepség a hajtások református, evangélikus és római katolikus szertartás szerinti megáldásával zárult.
(Fotók: Ohr Tibor, Kampits László)
Árulja el magáról a szerző, mindjárt a bevezetőben, és az olvasónak a könyv végén sincs oka ezt megkérdőjelezni. Szinetár Miklós nyolcadik könyve, a 88, nem összefoglaló, nem egy nyolcvannyolc éves ember életútjának summázása. Sokkal inkább tárháza gazdag tapasztalatoknak. Az életévek számával egyező apró fejezetekből áll, megadva azt a lehetőséget, hogy részletekben, kedvünk szerint megszakítva, bele-belelapozgatva olvasgassuk.
Ismét egy olyan könyv jelent meg a Pallas Athéné Kiadónál, ami a szakemberek szűk körén túlmenően, sokkal szélesebb érdeklődésre tarthat számot. Az „Etika mindenkinek” nemcsak a címében utal arra, hogy tartalma segíthet az emberek hétköznapi életében felbukkanó kérdések megválaszolásában, olykor még a problémák megoldásában is. Bizonyos, hogy sokan találnak majd benne hasznos, követhető útmutatást.
Évtizedeken át tartotta magát a felfogás, hogy az érzelmeknek nincs helye a munka világában, és az ideális vezető az, aki racionálisan és érzelem nélkül közelíti meg a problémákat. A valóság azonban: hogy az érzelmek elkerülhetetlenek, amikor egy embercsoport hosszabb időre összejön, hogy bizonyos feladatokon dolgozzon, és ha hatékonyan alkalmazzák, akkor a vezető hangulata, érzelme az eredményesség szempontjából inkább pluszt, mint mínuszt jelent.
Az emberiség egyik legnagyobb kihívása, hogy feloldja a vallások közötti konfliktusokat. Zhihe Wang filozófiaprofesszor szerint létrejöhet egy olyan világ, amelyben a vallások nyitottak egymásra, és gazdagítják egymást. Ennek megvalósításához azt a hozzáállást ajánlja, amelyet a kínai harmonizmus alakított ki, ami a legkülönbözőbb felekezetek számára is segítséget nyújt abban, hogy képesek legyenek elfogadni és becsülni a sokféle vallás értékeit.
Nem túl hivalkodó, a tartalmához képest talán túlságosan is szerény a Pallas Athéné Kiadó legújabb könyvének borítója. „A közjó gazdasága” olyan kérdéseket feszeget – és választ is próbál adni rájuk – melyek napjainkban már égetően aktuálisak, sokakban fel is merülnek, de a legtöbben úgy gondolják, hogy ebben ők tehetetlenek. Megoldásuknak az egyén, magában, képtelen aktív részese lenni. A könyv ezt cáfolja.