2024. április 21. vasárnap, Konrád napja
Új tudományág született Budapesten
Révay András
2023.12.12 12:56
Azt már évezredek óta tudjuk – és bizonyára rengetegen tapasztalják napjainkban is, hogy az időjárás hatással van az egészségi állapotunkra. Már ötezer évvel ezelőttről is fennmaradtak olyan orvosi előírások, melyek figyelembe vették az időjárási változásokat! Ismerünk ilyen feljegyzéseket az ősi Kínából, csakúgy, mint az arab Avicennától, a kérdéssel Hippokratész is foglalkozott. Az amerikai hadseregnél 1820-ban Fleming rendelt el meteorológiai megfigyeléseket. Magyarországon az első jelentős orvosmeteorológiai feljegyzéseket egy Borsod vármegyei főorvos, Benkő Sámuel készítette, nagyjából ugyanebben az időben. A Nemzetközi Biometeorológiai Társaság 1956-ban alakult meg Párizsban.

Vannak, akik jó előre megérzik a hideg- vagy a melegfrontok közeledését, fáj a fejük, ingerlékenyek vagy éppen fáradtabbak, aluszékonyabbak lesznek. Nekik ilyenkor autót vezetni sem tanácsos. Szerencsére, orvosmeteorológiai figyelmeztetést ma már több forrásból is kaphatunk. Ám mint annyi más területen, a fejlődésnek itt sincs vége. A Semmelweis Egyetem szakemberei a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán 2017 és 2021 között 7230 akut szív- és- érrendszeri problémával kezelt beteg adatait elemezték. Arra keresték a választ, hogy a légköri paramétereknek együttesen milyen szerepe lehet a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában, mely betegcsoportok a legveszélyeztetettebbek a különböző időjárási és légszennyezési tényezőkkel szemben.

Az éghajlatváltozás kardiovaszkuláris betegségekre gyakorolt hatásának vizsgálata egy világszinten újnak számító tudományág, a kardiometeorológia kialakulását eredményezte. A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának kutatója, a kardiometeorológia megalkotója, dr. Boussoussou Nora, vezetésével működő kutatócsoport tagjai egy speciális matematikai módszer segítségével vetették össze az akut szív--és érrendszeri betegséggel kórházba kerültek számát, a betegek életkorát, nemét, és egyéb szív--és érrendszeri problémákra hajlamosító rizikótényezőit (például magas vérnyomás, cukorbetegség, korábbi szív- és érrendszeri megbetegedések), illetve a vizsgált ötéves periódus meteorológiai és légszennyezettségi adatait napi lebontásban.

Megállapították, hogy a cukorbetegek, az 55 évnél idősebbek és a férfiak a legérzékenyebbek a szív- és érrendszeri betegségeket kiváltó légköri jelenségek változásaira az Európai Kardiológia Társaság éves kongresszusán és a nemrég Londonban is bemutatott eredmények szerint főleg a diabéteszes betegek lehetnek leginkább veszélyben. A hőmérsékletingadozás (5°C≤) és az emelkedett ózonkoncentráció (90 µg/m³≤) együttesen szignifikáns összefüggést mutatott a cukorbetegek szív- és érrendszeri problémáinak esetszám emelkedésével. Hasonló kölcsönhatást mutattak ki a férfiaknál előforduló szív- és érrendszeri betegségek arányának növekedésében is. Megfigyelték, hogy az 55 évesnél idősebbek jobban kitettek a hőmérsékletingadozás következtében előforduló kardiovaszkuláris betegségeknek, mint a fiatalabbak.

Dr. Boussoussou Nora kiemelte: A Lancet folyóirat Egészség és Éghajlatváltozás Bizottsága a klímaváltozást a 21. század legnagyobb egészségügyi kihívásának nevezte. Az ezáltal kialakuló kedvezőtlen légköri helyzetek az előrejelzések szerint leginkább az akut szív- és érrendszeri megbetegedések számát növelhetik, ezért a megelőzés, illetve ellátás szempontjából rendkívül fontos a befolyásoló időjárási tényezők és a veszélyeztetett betegcsoportok minél pontosabb azonosítása. Minden olyan szív- és érrendszeri változással járó állapotot, mely egyértelműen kapcsolatba hozható az atmoszferikus paraméterek változásával, kardiometeorológia-szindrómaként határozhatunk meg. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak az extrém időjárási körülmények, a hőhullámok, a viharok, a légköri frontok, az áradások, és jelenleg 3,6 milliárd ember van közvetlenül kitéve a globális felmelegedés következményeinek. A WHO előrejelzése alapján 2030 és 2050 között évente 250 ezerrel emelkedhet az éghajlatváltozásból adódó halálozások (pl. szív-és érrendszeri megbetegedések, alultápláltság, fertőző betegségek) száma világszerte.

A kardiometeorológia, mint új tudományterület azt vizsgálja, hogy a szív- és érrendszeri betegségek számát hogyan emelik a légköri paraméterek és a klímaváltozás. Mindemellett olyan prevenciós stratégiák kidolgozásával is foglalkozik, melyek megelőzhetik ezen rizikófaktorokat jelentő környezeti tényezők negatív hatásait. Különlegessége, hogy míg a korábbi tanulmányok többsége csupán egy-egy időjárási és légszennyezési tényező különálló szerepét vette górcső alá, addig a Semmelweis Egyetemen a különböző faktorok együttes egészségügyi hatásaira fókuszálnak. Célunk egy olyan komplex egészségügyi riasztási rendszer kiépítése is, melyben a várható időjárás alapján a legkiszolgáltatottabb betegcsoportok és a kórházak ellátórendszerei is fel tudnak készülni egy esetleges egészségügyi veszélyhelyzetre, a szív- és érrendszeri betegek megnövekedett számára – foglalta össze a kutatás lényegét Boussoussou doktornő.

(Fotók: Kovács Attila - Semmelweis Egyetem, Mitter Mátyás, Luminosity Media, iStock – dragana991)

Kapcsolódó témák

Az idehaza mellőzött, külföldön világhírűvé vált magyar tudósok – sajnos eddig sem rövid – névsora 2020-ban újabb taggal bővült. Az Amerikai Egyesült Államokban 1985 óta élő kutatóbiológus szinte egyik percről a másikra került a figyelem középpontjába, vált híressé. A Kínában 2019-ben tapasztalt első megbetegedések után kitört járványt a WHO már 2020. március 11-én világjárvánnyá nyilvánította. Megfékezése eleinte reménytelennek tűnt, mígnem a nagy lendülettel folyó kutatások során felbukkant egy magyar név: dr. Karikó Katalin. Az ő szabadalma alapján készült el 2020-ban, a világon elsőként, a klinikailag is bizonyítottan hatásos oltóanyag a SARS-CoV-2 koronavírus-fertőzés ellen!

Valójában ez az elnevezés nem is egészen pontos. A kor nagyjából igen, de hogy sportág? Akkor még biztosan nem volt az. Sokkal fontosabb volt. Ma úgy hívjuk muaythai, de ezt hallván hányan tudják – úgy nagyjából – mit is takar ez a szó? Nem is igen volna értelme erről fejtegetésekbe bocsátkozni, ha a napjainkra sporttá vált egykori harcművészet magyar képviselői a közelmúltban nem értek volna el figyelmet érdemlő sikert.

A Múzeumok éjszakáján két rendezvénynek is otthont adott Budapesten a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templom. Nem meglepő, hogy az évenként megrendezett és roppant népszerű rendezvényhez a főváros legöregebb temploma is csatlakozott, hiszen ez az épület már önmagában felér egy múzeummal. Az altemplomban megtartott második előadás a fővárosi fürdőkultúráról szólt és bár témája – első hallásra – nem nagyon illet a helyszínhez, rövidesen kiderült; az előzetes feltételezés téves volt, két okból is.

A történelem, a tiszti pálya, a katonaélet iránt érdeklődők számára sok új, érdekes információt nyújthat egy frissen megnyílt kiállítás. A Ludovika Akadémia történetét feldolgozó állandó múzeum nem egyszerűen hadtörténelmi jellegű kiállításnak ad helyet, hiszen középpontjában nem az események, hanem elsősorban az emberek állnak. Az előzetes bejelentés nélkül látogatható kiállítás helyszíne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Szárnyépület, (1083 Budapest, Ludovika tér 1.) Az esetleg változó nyitva tartás idejéről a https://www.uni-nke.hu oldalon lehet tájékoztatást kapni.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán működő Ludovika-történeti Kutatóműhely, 2020-ban, Zrínyi Miklós születésének 400. évfordulója alkalmából már rendezett egy kiállítást, Zrínyiek a haza szolgálatában címmel. Most az Egyetemen egy újabb kiállítás nyílott, a Kutatóműhely Zrínyi-Újváron folytatott feltárási munkáinak eredményéből. A kiállítás szeptember 20-ig látogatható az Egyetem Hungária körúti Kari Könyvtárának épületében.