2023. február 4. szombat, Ráhel és Csenge napja
Utazni jó! - I. rész
Révay András
2015.03.03 02:09
Valószínűleg ez az egyetlen megállapítás, amiben egyetérthetünk az idei, a 38. Utazás kiállítás rendezőivel. Tavalyhoz képest a helyzet egyáltalán nem lett jobb, inkább visszaesés tapasztalható.

 Bizonyára vannak még, akik emlékeznek azokra az évekre, amikor a külföldi kiállítók megtöltötték a HUNGEXPO A-épületét annyira, hogy a hazaiak már csak a D-ben kaptak helyet. Ennek régen vége. Az idén, zsugorodó területen, csökkenő kiállítói létszám, és gyérülő érdeklődés mellett zajlott a kiállítás, melynek persze oka van. Nehéz megérteni, miért nem tudnak a rendezők a BKV vezetőivel szót érteni. Elérni, hogy olyan eseményen, ahol rengeteg külföldi fordul meg, ne a roncstelepre kívánkozó csotrogányok közlekedjenek, melyekbe csukott ablakok mellett is beesik az eső. Az induláskor, amikor az autóbusz-roncs a befogadóképessége 130 százalékáig már megtelt és mögötte zárt ajtókkal kettő is, azok előtt pedig tömeg várakozik, ne a Szent Nagy Menetidő legyen a vezérelv az ésszerűség helyett. Ha a két cég illetékesei nincsenek egymással beszélő viszonyban, segíthetne egy harmadik, mondjuk a Turizmus Zrt. Az „országimázs” ilyen mértékű rombolása ugyanis erősen érinti az ő működési területüket is.

 A helyzet sajnos bent sem volt jobb. A kiállítók panaszkodtak, hogy a szervezők a helypénz beszedésén kívül másra csekély odafigyelést mutattak. A „szakmai”-nak nevezett első napon is válogatás nélkül beengedtek bárkit. Volt, aki mindjárt két taligával érkezett. Söpörték befelé a prospektusokat, a pultokra kitett apró ajándékokat, megrohanták a kiállítók által szervezett, zártkörűnek szánt bemutatókat. Azzal sem törődött senki, hogy ott, ahol bort is kínáltak, hány 18 éven aluli tolong a pultok előtt, vonul át csoportosan egyik helyről a másikra. Csalódtak azok is, akik valóban utazási információkért jöttek. Az A-épület hosszában az egyik oldalt autókereskedők bemutatója foglalta el, a másikon zöldségszeletelő, nadrágszíj, masszázsfotel, szemüvegtisztító, univerzális csodagyógyszer és automata felmosórongy árusai tanyáztak. A kiállítói érdeklődés csökkenését, az egyre szaporodó üres tereket a meglehetősen fantáziátlan, szürke, 180 négyzetméteres LEGO-térkép sem volt képes leplezni.

 Azért az igazságnak tartozunk annyival, hogy elmondjuk, aki mindezen visszásságokon túltette magát, találhatott olyat, amiért érdemes volt eljönnie a kiállításra. Az idén először mutatkozott be Budapesten önállóan az olaszországi Emilia Romagna, a történelmi emlékekben, kulturális értékekben és nagyszerű üdülési lehetőségekben egyaránt gazdag tartomány. A gyerekektől az „arany korban” lévőkig, a pihenni vágyóktól a sportszeretőkig itt mindenki megtalálja a leginkább kedvére való helyet. A Rivierán tíz kilométer hosszan, június 13-tól huszadikáig tart a Családi Fesztivál, július végén és augusztus elején pedig sportfesztivál zajlik. Július 3. az olasz nyári Szilveszter-éj, a Notte Rosa, amikor mindent rózsák borítanak és mindenki úgy érzi magát, mint nálunk Újévkor. Az idősebbeknek szánt rendezvények fő ideje szeptember.

Itt található a Magyarországhoz még közelinek is mondható Park Gallanti, egy közvetlenül az Adria partján fekvő üdülőfalu, mely igen előzékenyen, magyar nyelvű prospektussal kínálja szolgáltatásait. Ez a hely a nyaralási lehetőség mellett kiváló kiindulási pont lehet néhány művészeti értékekben gazdag város meglátogatásához is. Ravenna 35, Ferrara 60, és még Velence is csak száz kilométer távolságra van tőle. Ám aki egy napra sem akarja elhagyni a fürdőszobával, jól felszerelt konyhával ellátott bungalók környékét, eltöltheti az idejét a lassan mélyülő tengerben, a fehér homokos strandon, az ingyen kapott napozóágyon a napernyők alatt és kedvére válogathat a parkban az éttermek, bárok, pizzériák, kínálatában. Az ínyencségekre vágyók viszont júniusban elmerészkedhetnek az ugyancsak közeli Forliba a ”Wine and dine” fesztiválra.

 Ugyancsak először szerepelt önálló kiállítóként Grúzia. Annak ellenére, hogy kis ország, számtalan érdekességet kínálnak. Egész évben, bármilyen évszakban érdemes felkeresni. Európa és Ázsia keresztútján fekszik, a Fekete-tenger partjától a Kaukázus magas csúcsáig nyúlik, kultúrája, népművészete is híres. A második ország, ahol a kereszténységet államvallássá emelték, erre itt 337-ben került sor. Itt található Európában a legmagasabb település, Ushguli falu 2300 méter magasan fekszik. Borkultúrája több mint hétezer éves, az ország több tája a Világörökség részét képezi. Szinte nincs is olyan üdülési, sportolási lehetőség, amire Grúziban mód ne nyílna, kezdve a tengerparti fürdőzéstől, a gyógyüdülésen át, egészen a magashegyi siklóernyőzésig. És ekkor még a téli sportokról nem is beszéltünk. Az EU tagországokból érkezőknek vízumra sincs szükségük.

 Az Etelka név egyik közismert, becézett formája az Eti. A szó az Utazás kiállításon is látható volt, bár egészen más jelentéssel. Az Express Travel International 1998-ban alakult meg Frankfurtban, családi vállalkozásként. Ma már jelen van Bécsben, Pozsonyban, Zürichben, Londonban, egy éve pedig Budapesten is. Tulajdonosai a 4-5 csillagos Red Sea szállodáknak, közvetlen repülőjáratokat indítanak Budapestről Hurghadába és Sharm el Sheikhre is. Különleges szolgáltatásuk, hogy a repülőtérről az utast közvetlenül a saját szállodájába viszik, nem kell megvárnia, amíg körjáratban a többieket „lerakják” a buszról. Bármikor érkezik a repülőgép, a vendég a szállodában azonnal megkapja a szobáját, akár hajnali háromkor is. Ha éjjel utazik el, szinte az utolsó percig használhatja a szobát, természetesen az all inclusive ellátással együtt. Mindezeket pedig az ETI-nél inkább az átlagnál alacsonyabb, nem pedig magasabb áron teszik.

A Kanári szigetek, Tenerife szerepel a Via Sale utazási iroda ajánlatainak élén, de idén nyáron már Gran Canarián is fogadják az utasokat. A szokásos tengerparti nyaralásoknál többet kínálnak. Lehetőség van arra, hogy az utas – all inclusive ellátás mellett - két hét alatt megismerje a két legnagyobb szigetet. A Tenerife Akadémiával együtt működve, húszórás intenzív tanfolyamokat indítanak spanyol, angol, német és francia nyelven, miközben egy kis nyaralás sem marad el. Már sokan tudják, hogy Tenerife a golf szigete. Az egész évben enyhe éghajlat a játékot télen-nyáron, bármikor lehetővé teszi. Mivel a szigetek Spanyolországhoz tartoznak, felkeresésükhöz vízum nem szükséges.

 Ha valakinek azt mondanánk, utazzon el a szkipetárok földjére, sokan értetlenül néznének, bár valószínűleg ez nem lesz mindig így. A TSTours több utazást is kínál – Albániába! A cél a tengerparti üdülővárosok, ahonnan bárki maga választhat fakultatív kirándulásokat a szárazföld felé. Az érdeklődés máris nagy irántuk, egyrészt a kedvező árak, másrészt a turisták által még felfedezetlen, gyönyörű ország vonzereje miatt. Számos olyan természeti adottsága van, melyeket máshol nem találunk. Ilyen például a „Kék szem gejzir” vagy az Osumi folyó völgye. Az ország biztonságos, a szállodák újak, a helyi éttermek kínálata változatos. A tengerparton inkább a halételek, az ország középső részén pedig a meglepően ízletes kecskehús népszerű. Leöblíteni a finom helyi sörrel érdemes, de a borok is figyelemre méltóak.

 Szlovákia is olyan ország, ahová télen-nyáron egyaránt érdemes ellátogatni. Úgy is nevezhetnénk: sok vonzerő, egy helyen. Tavasszal a magyarok inkább városlátogatásra járnak át, de népszerű a motorkerékpárosok számára is. Június 4-én nyílik Betlérben, az Andrássy kastélyban az „Őfelsége, a Császárné” kiállítás. A látogatókat maga Sissi fogadja, bemutatja a ruháit, még a sminkelési szokásait is. Bajmócon viszont senki ne lepődjön meg, ha április végén, május elején a várban szörnyekkel, szellemekkel találkozik – éjszaka is! Pozsonyban idén is tartanak koronázási ünnepségeket a csúcspont mégis jövőre lesz: Mária Terézia megkoronázásának 275. évfordulóján! Idén viszont Kassára és Pozsonyba nosztalgia-vonat megy majd a Gőzmozdony Parádéra.

 Szerbia magyarlakta területéről az Újvidékhez közeli Temerin kiállítói az üvegfestészet különleges tárgyaival hívták fel magukra a figyelmet. Aki viszont megállt a pult előtt nemcsak a község érdekes múltjával ismerkedhetett meg, hanem a bácskai táj bortermeléséről is képet kaphatott. A Vindulo Pincészetben ma is a nagyapák szeretet és tisztelet övezte módszereivel dolgoznak. A vidékre jellemző tanyaépülethez téli látogatásra is alkalmas kóstolóterem tartozik, a vendéget valódi bácskai ízek, halászlé, pörkölt, sertéscsülök, kemencében készült ételek is várják. A Magyarországon ismert Kövidinka, Saszla, Portugieser mellett érdemes megkóstolni a helyi Mirna Bačka, RosAnna borokat, a hölgyek valószínűleg a Slatka Eva fehér likőrbort fogják inkább kedvelni.

(folytatjuk)

Kapcsolódó témák

Már 45 éve, hogy a Szent Korona újra és végérvényesen hazatért. A Magyar Királyi Koronaőrök Egyesülete azóta minden ötödik évben megünnepli ezt az eseményt. Idén január 6-án tartottak ünnepi megemlékezést Budapesten a Belvárosi Nagyboldogasszony Templomban, melyen részt vett David Pressman, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövete is.

2022.11.06 20:39

Ez a kopott ház Budapesten, a XIII. kerületben, a Hun utca és Lehel utca sarkán áll. Bármelyik irányból is jönnénk, elmegyünk mellette, nincs miért felfigyelni rá. Most néhány napig ez másként lesz! A Hun utcai oldalon, a ház falán emléktábla van – egy ideig még friss koszorúk díszítik. Illyés Gyula születésének százhuszadik évfordulóján helyezték el őket, a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb alakja ebben a házban élt és dolgozott.

A Főváros centenáriumi ünnepsége keretében, 1973-ban, Debrecen városa parkot ajándékozott Budapest XIII. kerületének. A hajdúsági városban készültek a tervek és onnan hozták akkor a növényeket is, amikkel a parkot betelepítették. Bár azóta, az elmúlt években történtek benne kisebb javítások, a kerület Önkormányzata tavaly a teljes felújítás mellett döntött. A munka július végén befejeződött.

Budapestről, májustól októberig újra közvetlenül elérhetővé válik Kanada legnagyobb városa, Toronto. Az Air Canada légitársaság Boeing 787-9 Dreamliner gépei hetente összesen 894 helyet kínálnak majd az utasoknak. A heti három járat szerdán, pénteken és vasárnap, 13 órai felszállással indul Budapestről, míg Torontóból vissza kedden, csütörtökön és szombaton, 20:50-es felszállással indulnak a járatok a magyar fővárosba. Az első május 3-án, kedden indul Torontóból, Budapestről pedig május 4-én utazhatunk először közvetlen járattal az észak-amerikai világvárosba.

2022.01.16 11:03

Ismét egy új, passzívház technológiával készült, 35 bérlakást magában foglaló házat adtak át ünnepélyes keretek között Budapesten, a XIII. kerületben. Mondhatni, ez ott már szinte megszokottnak számít, hiszen a kerületi Önkormányzat egyedülálló bérlakás-építési programja idén már 20 éves és ez idő alatt, 12 helyszínen összesen 667 önkormányzati lakást építettek. Ami pedig még inkább figyelemre méltó: 2014 óta minden elkészült épület megfelel a passzívház minősítés feltételeinek.

Blog ajánló
Városlátogatások Gyula városa
 Gyula városa Gyula rövid története Gyula neve a történészek szerint kétféle eredetű lehet. Az első elmélet szerint a honfoglaló magyarok katonai vezetőjének, a gyulának a tisztségére utal. A másik elmélet szerint, a város helyén álló egykori monostort egy Gyula nevű főúr alapította Gyulamonostora néven, és innen ered a város későbbi elnevezése. Ez a valószínűbb magyarázat, mivel Gyula régi magyar férfi személynév. A honfoglalás korában az ország második főméltóságát nevezték így, az első helyen a nagyfejedelem állt, akit kendének is neveztek. A harmadik pedig a rangsorban a harka volt. A Körös mentén fekvő mintegy 800 éves város neve először Károly Róbert Anjou királyunk 1313-ban kelt oklevelében szerepelt, később már uradalmi központ. Az uradalmat vezető Maróthy János idejében érkeztek Gyulára a Ferences rendi szerzetesek és ő építtette olasz építészekkel a Körös egyik kanyarulatában a gyulai téglavárat is. Ebből az időből származik a város címere is.A Maróthy család kihalása után a királyra szállt uradalmat Mátyás király 1482-ben fiának, Corvin Jánosnak ajándékozta, de a trónutódlást szem előtt tartó Mátyás fia erejét akarta növelni azzal is, hogy 1484-ben főispáni, alispáni és szolgabírói tisztséget adott Gyulának. Ezzel a város Békés megye székhelye lett és közel 500 évig az is maradt. 129 évig müezzin hirdette a gyulai minaretekről Allah nagyságát és Mohamed prófétaságát. 1695-ben újra keresztény kézbe került a vár. A város lassan tért magához, még 1715-ben is csak 145-en lakták. A mocsaras, lakatlan békési területek döntő részét a kuruc szabadságharc bukása után „új szerzeményként” Harruckern János György kapta az osztrák császári udvartól. A várban maradt katonaság szétszéledt, de a román családok egy része a kastélyban vállalt szolgálatot és letelepedett a közelben – így született meg a gyulai Miklósváros, vagyis Románváros. A Szent Miklós parkban álló Szent Miklós Katedrális, vagy másnéven ismert Miklósvárosi templom nem csak Gyula, de Magyarország egyetlen román ortodox műemléki temploma.A város gyorsan fejlődött. Sok iparos, mesterember, kereskedő élt itt, az erdélyi hegyvidék és az Alföld kereskedői, lakói pedig egyre gyakrabban Gyulán cserélték ki áruikat. A gyulai vásárok a 19. század második felében élték aranykorukat. A fejlődő várost azonban a török hódoltság után is sok csapás érte: egymást érték a járványok, a tűzvészek és az árvizek. A középkori épületek közül csak néhány vészelte át a történelem viharait. Szerencsére a téglavár, mellette a rondella, a belvárosi iskola, a középkori fürdő épülete maradt meg az utókornak.A vár történetéről szóló leírást és videót az alábbi webcímeken találod. A Gyulai vár története: https://vinpet1942.blogspot.com/2022/11/a-gyulai-var-tortenete.html https://www.youtube.com/watch?v=dcd1U2i4AuY A trianoni békeszerződés a város számára is tragikus következményekkel járt. Gyula a gazdasági vonzáskörzetébe tartozó 30 település közül 26-ot elveszített, a magyar–román határt a várostól csupán 4 km-re húzták meg.  A város nehéz időszakot élt át 1950-ben is, amikor a megyeszékhelyi rangot Gyuláról áthelyezték Békéscsabára. A város képes volt a megújulásra. Az európai hírű gyógyfürdő és a fokozatosan felújított vár fellendítette az idegenforgalmat, nem is beszélve az aranyérmes, hungaricumnak minősített „gyulai kolbászról”. Látnivalók a városban. A Százéves cukrászda A Százéves cukrászda már a 18. század végétől már igazi közéleti központja volt a gyulai polgároknak. A város szimbólumának számító épület átvészelte az árvizeket is. A finom süteményeket korabeli ruhákba öltözött mosolygós, csinos lányok szolgálják fel, így az sem számít, hogy a korához illeszkedő „százéves tortát” nehezen vágja a villa.Erkel Ferenc szobraGyulán született Erkel Ferenc magyar zeneszerző a Bánk bán és a Himnusz alkotója. Szülőháza ma Erkel Ferenc Emlékmúzeum. Szobra, a róla elnevezett téren áll, a kőalapzat jobb oldalán a Magyar Himnusz szövegének és a kottájának első sora látható.Bodoki Károly szobor A Körösök és a Berettyó szabályozása terén jelentős érdemeket szerző vízügyi szakember szobra a Megyeháza utcában látható.Az Almási kastély A város szívében fekvő gyönyörűen helyreállított épületben berendezett kiállítás a 19.századi arisztokrácia történetét és életmódját tárja elénk. Megismerhetjük, hogyan élt és működött együtt az arisztokrata család és a személyzet a mindennapi életben, kinek mi volt a feladata, és hogyan fonódott össze a sorsuk egy kastély zárt világán belül.A gyulai kolbász A brüsszeli világkiállításon aranyérmet nyert, eredetvédett kolbász kellemesen füstölt, fűszeres illatú, különleges ízét, aromáját a felhasznált fűszerek harmóniája adja. Sajnos a nagyüzemű termelés kissé módosította az ízvilágot, de még így is nagyon finom. Kóstoljunk!Gyulára mindig érdemes ellátogatni, minden évszakban számos érdekes program várja az érdeklődőket. Nézzünk meg egy videót a városról.https://www.youtube.com/watch?v=XniXdcSSeYM                                                                                                    vinpet 2022
Városlátogatások Tokaj, a nemes borok városa
 Tokaj, a nemes borok városa Tokaj-hegyalja, történelmi borvidék kultúrtáj néven, már 20 éve a Világörökség része. A borvidék világörökséggé nyilvánított része összesen 27 települést foglal magába. Többek között Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Mád, Mezőzombor, Rátka, Szegi, Tarcal, Tállya legkiemelkedőbb termelőhelyeit, de ide tartozik Sátoraljaújhelyen az Ungvári Pince, Sárospatakon a Rákóczi Pince, Hercegkúton a Kőporosi és a Galambosi Pince, valamint Tolcsván az Oremus és a Bormúzeum pincéi is.A borvidék összefogását jelképezi a Tokaj-hegyaljai Polgármesterek Bora. Tokaj- hegyalja huszonhét településének vezetője, képviselője ezzel az aktussal erősítette meg a történelmi borvidék településeinek összefogását, összetartozását, hogy megőrzik, folytatják a 2001-ben kezdeményezett együttműködést, amely alapját képezte a világörökségi cím elnyerésének. A 2002-ben elnyert cím odaítélése alkalmából rendezett ünnepségen volt szerencsém személyesen is jelen lenni, felejthetetlen élmény volt.Még a városra lecsapó hatalmas vihar sem zavarta az ünneplőket. Nekünk, ebéd után, egy sátor ponyvája nyújtott menedéket, ahol megkóstoltuk a polgármesterek borát. Az eső csak nem akart elállni, ezért tovább kóstoltunk, ízletes borkorcsolyák társaságában, mindezt ingyen, az ünnep alkalmából. Úgy emlékezünk, hogy minden nagyon finom volt. Este az elhagyott kőfejtő természetes akusztikáját élvezve meghallgattuk a Carmina Burana-t. A tokaji borról. A magyar borvidékek zászlóshajója a világhírű tokaji bor! Rómában tokaji bort töltöttek a pápa misézőkelyhébe, a lengyel királyok tokajival ünnepeltek, s az orosz cárok a tokaji borvidék termésével vendégelték a külföldi követeket. A Szamorodni A szamorodnit olyan szőlőfürtökből préselik, melyeken rajta maradnak az aszúszemek is. Magának a szamorodni szónak a lengyel jelentése (ahogy termett). Hosszú időn keresztül a legnépszerűbb hegyaljai bortípus a szamorodni volt. A Tokaji Aszú Tokaj titka a nemzedékek óta felgyülemlett szőlőművelési tudás és tapasztalat mellett, a különleges termőterület. A vulkanikus altalajon agyag- vagy lösztalaj, a napsütötte déli lejtők, a Tisza és Bodrog folyók által meghatározott mikroklíma, mely kedvez a botrytis cinerea (nemes penész) kialakulásának, és az ezt követő aszúsodásnak. Az EsszenciaA legértékesebb bor az egész világon. Pontosan bornak sem nevezhetjük igazán, hiszen olyan töménységben tartalmaz cukrot, hogy alkoholtartalma kettő-hat foknál nem tud magasabbra emelkedni. Korábban orvosi rendelvényre is lehetett kapni intenzív roboráló hatása miatt. A Himnuszunkba is bekerült a tokaji bor: "Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél."  /Kölcsey: Himnusz/ XV. Lajos francia király e szavakkal nyújtott egy pohárka tokaji aszút Madame de Pompadurnak „Ez a királyok bora és a borok királya”. A király mondásának a latin megfelelője, a „Vinum regum, rex vinorum” ma is látható a kiemelkedő minőségű tokaji borokon. A tokaji bor is változik, sajnos nem előnyére. A magánpincészetek, birtokok helyett közös állami irányítás alá kerültek a szőlőtermő vidékek, elveszítve így egyediségüket, ami a borral való helyes és hiteles foglalkozás egyik alapfeltétele. Háttérbe szorult a szőlővel érdemei szerint való bánás, általános jelenséggé vált a kormányszintű döntéshozás helyi szinten is. A hektáronkénti tőkeszám csökkent, míg a hozamok a többszörösükre növekedtek. Az alapanyag alacsonyabb minőségét későbbi technológiai beavatkozásokkal próbálták korrigálni.A városról A világörökséggé nyilvánított város elvesztette romantikus báját. A Tisza és a Bodrog találkozásánál, a város és a borvidék déli kapujában fekvő, Tokaj hotelt lebontották, helyére egy méretes szállodaszörny épült.A művelés alól kivont kőbánya helyén egy betonmonstrum Fesztiválkatlant építettek tönkretéve ezzel a természetes akusztikát.A belváros még őrzi régi történelmi szépségét és hangulatát, érdemes végig sétálni a főutcán és megcsodálni az épületeket és szobrokat.Tokaj főterén fogadja a látogatókat Bacchus aki a római mitológia szerint a bor és a vidámság istene. Lehet választani, hogy az ivókút vizéből iszunk, vagy betérünk a Rákóczi borozóba. Az ivókút oszlopán, egy kőhordón ülő bronzalak egyik kezében szőlő, a másikban egy pohár bor van, láthatóan önfeledten mulat. Az ágyúgolyós ház Az épület 1849 januárjában Klapka György fővezér szállása volt, erről a homlokzatán elhelyezett emléktábla is tudósít. Falában ma is benne van a harcok során beékelődött ágyúgolyó.Néhány felvétel a városról:A bor fővárosa pincelátogatásokkal, borkóstolókkal várja a látogatókat.Nézzünk meg egy videót a városról: https://www.youtube.com/watch?v=7Vr-MaRZfw8&t=1s                                                                                                               2022
Egy nap a városban Élet a válság után - Vendéglátás emberi kapcsolatokra épülve
Azt hiszem, a válság és a vendéglátás közöshalmazának mélypontja volt a legsikeresebb éttermes, Zsiday Roy nemrégiben tett kifakadása azon vendéglátósok ellen, akik jótékonysággal, házhoz szállítással és hasonlókkal próbáltak talpon maradni úgy, hogy a munkavállalók nagy részét megtartják, és nem engedik el a kezüket. Persze, volt vendéglátós, aki úgy hazaküldött mindenkit, mint a sicc, ők aztán a válság után nyilván fizetett hirdetésekben reklámozzák majd az összetartó csapatba, a komplex gasztronómiai élményekbe és az emberi összefogás nagyságába vetett hitüket, és gyere hozzánk dolgozni, mert megbecsülnek. Közben nagyon várják a turistákat, de várhatóan azok nem jönnek, úgyhogy megy a fejvakarás. Most mit csináljunk? A vendégek nem hülyék. Most azért elvált a búza az ocsútól, és ennek már nincs köze ahhoz, hogy mennyire számolta ki a belsőépítész a lámpák dimmelési fokát, hogy mennyire hajol meg a főpincér téged üdvözölve vagy hogy mit jelent az éttermi élmény, a tulajdonos szerint. Ugyanis az éttermi élmény egy egészen más dolgot jelent immár sokaknak. Mondom, mire gondolok. Itt írtam a közösség erejére támaszkodó helyekről korábban. Abban azt találgattam, vajon a profitot legfontosabb értékmérőnek tartott helyek fenntarthatóak-e abban az értelemben, ahogy a szélsőségesen változó körülmények közötti fennmaradást tekintjük a legfontosabbnak, szemben a változatlan, és egyébként kedvező piaci és turisztikai körülmények közötti megtérüléssel. A kettő nagyon nem ugyanaz. Mert miközben voltak olyan nagyon fontos helyek, akiket elsorvasztott a kormány segélycsomagja, úgy akadtak olyanok is, akiknek kifejezetten jól jött a járvány. Utóbbiba tartozott volt a Mészáros utcai zöldséges is Simon István elmondása szerint, hiszen az emberek elkezdték felkutatni a környezetükben, sétatávra elérhető vállalkozókat, a hipermarketek napi sok ezer ember által látogatott standjai helyett inkább választva a kisebb boltokat, ahol a járvány kevésbé tud terjedni. Erősödtek a lokális beszerzési források, ezzel együtt pedig az emberek arra is rájöttek, hogy a sarki zöldséges általában jobban figyel az árura, a minőségre, meg lehet vele beszélni, mit szeretnénk, beszerzi, amit kérünk, és egy emberi kapcsolat kezd kialakulni köztünk, és a minket etető személy között, ahogy ennek egyébként lennie is kellene. A termelő és a konyhaasztalunk között tátongó tökéletesen fekete doboz ugyanis minden, csak nem megnyugtató. Én nem Budapesten vészeltem át a járvány miatti bezártságot, hiszen néhány éve kiköltöztem a városból, minél közelebb az érintetlen természethez, és innen látogattam be a városba - ez egyébként épphogy jót tett a kapcsolatunknak -, és ez a kettősség, a városi nyüzsgés és a vidéki csend kettőssége hozott egyensúlyba. Az itteni legközelebbi becsületes éttermet - Malackert vendéglő - egyébként korábban is kedveltem, mert a kemencében sült húsainak minősége egészen különleges egy főút menti vendéglőhöz képest, és sokáig tartott, mire rájöttem, hogy miért van ez. Az étterem lelke Marcsi, a hely tulajdonosa, egyben konyhafőnöke, aki úgy képes két segédszakáccsal lenyomni egy telt házat, hogy el sem tudom képzelni, hogy csinálja, szigorúan tartva a maga által felállított minőséget. A fia az egyik felszolgáló. Nem fenszi hely, a fogások nem különlegesek, csak egyszerűen becsületesek, és a maguk nemében szinte hibátlanok.   Szóval jó kemencés sültek vannak itt, nagyon baráti áron, emiatt rendszeres vendég voltam, de azért nem ANNYIRA rendszeres. Egyrészt ugye folyamatosan kutattam az új helyeket Budapesten, másrészt a sültekre is hamar ráunok, izgalmasabb ételekre vágyom, vagy épp több zöldségre. Csakhogy az önként vállalt karantén elején rájöttünk, hogy a két kis gyerekkel együtt, a munka mellett nem lesz időnk főzni, én meg nem tudok hozni jártamban-keltemben távoli helyekről semmit, így nagy izgalommal fedeztük fel Marcsi új ötletét: lesz menü. Ideális forrás, hiszen a személyzet gyakorlatilag az étterem meletti házakban él, az alapanyagokat a közelből szerzik be, vagy hozzák nekik hűtőautóval, és szinte Heves megyében vagyunk, ahol meg alig volt fertőzés a hivatalos adatok szerint (14 volt a legmagasabb szám). Szóval elhatározták, hogy kiszállítós menüt adnak ezentúl, 400 forintos levesekkel és 800-900 forintos főételekkel. És ez nem csak azt jelentette, hogy a korábbinál is olcsóbb lett egy adag, amit így meg tudtunk venni minden nap, hanem így megjelentek a repertoárban az olyan ételek is, amik nem feltétlenül a hús körül forognak: töltött káposzta, rakott krumpli, főzelékek és így tovább. De azért maradt a hús is uralkodó. A hús mindenhol hangsúlyos, hiába, az ide járó közönség igényli is ezt. Mi azért néha kikönyörögtünk zöldségköretet magában, meg sima lecsót és hasonlókat. Marcsi élvezte az új helyzetet, mert mindig is akart ilyesmiket is főzni. Mi is élveztük, mert változatosabb volt így a felhozatal, ráadásul kiderült, hogy Marcsi nagyon is jól tudja főzni ezeket a klasszikusokat, anyáink és nagyanyáink legjobb pillanatait idézve minden nap, Horváth Ilona útján járva. Úgyhogy mentem is, minden nap. Van azonban a családunkban egy kis bökkenő, ami most újra felszínre került: a lányom és Évi nem ehetnek tejterméket, sem tojást. Ez egy klasszikus magyar konyha esetében kihívás, különösen egy szűkített menülap esetében, de Marcsi mindig megoldotta a dolgot. Eleinte úgy, hogy vett fel a menübe olyan fogást, ami nekünk is jó. Aztán úgy, hogy elkezdett felkutatni vegán tejfölt, vegán tejszínt (sokkal drágábbak, mint a hagyományos tejes verziók), tojásmentes tésztákat, és nekünk ezt használta, külön készítve nekünk adagokat anélkül, hogy előre megbeszéltük volna! Nem számolt fel érte plusz pénzt. Gyorsan a matek: míg az éttermi kiszolgálás esetén az ÁFA 5%, addig kiszállításnál 27%. Ezen nem változtatott a kormány válságintézkedése, annak ellenére, hogy minden kiszállításra ment, így egy 800 forintos, egyébként kiadós, és tisztességesen elkészített főétel valójában csak 630 forintos bevételt jelent, ha nem tudnak belőle leírni ÁFA-t (nyilván valamennyit tudnak, az alapanyag-beszerzésnél). A menüztetés elvileg arról szól, hogy tömegesen készítesz el tök egyforma tányérokat, és így esetleg lehet egy pici nyereséged a végén. De 27% ÁFA mellett, és úgy, hogy figyelsz a tejmentessé tett fogásokra, nehezen. Ennek ellenére Marcsi odafigyelt arra is, hogy ha rakott krumplit kértem, és elfelejtettem szólni, hogy maradhat a tojás, akkor ahelyett készített egy külön gombás-hagymás réteget az ételbe, hogy jó legyen. Ha azt kértem, hogy a rántott hús helyett csak süsse meg a húst (tojás nuku), akkor nem bedobta a serpenyőbe, hanem grillezte, külön fűszerezve, pácolva a natúr húst. Ha két palacsintát kértem, hármat vagy négyet csomagolt. Ha négyet kértem, ötöt vagy hatot. Felfoghatatlan energiákat tett a menüztetésbe úgy, hogy szerintem lehetett vagy 10-20 olyan törzsvendége, akik minden nap jöttek ételért, tehát a bevétel nem verdeste a csillagokat. Viszont tudjátok, mit kapott? Olyan törzsvendégeket, akikre számíthat a bajban, és akik már nem csak azért mennek oda, mert éhesek, hanem mert nekik jó, hogy úgy beszélhetik meg az ebédet, mint otthon. Kérhetik, hogy mit főzzön aznap. Vagy olyanokat, mint én, aki mostani újranyitás előtt kidolgozta nekik a menüztetésben megszokott újfajta, egyszerűbb, háziasabb ételek megtartását, ennek piaci kommunikációját úgy, hogy ne legyen kockázat, ételt se kelljen kidobni, és a hagyományos étlap fogásait se veszélyeztesse az olcsóbb fogás. Marcsi nem tudja, mivel foglalkozom, így eleinte meglepődve - kissé kétkedve - vette a segítségnyújtásra vonatkozó javaslatomat, de amikor kidolgoztam az ötletet, nagyon örült neki. Emberi kapcsolatok. Te segítettél nekünk, amikor szükségünk volt rá, nem törődve a megtérüléssel. Most én teszem ugyanezt. Ezt jelenti a vendéglátás, emberi kapcsolatokra helyezve. Nem fogsz bezárni, mert nem hagyjuk. Mert fontos nekünk. Nem azért fontos, mert “fontos”. Nem úgy, ahogy a világ összes cégének fontos a világ összes pozitív törekvése. Nem azért, mert megtérül, vagy jól fest és mutogatni lehet, mert professzionális vagy szép. A fontos szó jelentése végre elválik a marketing bullshittől, mert mélyebben gyökerezik. Vannak olyan vendéglősök, akik még mindig kinevetik az ilyen gondolatokat. Nem professzionális. A professzionális az, ha bezársz, szevasztok, mindenki menjen haza, majd lesz valaki más. Akinek a profit a legfontosabb, annak más szempontok vannak a fejében, és sikeres csak így lehet, amennyiben a sikert profitban mérjük. De mi van, ha ez a siker csak “siker”? Mi van, ha a sikernek is vannak mélyebben gyökerező rétegei, ami a számukra láthatatlan? Ahogy a fontos dolgoknak. Ezt jól tudják azok, akik nem a pénzért élnek, hanem jól akarják érezni magukat abban a komplex élményben, amit a munkájuk jelent. Nem a céljuk felé úsznak, mint a cápák, hanem élvezettel lubickolnak az általuk megteremtett mini-világban, nem törődve vele, hogy kishalak. A járvány miatt ők kerültek reflektorfénybe, legalábbis a lokális közösség szemében, és az ő sikerük, az általuk fontosnak tartott dolgok egy pillanatra mindannyiunk számára fontosak lettek. És nagyon szeretném hinni, hogy ez így is marad. Malackert vendéglőCím: 2182 Fenyő út 3., Domonyvölgy
Egy nap a városban Élet a járvány után - Figyelem, pékrobbanás következik
Mielőtt beütött volna a krach, épp akartam írni egy posztot a második generációs pékekről. Aztán mára már a harmadik generáció képviselői fontolgatják otthon, nyissanak-e saját helyet. A járvány nagyon begyorsította itt a folyamatokat. Az első generációs kézműves pékek azok, akik külföldi példák segítségével sajátították el a kovászos kenyér készítését, lévén Magyarországon akkorra kihalt a tudás írmagja is. Ezek a pékek, akikről a blogon a nyitásuk után írtam az utóbbi tíz évben (Józsiról még akkor, amikor nem is volt boltja), ma már “rocksztárok”, ahogy az egyik olvasónk írta. A második generáció az, akiket az első generáció tanít meg a kenyérsütésre. A második generáció ennek megfelelően százszor annyi potenciális pékből áll, mint az első. Sok-sok évig az első generáció volt nekünk, de most nagy robbanás előtt állunk. A harmadik generáció pedig az, akiket a második tanít. Épp most. Facebook csoportokban, személyesen, blogokon keresztül. Még többen vannak, és a létrejöttüket nagyban segítette a járvány, ugyanis ők voltak azok, akik felvásárolták a kenyérlisztet a boltokban, miközben előtte soha nem tettek ilyet, és elkezdték kipróbálni, milyen az otthonsütés. Rengetegen vannak, akik személyesen megismerték a kovászt, a kovász az új vegánság és crossfit, mindenki bemutatja a világnak, hogy ő is csinálja. Az én közvetlen környezetemben is többen kezdtek bele ebbe, miközben korábban elképzelhetetlennek tartották ezt, és értek el jó eredményeket a kovásszal. És persze egyáltalán nem automatizmus, hogy egy otthonsütőből hivatásos pék legyen, hiszen elég sokan vezetnek autót, mégsem megy mindenki hivatásos sofőrnek, de a mostani gazdasági helyzetben, amikor sokan elveszítik a munkájukat, meg a vállalkozásuk bevételeit, azoknak elég biztos megoldás lehet egy pékség. Egy jó pékségnél gyorsan kialakul a törzsközönség, ennek tanúja voltam az utóbbi hónapokban a város legkülvárosibb és egyben egyik legfiatalabb pékségében, a Külvárosi Pékségben. Úgyhogy igen. Minél többen sütnek otthon, annál több jó pékség nyitása várható. Van azonban egy nagyon fontos különbség, amit észrevettem az első és a második generáció között, ami nyilván hatással lesz a harmadikra is. A “rocksztárok”, akik közül többet személyesen is ismerek, összességében alázatosan állnak a tésztához, a kenyérsütéshez. Azok, akikből a második generáció kiválása várható, valamint azok, akiket ők tanítanak, tehát egy elvi harmadik generáció tagjai lehetnek, helyenként elviselhetetlenül elitista képet festenek az online térben. Elég bemenni egy ilyen csoportba, és gyorsan bele lehet futni néhány nanecseszdfelazagyam-ba. Aki olvasta a Vadkovászos pékségről szóló írásomat, emlékezhet, hogy három tényező együttállása miatt örültem nagyon a találatomnak: távol a város középpontjától nehéz jobb minőségű pékárukat találni, az pedig, hogy minőségibb cuccokat viszonylag olcsón lehet kapni egy buszvégállomáson lévő bódéban, örömteli volt. Két dolog nem volt tisztázva a posztban, mert balga fejjel azt gondoltam, érthető: mi az a kenyérnél, hogy minőség (milyen szintjei vannak), és mi az, hogy olcsó (mennyiért lehet jó kenyeret készíteni). A poszt hatására a kovászszerető közösség ugyanis felháborodott. Állítólag ugyanis nem lehet igazán jó kovászos kenyeret készíteni ennyi pénzért (épp ezért dicsértem ugye a kenyér ár-érték arányát, ami úgy lehet magas, ha az érték relatív magas, vagy az ár relatív alacsony). Valaki konkrétan a fejemhez vágta, hogy én ugyan ne írjak semmit a kenyérről, mert képes voltam örülni egy “full élesztős kenyérnek". Az élesztő lett, úgy tűnik, az új sátán. Hogy ez mennyire balga dolog, arról egy gyors magyarázat. A kovászos kenyér a legjobb kenyér - ezt az állítást axiómaként kell a továbbiakhoz elfogadnunk, mintha azt mondanánk, hogy a direkttermő szőlők bora silányabb. Egyszerűen jobb az ízük, állaguk, héjuk, nemesebb és egyben hagyományosabb módon elkészíthető, összetettebb élelmiszerek. Úgyhogy a továbbiakban csak a kovászosra figyelünk, akkor is, ha néha szívesen lehúzok egy pohár othellót, szigorúan pinceszagú kávéspohárban. De nem elég a kovászos kenyeret keresnünk. Fontos megértenünk, hogy kovász és kovász között is van különbség, az elnevezés nem takar egyértelmű módot az elkészítésre vonatkozóan. Hagyományos értelemben az a kovász, amit lisztből és vízből készítenek, az adott hely természetesen előforduló élesztőgombái és baktériumai részvételével. Ez az a a kovász, amit egyszer elkészít a sütő vagy a pék, és onnantól életben van, és életben is kell tartani. Az élőlény évtizedekig, évszázadokig élhet, a pult alatt, egy hordóban, mindig, szinte minden nap kell vele foglalkozni. Ha az élőlényből egy darabot átvisznek egy másik helyre, akkor az ott található élesztőgombák és baktériumok “fertőzik meg”, és onnantól kezdve a kovász átalakul egy arra a helyre jellemző kovásszá. A kovász ezt, és csak ezt jelentette egészen addig, amíg a nagy pékségek el nem kezdtek ismét kovászt használni. A kovász másik, higított típusa az, amikor a kovászt gyorsan vagy lassan - de inkább gyorsan - előállítják, egy adott feladatra. Megerjed egy kevésbé nemes, kevésbé sajátságos gomba segítségével - konkrétan sütőélesztőt tesznek a masszába -, ettől élni kezd, aztán meg is sütik, el is pusztítják az egészet. A folyamat nem tart tovább három óránál, ami több, mint a sütőipari termékként árult gyorskenyér (a ma eladott kenyerek túlnyomó része), de kevesebb, mint a hagyományos kovásszal készült kenyerek fél napos babusgatásával töltött idő. Emiatt irtózni kell az élesztőtől? Nem. A helyén kell kezelni. Ugyanis élesztővel lehet tisztességes kenyeret készíteni, tökéleteset nem. Hagyományos, fél napos babusgatással lehet tökéletes kenyeret készíteni, olcsót nem. Tudjátok, miben van még sütőélesztő, és mi készül “kamukovásszal”? A Freyja csúcs-croissant-jai. Ja, a tésztához adnak egy kevés élesztőt, és ott a hordóban náluk a poolish, ami pontosan egy hosszú érlelésű, sokszor élesztős - Freyjánál vad - kovász. Rohadt jó dolgok készülnek sütőélesztővel, jelzem. A liszt minősége: na, az már tényleg game changer. “Kamukovász” - ezt a szót használják az élesztős kovászra a kézművesek, akik babusgatnak. Ezzel nekem csak az a problémám, hogy nagyon pejoratív. Ennek mentén aztán el is kezdődött egy káros folyamat ebben a nagyon-nagyon fiatal, csak második generációját élő közösségben. Az elitizmus gőgje kezdett terjedni. A Garat malom még a járvány első heteiben megfeküdt - a többivel együtt, persze -, amikor megrohamozták a tömegek, kenyérlisztért. A Garat malom egyike a legjobb malmoknak az országban, és ezidáig általában csak az vásárolt náluk - nyilván magasabb áron - lisztet, akinek fontos volt a minőség. A koronavírusos pánik miatt azonban bezárták a webshopjukat, és kiírták többek között az alábbiakat:   “Nem vagyunk felkészülve, hogy átvegyük azokat a vevőket a multiktól, akiknek eddig jó volt az ő lisztjük is.” Édes jóistenem. Én azt hittem, hogy egész idáig ezt csináltátok. Én azt gondoltam, hogy ezidáig boldogok voltatok, hogy eggyel több a törzsvevői kör, eggyel több ember hagyja ott a multilisztet - akármi is az -, és veszi a minőséget, és lehet edukálni, meg végre eggyel többen vagyunk. De ezek szerint a klub zártkörű lett lassan, és amint eléri egy malom az erőforrásai határát, elkezdhet fölényeskedni. Az ilyen hangulat is csak erősíti a leendő minőségi pékek gőgjét. Aki most találkozik először a kovásszal, és szeretne többet megtudni róla, annak nem jó, ha egy kellemetlen közösséggel találja szembe magát, mert nem kizárt, hogy egy életre elmegy a kedve attól, hogy ennek része legyen. A folyamat hirtelen a visszájára fordul. Nem jó, hogy azok maradnak szívesen, akik két perc alatt be tudnak állni a dühös kenyérelit táborba, és simán felpofozzák egy héttel korábbi önnön valójukat. Ne náculjunk be: lehet tisztességes, jó kenyeret csinálni anélkül, hogy természetes kovászt etetnénk minden nap, és a tökéletességre törekednénk. A tökéletességnek is megvan a helye, meg a tisztességes dolgoknak is. Ha minden embernek, a kispénzűeknek is, akarsz adni egy kiló kenyeret minden másnap, akkor nem törekedhetsz a tökéletességre, mert a világon nincs annyi kézműves pék, hogy ellássa őket, nekik meg nincs pénzük kifizetni a napi 200 kenyeret sütni képes emberek és eladók napi fizetését, szétdobva (plusz adók, járulékok, rezsi, bérlet, áram, nyereség). És ahogy a második, majd a harmadik generáció elkezdi kitermelni a kézműves pékségeket, és egyre többen lesznek szerte a városban, és minden csúcskenyérre vágyó, fizetőképes vendég válogathat már a közeli pékségek között, a jó pékek is kénytelenek lesznek tisztességes, olcsóbb kenyeret adni, hogy szélesebb közönséget vonzzanak. Nagyon nagy szükség lesz a tisztességes dolgokra, a tökéletes mellett. Egyvalamivel azonban tényleg baj van. Az elnevezéssel. Mert jelenleg az, hogy “kovászos kenyér”, sajnos nagyon sok dolgot jelenthet, és így a vásárló becsapására szolgál. Aki megkóstolja az egyiket és a másikat, az pontosan tudni fogja, mi a különbség, de ez így nem jó. Nem jó, ha a név, az elnevezés nem takarja az elnevezés tárgyát. Kell új szó a kétféle kovásznak, amivel megkülönböztetjük őket. És akkor talán megállíthatjuk a második generációs elitistákat is, akiknek többé nem kell pejoratív hangulatú, erőszakkal létrehozott szavakkal bizonygatniuk, hogy ők a kovászjedik, mindenki más pedig alja munkát végez, mert ez egyébként nem is igaz.
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!