Nem volt jó ötlet éppen csütörtökön látogatni a fesztiválra. Az időjárás nem olvasta a meteorológusok előrejelzését, miszerint száraz, meleg ősz várható. Barátságtalan, hűvös idő volt és esett. Jó ötlet volt éppen csütörtökön látogatni a fesztiválra. A nem túl barátságos idő miatt csak az igazi elszántak voltak jelen. Nem volt tömeg, nem volt tumultus a pultok előtt, a pár kortyocska bor melegített belülről és a borászoknak is volt kedve, ideje beszélgetni. Így tudtuk meg, hogy a fesztivál egyik különlegessége a 2012-es Jackfall Syrah. A pincészet most jelent meg ezzel az évjárattal, itt mutatta be a közönségnek. Kisharsányban, egy 0,7 hektáros, egybefüggő területről szüretelték a szőlőt, a palackon rajta is van az villányi, eredetvédettséget mutató címke. A bor szép rubinszínű, lilás árnyaltokkal. Tiszta, tükrös, fényes. Érdekes, összetett, gyümölcsös illata van, melyben vanília, bors, némi ánizs fűszerezettség is kiérezhető. A bor egy része kilenc hónapig volt 225 literes, másodtöltésű fahordóban, de a palackozás előtt önmagával házasították, egy másik része ugyanis barrique hordóban érlelődött. Mindezt még egy közel kétéves palackos érlelés is követte. Ízvilágában franciás, harmonikus, jól illik kacsához vagy erdei gyümölcsmártásos húsokhoz is.
A Borbély Családi Pincészet kínálatában egyértelmű, hogy a fiatalok, hölgyek nagy kedvence a száraz Gabriella Muscat Ottonel. Akik pedig a tartalmasabb borokat kedvelik, azok a 2013-as Bácshegyi Olaszrizling, a hatvanéves, bakművelésű szőlőről származó „karós” Olaszrizling, illetve az elmaradhatatlan Kéknyelű közül választhattak. A desszertborok barátait viszont ezúttal a 2011-es, késői szüretelésű Olaszrizlinggel örvendeztették meg. Ez utóbbi idén a Vinagora Nemzetközi Borversenyen aranyérmet kapott. Akkor viszonylag száraz év volt, a szőlő szépen, egészségesen töppedt, cukortartalma magas volt. Ennek következtében a bor is magas, 14-es alkoholfokot ért el. Jól párosítható mondjuk libamájas előételhez, gyümölcsös vagy könnyedebb csokoládés desszertekhez.
Dula Bence nemcsak az összes budavári, de már a legelsőnél két évvel korábban tartott Vörösmarty téri fesztiválnak is állandó részvevője volt. Ma is fontosnak érzi, hogy a magyar borok egyszerre, egy helyen mutathassák meg magukat. Lényeges szerinte, hogy itt a borászok is megkóstolhatják egymás borát. Megláthatunk tendenciákat. Például, hogy a Pinot Noir „eluralta” a világot, a Chardonnay helyett is új fajták jelennek meg. Sajnos mi nem élünk azzal a lehetőséggel, hogy a Kékfrankosunkat ilyen hangsúlyosan mutassuk fel. Ha a terméskorlátozást, a hosszabb idejű érlelést betartanánk, nekünk is lehetne „sláger-fajtánk”. Megtehetnénk, hogy kiválasztjuk Magyarország fajtáját! Álljunk mögé egyetértésben és például egy ilyen fesztiválon mindenki maga is jelenítse meg. A nemzeti fajtáinkat, a Kadarkát, Kékfrankost próbáljuk meg helyzetbe hozni! Sajnos a borvidékeink önállóan akarnak érvényesülni. A külföldiek komolytalannak tartják, hogy 22 borvidék, összesen 55 ezer hektáron dolgozik, miközben jelentős szőlőterületeket veszítettünk el. Az Alföld például elő tudná állítani azt a jó asztali bor típust, ami a szomjat oltja. Mellette nem nyílna tere az olasz boroknak. Elegendő lenne nekünk kilenc borvidék, ahol egymásra odafigyelve, a másikat szeretve dolgoznánk!
Nem kellett messzire utaznia annak, aki igazi borkülönlegességeket akart kóstolni. A Várban még dél-afrikai borokkal is találkozhatott. Dél-Afrikában az 1600-as évek óta folyik bortermelés. Szép fehérboraik vannak, a francia fajták kifejezetten jól érzik magukat azon a vidéken. A vörösek között elterjedt a Syrah, több pincészetnél ad nagyon magas minőségű bort. A mediterrán éghajlat és a vulkanikus talaj jelent ehhez igen jó kiindulópontot, amihez sokat tesz hozzá a több évszázados termelői tapasztalat. Fokváros közelében a Hartenberg pincészetben például 1692 óta készítenek bort. A dél-afrikai borok közül Magyarországon nagyon kevéssé ismert a Pinotage nevű szőlőfajta, mely a Pinot Noir és a Zinsault – más néven Hermitagenak nevezett szőlő keresztezéséből származik. Bora ízében nem esik messze a nálunk megszokottól, mégis különleges élményt adhat. Nem könnyű, délutáni „fecsegős” bor, ennek ellenére önmagában is megállja a helyét, miközben fűszeres ételek mellé is kitűnő.
Igazán meglepő felirattal is találkozhatott a látogató a 24. Budavári Borfesztiválon. Az egyik pavilonban mandulabort kínáltak. Persze szó sincs arról, hogy mandula erjesztésével készítették volna. Az alapja egy desszertbor, mely egy különleges, mandulás eljárás során, szinte folyékony marcipánná vált. Kétféle is készül belőle. A fehérnél az alapja a Malvasia nevű likőrbor, a vörösnél pedig a Marsala. Ebből már az is kiderült, hogy egyik sem magyarországi fajta, mindkettő olasz. A borok a szicíliai Martinez pincészetből érkeztek. A fehér már alig borszerű, valóban, mintha marcipán lenne. A vörösnél a bor nehezebben adta meg magát, gyümölcsössége egy kicsit még érződik. Mindkettő illatos, édes, hangsúlyozottan likőrbor. Önmagában valóban csak likőrként, gyűszűnyi mennyiségben, egyébként inkább desszert mellé érdemes fogyasztani. Alkoholtartalmuk 16 fok körül van.
Most már bátran mondhatjuk hagyománynak, hiszen az idén már harmadjára rendezték meg a fesztiválon a Nemzetek Sajtversenyét. A kezdeményező a Szega Camembert Kft. volt azzal a céllal, hogy változtasson a magyar fogyasztói szokásokon. Ne csak a Trappistára legyen igényünk. A meghívott vendég az Egyesült Államok volt, Wisconsin állam képviselte egy Merlot-ban érlelt sajttal, melynek van kávés, ribizlis változata is. A versenyen 17 ország sajtjai vettek részt, Észtország például laktóz-mentes parmezánnal nevezett. A versenyt – a közönség szavazatai alapján - a Magyaralmási Tejüzem Pater elnevezésű különlegessége nyerte, meglepően nagy előnnyel. Ez a sajt három dolognak köszönheti különlegességét. Először is a kiváló minőségű tejnek, amelyet hazánkban egyedülálló módon, 12 órán belül feldolgoznak. A második a technikai művelet, amelynek köszönhetően a sajtot baktériumokkal látják el. Míg a hagyományos mozzarella sajtban 1, a trappistában 4, a pannónia sajtban is 4-5 féle baktérium található meg, addig a Praterben ennek a sokszorosa. Az utolsó és talán legérdekesebb tulajdonsága az érlelés módja. Nálunk a legtöbb sajtot fóliában érlelik, ám a Prater megfelelő páratartalom mellett a szabad levegőn érik, minimum 6 hétig, de inkább több hónapig. Ezután kerül rá egy ehető fólia, melynek köszönhetően az érés tovább folytatódik: akár egy évig is érlelhetjük otthon.
Az idei Borfesztivál a játékosság jegyében zajlott. A látogatók kvízjátékok segítségével tesztelhették boros tudásukat, részt vehettek az Év Fesztiválbora szavazáson, ajánlott útvonalak segítségével felfedezhették a magyar szőlőfajtákból készült borokat és értékes nyereményekkel gazdagodhattak. A rendezvényen kiállító 220 borászat az ország összes termőhelyét és szinte összes szőlőfajtáját bemutatta, közben a színpadon folyamatosan egymást váltották a szereplők. A hagyományos jótékonysági borárverésen befolyt összeget idén a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a fogyatékossággal élő, megváltozott munkaképességű emberek munkahelyteremtésére fordítja.
A magyar borászatban irány- és mértékadó pincészetek munkájának elismerésére a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Bor Akadémia és a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége 2002-ben megalapította „Az Év Pincészete” kitüntető címet. Olyan bortermelő társaság együttes teljesítményét díjazzák, amely az országban és külföldön a magyar bor, a borkultúra és a kulturált borfogyasztás széles körű népszerűsítéséért a legtöbbet tett az adott évben. A díjat a szakmai körök jelölése és szavazatai alapján idén tizenötödik alkalommal adományozták az arra méltónak tartott pincészetnek.
Lehet bizony, ráadásul nem is akárhol, hanem éppen Egerben. Így nevezte el a legjobb borát Tóth Ferenc egri borász és hogy a döntése helyes volt, arról a látogatók meg is győződhettek a Borháló egyik üzletében tartott bemutatón.
Hírnevéhez méltó érdeklődés mellett, családtagjai, sportvezetők, sok száz tisztelője jelenlétében avatták fel a sportlegenda, Papp László szobrát Budapesten a XIII. kerületben, azon a téren, ami rövidesen az ő nevét fogja viselni.
Már csak egy hét, és kezdetét veszi a 21. Magyar Borok Útja Rallye, melynek száz autóból álló mezőnye idén a Balatoni Borrégiót fedezi fel. Az exkluzív élménytúra a megújulás jegyében – eltérően a korábbi évek gyakorlatától - a nagy borászok mellett kis pincészeteket is meglátogat.
A bor és a kereszténység jól megfér egymás mellett, hiszen a bornak szakrális értelmezése is van. Talán ez is közrejátszhatott abban, hogy a Fiatal Borászok Egyesülete és a DiVino borbár minden borkedvelőt egy közös ünnepre és találkozóra hív az ország egyik legszebb terén, Budapesten, a Bazilika elé.
