2024. június 13. csütörtök, Antal és Anett napja
Világsztárok a Magyar Zene Házában
Révay András
2024.05.19 10:24
Popzenei világsztárok, filmcsillagok, operadívák – több mint száz nemzetközi és magyar előadóművész eredeti fellépőruháin, jelmezein, kellékein, plakátjain, kép- és hangfelvételein keresztül elevenedik meg a dívák története a Magyar Zene Háza új kiállításában, amely május 18-tól szeptember 15-ig látogatható. Rihanna, Björk, Billie Eilish, Tina Turner, Cher, Marilyn Monroe, Beyoncé, Sade, Janelle Monáe, Whitney Houston, Maria Callas, Edith Piaf mellett Blaha Lujza, Karády Katalin, Cserháti Zsuzsa, Rúzsa Magdi és még sokan mások szerepelnek a most nyíló Dívák & Ikonok kiállításon. Soha ennyi világsztár személyes tárgya nem volt látható egy helyen, Magyarországon.

A kiállításon mintegy kétszáz évre visszamenőleg találkozhatunk a nevezetes művészek emlékeivel. A kezdeti időpont indoklásául részben az is szolgál, hogy korábban maga a díva szó sem volt egyértelmű. Az Oxford English Dictionary-ben először 1883-ban jelenik meg nyomtatásban, „elismert énekesnő” értelemben. Érdemes felfigyelni arra, hogy ugyanitt, a meghatározás 2015-ben kiegészül. Ettől kezdve ezt olvashatjuk: „olyan személy, jellemzően nő, aki öntelt, temperamentumos és rendkívül követelődző”. Ha figyelmesen nézzük a kiállításon bemutatott személyek névsorát, még olyan magyart is találhatunk közöttük, akire akár illhetne is ez a jellemzés. Gábor Zsazsa ruhája előtt állva bizonyára többen rá tippelnének.

A kiállítás olyan, mintha ezen az ezer négyzetméteren sétát tennénk a múltba - hívta fel a figyelmet Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója, a kiállítás társkurátora. Nagy elismerés a Zene Háza számára, hogy mindössze két és fél év működést követően egy ilyen grandiózus nemzetközi tárlatot hozhattunk el. Ehhez hasonlóra, talán nem csak Magyarországon, de a régióban sem nagyon akad példa. Hatalmas élmény volt a londoni Victoria & Albert Museum csapatával együtt dolgozni, minden szakmai támogatást megkaptunk. Megtiszteltetés számunkra és a budapesti helyszín értékét jelzi, hogy legelőször hozzánk utaztatják és az eredeti kiállítást magyar vonatkozású tartalommal, hazai előadóművészek történetével is kibővíthettük.

Kétszáz év, három kontinens, megannyi ország és milliók rajongása találkozik a dívák történetében. Olyan ez, mint egy mese, melyek epizódjai a színpadon és filmvásznon bontakoznak ki, de folytatódnak a médiában, divatban. A kiállítás labirintusában térré válik az idő és idővé válik a tér. A dívákkal együtt sütkérezünk a rivaldafényben, miközben a back stage világába, sőt a kiválasztottak lelkébe is benézhetünk. A kiállítás ugyanis a végtelen közösségről, a résztvevő tömegről és a végtelen magányosságról, az álarcokról szól. A kiválasztás fő szempontja volt, hogy olyan nagyhatású személyiségek jelenjenek meg, akik valóban megváltoztatták művészetük történetét. De egyben a nők sorsának, társadalmi szerepének mozgatói, irányítói is voltak. Ez a tárlat a női kiállás és művészet diadala!

Jelenlétük a körülrajongott férfi sztárokra is hatott, ezért használtuk a címünkben az „ikon” kifejezést, jelezve, hogy a „díva”, mint jelkép, korok, népek és nemek felett áll. Ebben a részben látható Freddie Mercury ruhája, amit az 1986-os budapesti fellépésén viselt, de Elton John féldrágakövekkel kirakott jelmeze, Prince cipője is itt van. A kiállítás magyar dívákkal és ikonikus előadókkal is kiegészül, a válogatás szempontja történelmi volt. Dérynétől kezdve, napjainkig vonultatunk fel szereplőket az opera, az operett, a színház és – sajátos módon – a népzene világából. Így került a sorba Blaha Lujza és Karády Katalin, Fedák Sári és Marton Éva, Bajor Gizi és Sebestyén Márta, de mellettük felfedezhető még Kóbor János és Demjén Ferenc is.

Az egyetemes kultúra modern kori története elválaszthatatlan a dívák csillogó életétől – állapította meg a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára, Závogyán Magdolna. Hangos ováció, taps, luxus és túláradó rajongás, a siker elképzelhetetlen magasságai és a személyes tragédiák, heroikus küzdelmek, szenvedélyek által kísérve törtek az égig ezek az életutak. Ilyen nagyságok minden előadóművészeti ágban felragyognak. Utánuk a zene, a színház, a tánc többé már nem ugyanaz, mint előttük volt. Titkukat soha, senki nem tudta még megfejteni. Nem ismerjük azt az ismeretlen tényezőt, ami miatt a lábaik előtt hever az egész világ! Hogyan lehetséges, hogy a tökéletes mesterségbeli tudás, megjelenés, a kivételes teljesítmény nem feltétlenül elég ahhoz, hogy más emberként lépjünk ki egy produkciót követően az utcára. Miből pattan ki a szikra, ami lángra gyújtja az érzékeket, lelkeket, és a szellemet?

Ez a kiállítás cinkosunkká szegődve megpróbálja velünk együtt kutatni ezt a titkot – de az örökre ott marad a művészet lelakatolt trezorjában. Hús-vér emberek ők, mégis csodálatra méltók, mert kivételes, isteni ajándékot kaptak, de volt bennük elegendő erő, kitartás, hogy vele jól sáfárkodjanak. Korunk ma arra kényszerít, értelmezzük újra a példakép fogalmát. Nincs az rendjén, hogy az instant, súlytalan, csak hetekig tündöklő, online sztárok idejét éljük! Kreált jelenségek vonják magukra gyerekeink figyelmét, melyek mögött nincs valós teljesítmény. A látszatértékeket e kiállítás szembeszökő módon hívja tetemre. Emlékeket ébreszt és megerősítést ad nekünk. Számunkra viszont azt teszi igazán értékessé, hogy a dívák sorát mi sikeres magyar előadóművészek személyével egészíthettük ki.

A budapestinél elképzelni sem tudok jobb helyet a kiállításunk befogadására, érződik rajta, hogy mindenhol a zene járja át – mondta Kate Bailey, aki az eredeti tárlat kurátora volt Londonban. A kiállítást úgy építettük fel, mint egy operát. Két felvonásból, 12 jelentből áll, benne 70 díva mondja el a történetet. Első része a 19. századtól történelmi kontextusba helyezi a díva megteremtését, feltárja a színpad és a képernyő istennőit. Megismerhetjük az első operadívákat, a korai primadonnákat, az emberi testet felszabadító táncosokat – Josephine Baker, Lakatos Gabriella – vagy a hollywoodi dívák – Elizabeth Taylor, Marilyn Monroe, Gábor Zsazsa – személyes történetét, rajtuk keresztül pedig elmélyülhetünk a nőiséghez kapcsolódó változásokban, a nők jogaiért folytatott küzdelmekben.

A második felvonás hat különböző perspektívára építve a modern dívát, a díva-galaxis válogatott sztárjait ünnepli. Azokat a forradalmi előadókat, akik művészetükkel, hangjukkal és önazonosságukkal a társadalom változását, fejlődését szolgálják. Láthatóak Tina Turner, P!nk és Cher, a sztár-dizájner Bob Mackie által tervezett ikonikus szettjei, de Billie Eilish, Rihanna, Adele, Björk, Whitney Houston és sokak koncertekről, díjátadókról, klipekből, lemezborítókról, híres fotókról ismerős fellépőruhái is megtekinthetők a kiállításon. A tárlat a világsztárok életében mélyül el, rajtuk keresztül megismerteti a dívajelenséget is: hogyan változott a női előadók társadalmi megítélése az elmúlt 150 évben, hogyan indultak el az egyenjogúsági mozgalmak, és miként formálódott a nők előadóművészetben betöltött szerepe.

Ilyen értékes tartalommal bíró kiállítás, műtárgyvédelmi okból, legfeljebb 4-5 helyszínre utazhat – mondta Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója, a kiállítás társkurátora. Megjelenése nálunk kultúrtörténeti jelentőségű, hasonlóval – Londonon kívül – eddig sehol nem találkozhatott a közönség. Izgalmas párhuzamokat és ellentéteket fedezhetünk fel a nemzetközi és hazai dívák történetében. Marlene Dietrich és Karády Katalin meglepően hasonló helyzetből indultak, mégis más-más sors jutott nekik. Dietrich, demonstratív módon hagyta el a hazáját, Németországot, hatalmas nemzetközi karriert futott be. Karádyra itthon a háború hőseként is emlékszünk, de ő kivándorlását követően a nyelvi nehézségek és Magyarország izoláltsága miatt nem tudott a kor Amerikájában karriert csinálni.

Ez a kiállítás remélhetőleg közelebb hozza a közönséget a dívák által megalkotott és folyamatosan formált, kiemelkedő művészeti és társadalmi értékekhez. A „dívatemetika” az egész évad fontos elme lesz. Kiemelt szerepet kap nemcsak a kiállítási, hanem a koncert, az ismeretterjesztő és a zenepedagógiai programokban is – egésze a kiállítás szeptember 15-i bezárásáig. A Magyar Zene Háza az Erste Bankkal közösen egy fiatal tehetségeket támogató programot is meghirdet, „Erste ifjú Díva” néven – jelentette be Murányi Linda – a bank PR vezetője. Hat pályakezdő tehetségnek kívánnak segítséget nyújtani, részben anyagai támogatással, részben pedig azzal, hogy saját céges rendezvényeiken fellépési lehetőséget kínálnak számukra. A jelöltekre a https://zenehaza.hu oldalon már szavazni is lehet, a nyertes majd pénzjutalomban részesül.

Kapcsolódó témák