2019. augusztus 20. kedd, István és Vajk napja
A helytállásról és a hősiességről
Révay András
2016.05.25 00:36
Hosszú és igen alapos előkészületek után megnyílt a Hadtörténeti Intézet és Múzeum legújabb állandó kiállítása. Mint arról a nyitás előtti munkák ismertetésekor olvasóinknak már beszámoltunk (http://www.utazonet.hu/hazaviheto-kiallitas-c504.html), a két emeletre kiterjedően, tíz teremben látható gyűjtemény a háború kitöréséhez vezető úttal kezdődően, a tragikus befejeződésig, a teljes időszakot felöleli.

 Ez a kiállítás a helytállásról és a hősiességről szól - mondta dr. Kovács Vilmos ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka, a megnyitó ünnepségen. Az utóbbi harminc évben ebben a házban ilyen léptékű kiállítás még nem volt. Sokan, sokáig, szívvel – lélekkel dolgoztak rajta, hogy létrejöhessen. Meg kell adnunk a tiszteletet azoknak, akik abban a háborúban a kötelességüket teljesítették, mert csak így számíthatunk arra, hogy mindig lesznek közöttünk olyanok, akik ezt a példát követni fogják. Ma már másként tekintünk erre a háborúra és ennek bizonyítéka az is, hogy a kiállítás megnyitásán jelen van számos ország diplomáciai vagy más magas rangú képviselője. Olyanok, akiknek katonái egykor egymás mellett vagy éppen egymás ellen harcoltak és haltak meg.

Az első világháború a világtörténelem addigi legpusztítóbb háborúja volt - állapította meg Varga Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes. Megszűnt a határ front és hátország között, ez a világégés mindenki háborúja lett. Más-más módon, de kivette belőle a részét az első vonalban harcoló katona, a vasutas, a postás, az orvos, a művész, de a hátország féri és női társadalma is. Ugyanakkor az addig ismert világ legjobban dokumentált háborúja is lett. Nekünk, magyaroknak, máig fájó sebeket hagyott hátra, de – talán éppen ezért – a társadalom büszkeségtől átitatva őrizte meg a háború ereklyéit. Így vagyunk képesek most méltó emléket állítani mindazon hősöknek, akiknek a hazaszeretet nem csupán ékes szavakat, hanem hűséget és a nemzetért való bátor kiállást jelentett. Köszönet illeti azokat, akik magángyűjteményük darabjait, vagy féltett családi emlékeiket ajándékozták a múzeumnak, hogy ezen a kiállításon bemutathatók legyenek.

Az első világháború Európa és a világ közös tragédiája, idehaza pedig szinte minden magyar család tragédiája is – emelte ki az emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán. Lezárult történelem, változtatni nem lehet rajta. Ugyanakkor nem valamiféle fátum, valamiféle végzet vagy történelmi szükségszerűség volt a „Nagy Háború”, hanem emberi döntések, bűnök és hibák szorosan egybekapcsolódó láncolata. Mert a történelmet – minden híresztelés ellenére – a benne élők alakítják! A szarajevói merényletet emberek tervezték, a hadüzeneteket emberek küldték, a harcokat emberek vívták és irányították, a hamis békét is emberek diktálták. Mégis – hol van az az ember, aki el tudna számolni ennyi élettel? Kevesen látták előre, hogy ez a háború miként változtatja meg a harcok természetét, mint jelenik meg a gépi háború, hogy a hadviselést tömegtermeléssé alakítsa. A ma emberét, a kiállítás látogatóját már bizonyosan meglepi, hogy a géppisztoly például már ebben a háborúban megjelent!

Kevesen látták előre, miként vész oda Európa jó ügyekért lelkesedni és hazájáért tenni kész ifjúságának egy jelentős része. Senki sem tudta, hogy milyen beláthatatlan következményekkel jár majd a háború. Miként tűnnek el sok évszázados országok, szűnnek meg évszázados monarchiák, törnek darabokra évezrede együtt élő térségek, hogyan juthatnak önállósághoz nemzeti önrendelkezéshez addig nem önálló államiságban élő nemzetek? Senki sem tudta, hogy az a háború miként engedi ki a palackból azon ordas eszmék szellemét, melyek a totális zsarnokság évszázadává változtatták a XX. századot. Száz esztendő múlt el. Ez olyan idő, amit az emberi emlékezet még befogni képes. A mi gyermekkorunkban még éltek az első világháború tanúi. Idős nagyapák voltak azok az egykori fiúk, akik sok hónap vagy év frontszolgálatot verekedtek végig, nagyanyák azok a lányok, akik hazavárták őket. Kevesen ismerték ezeket a többnyire szerény körülmények között élő öregeket és csak ritkán kerülhetett szóba a történetük.

 Kevesen ismerték, hogy ők min mentek keresztül a haza szolgálatában. Mit álltak ki a lengyel mocsarakban, a Kárpátok hegyei között, Doberdo sziklarengetegében, az Adria hullámain, a Szamár-sziget, és Szibéria fogolytáboraiban. Mind otthagytak egy darabot az életükből. Sok-sok száz vagy akár ezer napot – és milyen napokat? Otthagyták bajtársaikat, és amit hazahoztak, azok életre szóló testi és lelki sebek voltak, olyanok, melyek még őket is túlélték. Mit álltak ki az asszonyok, akiknek a férfiak helyett is helyt kellett állniuk, nemcsak a családban, hanem még a gazdaságban, a munkában is. Voltak azután, akik haza tudtak térni, voltak, akiket vártak és voltak, akiket nem. Az a néhány év örökre megváltoztatta az emberek, a családok, egész nemzetek életét. Ma már törvények védik az elesett katonák sírjait, saját katonáinkét és többiekét is, hiszen békében, egymás mellett nyugszanak. Szlovénok, magyarok, osztrákok, németek, oroszok, lengyelek. Az otthonuktól messze nyugvó hősök hazatértek, eltűnt családtagokról sorsáról lehetett az internet segítségével bizonyosságot szerezni, megdöbbentő találkozásokra kerülhetett sor.

A Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeuma az ország leglátogatottabb, legnépszerűbb múzeumai közé tartozik. A rendelkezésre álló erőforrásokat és a muzeológia legújabb eredményeit jól felhasználva, sokat tesznek közös múltunk feltárása, közzététele érdekében. Mindezek mellett kutató műhely is, ahol a magyar és az egyetemes hadtörténet tudományát magas szinten művelik. Ez a kiállítás is jól mutatja, mennyire felkészült az itt dolgozó közösség. A XXI. századi eszközöket úgy használják, hogy velük korszerű tartalmat közvetítenek, hozzáértően és emberségesen beszélnek a Nagy Háborúról. Ez pedig nem is olyan egyszerű. Egyszerre kell kerülni a hamis moziszerű katonaromantikát, közben pedig megmutatni a gyászt, a hiányt és tudatosítani honvédeink tiszteletre méltó helytállását, hősiességét. Beszélnünk kell a haza védelmének kötelességéről, de a családok lemondásáról és áldozatáról, katonáink küzdelméről, a fogság nyomoráról, a halálról, a veszteségről. Hagyni, hogy a történelem szóljon hozzánk!

(www.militaria.hu

Kapcsolódó témák

A Koreai Köztársaságban az utolsó évtizedekben lezajló fejlődés a művészetben is jól nyomon követhető. Ez látható azon a tizenkét koreai kortárs képzőművész alkotásait felvonultató tárlaton is, a mi március 12-ig ingyenesen megtekinthető a budapesti Koreai Kulturális Központban.

Ez a látszólag feloldhatatlan ellentmondás egy készülő szenzációt takar. A Magyar Állami Operaház valódi sztárparádéval viszi színre Lee Hall és Elton John, „Billy Elliot – a Musical” című világhírű darabját az Erkel Színházban, július 29-én.

A tizennyolcadik esztendejébe lépett Valentin-napi Páros Teniszkupa a rendszerében és – részben – a versenyzők személyében is megújult. Szellemében nem. Továbbra is teljesíti régi célját, hogy közel hozzon egymáshoz embereket.

A XIII. kerületben élő fiatal festőművész-tanár, Esse Bánki Ákos, a RaM Colosseum fennállása óta már másodszor állít ki az épület aulájában. Nagy erejű, expresszív munkáinak az első alkalommal is sikere volt, most az elmúlt három évben született művekből látható válogatás.

Puccini, Bohémélet című operáját 1937 óta ugyanabban a rendezésben láthatja a magyar közönség. Február 19-én új felfogásban mutatja be az Erkel Színház. Az előadás érdekessége, hogy ez a modern változat egyáltalán nem idegen a mű eredeti, 1896-ban megfogalmazott szellemiségétől.

Blog ajánló
Városlátogatások Karlovy Vary – Karlsbad
Karlovy Vary – KarlsbadA híres fürdőváros neve szó szerint „Károly forrását” jelenti. A fáma szerint, az uralkodó vadászat közben járt erre, és lenyűgözte a táj szépsége. Később, várost alapított itt, melyet róla neveztek el Karlsbadnak.Számos híres ember fordult meg itt: Goethe, Gogol, Tolsztoj, Liszt Ferenc, Chopin, Beethoven valamint I. Péter, és most V. Péter látogatott ide.Arany így írt a fürdőről: a Toldi szerelmében: "Ha a vizek a doktoroknál jobbak nem lennének, az emberek bizony mind – mind elvesznének."  A városban több száz kisebb-nagyobb gyógyvíz-forrás található, melyek hőmérséklete 34 és 73 fok között van, de a gyakorlatban 12 forrást használnak gyógyításra, a 13.-ik is jelentős gyógyerővel rendelkezik, ez aBecherovka. Érdekes módon ennek a hatása látszik meg a leghamarabb.A híres Grandhotel Pupp-ban foglaltunk szállást, tudjátok ez az, amelyikben a Last Holiday (Utolsó vakáció) című film is játszódik, melyben Depardieualakítja a szálló főszakácsának szerepét. Egyébként fogattak itt egy James Bond filmet is. /Casino Royal/                                          A híres tükörteremA szállodát nem volt könnyű megtalálni a rengeteg sétálóutca miatt, itt már teljesen eldobta az agyát a GPS, ezért, közel egy órát bolyongtunk mire ráleltünk erre a gyöngyszemre. A fogadtatás méltó volt a hotel hírnevéhez, már a parkolóban név szerint vártak, és azonnal jött a londiner a csomagokért. A szobában a Tv-t bekapcsolva, ez a kép fogadott:Karlovy Vary, igazi kozmopolita város, rengeteg náció fordul itt elő, de túltengnek az orosz vendégek, ami azért probléma, mert felverik az egyébként is magas árakat, és igénytelenségükkel rontják a színvonalat. Itt már nem a spájzban vannak, hanem a lakosztályokban. Képesek susiban, vagy gatyában lejönni, reggelizni, és a pénzük miatt nem szól rájuk a személyzet.No, de térjünk vissza a gyógyforrásokhoz.Ivókúra:Szinte minden sétálgató ember kezében, furcsa formájú csőrös pohárkát láthatunk, melyből időnként kortyolnak egyet-egyet. Eleinte irigykedve néztem, mert azt hittem mindenki Becherovkát iszik. Később tudtam meg, hogy a poharakban meleg, ásványi sókban gazdag forrásvíz van. Rögtön eszembe jutott gyermekkori élményem, amikor a Dagály strandon a tízórai zsíros-döngő befalása után az ivókúthoz mentem, és melyből számomra borzalmas ízű meleg-víz jött, ami azonnal kihozta a tízórait is.Ma erre mondják, hogy búvárital, azaz lemegy, körülnéz és visszajön. Tehát a tapasztalataim birtokában, én csak a 13-as számú gyógyvizet ittam, bár kíváncsiságból megkóstoltam egy 52 fokos gyógyforrás vizét, de egy félreeső helyen diszkréten kiköptem.                Ez az ősforrás, melyből rotyogó, sós forró víz tör elő                       Nem lehet elég korán kezdeni a gyógyfürdőzéstBecherovka:Eredeti neve: "karlsbadi Becher-keserű", nevét Josepf Becher patikusról kapta, aki, másokkal együtt, kikísérletezte, a 21 fajta gyógynövényből álló összetételt, ami természetesen szigorúan titkos.A környékén található több mint száz természetes gyógyforrás közül csak tizenkettőt használnak gyógyításra, de több mint 40 éven át, a Becherovkát is gyógyszerként árusították. Angol keserűként is ismert volt /English Bitter”/,mivel egy angol orvos is közreműködött a recept kidolgozásában. Koktélokat is készítenek belőle, az egyik legnépszerűbb, a „beton”, ez becherovka és tonik keveréke. A múzeum-látogatáson igazi nemzetközi társaság vett részt. Rajtunk kívül voltak svédek, spanyolok, egyiptomiak és lengyelek, csak, Rejtőt idézve: csak az orosz hússaláta hiányzott.Karlovy Vary-ban a környezet is a teljes kikapcsolódást szolgálja: az erdőkkel körülvett dimbes-dombos város területének közel felét borítják erdők, ligetek, vagy parkok, a híres promenádok és sétálóutcák. A Teplá folyó hídjain hangulatos kiülőkből gyönyörködhetünk a fantasztikus panorámában.   Ez a híres kolonnád, ahol találjuk a különböző hőfokú forrásokat                      Akár belsőleg, akár külsőleg igényled a fürdőzést, ebben a régióban minden kényeztetést megtalálsz.Nézzünk meg egy videót:  https://www.youtube.com/watch?v=JqRhPgqs_eI                                                 
Egy nap a városban Ilyen, amikor egy igazi olasz fagyis Bud Spencert idéz Budapesten
Újlipótvárosban kerestem meg azt az IGAZI olasz fagyizót, amit egyik olvasónk ajánlott, így: A tulaj, Vittorio készíti és árulja a fagyit, ami tényleg olyan mintha Olaszországban ennéd, sőt, igazi olasz ristrettója is van (nem az a vizes magyar espresso). Kicsit olyan a srác, mintha Roberto Benini tesója lenne, és az egész több mint egy szimpla fagyizás, nagyon barátságos csóka, szívesen mesél magáról is ha kérdezzük. Nem lehet eltéveszteni, a Visegrádi és Kádár utca sarkán észre fogjuk venni a Vittorio nevet a cégtáblán. És Bud Spencert: a cégérnél is kiemeltebben kapjuk magunk elé gyerekkorunk legbarátságosabb óriását, aki Terence Hilllel a mai napig letörölhetetlen vigyort csal az arcomra, és a most felnövő generáció ugyanolyan imádattal nézi a filmjeiket, ha megismertetjük őket ezekkel. Az örökkévalóságnak szóló filmek ezek. A felirat kissé különös. Egyértelmű, hogy az idézet abból a jelenetből van, amikor Johnny Firpo szeretne mindenáron pisztáciát enni, de Charlie momentán kifogyott belőle (És megint dühbe jövünk c.). Ami a fura, hogy mi úgy ismerjük a kínálatot gyerekkorunk óta, hogy van: vanília karamell tutti-frutti rumosdió és kávé A táblán meg ez olvasható: vanília csokoládé eper citrom kávé Azt meg ugye mindenki tudja, hogy “csokoládé nem is volt”, úgyhogy végképp nagy a zavar. Odabent divatos szemüvegben, belőtt séróval, sportos ötvenes benyomást keltve várja a betérőket Vittorio. Angolul lehet vele beszélgetni, meg persze olaszul. Megkérjük, hogy jöjjön ki, és olvassa fel nekünk az eredeti kínálatot, amit Charlie Firpo tartott, hiszen mi végig abban a hitben voltunk, hogy tutti-frutti és rumosdió is van. Íme:   Odabent egyébként Vittorio is egészen jó fagyikat árul, hátul figyelnek a gépek, amikkel készíti. A honosítás itt is látszik, hiszen egy méretes PUNCS felirat is látszik, alatta a szokásos színű fagyi. “Bármit ajánlok, csak azt nem, nem is értem, hogy miért szeretik ezt, de hát kell ilyet is tartanom” - mondja Vittorio. Tessék, kérem, nem csak a tutti-frutti az, ami különös lényként megjelent a fagyik magyarítása közben. Vittorio kávéja tényleg jó, olaszos, de vannak savai, van teste, a presszó is elég erős, én nem mozdultam rá a kétszer töményebb - egyébként meg koffeinben szükségképp szegényebb - ristrettóra. Itt az első korty után, mikor rájöttem, hgoy ez tényleg jó: Vannak itatóedények is a járdán, mindenféle állat számára (volt egy MÉHEK feliratú is, de makrolencsés felvételt nem tudtam): Itthon megkerestem a jelenetet olaszul, Charlie sokkal szelídebb itt, mint a magyar verzióban: Tényleg úgy volt, ahogy a felirat mutatta: vanília csokoládé eper citrom kávé Gelateria VittorioCím: 1132 Budapest Visegrádi utca 6.
Egy nap a városban Megéri kipróbálni a Beyond Meat húspogácsát, ami valójában nem is hús?
Annyira nagyot szólt, hogy itt a Beyond Meat nemhúspogácsa, és hogy a Vegan Love-ban bárki vehet magának egy tényleg hús ízre hasonlító zöldségkészítményt, hogy az utóbbi napokban még a politikai újságírókat is kiküldték tesztelni, hogy mindenképp mondjanak véleményt a cuccról. Olyan felfokozott volt az érdeklődés, hogy először azt hittem, hogy kereskedelmi forgalomban kapható a sejtből növesztett steak, de aztán láttam, hogy még nem tartunk itt. Még csak a hússzerű nemhús az áttörés. Az állítás leginkább nem is a vegánok körében terjedt hangosan, hanem épp a húsevők adták egymásnak a kilincset. Ez nem meglepő, sok vegán témájú posztban írtam már arról, hogy egy-két év vegánság után a vegán étrend megváltoztathatja az ízlést, új kedvenceink lesznek, és egyáltalán nem a hús íze az, amire akkor vágyunk. Senki nem is gondolhatja, hogy a vegán közösség titokban tényleg telesírja minden este a párnáját, hogy ma sem éreztem a számban a lapocka ízét. Persze én is kíváncsi voltam, mert azoknak, akik szép lassan egyre kevesebb húst fogyasztanak, és egyre több vega és vegán fogást helyeznek el az étrendjükben - mint én -, azoknak fontos lehet a húspótló. Na nem az olyan, mint a 827 vegán sonkája, aminek az íze az állott káposztához áll a legközelebb. Az többet árt, mint használ. Szóval én is elmentem, és kértem a 2900 forintos hamburgerből. “Luxus” - írták róla sokan, de ők nyilván nem ettek még Budapesten kézműves burgert, mert akkor tudnák, hogy ezek alapján a buszvégállomásos csalamádést leszámítva minden az. Ez az ár - sajnos - simán előfordul marhaburgereknél is, és nem kellett ehhez szakéval masszírozni sem a gulyást, sem a kondást. Ránézésre a Beyond Meat pogácsak tényleg húsnak tűnik. Basszus, állagra is. Ha szobrászművészeti alkotásként kellene értékelni, azt mondanám, egész jól sikerült, már csak a feketére égetett részeket kellene rávarázsolni, meg még egy kis csillogó zsírt - olajat -, és kész. És az íze? Az is hússzerű! Olyan, mint egy löncshús, nagyjából, nagyon sok füst ízzel, hogy ezt elnyomják. A kezeden is löncshús-szerű illatot hagy, ha megfogod, de a szádban végül is a füst dominál. Az ízkép tényleg mutat hasonlóságokat a hússal, és egyáltalán nem húzza meg a fejedben a “romlott ez az étel” triggert, de a helyzet az, hogy egyáltalán nem akkora élmény, mint a Vegan Love bármelyik másik burgere, amik viszont a hedonizmust hozzák el. Aki nem tudja marha nélkül elképzelni a burgert, most sem fogja. Annak várnia kell a laborban nyomtatott marhanyakra és vesefaggyúra. Aki ad egy esélyt a Vegan Love-nak, az Istvánffynak, Matrjoskának, azok ehetnek jó vegán burgert, egészen más összhangokkal. A Beyond Meat egy nagyon szép művészeti alkotás, egy ehető szobor, és tényleg elismerésem, de úgy jár majd, mint a Blu-ray. Kronologikusan indokolt, de egy idő után alapvetően lecserélt műfaj lesz, mert más, sokkal ésszerűbb vagy változatosabb, vagy kényelmesebb megoldások vonzóbbak lehetnek. Érdemes kipróbálni? Persze, mint egy időszaki kiállítást. Rendszeres fogyasztók leszünk? Nem hinném, hogy bárki az lenne, akár vegán étrendet folytat, akár nem. És hogy miből áll a Beyond Meat? Íme az összetevő-lista: Víz Borsófehérje Repceolaj Finomított kókuszdióolaj Cellulóz bambuszból metilcellulóz Burgonyakeményítő Természetes aroma maltodextrin Élesztőkivonat Só Napraforgóolaj Növényi glicerin Szárított élesztő Gumiarábikum Citruskivonat Aszkorbinsav Répa juice kivonat Ecetsav Borostyánkősav Módosított élelmiszer-keményítő A Vegan Love-ról, és a jó vegán burgerekről itt írtam.
Városlátogatások Hollókő vára
Hollókő váraA Kacsics nemzetség ősi birtoka volt a környék. A tatárjárás után, IV. Béla király parancsára, a XIII. század közepén kezdték el építeni a község fölé magasodó erődítményt, hogy a portyázó tatárokkal szemben megvédje a környék lakósait.Hollókő várát Károly Róbert 1313-ban Szécsényi Tamás vajdának adományozta és ebből az időszakból származik első írásos említése is "Castrum Hollokew" néven.1552-ben török kézre került a vár, mely a közel 150 éves török uralom alatt felváltva volt török és magyar kézen.  Egy legenda szerint a várat furfangos módon foglalták vissza. Néhány magyar vitéz kereskedőnek öltözve bekérezkedett a várba, ahol portékájukkal lekötötték a törökök figyelmét, majd leeresztették a felvonóhidat és beengedték a kint lesben álló magyar katonákat. Kilátás a várból:A várat véglegesen 1683-ban Sobieski János lengyel király szabadította fel a török iga alól, majd I. Lipót császár 1701-ben kiadott rendelete kimondta a magyar végvárak megszűntetését, így 1711-ben Hollókőn is bontási munkálatokat kezdtek, de felrobbantására nem került sor. Így maradhatott meg Hollókő vára Nógrád megye legépebb XIII. századi végváraként.Helyreállítása 1996-ban fejeződött be. A külső várudvaron álló két gazdasági épültben kiállítás mutatja be az erődítmény történetét, kutatását, helyreállítási munkálatait.Nézzünk meg egy videót a várról és erről a gyönyörű településről!https://www.youtube.com/watch?v=t5MQrulkFqUhttp://www.youtube.com/watch?v=9mDtGK2l1JY                                                                                       vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!